Új Dunántúli Napló, 2002. december (13. évfolyam, 327-354. szám)

2002-12-19 / 345. szám

2002. December 19., csütörtök M Á R F A BEM UTATKOZIK 17. OLDAL Márfa egyre csak fiatalodik Csak közúton lehet megközelíteni, falu és Harkány közötti né­hány kilométeres utat nemrégiben újították fel, igen jó közle­kedési lehetőséget biztosít. Fésűs építkezésű település, a főut­cába nyíló rövid utcácskákban ápolt, tatarozott házak sora­koznak. Középülete a polgármesteri hivatalon kívül nincs, ott van az orvosi rendelő és a kultúrház is. A körülbelül másfél hektárnyi terü­leten csaknem két és fél százan él­nek. Településszerkezete a történel­mileg kialakult út- és tulajdonvi­szonyok szerint változott az eszten­dők során, arról meg nem is beszél­ve, hogy a Dráva folyó közelsége miatt még a 19. században is fenye­gette az árvízveszély. Viszonylag nagy alapterületű, széles telkei és sok évtizeden át és évszázadokból 1990 1994 megőrzött utcaszerkezete alapvető jegye a település karakterének. A tetszetős falukép látványát csak az időközben lerövidített Tere-hegyre vezető út változtatta meg. Látvá­nyossága közé tartozik az utcácskák térfalának is beülő, tömören falazott kerítéssor, és számos, tekintélyt pa- rancsolóan súlyos kapupülér. Az ide látogató szép számban találkoz­hat még a hajdani kovácsok míves munkáját dicsérő kovácsoltvas kerí­A település gazdái A polgármester Korsós Csaba (41 éves, főfoglalkozású polgármester), alpolgármester Kovács János (46, ős­termelő). Az önkormányzati testület tagjai: Turcsányi Jánosáé (41, ház­tartásbeli), Erdei Zoltán (52, vállal­kozó), Farkas József (32, őstermelő) és Szabó Sándor (39, munkanélkü­li). A körjegyző (Szavával együtt) ár. Horváth Attila. Próbálkoztak cigány és német kisebbségi önkormányzat megalakításával is, ám. a jelöltek nem kaptak megfelelő mennyiségű szavazatot. ■ MÁRFA LAKOSSÁGÁNAK ALAKULÁSA tésekkel, vagy változatos formakin­cset őrző kapuelemekkel. Ez utób­biak értéke a védett tomácajtókéval vetekszik, erre járva érdemes el­időzni egy-egy portabejárat előtt. Már a tanácsrendszer idején épí­tették ki a vezetékes vízhálózatot, valamennyi ház ingyen jutott hozzá az egészséges folyadékhoz. Ezt ma már kevésbé értékeli a lakosság, s bár a kábeltelevíziós szolgáltatás (az önkormányzat fedezte a költsége­ket) igénybevételéért sem fizetnek egy fillért sem, a gáz bevezetésén már lemérhették, a közösségnek mennyibe is kerül az infrastruktúra kiépítése. A korszerű energiaszol­gáltatást az itt lakók többsége igé­nyelte, a gázcsonkig 96 ezer forintot kellett fizetniük, ennek legalább kétszeresébe került bevezetése a la­kásba, a mérőóra, a csövek, a ka­zán, a konvektorok. A polgármester, Korsós Csaba szívta is a fogát, ami­kor a hivatal fűtés korszerűsítésére a 10 konvektorral együtt a falu költ­ségvetésből kifizetett több mint egy­millió forintot.- Az elektromos hálózattal már sokkal több bajunk volt - emléke­zik vissza az elmúlt évekre a falu első embere. - A településen mű­ködő vállalkozás megnövelte az áramfogyasztást, a trafó teljesítmé­nye erre már nem volt alkalmas, ál­landósult a feszültségingadozás. Pályázattal sikerült elérnünk, hogy lecseréljék a szerkezetet, azóta 1998 2002 A faluban új házak is épülnek egyenletes az áramellátás. A szol­gáltató az oszlopokat is lecserélte, szándékunk szerint jövőre energia- takarékos lámpafejekkel oldjuk meg a közvilágí­tást, ezzel is ja­vítunk vala­micskét a kö­zös kiadásun­__________ kon. Szép, taka­ro s kis település házak előtti kis iiSSiSi« parcellákon ró­zsák illatoznak, az idén az önkormányzat 1200 ró­zsatövet ültetett ki a közterületek­re, és virágládákat is elhelyezett a parkosított területeken. Az utak, járdák ápoltak, bár ez utóbbiból egy szakaszt szeretnének a jövő­ben felújítani. Még arra is gondjuk volt, hogy a hegyre vezető utat ka­viccsal sármentesítsék. Új ravatalo­zót is építettek, igaz sem víz, sem vülany nincs az épületben, de esős időben legalább fedett helyiségben adhatják meg a végtisztességet a fa­lu halottjának. A gyerekek (több mint 60 isko­láskorú él a településen) többsége a közeli Harkányba jár óvodába is­kolába, néhányan a diósviszlói ok­tatási intézményt veszik igénybe. Minden évben iskolakezdési támo­gatásban részesítik a családokat, fi­zetik a bérletet is, ezenkívül kará­csonykor minden gyerek kap pénz­adományt. A falu egyre fiatalodik, sokan építkeznek, az idén három házat újítottak fel. Szép számmal akadnak bevándorlók is, s bár a polgármester tapasztalatai alapján nem támasztja alá azt a vélekedést, miszerint a közeli Harkány nagy vonzerő a betelepülőknek. A fillér­re kiszámolt költségvetésükből próbálnak segíteni a „fészekrakók- nak”, a letelepedéshez 40 ezer fo­rinttal járulnak hozzá.- Nincsenek nagy terveink a jö­vőben sem. Mivel sok a gyerek, sze­retnénk korszerűsíteni, felújítani a játszóteret. Nem nagy ügy, de a szabványosítás és a biztonsági elő­írások miatt nekünk ez is sokba ke­rül. Amit tudunk, közcélú munká­val magunk oldunk meg. Mivel nagy az igény az építési telkekre, a település rendelkezésére álló terüle­tekből szeretnénk 24 közművesített telket kialakítani. Ennek bekerülési költségét kell a jövőben előteremte­nünk valahonnan. 'Ofiaré Túron»/ W cCsamóta ... Vpkány v . O Svánijattyarv Kistótfalu • 0 V { Pallrat$»N o. Nagytájait! VWä">kövesil Terehegy f ~X '. Kisharsány MARFA Harkány Ipaosfa - Kovácshida Siklós w' ty" Nagyfiarsány Siktósnagyfaiu Egyházasharasztt Ki A FALU TÖRTÉNELME A fennmaradt írásos emlékek sorá­ban egy 1332-ből származó okle­vél említi először a községet, majd a következő 1452-ben keltezett. A XV. század derekán még Márkfalva néven ismerik a települést, amely­ről azonban egészen a török időkig nem találtak dokumentum nyomá­ra. A török kiűzése után Droskovich János gróf birtokába kerül, majd 1698-tól a katona Caprara Aeneas tulajdona. Még később a Batthyá­ny, majd a Benyovszky család ke­zére száll a falu. Területét délről 40 holdnyi mocsár övezte, amelyet ek­kor csak Bőnek neveztek. A fellel­hető írásos emlékek alapján való­színűsíthetően a kezdetektől fogva magyarok lakta település. Refor­mátus közössége az ellenreformá­ciót követően is hü maradt hitéhez. marfa. dunantulinaplo. hu Az összeállítás a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Békéssy Gábor SZAJK BEM UTATKOZIK Szajk a saját útján jár Tiszta, rendezett utcakép jellemzi az 57. számú főút északi „partját” érintő települést, ahol az öreg, műemléki értékű há­zak is kitatarozva, megifjodva fogadják az idelátogatót. A falu főterének - ahol a hősi emlékművet és az üzletközpontot ta­láljuk - a főút közelsége ellenére saját hangulata van.- A lakók szemlélete, szorgalma ad magyarázatot Szajk helyzetére - hangsúlyozza Sajnovics Mihály polgármester, aki 1990 óta áll a község élén. - Korábban a Babarci Községi Közös Tanácshoz tartoz­tunk, a víz- és gázvezeték építését még a tanács kezdemé­nyezte, de már az önkor­mányzatiság éveiben va­lósítottuk meg. Önerőből, 22 milliós költséggel épí­tettük ki a szennyvízháló­zatot 1992-94-ben, kor­szerűsítettük, kerékpár- úttal bővítettük a falu út­hálózatát, és minden in­tézményünket rendbe hoztuk, felújítottuk. Mert hozzá kell tenni, több le­romlott, tatarozásra szo­ruló épületet örököltünk, de ma korszerű alsó tago­zatos iskolánk, óvodánk, kultúrházunk, orvosi rendelőnk és gyógyszertárunk van. A felső tagozatos gyerekek a három kilométerre lévő Bólyba járnak is­kolába - a városhoz nagyon sok szállal kötődünk.