Új Dunántúli Napló, 2002. december (13. évfolyam, 327-354. szám)

2002-12-13 / 339. szám

2002. December 13., péntek BARANYAI TŰKOR 5. OLDAL Panaszok a hibabejelentőkre A szolgáltatók hibabejelentői olvasóink ta­pasztalatai alapján nem minden esetben úgy működnek, ahogy azt elvárnánk. Töb­ben panaszkodnak a gépi hangokra, a fél­órás várakozásokra, továbbá arra, hogy sok­szor a telefonszámok sem elég köztudottak. Baranyai körkép Gyakorta előfordul, hogy áramszünet, esetleg víktiány, vagy a gáz leállása idején a fogyasztó a szolgáltató által megadott hibabejelentő számot tärcäzva csupán gépi hanggal, illetve üzenet- rögzítővel találkozik. Amennyiben problémája Marad a várakozás Előfordul, hogy akár fél órákat is kell várnia a fogyasztónak, amennyi­ben egy adott szolgáltatás iránt érdeklődne. A cégek szerint e prob­léma kezelésére még nem találtak ki elég jó megoldást, hiszen nem lehet annyi alkalmazottat foglalkoztatni, hogy a várakozás minden esetben kiküszöbölhető legyen, és üzleti szempontból se legyen ráfi­zetéses. Emellett azonban érdemes tudni: nem terhel minket plusz költség, amennyiben az úgynevezett „tone" (azaz nyomógombos) ké­szülékünkkel magunk kapcsolgatunk az egyes mellékek között, rosz- szabb esetben hosszú percekig, újra és újra kezdve a tájékozódást. egyáltalán meghallgatásra talál. Hiszen egyálta­lán nem biztos, hogy a tudakozó által megadott, illetve a telefonkönyvben megtalálható számo­kon elérhetők az egyes szolgáltatók. A nagyobb cégek az elmúlt években többnyire kiépítették saját, úgynevezett call-centerüket, azért, hogy az üzenetrögzítő helyett az alkalma­zottak fogadhassák a hívásokat, ám a problémák ritkább esetben adódnak munkaidőben, azaz reg­gel 8 és délután 4 óra között. Ezen időszak után azonban többnyire már csak a gépi hang marad a fogyasztóknak. Kérdéses: a szolgáltató mikor hall­gatja vissza és mikor intézkedik az adott ügyben. Olvasóink panaszai szerint ilyen esetekben a hi­bák orvoslására nem minden esetben, vagy igen nagy ké­séssel kerül sor. A DÉDÁSZ Rt.-vel történt nemrégiben, hogy a hibabe­jelentéseket egyszerűen nem tudták fogadni. A szol­gáltató szakemberei szerint ekkora fogyasztói létszám­nál, amellyel a DÉDÁSZ Rt. rendelkezik, időnként elő­fordul - különösen viharos időkben, vagy téli fagyok ese­tén -, hogy áram nélkül marad egy-egy térség, s olykor több száz lakásban kialszik a villany.- Ilyenkor természetesen mindenki azonnal hívja - vagy próbálja hívni - a hibabejelentőt, amely nem tud minden hívást fogadni - mondta Molnár István osztályvezető. Ebből pedig azt a következte­tést vonhatja le a fogyasztó, hogy nem is működik a tele­fonos rendszer. A napokban arra is akadt példa, hogy a Matáv Rt.-nél fellépett műszaki zavar mi­att a Biokom Kft. kapcsolási számai nem voltak elérhe­tők, mivel a szolgáltató irá­nyába indított hívások tévesen végződtek hangbemondással. További félreértéseket okoznak az úgyneve­zett „kék”, illetve „zöld” telefonszámok is. Több szolgáltatót ugyanis munkaidő után csak ilyen számokon lehet elérni. Egyes fogyasztók azon­ban úgy vélik, ezen számok emelt díjasak. Ezzel szemben míg a kékek (0640-nel kezdődően) he­lyi tarifával működnek, addig a zöld számokat (06/80-nal kezdődő) ingyenesen lehet tárcsázni. SOMLAI ADRIENN Eltörölték a szemétszállítási díjat A város fejlesztési terveivel elkápráztatták a képviselőket Nagyszabású helyi fejlesztési lehetőségekről, illetve tervekről tartott hosszas előadást a képviselő-testület tegnapi tanácsko­zásán egy erre a feladatra felkért cég. A bemutató után - nem sokkal lapzártánk előtt - a szemétdíj eltörlése mellett döntöt­tek a városatyák. Siklós Mint a szakértői vizsgálatra fel­kért cég bemutatójából kiderült, Siklós előtt temérdek, a mai napig kiaknázatlan lehetőség áll, me­lyek mindegyikének központjá­ban a turizmus áll. A városatyá­kat is magával ragadó előadás ke­retében a helyi strandfürdő fej­lesztésén túl a gasztronómia ut­cájától kezdve a török bazárig be­zárólag szinte minden szerepelt, nem is szólva a Villány, illetve Har­kány irányába haladó elektromos vasútról. Ez utóbbi elképzelés meg­valósítását azonban még a legnagyobb remé­nyekkel bíró városatyák -a»™*«*, is kétségbe vonták. Amennyiben az impozáns ter­vek megvalósulnak, úgy azok ténylegesen szolgálhatják a város talpon maradását, ám a kivitele­zésig hosszú időre van szükség, nem szólva mindazokról a pénz­ügyi kiadásokról, melyek révén a fejlesztésekre lehetőség nyílhat. Miként a terve­zők részéről elhang­zott, az elképzelt beru­házások a tízmilliárd forintot is. Az előzetes elképze­léseknek megfelélően a képviselő-testület tegnap a kései órákban a szemétszállítási díj eltörlése mellett döntött. Magas adó az üres telkekre Hírek Több helyi adó összegéről döntött tegnapi ülésén Szigetvár képviselő testülete. A hulladékkezelés díja 18 százalékkal lesz kevesebb annak ellenére, hogy a szállítás gyakorisága he­ti egyről heti két alkalomra emelkedik. Szigetvár Volt olyan adónem, ahol az eme­lés mellett döntött a képviselő-tes­tület. A telekadót például az eddi­gi négyzetméterenkénti 90 forint­ról 180-ra emelte. A képviselők többsége úgy érvelt, a beépítetlen telkek tulajdonosait szeretnék rá­bírni arra, hogy ne maradjon ki­használatlanul a terület, miköz­ben magasabb adót kell fizetni ér­te. Eddig egyébként 6000 négyzet­méternél kisebb telek után nem kellett adózni, most ezt a határt is eltörölte a testület. Valamennyivel emelkedett az építmények után fizetendő adó is, a testület több változat közül a négy­zetméterenként 320 forint mellett döntött. Korábban ez az összeg 50 forinttal volt kevesebb. Két javaslat volt a gépjárműadóra is, s a szóba került 800 és 1000 forint helyett minden megkezdett 100 kilogramm után 900 forintot kell majd fizetni. Nem változott a helyi iparűzé­si adó, ennek mértéke továbbra is az adóalap 2 százaléka. Ugyan­csak változatlan maradt a vállal­kozók kommunális adója, a fog­lalkoztatottak után fejenként 2000 forint a fizetendő összeg. A polgármesteri hivatal pénzügyi szakemberei szerették volna, ha az idegenforgalmi adót a jövő év­ben a kiadott helyiségek alapterü­lete után vetették volna ki, de ma­radt számítási alapnak a szemé­lyenként és vendégéjszakánként fizetendő 150 forint. Az új adó­rendeletek 2003. január 1-jétől lépnek hatályba. IDÉN kilencedik alkalommal rendezett karácsonyi élelmi- szercsomag-küldési akciót a Gyermekétkeztetési Alapít­vány. Baranyában a Dunaszek- csői Általános Iskola és a nagypeterdi óvoda kapott 48- 48 csomag élelmiszert. Az ala­pítvány novemberben kiírt pá­lyázatára közoktatási és gyer­mekvédelmi intézmények je­lentkezhettek. Az egyenként 15 kilogrammos pakkok szá­raztésztát, húskonzervet, rizst, levesport, kakaót és szalon­cukrot tartalmaznak. (ozo) PÉCSETT tegnap este az Ős­sejt Alapítvány szervezésében a megye összes csontvelődo­norja találkozhatott egymás­sal. A szervezet a Pátria Hotel­ben vacsorával fogadta a dono­rokat. (sa) MAGYARTELEK önkormány­zata tíz hektáron termel kuko­ricát a földnélküli helybéliek megsegítésére. A napokban megkezdték a rászorulók szá­mára a családonkénti fél-fél hektáron termett kukorica ki- • osztását, hogy télire ezzel is segítsék az állattartást. (a) A PÉCSI Munkaügyi Bírósá­gon december 13-án, pénteken és december 16-án, hétfőn há­zon belüli költözködés miatt szünetel a félfogadás. Az in­tézmény így továbbra is a Rá­kóczi út 34. szám alatt várja az ügyfeleket. _______________________(SAI FEHÉR SZAMÁR SZÜLETETT a hét közepén a pécs-somogyi Mi­sina Állatvédő Egyesület telepén. A kétnapos albínó csacsicsemete jól érzi magát szürké színű mamája mellett és már az első lépéseket is megtette. _____ fotó: laufen László Új átmeneti szálló nyílhat Összefognak a pécsi karitatív szervezetek PÉCS A kormánytól várt segítség el­maradt, így a helyi civil szer­vezetek úgy döntöttek, hogy a támogatásokért vívott harc helyett összefognak és együtt néznek a hideg hónapok elé­be. A város ingatlanjuttatás­sal próbálja segíteni a mun­kájukat. Összefognak a pécsi karitatív szervezetek a téli hajléktalan krízisellátás jobb és hatéko­nyabb működtetése érdekében. Nyögéri Lajos, a pécsi önkor­mányzat egészségpolitikai és szociális bizottságának elnöke elmondta: arra szeretnék ösztö­nözni a civil szervezeteket, hogy együttes erővel oldják meg a hi­deg időszakban fellépő' problé­mákat. Hozzátette: mivel a kor­mánytól nem kapták még meg az igényelt pénzösszegeket, így a közös fellépés sürgetővé vált. A város segítségül olyan ingat­lant próbál felajánlani, amely­nek segítségével csökkenthető a megyeszékhely átmeneti krízis­helyeinek zsúfoltsága. Fónai László, a Támasz Alapítvány el­nöke elmondta, a szervezetek nemcsak a mostani télre, hanem hosszú távra is együttműködést szeretnének kötni. A Katolikus Karitász és a Magyar Máltai Sze­retetszolgálat élelmiszeradomá­nyok gyűjtésével, valamint me- legételosztással, a UWITA Kht. és az Ifjúságért Egyesület a gyer­mekvédelemmel és -ellátással járul hozzá a közös munkához. A Támasz Alapítvány pedig a hajléktalanok szállására és az utcai szociális munkára kon­centrálhat. Információink sze­rint a szervezetek hivatalosan a jövő héten írják alá a megállapo­dást. (Előzmények: www. dunantulinapb. hu) M. ANDRÁS CSABA Interjú: a borról és az eu-harmonizációról „Az Unió biztonságot ad a borászoknak” Az Európai Unió szőlészeti és borászati normáiról rendeztek tegnap Pécsett a Dominikánus Házban regionális konferenciát, s ez lehetőséget adott arra, hogy szót váltsunk a hazai szőlőtu­lajdonosok félelmeiről Harcz Zoltánnal, az EU Harmonizációs Bor Munkacsoport titkárával. Ő vallja, hogy nem az uniós or­szágokból, hanem az Unión kívülről érkező bordömpingre kell mielőbb felkészülni. DN: - Jogos-e a magyar szőlé- szek-borászok félelme az uniós csatlakozástól?- Az ismeretlentől mindig tart egy kicsit az ember, de én meg­nyugtatnék mindenkit. Szerin­tem jobban fognak járni. Még az­zal együtt is, hogy az eddiginél jóval szigorúbb termelési feltétel- rendszernek kell megfelelniük, megnövekszik az adminisztratív munkájuk a kötelező szőlészeti­borászati jelentések leadásával, és el kell viselniük a gyakoribb ellenőrzéseket is. DN: - És mi lesz a haszon?- A létbiztonság megteremtő­dik, hiszen ha bármilyen piaci gond keletkezik, esetleg borfeles­leg gyűlik össze valahol, akkor az Unió kasszája azonnal kinyí­lik. Még a lepárláshoz is támoga­tást ad. Tehát zuhanni többé nem lehet. DN: - És mit gondol, drágulni fog itthon a bor?- Minden bizonnyal. Nézze meg, hogy mennyiért adják ma Ausztriában az asztali bort. Ná­lunk se maradhat olcsóbb. DN: - Mitől féljünk inkább: attól-e, hogy az országot elönti az uniós bor, vagy hogy a mi­énket nem veszik meg?- Már ma is kvótákon alapul az uniós országok és Magyaror­szág borkereskedelme, s ezek a kvóták olyan magasak, hogy se mi, se az uniós országok nem tudják kihasználni. Ha el akarta volna bármi önteni Magyarorszá­got, már régen elöntötte volna. DN: - Eszerint nyugodtan hát­radőlhetünk a fotelben.- Szó sincs róla. Amerika, Ausztrália vagy Új-Zéland óriási mennyiségű és kitűnő minőségű borral van jelen a világpiacon, s meglehetősen olcsó árakkal. Mi magas védővámokból épített fa­lat húztunk fel, így alig-alig talál új-zélandi borokat a hazai vino- tékákban. Az Unió védővámjai azonban sokkal alacsonyabbak. Amint belépünk, megörököljük ezeket és azonnal megjelennek a felsorolt országok borai. DN: - A magyar gazda mit ter­meljen?- Mindenekelőtt jó bort. A stratégiánk szerint jó lenne, ha a hungaricumok, felé menne el a termelés, ám a marketinges egy­előre mást mond. Szerinte nem a somlói juhfarkért, a pécsi cir­fandliért vagy a budai kéknyelű­ért fog az angol vagy a francia epekedni, hanem inkább arra lesz kíváncsi, hogy mit tudnak kihozni a magyarok egy cabernet saugvinonból. DN: - Hazánknak hetvenöt- ezer hektáron szabad majd szőlőt termelnie, ám jelenleg ennél jóval több van. Élesíthet­jük a fejszéket?- Erről szó sincs. Valóban el­hangzott szakmai szinten egy hetvenötezer hektáros limit, ám ezt a csatlakozási tárgyalások so­rán elvetettük. A mai helyzet sze­rint maximum annyi szőlőterüle­tünk lehet, amennyivel az Unió­ba belépünk. Tehát megmarad­hat mind a jelenlegi közel kilenc- venháromezer hektár, sőt még van két évünk esetleges újabb te­lepítésekre is. DN: - Köztudott, hogy az Unió kasszájából dotálják a szőlőül­tetvények kivágását is...- Valóban jól megfizetik. De ahol eltűnik a földről az ültet­vény, azt a területet soha többé nem lehet újra telepíteni. Emiatt a csatlakozás utáni időkben való­ban megkezdődhetne a fejszék élesítése, ám nem hinném, hogy a magyar kormányzat ebben partner lenne és azonnal kihasz­nálná ezt az uniós lehetőséget. DN: - Számomra furcsa dön­tés, hogy a zárjegyet éppen a csatlakozás előtt vesszük le a borospalackról. Ön, ezt hogy látja?- No comment. DN: - Akkor inkább úgy kérde­ném: a borexportunk miatt le­het, hogy néhány év múlva is­mét zárjegy kerül a palack nyakára?- Nincs kizárva. Harcz Zoltán 1974-ben született Esztergomban, előbb a Budapes­ti Kertészeti Egyetemen szerzett kertészmémöki diplomát, majd másoddiplomázott növényvédő­ként. Három évet töltött az USA Michigan államának biológiai ku­tatóintézetben, 2000-től dolgozik az FVM-ben. Nős, felesége szin­tén kertészmérnök. Az uniós bor­törvények szakértője, az EU Har­monizációs Bor Munkacsoport tit­kára. Hobbija a szakmája, a ker­tészkedés, valamint a természet- járás és a horgászat. KOZMA FERENC

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents