Új Dunántúli Napló, 2002. december (13. évfolyam, 327-354. szám)
2002-12-23 / 349. szám
2002. December 23., hétfő K U L T Ú R A RIPORT 7. OLDAL Dalma asszony és a pécsi szálak- Államfő, királyi párok érkezésekor akadnak ilyen feladatok. Az például elmaradhatatlan, hogy a Parlamentben a férjemmel vacsorára hívjuk a vendégeket. Meg kell mondjam, nagyon tanulságosak az ilyen találkozók, tavaly például a japán császárné visszafogottsága, közvetlensége nagyon kellemes benyomást keltett, és igen sokat tanultam tőle.- Dalma asszony sokat utazik?- Az államfői meghívások többsége kettőnknek szól, így illik ennek megfelelni, illetve olykor kisebb delegációkkal bővül a kör.- Mit csinált a First Lady korábban, civilben?- A Budapesti Műszaki Egyetemen mezőgazdasági kémiával foglalkoztam. A vége felé csak fél napokat dolgoztam nyugdíjasként, de nem ez hiányzik legjobban a mai életemből. Három unokám van, és alig jut időm velük találkozni. Szerencsére a szabadságot és az ünnepeket mindig együtt töltjük, így már alig várom a karácsonyt! ___________________MÉSZÁROS B. ENDRE Kö zépkori énekek Régi zenét játszó pécsi muzsikusok, énekesek álltak össze, hogy megidézzék a XV-XVII. századot, és múlt idők magyar karácsonyi énekeit az eredeti hangzásában intonálják. „Serkeny lelkem mély álmodból” címmel jelentetett meg nagylemezt egy új pécsi zenész társaság, a Híres Pannónia együttes. - Jó ideje régi magyar zenével foglalkozom, miként a barátaim is, akikkel különböző régi zenét játszó formációkban játszottam korábban együtt - mondja Békési Zsolt Csaba, az együttes művészeti vezetője. - így született meg nem egészen egy esztendeje a Híres Pannónia - a név egy Szent István-énekből származik. A középkori dalok többségét Erdélyben Csík megye környékén gyűjtötte Békési Zsolt Csaba, és a feldolgozások is a Széchenyi Gimnázium énektanárának munkái. 15 karácsonyi ének, egyházi és népi dallamok, köztük gregoriándal magyar nyelvű verses formája és trubadúrnóta is található. Ebből a korból való a Csordapásztorok is, de a lemezen nem a közismert változat csendül fel. Békési úgy fogalmaz, ez a CD mellékterméke egy másik munkájának, a nyári könyvhétre megjelent Száz régi magyar ének kötetének. A Híres Pannónia együttesben a sepsiszentgyörgyi Demeter Miklós játszik népi hangszereken, térdhegedűn, furulyákon, citerán és kubyzon, a régi zenés hangzást pedig a teamvezető biztosítja koboz és lant megszólaltatásával. Lucskai Ági szólóénekes a másik népzenés a csapatban (a Zengő együttesből), a műzenés hangvételt Kopjár Anikó képviseli, a vokál további tagjai István Petra és Aczél Franciska, valamint Molnár András. A régies hangulatú felvételeket az együttes a keszüi római katolikus templomban készítette. A lemezt már csak azért is érdemes meghallgatni, mert így visszakaphatunk valamit abból, miként ünnepeltek karácsonykor a magyarok a XV-XVII. században. A Híres Pannónia azonban már előretekint, egy tavaszi koncertet szerveznek, amelyen ismeretlen virágénekeket, táncokat fognak bemutatni. MÉSZÁROS B. E. Szaporodó kisebbségek Húszmilliót szeretne a kilenc önkormányzat A pécsi kisebbségi önkormányzatok életében a helyhatósági választások után két markáns változás következett be: hétről kilencre nőtt a számuk, a kisebbségi tanácsnoki poszton pedig Kablár János váltotta Baumgartner Sándort. A kisebbségek számának növekedésével a támogatási igények is növekedtek. Pécsett, annak ellenére, hogy ma már kilenc kisebbségi önkormányzat is tevékenykedik, nem alakult kisebbségi bizottság. Oka az, mondja Kablár János kisebbségi tanácsnok, hogy nincsenek ennek a formációnak hagyományai, másrészt pedig az, hogy az önkormányzat két kisebbségi képviselője közül csak az egyik, Kitti János szorgalmazta a bizottság létrehozását az első közgyűlésen, ám a másik, Várnai Márton ezt nem támogatta. Meggyőzték ennek feleslegességéről, magyarázza Kablár, pedig a törvény szerint két kisebbségi képviselő kérésére kötelező lett volna kisebbségi bizottságot alakítani. Kablár János a helyhatósági választások után Baumgartner Sándortól vette át a kisebbségi tanácsnoki stafétabotot, december 9-én választották meg a tíztagú kisebbségi tanács elnökének, alelnöknek pedig Gyúrok Jánost. Kablár feladata a kapcsolattartás a nagy és a kisebbségi önkormányzatok között, továbbá figyelemmel kísérni a város kisebbségi koncepciójának elkészítését, amelyen szakértői gárda dolgozik. A koncepció várhatóan a következő év tavaszára készül majd el, s kerül a közgyűlés elé elfogadásra. Mindezek előtt azonban fontos mozzanatra kerül sor, hiszen a január végén megtárgyalandó jövő évi költségvetésnek tartalmaznia kell a kisebbségek részére szánt pénzeket is. Az összeg évenként változik ugyan, de egy 1998-as megállapodás szerint a ’98- as összegnél kevesebb nem lehet. Az elmúlt évben 16 milliót kapott az akkor még hét önkormányzat, most a kilencnek húszat kértek, plusz a kisebbségi társulási tanácsnak hetet, ez utóbbi tavaly ötmillió volt. Hogy a kisebbségi önkormányzatok a reményeik szerint megkapott 20 millión milyen arányban osztozkodnak, arra a jogi és ügyrendi bizottság alapelvet dolgozott ki. E szerint mindenki egyenlően kap egy fix összeget, a többit pedig létszámarányosan osztják el, hiszen az egyértelmű, hogy a három legnagyobb kisebbség a cigány, a német és a horvát. A települési önkormányzat egyébként valamennyi kisebbséggel külön együttműködési megállapodást köt, amely szabályozza a pénzek felhasználását. A tanács viszont a saját pénzét elvfleg bármire költheti, de a gyakorlat az, hogy különböző programok szervezésén túl a tanács pénzéből fizetik a kisebbségi elnökök tiszteletdíját és annak vonzatait. Pécs a hazai városok között ezüstérmes, már ami a kisebbségi önkormányzatok számát illeti, mondja Kablár János, s ennek a sokszínűségnek véleménye szerint csak előnyei vannak. CS.L KARÁCSONYI AJÁNDÉKUNK A ZENE! A Szigetvári Ifjúsági Fúvószenekar telt ház előtt tartotta karácsonyi hangversenyét tegnap délután a város sportcsarnokában. Közreműködtek a Tinódi Lantos Sebes- tyén Általános Iskola kórusai és mazsorettcsoportja. ____________ fotó* tóth László Ka rácsonyok a világban, avagy mi kerül az asztalra A mai ember számára talán nehezen hihető, de nem is olyan régen - mondjuk a XVIII. században - a karácsonynak nem volt olyan ünnepi jelentősége a keresztény kultúrkörben, mint mondjuk a húsvétnak. Valójában Magyarországon is a millenniumi években kezd csupán általánossá válni a fenyőfaállítás és a karácsony túlnőni minden keresztény ünnepen. Ajándék- osztásával és az ünnepi asztalok terítékével. Az ünnep elnevezése feltehetően a korciti (fordulat) szóból származik, a téli napforduló örömére, ezért van aztán, hogy amíg ma Jézus születésének ünnepeként díszítünk karácsonyfát, valaha életfát, termőágat vittek a szobába, az évről évre megújuló természet mágikus jelképeként. Az öröm az ajándékozásban is megnyilvánul. Világszerte sokféle módon ünnepelnek az emberek (a keresztény kultúrkör), ám ezek az ünnepi szokások összefonódva, sokszor a távoli országok egyező hagyományaiban tükröződnek, mutatnak egyező jeleket. Nálunk is szokás a bejárati ajtókat zöld ágakkal, adventi koszorúkkal dekorálni, nos Angliában már október • végén, november elején karácsonyi pompába öltöztetik a közterületeket, s hasonlóképpen a lakások-épületek ajtajait fenyőággal, dióval-mogyoróval dekorálják. A karácsony elképzelhetetlen pulyka és ünnepi pudding nélkül, amelynek alapja az aszalt szilva, mazsola, füge, citrom és sokféle szárított gyümölcs. (E gyümölcsök a karácsonyfák alatt Európa-szerte - nálunk - is megjelennek.) Németországban szalagokkal, lámpafüzérekkel díszítik fel az utcákat. Az ajándékokat nem a Jézuska hozza a német gyerekeknek, hanem a Weinachtmann, s az ünnepi asztal fő étke a libasült, s hozzá a zord, havas vidékeken többnyire a Glühweint (fűszeres forralt bort) kortyolgatnak. Ausztriában a karácsonyi-adventi hangulatot gyakori és rendszeres templomi muzsikával színezik - a Bécsi Szimfónikusok koncertsorozata világhírű program lett -, s a fővárosi városházi parkban óriásfenyőt állítanak. A monarchiabeli rokonságunk okán, a bécsi és a pesti karácsonyesték hasonlóak, rokoníthatók. Romániában az éjféli mise után kezdődik a szomszédolás, keresik fel az emberek ismerőseiket, barátaikat némi falatozásra és itóká- zásra. Különösen Erdélyben nagy szokás a kilincselés, ám igyekezni kell, mert azt nagyon zokon veszik az emberek, ha a várt vendég nem tiszteli meg látogatásával. A disznóvágás, halsütés karácsony előtti igyekezet, az asszonyok pedig vég nélkül sütik a bejglit, így mindenkinek jut néhány finom falat. Franciaországban ha nincs más, műhóval borítják a köztéri karácsonyfákat, s ilyenkor az egész nemzet a fényárban úszó Ma már nem meglepő, ha gyömbéres, olajos magvas, aszalt gyümölcsös angol karácsonyi torta kerül magyar asztalokra is fotó: tóth l. Champs Elysées-re tekint. A szenteste családi ünnep - 24-én este nem szokás idegenbe betérni - ám másnap a barátokkal, rokonokkal való ünneplés jegyében telik Jézus születésének köszöntése. Elmaradhatatlan étek az osztriga, majdnem mindenütt szárnyast (tyúkot, libát, kacsát) sütnek a tepsiben, és az este fénypontja az, amikor a ház asz- szonya a mélyhűtött, fahasábot formázó karácsonyi csokoládétortát megszegi. Á svéd karácsony az 1900-as évek elejéit hagyományos ünneppé vált Luca napján kezdődik, mert ez a nap náluk az év legrövidebb napja is egyben. Szentestén sült sonka dukál káposztával, mustármártással, amit többnyire az erős alkoholtartalmú glöggel öblítenek le, ami hasonló a mi fűszeres forralt borunkhoz, de jóval erősebb alkoholtartalmú. Finnországban a karácsonyi gyertyagyújtást szaunázás előzi meg, náluk szintén főtt vagy sült sonka kerül az ünnepi asztalra, esetleg angolos behatásként pulyka is. Oroszországban nem hiányozhat a főétkek mellett a vörös és fekete kaviár, a főétel mindig a hal, az észteknél és főleg Litvániában pedig a kocsonyafőzés az ünnep jele. Túllépve a tengerentúlra, valójában a karácsonyig tartó szép napok sora az Egyesült Államokban a november utolsó csütörtökével, a családok összetartozásának, a hálaadás ünnepével kezdődik. Erre a napra pulyka és sült tök dukál. A következő hét péntekén startolhat az utcák, terek karácsonyi díszítése, kezdődhet a vásárlás. Az üzletek-boltok karácsonyi díszeket kapnak, fényekben tobzódnak a főútvonalak és a különféle kultúrák keveredésének jegyében ki-ki a maga módján ünnepel, vígad. A keresztények a szentestét családi együttlétben töltik (ismét pulykával) és fenyőfát díszítenek északon és délen egyaránt. A Fehér Ház előtt ugyancsak karácsonyfát állítanak, ám emellett a zsidó hannukára is tekintve, egy menórát is, ahol az elnök és felesége általában nagy tömeg előtt gyújtja meg a gyertyákat. Végül ne felejtsük el Egyiptomot, ahol a kopt-keresztények karácsonyi szokása, hogy otthon sütött kenyeret visznek ismerőseiknek, rokonaiknak ajándékba. KOZMA FERENC A hazai jótékonysági rendezvények legfőbb pártfogója a köz- társasági elnök felesége, Dalma asszony pécsi származású. Az ő példamutatására alakult újjá a Pécsi Nőegylet, és indított mozgalmat a baranyai éhező gyerekek megsegítésére. A nemes akcióra Mádl Ferencné most örökös védnökséget vállalt.- Az ötvenes esztendők elején mentem el a városból, bár máig tüke pécsinek vallom magam. A férjemmel még itthon ismerkedtem meg, mert akkor itt járt jogi egyetemre. A Pécsi Nőegyletet már gyerekkoromban is ismertem, az édesanyám is tagja volt. Szegény családokat segítő rendezvényekre emlékszem ebből az időből, és a székházukra a Mór utca-Mária utca sarkán.- Milyen napjainkban a társadalom lelkiismerete?- Úgy gondolom, legalább karácsonytájt eszünkbe kell jusson, hogy mindannyian felelősek vagyunk egymásért. De jó úton haladunk, az elmúlt tíz esztendőben sokat gyarapodott az emberek jóakarata, hiszen bármerre járok vidéken, mindenütt nagyon szép kezdeményezésekkel találkozom.- Ön örökös védnökséget vállalt Pécsett. Ritka az ilyen felajánlás.- Ez is a pécsi kötődésem miatt van. Bizonyos, hogy most kapok majd hasonló felkéréseket, de már előre kijelenthetem, csak ezt az egyet vállalom ebben a formában.- Az ország első. asszonyának előírt hivatali kötelezettségei is vannak? Nekem nincs ebédem címmel december elején tartottak a Kamaraszínházban jótékonysági előadást a Pécsi Nemzeti Színház művészei, a Pécsi Nőegylet szervezésében, hogy a város éhező gyermekeit megsegítsék. Ez a társaság évről évre több millió forintot gyűjt össze a hátrányos helyzetű kisdiákok támogatására, melyhez az indítást éppen Mádl Ferencné példamutató segítő szándéka adta, még abból az időből, amikor nem volt az ország első asszonya. Dalma asz- szony ugyanis évről évre ruhákkal teli csomagokat postázott és küld napjainkban is egy észak- magyországi roma faluba, és ez a tette élesztette fel a múlt század elején már igen aktívan tevékenykedő Pécsi Nőegyletet. A First Ladyt most baranyai kötődéseiről és a jótékonysági mozgalom mai szerepéről, lehetőségeiről kérdeztük.