- Ami a munkahelyeket illeti, Szajk a közlekedés szempontjából is szerencsés helyzetű, Mohács és SZAJK LAKOSSÁGÁNAK ALAKULÁSA QHmd ErdősmárokS;i MánakSiriérm N ? Olasz Mlwor,id marBh? s^'kfev Ver“™< 9 SZAJK Pécs is könnyen elérhető. A múlt- Beiváidgyuá ban döntően német származású la­kói voltak a falunak, gazdag iparos hagyományokkal - csak helyben negyven vállalkozást tartunk nyü- ván. Van étterem, panzió, lakatos­üzem, pékség, cukrászüzem; a vi­' ;.B% Sajnovics Mihály polgármester 875 820 /öb 785 1994 1999 2000 rágbolttól az alkatrészszerelő üze­mig, a kereskedőháztól a raktárbá­zisig szinte minden szolgáltatás megtalálható. Jól működő vágóhi- dunk van; és országosan is ritkaság­nak számít a negyven embert fog­lalkoztató hobbimotor-szerelő üzem, amely egyedi kivitelezésű motorokat - igazi csodajárgányokat - gyárt. A mezőgazdaságra a szán­tóföldi növénytermesztés és a fejlett szőlő- és borkultúra volt a jellemző. A Szajki Termelőszövetkezet a he­lyi munkaadók egyike. A téesz élet- képességében Versend, Lánycsók, Babarc, Liptód, Kisnyárád is érde­kelt. A háztáji gazdálkodás mára le­értékelődött, és noha 170 présház sorakozik a falut északról övező lankákon - valamikor minden ház­hoz tartozott présház -, de a né­hány száz négyszögöles szőlők mű­velését nemigen veszik át a fiatalok a szüleiktől. Van viszont hat-nyolc szajki szőlősgazda, akik nagyobb táblákon gazdálkodnak, hiszen itt kiváló fehérbort adó szőlők teremnek. Szajk - akárcsak Máriaké- ménd vagy Versend - a juhfark nagyszerű termő­helye. Tavalyelőtt Szabó Dezső bora, az ifién Hárs Tiboré lett nagydíjas Pé­csett a Luca-napi borverse­nyen.- A lakosságszám stag­nál, de a közelmúltban épült új lakások - köztük egy hatlakásos társasház -, alapján is úgy vélem, a tele­pülés nem öregszik. A 40 önkormányzati házhely el­fogyott már, az érdeklődés változat­lan, ezért az újabb összközműves telkek kialakítását a jövő évben foly­tatjuk, és szeretnénk befejezni a pincesori út szüárd burkolattal való ellátását. Azt még nem tudjuk pon­tosan, hogy a pénzügyi évünket mi­ként tervezhetjük; a föld bérbeadása utáni 20 százalékos forrásadót meg­vonták az önkormányzatoktól, és köztudott, hogy a normatívák ön­magukban messze nem elegendők az intézmények működtetéséhez. Azért én úgy látom, az önálló önkor­mányzatisággal a falvak végre a ma­guk gazdái lettek, talán nincs olyan község, ahol ne fordítanának gon­dot a közterületekre, és ne élnének a pályázati lehetőségekkel. A KÖZSÉG TÖRTÉNELME Rézkori és fő­ként avar kori le­leteit tartjuk szá­mon, neve 1015-ben Zaiar alakban bukkan fel, eredeztetik a szlovén Sojek és a cseh Svojek helynévből, sőt a szajkó madár nevéből is. Közelében zajlik le a mohácsi csata, a hódoltság végén elnéptelenedik. Magyarok és délszlávok népesítik be. ezután, akik elköltöznek. A XVIII. század közepétől németek lakják. Katolikus templomát 1753-ban emelik, későbbi szentképei Gebauer Dezső festőművész munkái. 177O-ben nyílik első iskolája. A bor- és munkakultúrájáról, hagyománytisztele­téről nevezetes településnek csak ki­sebb zökkenőket okoz a rendszervál­tás; ma a fejlett infrastruktúrájú, fejlődő falvak egyike. A község vezetői A település polgármestere: Saj­novics Mihály. Alpolgármester: Széli Lajos. A képviselő-testület tagjai: Blandl Zoltánné, Papp Endre, Gellért Miklós, Szőcs Ist­vánná, Batka Zsoltné, Heindin- ger Ferenc. A Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke: Dankóné Mohos Judit. Képviselők: Klics Veronika, Hadi József. A most alakult Horvát Kisebbségi Önkor­mányzat elnöke: Ágh Attiláné. Képviselők: Zvornik István, Saj­novics Tamás. Önálló jegyzőség, jegyző ár. Fischer Dezső. Az ön- kormányzat címe 7753 Kossuth Lajos u. 106. Tel.: 69/361-101, 361-065. A település háziorvosa: dr. Túri Rozália. Az Alsó fokú Ok­tatási Központ igazgatója Hoppár Judit. Plébános: Nagy Norbert. A nyugdíjasklub vezetője Treutz Se­bő. Szajk testvértelepülése: Ra­tschendorf (Ausztria), amelyhez baráti szálak, családi kapcsolatok kötik. A falunapot rendszeresen május 1-jén rendezik meg. A ki­lencvenes évek elején még nem­zetiségi tánccsoport és hagyo­mányőrző kórus is működött Szajkón, élénk hagyománya volt a szüreti felvonulásoknak, bálok­nak, a tavalyi pünkösdöt ünnepi felvonulással köszöntötték a helybéliek. A község műemléki értékű házairól, kálváriájáról és templomáról is nevezetes. szajk. dunantulinaplo. hu Az összeállítás a szajki önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Bóka Róbert 'Ill ........ in IIIIIIM— \ T ELEPÜLÉS minden igényt kielégítő üzleti központja

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents