Új Dunántúli Napló, 2002. december (13. évfolyam, 327-354. szám)

2002-12-12 / 338. szám

K E S 2 Ü BEM UTATKOZIK 13. OLDAL 2002. December 12., csütörtök A FALU TÖRTÉNELME Neve a Kesző, Keszi török ere­detű törzs nevéből származik, Kesiu alakban olvasható először 1192-ben. A katolikus templom helyén már az Árpád-korban ká­polna állt, később a Pécsi Püs­pökség birtoka. A török hódolt­ság alatt is lakott faluba a XVII. században gyorsan elmagyaro- sodó bosnyákok költöztek. Templomát 1781-ben emelik Szent Anna tiszteletére. A lakos­sága az utóbbi időben felgyor­sulva növekszik, döntően Pécs­ről kiköltözők révgn. Az elmúlt évtized jelentős fejlődést hozott a település közmű-ellátásában is. A munkanélküliség nem szá­mottevő, a többség Pécsre jár dolgozni, de a helyi kisvállalko­zások száma is jelentős a gyara­podó, fiatalodó faluban. A község vezetői Polgármester: Antal Tamás (40 éves, vállalkozó). Alpolgármester: Karsai István (40, tanár). Képvise­lők: dr. Esküdt Béla (51, vállalko­zó), dn, Szabó György (55, orvos), Moldován Dezső (55, vállalkozó), Marton Béla (47, vállalkozó), dr. Rónai Zoltán (38, orvos). A most létrejött cigány kisebbségi önkor­mányzat elnöke Csonka Imre, al- elnök Futács Sándor, képviselő Petrovics Erika. Keszü körjegyző­ség, amelyhez Gyód tartozik, kör­jegyző Lukácsné dr. Barta Zsuzsa. Az önkormányzat címe: 7668 Pe­tőn utca 24. Tel.: 72/461-06?. s keszu. dunantulinaplo. hu Az összeállítás a keszüi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Bóka Róbert Az átalakuló Keszü Szábadszentkiráíy Királyegyháza Gerdeo­Peljérd *££ZfL 7rtlfö Aranyosgadány „ o ; ó Gyód Bicsérd oPécsbagota Valószínűleg nincs még egy olyan kistelepülés Baranyában, amelynek a lakossága akkora ütemben növekedett volna, mint Keszüé. A Pécs hónaljában lévő 1996-ban 531 lelkes települé­sen ma 920-an élnek. A falurendezési terv pedig azt tükrözi, hogy újabb beköltözőkre számítanak a dinamikusan fejlődő településen.- Tősgyökeres keszüi vagyok, itt élek feleségemmel, két gyerme­kemmel, lassan egy évtizede ve­szek részt a falu közéletében - mondja rövid bemutatkozásul An­tal Tamás' polgármester, aki az el­múlt ciklusban a község alpolgár­mestere volt. - Valóban páratlannak tekinthető az a növekedés, amely a településünket jellemzi, hiszen a lé- lekszám a rendszerváltást követő években a városból kiköltözők ré­vén megduplázódott és a régi vagy „öreg” falu megnőtt, mondhatni, hogy egy új településrész született. A változások nagyságrendjét il­lusztrálja, hogy csak 1994-re épült ki a vízvezetékrendszer, 1996-ra lett gázunk, de szennyvízcsatornánk - amely alapvető lakossági igény még nincs. Gyóddal és Péccsel kö­zösen, társulásos formában szeret­nénk beadni a pályázatot, amint meghirdetik. Ez ügyben óriási nyo­más nehezedik az önkormányzat­ra, de bízunk abban, hogy 70-80 százalékos céltámogatásra számító pályázatunkat kedvezően bírálják el. Optimisták vagyunk, mi azt re­méljük, hogy 2003 végére realizáló­dik a pályázat. A TELEPÜLÉS USKOSSÁGSZÁKA SZÓ 747 I- A falu fejlődéséről szólva, azt is el kell mondani, hogy az előző pol­gármesterünknek, Nagy Bélának köszönhetően biztos alapokon épít­kezhetünk; ő jó vállalkozóként, a falu javára gazdálkodott az önkor­mányzati vagyonnal. Az előző cik­lusokban három ütemben 220 in­gatlan eladását I és beépítését ter­veztük a Csere pes-dűlő néven | ismert új lakóte­rületünkön már csak hét in­gatlan nem ren­delkezik építési engedéllyel. Ez a 20-22 hektáros terület teljesen lefedettnek mondha­tó, növekedésének természetes ha­tárt szab a parkerdő is. A szemben lévő délnyugati oldalon hasonló, 160 házas 5-10 éves távlatban meg­valósítható beépítési terv szerepel. Hozzáteszem, a túlzott növekedés előnyeit illetően azért én szkeptikus vagyok. Én egy mértéktartó fejlő­désben hiszek, cél az „öreg” falu be­vonása a fejlesztésekbe, és az is, hogy Keszü hagyományait megtart­va hatással legyen az új betelepü­lőkre, és egy olyan közösségi érzés­re, egymás segítésére épülő szemlé­let őrződjön meg, illetve alakuljon ki, amely egy ilyen falura jellemző, és amelyben az itt élők keszüinek vallják magukat. Ebben nagy szere­pük lesz a civil szervezeteknek - itt elsőként a faluért munkálkodó Ke- szüért Alapítványt említhetem, de idősek klubja és ifjúsági klubunk is van - hiszen a betelepülőkkel egy it­tenitől eltérő, városhoz kötődő igényszint jelent meg. Többségük Pécsett dolgozik, van köztük kutató orvos, banki szakember, pedagógus - sok esetben vezető állásúak, a gaz­daság aktív szereplői. Magas a vál­lalkozások száma is. A szolgáltatá­sok kielégítik az igényeket - például pékség is műkőik a faluban. Bar­langunk, termálvizünk, műemléke­ink nincsenek, tavat sem akarunk létrehozni helyi idegenforgalmi cé­lok érdekében. A vonzerő e tekintet­ben Pécs: amit mi célként fogalmaz­hatunk meg, az majdan egy pihenő­övezet lehet, de addig még nagyon sok operatív teendőnk van. Igazából a polgári értékrendnek megfelelő nyugalmas, komfortos falusias élet­forma biztosítása a célunk. A kábel­tévénk rövidesen csillagpontos lesz, és igény van egy jól működő tele- házra is, hogy a lakókat információ­val lássuk el. Addig pedig, amíg nem épül ki a csatornahálózat, türe­lemre van szükségünk, hiszen útja­ink felújítása csak azután kezdőd­het meg. A régi Keszü egyre szépülő környezetben ARANYOSGADÁNY BEMUTATKOZIK A KÖZSÉG TÖRTÉNELME ___ A Pécsaranyos és Keménygadány egyesülé­séből alakult ki a mai község. Elődjének, me­lyet „Arányosként” is említ a népnyelv, mint la­kott helynek első írásos említésére 1200-ban került sor. Török kút őrzi a hódoltság emlékét, püspöki székhely, ahol jó ideig szerzetesrendi kolostor is működik. A XVIII. századi német be­telepítések nem érintik. Pécsarányos nevét 1728-ban, Kemény- gadányét 1741-ben olvashatjuk először. Az itt élők munkája ré­vén fejlett állattartó hagyománnyal, szőlő- és borkultúrával dicse­kedhet a tájék, azonban a falu lakosságát a bányák és a bőrgyár felszámolásával nagyon érzékenyen érintette a rendszerváltás. Másfelől viszont az önálló önkormányzatisággal infrastrukturáli­san jelentős fejlődésnek indult, és Pécs közelsége miatt is kere­sett hellyé vált. A kilencvenes évek második felétől ismét van al­só tagozatos iskolája és óvodája. A község vezetői Polgármester: Csurgyók Lajosné. Képviselők: Bandicz Gyula, Hdaá László, dr. Jakab Tibor, Praks István, Uglyai János. A Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke Bandicz Gyuláné. Tagjai Winger Jánosáé és Praks István. A Cigány Kisebb­ségi Ónkormányzat elnöke Molnár Józsefné, tag­jai Dittrich Ferenc és Kiss Zoltán. Önálló jegyző- ség jegyző dr. Béla Péter. Az önkormányzat címe: 7671 Kossuth utca 25. T.: 72/422-003. ■ aranyosgadany. dunantulinaplo. hu Az összeállítás az amnyosgadányi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Bóka Róbert Fiatalokra váró telkek A tárgyi jellegű beruházások közt sportpálya létesítése, útja- mára is kiaknázhatók. Ami az utób- vítási program szerepel, és telkeket is kínálnak a letelepe- biakat illeti, az Arányos és Kemény- dőknek. gadány közötti szép völgy látszik a legalkalmasabbnak arra, hogy ott a A Pécstől negyedórányi útra lévő tele- közelsége mellett a terület helyi, későbbiekben pihenő-, üdülőhelyet pülés iránt ma is élénken érdeklődnek természeti adottságai is magyaráz- alakítsanak ki, ahonnan a horgásztó mindazok, akik a városkörnyéken nak, azzal a távlati céllal, hogy ezek sem hiányzik majd. szeremének ingatlant vásárolni, épít- az értékek az idegenforgalom szá- ___________________________! kezni. Két éve van már új falurendezési terve az egyre dinamikusab­ban fejlődő Aranyosga- dánynak, amelyben az a 11 újabb építési telek is szerepel, amit a kö­zeljövőben szeremének értékesíteni. Mint a pol­gármester asszony el­mondta, a Zókra vezető műút mentén sorako­zó, sík területen lévő 1100-1200 négyzetmé­teres telkek közművesí­tettek, az értékesítés módját és a kedvezmé­nyeket azonban csak ezután dolgozza ki a képviselő-testület. Már most nagy az érdeklődés, amit Pécs Az iskola kisdiákjai a közelmúltban épült szabadtéri színpadon Aranyosgadány megőrzi intézményeit Aranyosgadány azon kevés település közé tartozik, amely anyagi áldozatok árán is újrateremtette gyermekintézmé­nyeit. Mint Csurgyók Lajosáétól megtudtuk, a hátrányos helyzetű falun nagyot lendítene, ha helyben is munkát tudnának kínálni az itt élőknek.- A rendszerváltást követő első önkormányzati ciklusban képvi­selő voltam, és most már 1994 óta polgármester - mondja Csur­gyók Lajosné polgármester asz- szony. - A lakók összefogásának és az önálló önkormányzatiság­nak is köszönhetően sok minden történt ebben a bő évtizedben: új összekötő út épült, azóta van ve­zetékes vizünk, korszerű a tele­fonhálózatunk, és most - Zókkal közösen - latolgatjuk a közös gázvezeték-építés lehetőségét is. Kiforrott álláspont még nincs, de a tárgyalásokat már megkezdtük. Csak a közelmúltnál maradva: ta­valy emlékpark épült - ide stáció­kat tervezünk felállítani -, a gadá- nyi temetőben búcsúztató épült, ebben az évben korszerűsítettük a közvilágítást, a kultúrház új te­tőzetet, ablakokat kapott. Mind­amellett van egy nagyon nagy problémánk: Gadány és Keresz­tespuszta között ugyanis van egy útszakasz, amit társadalmi mun­kával és az önkormányzat pénzé­ből tettünk rendbe. Köszönettel tartozunk a Kőszén Kft.-nek, amely ingyen biztosította a sala­kot, és a Pellérdi Gazdakörnek, amely az anyagok fuvarozását vállalta ugyanígy. Ezt a 2,5 küo- méteres útszakaszt sok gadányi használja munkába járásra akár autóval, akár gyalog, de egy gör- csönyi székhelyű gazdálkodó cég folyamatosan rongálja, gépeivel szinte felszántja, csaknem hasz- nálhatatianná teszi. Hiába kere­setük őket többször levélben is... Sokat segítene az itt élőkön i egy helyi nagyobb munkáltató, különösen, hogy bőrgyár és a bá­nyák bezárása bennünket na­gyon súlyosan érintett, és magas az 50 százalékban rokkantak szá­ma is. A helyzeten mi közhasznú munkával tudunk csak enyhíte­ni. Közlekedés szempontjából is hátrányos helyzetűek maradtunk, noha sze­mélyautóval mindössze 10- 15 percre va­gyunk Pécs­től. A járatok sűrítése az ön- kormányzat pénztárcáját terhelné, most úgy próbálunk magunkon segíteni, hogy a falubusz „menetrend sze­rint” közlekedik majd.- Hátrányos helyzetünk elle­nére elmondható, hogy az el­múlt három ciklusban gazdálko­dásunk stabilizálódott, fejlődési pályára tudtunk állni. 1996-ban visszahoztuk az alsó tagoza­tos iskolát a faluba, 1997-ben elindítottuk az óvodát, ezek­nek az intézményeknek alap­vető a szerepük abban, hogy az itt felnövők érezzék otthon magukat. Ugyanis az elmúlt évtizedben jórészt ki is cseré­lődött a lakosság, sok a város­ból kiköltöző ma is, ezért én igen fontosnak tartom azt, ^ARANYOSGADÁNY Pécsudvard ^ze'Tle!lí hogy a helyiek is segítsék úgy alakítani a falu életét, amelyben megőrződik Aranyosgadány szelleme, és ahol az emberek nem zárkóznak el egymás elől. A lokálpatriotizmust erősítő he­lyi intézmények ezért is fonto­sak. Januártól szerződéses or­vosa lesz Aranyosgadánynak, így ezentúl nem kéthetente egy­szer, hanem hetente háromszor fogadják majd a betegeket, a szervezett étkezést is szeret­nénk megoldani a lakosság teljes körén belül, és egy házigondo­zói rendszer kialakítását is fon­tolgatjuk. Sokat vár a falu a civil szervezetektől, programunkban a működésük aktív megkezdé­sét a kultúrház rövidesen befeje­ződő felújításához kötöttem. A belterületi utak javítása a közel­jövő egyik legsürgetőbb felada­ta, pályázat útján szeretnénk és sok más közt folytatjuk a telek­kialakítási programunkat is. A TELEPÜLÉS LAKOSSÁGSZÁMA 1996 1997 2002 i f

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents