Új Dunántúli Napló, 2002. december (13. évfolyam, 327-354. szám)
2002-12-19 / 345. szám
16. OLDAL PIÓSVISZLÓ B E MUTATKOZIK 2002. December 19., csütörtök Diósviszló, az Ormánság kapuja A község kitűnő helyen, az idegenforgalmi központhoz, Harkányhoz közel fekszik, csak közúton közelíthető meg, az út minősége megfelelő. A környező településekhez képest mindig is központi szerepet töltött be, jelenleg is itt van három falu körjegyzősége, iskolával és óvodával is rendelkezik. A hetvenes évek végén még önálló tanáccsal is rendelkezett, itt működött a két környező település, Rádfalva és Márfa államigazgatási szervezete is. Aztán, mint a kis települések legtöbbjét, a körzetesítéssel Harkányhoz csatolták. A közműhálózat közül a vízvezetékrendszert még a tanácsi rendszerben építették ki, manapság azon kívül, hogy minden portára ingyenesen vezették be a vizet, arra is büszkék az itteni lakosok, hogy a megye legolcsóbban termelő rendszerével rendelkeznek, köbméterenként 171 forintot fizetnek. A kilencvenes évek elején mindenekelőtt az igen rossz állapotban lévő középületeket újították fel, akkor tatarozták a kultúrházat, építettek új, modem konyhát, amely a gyermekélelmezésen kívül szociális étkeztetési funkciót is ellát. A közvüágítást is korszerűsítették, nemrégiben a szolgáltató a Petőfi utcában a faoszlopokat cserélte ki betonoszlopokra.- A legnagyobb közműberuházásra 1999-ben került sor - teszi mindehhez hozzá a polgármester asszony, Keserűné Nagy Margit. - Igaz, a gáz bevezetéséhez a lakosságnak is mélyen a zsebébe kellett nyúlnia, de aki tehette, nem sokat gondolkozott a fizetségen, hiszen ezzel tiszta, kényelmes energiaszolgáltatáshoz jutott. Az önkormányzati utak, járdák megfelelő állapotban vannak, bár a település lakói ezzel általában nem elégedettek, azt viszont megértik, építésre, felújításra nagyon sok pénz kellene, a szűkre szabott költségvetésből csak fokozatos reparálásra telik. A szőlőkhöz, kiskertekhez vezető hegyi utak építésére meg nem is gondolnak, erre végképp nem telik. Panzió az utcasoron CÚO O' : rávapiski szetoaneiy ...«many ^ '<° cnri""^ öípacsfe .- QKénies csepefy Kovácsivá ö-'-oíéSBnía Drávaszábolcs > Alsó- porca Matty Ä Drávapalkonya Gordisa o DIÓSVISZLÓ LAKOSSÁGÁNAK ALAKULÁSA A 250 éves iskolájuk a körülményekhez képest jól felszerelt, a Sulinet-programban számítástechnikai eszközökkel is rendelkeznek. Az önkormányzat nemrégiben informatikai pályázaton nyert gépekkel támogatja a nyelvi laboratórium kialakítását. Az itt lakók büszkék településükre, az idén megalakult faluszépítő egyesület tagja éberen figyelnek a szemetelőkre, segítettek a közterek virágosításában. A helyi horgászegyesület tagjai évek óta szeretnék elérni, hogy a falu közelében horgásztó létesüljön, a 2,4 hektáros terület kialakítására elvi engedéllyel már rendelkeznek, mederkotrásra, gátépítésre és vízvédelmi berendezésekre egyelőre nincs pénzük. ______ ■ di ósviszló. dunantulinaplo. hu Az összeállítás a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Békéssy Gábor A rendelőt is bővítették Az Ormánság kapuja - emlékmű Négy évvel ezelőtt, 1998-ban hozzáfogtak az orvosi rendelő bővítéséhez, hiszen az egészségügyi ellátáshoz már szükséges volt a két rendelő kialakítására. A bővítéssel egy időben - mivel ekkor már a gázenergia is rendelkezésre állt - a fűtéskorszerűsítést is megoldották. A háziorvos a településen lakik, az ellátás tehát megnyugtatóan megoldott a faluban. Természetesen a szomszédos településre, Máriára is Diósviszlóról jár ki a háziorvos. Az iskola csaknem telített, az ide járó helyi gyerekek (az iskolába egyébként Rádfalváról, Szaváról és Kórósról is járnak gyerekek) kapnak beiskolázási- és tankönyvtámogatást, ezenkívül az étkezésükhöz is hozzájárul az önkormányzat, a költség negyedét fedezik. A kétcsoportos óvodába úgyszintén, ez is jól felszerelt intézmény, a fűtés átállítása gázra nemrégiben történt meg. A munkanélküliség itt is magas, 30 százalék körül van. A legnagyobb foglalkoztató az intézmények miatt az önkormányzat. Munkalehetőség a közelben létesült nagyüzemi szőlőültetvényen lenne is, ám a helyi munkanélküliek közül senki sem jelentkezett, így a vállalkozó kénytelen volt más faluból toborozni szőlőmunkásokat. Csatorna ugyan még nincs, szándék az van, ráadásul támogatás is lesz, hiszen a falu veszélyeztetett vízbázis közelében fekszik, előbb-utóbb ezt is meg kell oldani valahogy. Nyugdíjas klub A településen szintén sok a fiatal, ám pillanatnyilag klubjuk nem működik, pedig lenne rá helyiség. A nyugdíjasok viszont igen élénk közösségi életet élnek, a klubjuk egy önkormányzat által vásárolt épületben működik, közösen használják a regionális egyesülettel, az egy éve felavatott ormánsági kapu megvalósítóival, a Dráva menü Tájvédelmi és Turisztikai Egyesülettel. Az elkövetkező évben tervezik a játszótér létrehozását, a faszerkezetű buszvárók felállítását, ez utóbbihoz szeretnék igénybe venni a területfejlesztési támogatást is. A játszótérrel már csak azért is foglalkozni kell, mert sok a gyerek, akik az iskola után szívesen kapcsolódna ki egy jól felszerelt játszótéren. A FALU TÖRTÉNELME Afalu nagymultú település, \alamt- kormég\ársze- rűen kialakított udvarházzal is rendelkezett. A köz- ségeredeSeg Mária és a mai falu kőzett lévő irv goányosterüle- ten, a későbbi AJsóerdödűlőben alaki ki. A mai helyén a 18. század második hamadában épült fel a megyei hatóságok 1730toan kiadott rendeletére. A16. századbal töldesura a pécsi káptalan, Sehe az Istvánfly család voft. Atörök hócftás alatt lakett magyer falu volt, ebben az időszakban váltottak vallást és lettek római katolikusokból reformátusokká. A népesség azóta is magyar. A TELEPÜLÉS GAZDÁI. A polgármester Keserűné Nagy Margit (46 éves, könyvelő), alpolgármester Priol Ödön (64, nyugdíjas). A testület tagjai: Csömör Dezső' (47, mg. ágazatvezető), Dömmböző Gyula (42, szakmunkás), Kamu Csaba (29, hivatásos vadász), Papp Dezső (31, MÁV-motorvezető), Radeczki Franciska (48, pedagógus) és SzukicsnéSzécsi Erika (46, vendéglátós). A körjegyző dr. Krnssóy Miklós. A cigány önkormányzat elnöke Döröm- böző Gyula (42, szakmunkás), tagjai: Palkó Sándor (46, munkanélküli) és id. Sütő Antal (46, kesztyűszabász). Iskolaigazgató Schmidt Jenőné, háziorvos dr. Kovács Zsuzsanna, a nyugdíjasklub vezetője Papp Dezsőné. _______■ TO RMÁS BEMUTATKOZIK A tormási vonzó táj és a műemléki házak A község határát sűrűn járt turistautak érintik, ezért idővel lesz tán vendégszoba, csaknem tíz műemlék értékű paraszti portát, köztük a sokszor megfotózott Filótás- és az Imrő-házat helyi védettség alá vonják. A jobb vendégfogadás érdekében biológiai szennyvíztisztító telepet szeretnének létesíteni, játszótér készül, az internet lehetőségét nyújtó teleházért is pályáznak. A községvezetőség bízik abban, hogy mind többen települnek le, ezért a rendezési terv megszületése után legkevesebb öt új házhelyet kínálnak. A gyönyörű tájnak vonzereje van. Hangulatosak az egymást váltó dombsorok, a völgyek patakjai, létezik még a régi korcsolyázásra alkalmas kis tó, a szánkó- és a sípálya is. Fészkel erre szigorúan óvott részen réti sas. Népszerű dr. Merics Imre állatorvos H magán képző- művészeti tárlata is. A jeles műgyűjtő hely- történeti és néprajzi gyűjtemény berendezését is tervezi. A régi polgármester, Varga István volt. A mostani Pál Zoltán, aki sokat ad a környezet- és természetvédelemre. A rendszerváltás első évtizedében kialakították az orvosi rendelőt, a vendéglátóegységből, könyvtárból és rendezvényteremből álló faluházat. Átalakították a körjegyzőség épületét, korszerűsítették az óvodát, amely bővült például egy ebédlővel. A temetőt közművesítették, víz- és villanyhálózata lett, működik a hűtőház. Az óvoda és a könyvtár számítógépekhez jutott. Energiatakarékosán működik a közvilágítás. Kül- és belterületi árkokat, járdaszakaszokat erősítettek meg. Fejlődésnek indult Felsőkövesd, szilárd burkolatú út vezet ide, vizet kapott, felújították a villanyhálózatot, hamarosan nyit a bolt. *rx GWe Meződ* ; Téteso 'oTarrts Baranyaszentgyörgy Pálé Szágy A ..■ TORMÁS Bakócao KA pVázsnok Sésd uilgodlsa Varga Üget? •*ff06yüfi#sény Oroízló c'Klsbesztaree A falu gazdái Polgármester: Pál Zoltán (47 éves) tanár. Alpolgármester: Acs Gyula (59) nyugdíjas. Képviselők: Kopasz István (55) vállalkozó, Krudinszky Zoltán (42) árukiadó, Tolnai István (35) lakatos, Várnái János (48) buszvezető. Hivatalsegéd: Tolnai Istvánná (23). Plébános: SonnerÁdám (75). Templomgondnok : Glanczmann Mihályné (67) nyugdíjas. A cigány önkormányzat tagjai: Pápai József (29) vállalkozó, Horváth József (27) lakatos, Bogdán Attila (21) munkanélküli. __________A FALU TÖRTÉNELME______________ Okirat először 1554-ből említetteTormas alakban. Feltehető, hogy a honfoglalás idején is létezett, hisz nem egy kutató a helységjelölést Árpád unokájának, Tormásnak a nevéből eredezteti. Mások szerint a torma főnévből származik a helységmegnevezés. A bronzkor végi Halomsí- ros kultúra népének egyik csoportja telepedett le ezen a tájon, de tudnak római emlékekről, így hadiútról is. Középkori lakott részekre utalhatnak a következő határ- résznevek: Tölöd, Kösnyék, Kodák, Osontak, Gabarnyék, Egyedfai puszta. Török sánchalmok látszanak a temető mellett, a Bantallo-dűlőben pedig valamikor egy alagút indult. A Gál-erdőben cserépmaradványok kerültek elő, de itt török pincéket is említ a fáma. Az idősek szerint a Nagy mezőben terült el a hódoltság előtti település, de ugyanitt kőkori eszközökre is bukkantak. 1714-től érkeztek a környékből az első magyarok, a németek pedig a XIX. század húszas éveitől települtek. A határban rejtőzött sokáig Palkó András, zselici betyár, akinek az életét egy helyi lakó mentette meg, amikor üldözték a pandúrok. A Burgyán-dűlőben üveg- égetö működött. A múlt század ötvenes éveiben kivégezték, illetve halálra kínozták a kuiáknak tartott Ács Józsefet és Szentes Jánost, akikről a rendszerváltás kezdetén utcákat neveztek el. Új lakók jönnek Tormás Gyöngyei Dr. Merics Imréné népművelő és könyvtáros vezeti a 2100 kötetes könyvtárat, 12 éve szervezi a betlehemezést. Pápai József kezdeményezésére Tormási feketegyöngyszemek néven fiatalok tánc- és énekkara alakult. Ünnepek videón A polgármester az elmúlt négy esztendő eseményeit videón rögzítette. A millenniumi zászló átadásáról majd négyórás fűmet szerkesztett 2000. október 21- én. Munkái egy monográfia . adattáraként is szolgálhatnak. A TÁGAS és néprajzi értékű régi magyar porta a templom mögött látható. Az imádságoshely homlokza- tának ékessége a világháborúkban elesettek tiszteletére emelt kegyeleti táblák. ____________________■ A jövő tervei A szurdokutak oldalrészei omladoznak. Esők alkalmával humusz sodródik el. Nem véletlen, hogy nagy erővel folytatódik a csapadékvíz-elvezetők kimélyítése, valamint megerősítése. A szőlőhegyi partfalmozgásokat is felszámolják. Járdarészeket újítanak fel. Az önkormányzati épületek belső világítását is modernizálják. tormás, dunantulinaplo. hu Az összeállítás a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Csuti János } é Pécsről és Komlóról új lakók települnek. Nem épp kedvező jelenség, hogy évente többen halnak meg, mint amennyien születnek. 1930-ban 575 magyar és 26 német élt a faluban. 1970-re a magyarok 411-en, a németek pedig 44-en lettek. ______________■ A lélekszám jelenleg 377. A legidősebb lakók: Major Ferencné (82 éves), Andok Ferencné (82), Kovács Gyula (75). Külterülete: Felsőkövesd, Alsókövesd és Kő- törő-tanya, ahol 22 család lakik. Félszáz cigányt tartanak nyilván. Négy éve 410 volt a lakosságiéin. Megállt az elvándorlás, sőt
