Új Dunántúli Napló, 2002. december (13. évfolyam, 327-354. szám)
2002-12-21 / 347. szám
6. OLDAL SIKLÓS BEMUTATKOZI K 2002. December 21., szombat lllHH Siklós visszacsalogatja a turistákat Ősi város, kialakulásától kezdve központi helynek számított. A történelem viharai ugyan nemegyszer megtépázták vezető szerepét, ám a település lokálpatriotizmustól fűtött polgárai segítségével mindig sikerült talpra állnia, visszaszereznie tekintélyét. Az elkövetkező években is ezt látja legnagyobb feladatának a város jelenlegi vezetése. A volt siklósi járás a rendszerváltás előtt az országban a legnagyobbak közé tartozott, igen sok település tartozott az államigazgatási szervezethez, a maguk gondjával-bajával, ellátási feladataivá egyetemben. A kilencvenes évek elején megváltozott közigazgatási határok azonban nem jelentették az ellátási feladatok azonnali megszűnését, ugyanis az új felállásban kialakult központok nem mindenütt rendelkezetek az ellátáshoz szükséges infrastruktúrával. A térségi feladatok egy része így a városra hárult, vagyis nem csak a település polgárainak ellátását kellett biztosítania, hanem szinte az egész dél-baranyai térségét is. Ezzel nem is lett volna semmi baj, a gond csak az volt, hogy az ezzel járó többletköltségeket senki sem akarta fedezni. Ez természetesen állandó pénzügyi feszültséget okozott a város költségvetésében, arról már nem is beszélve, hogy az oktatási, egészségügyi, valamint igazgatási intézmények szükséges felújításához már rendszerint nem jutott pénz.- A kilencvenes évek elejétől az is világossá vált - elemezi a jelenlegi helyzet kialakulását a polgármester, dr. Marenics János -, hogy az iparosítás nem lehet a város fejlesztésének iránya, hiszen ehhez sem infrastruktúra (legfőképpen a közlekedés), sem pedig a szakképzett munkaerő nem áll a település rendelkezésére. Ráadásul a rendszerváltáskor még működő ipari üzemek többsége - így például a több száz embert foglalkoztató siklósi bútor-, valamint a kesztyűgyár - megszűnt, illetve jóval kevesebb munkaerővel dolgozó vállalkozássá alakult át. De a délszláv háború is a visszaesést erősítette, úgyhogy a város a küenc- venes évek végére válságba került. A település most arra szövetkezett, hogy ebből a helyzetből kiindulva A történelmi nevezetesség egyben idegenforgalmi látványosság is újra visszaszerezze a térség vezető szerepét, s hogy megtalálja a fejlesztésnek azt az irányát, amely a várost ismét vonzóvá teszi mind az idelátogatók, mind az itt lakók számára. A város polgárai egy olyan programra szavaztak, amely szoros összhangban van az ország európai uniós csatlakozásával, az ehhez kapcsolódó lehetőségekkel. Bármerre is járunk ugyanis a világban az ilyen, és ehhez hasonló adottságokkal rendelkező települések messze előttünk járnak a lehetőségük kihasználásban. Siklósnak az elkövetkező évtizedekben a nemzetközi turizmusra kell építkeznie - jelenti ki határozottan a polgármester. Olyan környezetet kell kialakítania, amely felkelti mások érdeklődését a város adottságai iránt. Ezt a koncepciót az új képviselőtestület egyöntetűen magáénak vallja, hiszen látja azt, hogy a meglévő értékek megtartása mellett az idegenforgalom fellendítéséhez vissza kell adni a város történelmi hangulatát, a Tenkes-hegy környékéhez kapcsolódó borturizmus, valamint a máriagyűdi kegyhely idegenforgalmi lehetőségének kihasználását. Ez utóbbiak önmagukban is kuriózumnak számítanak a térségben. A településen a fent vázolt célok megvalósításban azt is fontosnak tartják, hogy környékbeli, hagyományosan idegenforgalomra építő települések programjai, rendezvényei összhangba kerüljenek egymással, ezt a kistérséget egységes, egymásra 0,. Túrony.i Szava oCsárnóta .Bisse Vökány Kistótfalu t Máriagyüd Nagyti&dlu Iváribattyáa Palkonya-o Villánykövesd :• Terehegy TKisharsány Harkány cm h* ipacsfa •*>#■** Kovácshida Siktósnagyfalu ...O' .....V Dr ávaszabolcs Egyházasharaszti Kistapolca \0- p Gordisa Drávapalkonya ; Alsószentmárton épülő turisztikai kínálattal jelenítsék meg mind a belföldieknek, mind a külföldieknek. Ne fordulhasson az elő a jövőben, hogy az egyik település programját keresztezi a másiké, hiszen a turisták élményekre vágynak, nem pedig rohanásra egyik programról a másikra. Az egymásra épülő programok tovább erősíthetik a térség idegenforgalmi vonzerejét, amely nemcsak a településnek, valamennyi itt lakónak épülését, megélhetését szolgálja. Az egységes akarat megvalósításához anyagi fedezet is szükségeltetik, a nagy ívű tervek megvalósításához pillanatnyilag még nem adott a pénzügyi háttér. Abban azonban bíznak a város jelenlegi irányítói, hogy elképzeléseikhez megkapják a kormány támogatását, hiszen Siklós nem egy város a sok közül, olyan adottságokkal bír - hogy csak egyet említsünk a sok közül: az uniós belépésünk után a déli schengeni határ mentén legnagyobb településsé lép elő -, amelynek kihasználása nem csak helyi, hanem országos érdek is. SIKLÓS LAKOSSÁGÁNAK ALAKULÁSA 7029 iL 7083 — — 10.719 10.607 1l 1.050 10 716 10.677 1960 1970 1980 1990 1995 2000 2002 A VÁROS TÖRTÉNELME Siklós várát és városát Pécstől délnyugatra, alig 30 kilométerre a Dráváig húzódó síkság, és a Villányihegység találkozásánál a lapályból kiemelkedő dombra építették. A vár és a város története szorosan ösz- szefügg. A táj szépsége és az utókorra viszonylag épen megmaradt nagy kiterjedésű vár gazdag műemlékegyüttese az egész országban ismert. A domb aljában meghúzódó település, akkori nevén Soklos már XII. században hallat magáról, de a várról csak később, a XIII. században történik említés. Első birtokosa a Siklósi családbéliek voltak, akiket a XIV. század utolsó harmadában a felfelé törekvő Garaiak váltották fel. Ők csaknem egy évszázadon keresztül birtokolták Siklóst. Aztán rövid időre a vár többször gazdát cserélt. Mátyás idejében fia, Corvin János volt a város ura, 151 ifiben Siklós ismét jelentős család kezébe került, a király Perényi Imrének, az ország nádorának ajándékozta. A török Pécs elfoglalásával egyidöben, 1543-ban háromnapi ostrom után szerezte meg. Buda visszafoglalása után került sor Dél-Dunántúl felszabadítására. Ezután Cápára tábornok kapta meg a várat, ő viszont hatalmas várkastéllyá kívánta átépíteni. Az építkezés a XVIII. században fejeződött be. 1873-ban a várat Benyovszky Lajos pozsonyi ügyvéd vásárolta meg. A világháborúk során nem csak Siklós vára, hanem a település is elvesztette központi szerepét, mezővárosi rangját. A határsáv megszűnése, majd a beremendi cementgyár tette lehetővé, hogy 1977- ben városi rangot kapjon. Vár és látványfürdő A siklósi vár rendszerváltás utáni nem tisztázott helyzete nagyon súlyos helyzetet idézett elő, hiszen ez a történelmi nevezetesség, mint emlékhely, az egész magyarságnak ügye kellett hogy legyen. A vár látogatottsága a tisztázatlan tulajdonosi helyzet miatt folyamatosan elmaradt fejlesztések és felújítások miatt azt eredményezte, hogy a forgalomra épülő vendéglátóipar is súlyos válságba került. Éppen ezért fontos volt, hogy a A dzsámi történelmi emlékhely mielőbb elfoglalja méltó, látványosságot kínáló helyét az ország idegenforgalmi térképén. Biztató tárgyalások kezdődtek pénzügyi és idegenforgalmi a befektetőkkel a vár turisztikai létesítményeinek (szálloda, étterem) beruházásairól, illetve a vár alatt elterülő, rendkívüli adottságokkal rendelkező siklósi strand fejlesztéséről. Ennek egyik pillére lehet a májusban elkészülő, feszített víztükrű medence, a török fürdő alatt rejtőző kiváló minőségű vízbázis újrahasznosítása és egy látványfürdő létrehozása. Mindez szervesen illeszkedik például a Harkányba, vagy térségbe látogatók igényeihez. Felbecsülhetetlen idegenforgalmi, természeti értéket jelent a város közelében lévő Tenkes-hegy és az ehhez kapcsolódó borturizmus lehetőségének kialakítása. Az ebben résztvevőknek, a gazdaságok tulajdonosainak mindehhez szemlélet- váltásra is szükségük lehet, hiszen nem csak a városnak, nekik is elemi szükségük van az itt termelt igen jó minőségű fehérbor ismertségének javítására, a csoportok és az egyéni turisták fogadásához szükséges infrastruktúra (vendég- A siklósi vár télen látóhelyiség, pincelátogatás, borkóstolás, hideg vagy meleg ételek kulturált biztosítása, az ehhez szükséges propaganda megszervezése) létrehozása. A városnak pedig ahhoz kell hozzájárulni, hogy az elkerülő útról különféle beruházásokkal jól láthatóvá, megközelíthetővé tegyék ezeket a pincéket. Az is cél, hogy ne csak a nagyüzemi szőlőtermelők tudják fogadni azokat a turistákat, akik a csendben, nyugalomban minőségi bor elfogyasztására vágynak, hanem a kisebb termelők is próbálják megteremteni ennek a térség szempontjából olyan fontos idegenforgalmi lehetőség alapjait. A város vezetése azt is el szeretné érni, hogy ne csak az anyagi javakkal jól ellátott bel- és külföldi vendégek élvezzék ezt a szolgáltatást, hanem a kis- és középkeresetű emberek, közösségek is.- Igyekszünk felvenni a kapcsolatot a termelőkkel - mondja Kelemen Rajmund, az idegenforgalmi fejlesztésekkel megbízott turisztikai tanácsnok. - Több gazdaság eddig is foglalkozott borturizmussal, vannak viszont olyanok, akik az ehhez szükséges infrastruktúrát saját erőből nem tudják megteremteni, holott kisebb csoportok fogadására gazdaságuk is alkalmas volna. Azt szeretnénk elérni, hogy a jövőben összehangoltan működjön az idegenforgalom a városban, hiszen ez mindannyiunk érdeke, mert csak így lehetünk vonzóak az érdekességre, különlegességre, történelmi és természeti nevezetességre vágyóknak. A település gazdái A polgármester dr. Marenics János (47 éves, főfoglalkozású polgár- mester), alpolgármesterek dr. Túrós Sándor (64, nyugdíjas) és Kozma Sándor (61, nyugdíjas). A testület tagjai: Bálint Botond (35, szociológus), Bárdonicsek Ádám Róbert (27, informatikai mérnök), Bercsényi László (47, kft.-ügyveze- tő), Darvas Miklós (39, újságíró), iß. Deli Ferenc (55, vállalkozó), Fe- rencziné Ambrus Ernő (36, vállalkozó), Jovánavics Milán (34, munkanélküli), Kelemen Rajmund (37, üzemmérnök), Koller Zoltán (32, térségi menedzser), Králik Iván (57, alkalmazott mérnök), Mikola János (50, vállalkozó), Ottó Krisztián Ottó (28, egyetemista), Pávics János (52, műv. ház igazgató), dr. Schmidt Henrikné (50, pedagógus), Szabó László (44, pedagógus), Tóth István (49, vállalkozó). A jegyző: dr. Priol János. A horvát kisebbségi önkormányzat tagjai: BosnyákMárk, Pávics János, Gyúrok György, Manyaszek Attiláné és Torjánácz Anna A német kisebbségi önkormányzat tagjai: Kauder György, Kövesi Lászlóné, Gertner Árpád, Mikola Jánosáé és Wirth János. A cigány kisebbségi önkormányzat tagjai: Jovánavics László, Csűrni István, Balogh Jánosáé, Jo- vánovics Milán és Balogh Péter, m siklós.dunanti}linaplo.hu Az oldal a siklósi önkormányzat támogatásával készült. Összeállította: Békéssy Gábor Szigorú költségvetés Az új képviselőtestület mintegy 220 millió forint hiánnyal vette át a város vezetését. Tulajdonképpen ez az összeg nem is lenne olyan vészes, ha a hiteleket a későbbiek folyamán bevételt hozó beruházásokra használták volna fel: A hitelállomány azért aggasztó, mert a pénz többnyire a működés finanszírozására ment el. Ebben a szituációban a város jelenlegi képviselő-testületének nem maradt más lehetősége, mint a válságmenedzselés. Újra kell -tehát gondolniuk, hogy melyek a kötelező és a nem sürgősen megoldandó feladatok, és ezek után meg kell hozniuk a döntést egy nagyon erős költségkímélő csomag bevezetéséről. Elismerően kell szólni A máriagyűdi templom a testületi tagok hozzáállásáról, akik - még az alpolgármesterek is - tiszteletdíj nélkül végzik tevékenységüket. A jövő céljainak megvalósításához szükséges pályázati pénzek elnyeréséhez minimum 50 millió forint önrészt kell félretenniük a jövő évi költségvetésből. így lehet csak megvalósítani a legszükségesebb intézményi felújítást, a gimnázium teljes rekonstrukcióját, a laktanya pályázat útján való visszaszerzését, szennyvíztelep, csatornahálózat felújítását és bővítését. Számítanak természetesen a kormányzati támogatásra is, hiszen az önkormányzatok jelenlegi finanszírozási rendszere csak a vegetálásra ad lehetőséget. Olcsóbb lesz a meleg víz Az önkormányzat tulajdonában lévő Siklósi Távhő Kht. az elmúlt években végrehajtotta a távfűtéssel kapcsolatos törvény előírásait - mondta Ferenczi András ügyvezető. - Minden fogyasztót egyedi mérőeszközzel szereltünk fel, ennek következtében valamennyi fogyasztó csak felhasznált hőmennyiségért fizet. Az eddigi felméréseink szerint a távfűtéses lakásban lakók 70 százaléka megtakarítást ért el, 15-20 százaléka az előző években fizetett díjnál maradt, s csak 10-15 százaléka fizetett többet a szolgáltatásért. A földgáz bevezetése lehetőséget teremtett ebben az évben egy kis villamos erőmű létrehozására. A 200 millió forintos beruházást egy rajtunk kívül álló vállalkozás finanszírozta, ám a kht. is részese projektnek. Ez azért is fontos nekünk, mert ezzel hosszú távon a jelenleg még magas fűtési alapdíjat csökkenteni tudjuk. Arra is lehetőségünk lesz, hogy olcsóbb melegvízszolgáltatást is ajánlani tudunk a felhasználóknak. m