Új Dunántúli Napló, 2002. november (13. évfolyam, 298-326. szám)
2002-11-02 / 298. szám
6. OLDAL MAJS BEMUTATKOZIK 2002. November 2., szombat A FALU TÖRTÉNELME A falu nevét a Moís „Mózes” személynévből eredeztetik, amelyből kicsinyítő, becéző képzővel alakult ki a Majsa névváltozat. Az ásatások tanúsága szerint a bronzkorban már lakott volt e vidék, az úgynevezett zóki kultúrához tartozó népekre utaló leletanyagot tártak föl, aztán a honfog- j lalás kori magyarok jelenlétét az avar sírok és egy Árpád- kori település nyomai jelzik. A falu első írásos említése 1093-ban történik egy adománylevél kapcsán, melyben Moysa néven nevezik a települést. A községet 1335-ben a II. Endre király által kiadott okmányban már vásáros helyként tartják számon. 1526-ban Majs határában folyt az emlékezetes csata, melyet követően török tulajdon lett, s a lakossága elhagyta a falut. Az ebben az időben elpusztult falvak nevét ma már csak dűlőnevek őrzik, Így a Géta, a Merse, a Lajmér, vagy az Ormánd. 1554-ben a faluban újra magyar lakosság élt, de 1710-ig több alkalommal is rácok telepedtek meg itt, akik később tovább vándoroltak. 1740 körül Bajorországból és Württembergből németek telepedtek ide és a XVIII. század végére német nyelvű lett a falu lakosságának a kétharmad része. 1898-ban a belügyminisztérium Maiss nevét Majs alakban állapította meg. A múlt század közepétől itt megjelenő magyarok száma csak az I. világháború után kezdett jobban növekedni, amikor a szerb lakosság zöme Jugoszláviába optált. Ekkor 129 magyar, 1592 német, 21 szerb és 1 egyéb anyanyelvű lakosa volt a falunak. 1946-47-ben a németek jelentős részét innen is kitelepítik, bár közülük sokan visszaszöktek. A megüresedett házakba elsősorban felvidéki magyarokat telepítettek be. Az 1970es népszámlálási adatok szerint 995 magyar, 559 német, és 40 délszláv élt itt. Vasárnap templombúcsú A község római katolikus temploma 1752-ben épült, és Borro- meo Szent Károly tiszteletére szentelték föl, így a falu egyik legjelesebb ünnepe minden évben a november eleji búcsú. Idén kiemelt szerepet kap a vasárnapi esemény, hiszen a templom fennállásának 250. évfordulójáról is a szentmise keretében emlékeznek meg, s ekkora készül el a szent arcképét ábrázoló festmény, melyet a faluban többségben élő római katolikus hívők a templomban kívánnak elhelyezni. A hagyományokhoz híven a búcsúra Majson is elsősorban a családok készülnek, ilyenkor az elszármazottak is hazalátogatnak, aztán míg a gyerekek legfőbb délutáni programja a kirakodóvásárban a „búcsúfia” beszerzése, a felnőttek ilyenkor a temetőben az elhunyt hozzátartozók sírját keresik föl. Pár éve teremtettek hagyományt a hazánkban páratlan értékű műemléknek számító szerb templomban az ortodox vallásúak búcsúja megtartásának. Egy hete tartották a szerb búcsút, s bár e fe- lekezethez tartozó lakója már nincs Majsnak, viszont a környező községekből, illetve Horvátországból és Szerbiából több mint hatvanan jöttek el, akiket egykor ide kötötték a családi szálak. EGYRE NAGYOBB GONDOT FORDÍTANAK a településen a jel- legzetes épületek védelmére ________________________________■ Ma json a falu csinosítása következik Valamennyi önkormányzati ingatlan felújítása, korszerűsítése megtörtént az elmúlt években, egyedül a községháza épületének belső renoválása nem fejeződött még be. A település össz- közműves, a szilárd burkolatú utak pedig ha nem is kifogástalanok, de mindenütt járhatóak, járda sem hiányzik több mint 300 méter - tehát következhet a virágosító, szépítő program. m Dr. Merger László- Nem bántam meg, hogy a kevésbé látványos, sokkal inkább költséges beruházásokat sorra valósította meg a képviselő-testület az elmúlt nyolc év alatt, és nem is tartottam fontosnak a választásokat megelőzően az olyan kampányfórumot összehívni, ahol tételesen felsorolom, mi mindennel gyarapodott a település. Aki itt él, és érdekli, tudnia kell, a szavazást pedig semmilyen formában sem kívántam befolyásolni - mondja dr. Herger László, akit e hónap 20- án nem választott újra polgármesterének a település. Amikor a jelentősebb összegű munkáikat sorolom, mindegyiknél csak annyit jegyez meg: „Ügy van, ez is elkészült.” Nézzük hát, milyen beruházások voltak Majson 1994-től: kiépült a földgáz- vezeték, egy évre rá a szennyvízhálózat, majd a telefonhálózat korszerűsítése történt meg. A Szegfű utcában, valamint a Petőfi Sándor utcának a focipályához vezető szakaszán szilárd burkolatot kapott az úttest, korszerűsítették a sportöltözőt, felújították a labdarúgópályát, részt vállalt az önkormányzat egy varroda létesítésében, ahol jelenleg is 35 fő dolgozik, renoválták az óvodát, az iskolát, a gyógyszertárat és a hozzá tartozó szolgálati lakást, bevezették a gázfűtést az orvosi rendelőkbe, és az emeleti orvoslakásokba, rendbe tették az idősek klubhelyiségét, építettek buszvárót, az egyháztól átvállalták a temető gondozását, elkezdték a parkban a játszótér kialakítását, a községházát több ütemben újították föl, s a külső munkálatokat befejezték, költöttek a szerb és a katolikus templom állagmegóvására, a belső munkálatokkal némileg javítottak a művelődési ház állapotán, és létrehozták a közösségi házat, amelyben a múlt héten teleházat is avattak, de közben korszerűbb lett a falu közvilágítása is. Ez utóbbit mikor említem, megjegyzi a volt polgármester, hogy a kampány időszakában akadt, aki a közvilágítás korszerűsítése kapcsán elítélően hangoztatta a kölcsönből történt fejlesztést, holott e beruházást az ország valamennyi települése hitelből valósította meg, mert így diktálta a célszerűség. Vagyis, nem a „kiürített” községi kassza indokolta a kölcsönt. Újvári Gábor, a most megválasztott polgármester elismerően szól a megtörtént fejlesztésekről, s ő inkább a falu hátrányos helyzetének elemezgetésekor hangsúlyozza, hogy az ötvenes években hosszú ideig a határsávba kényszerítettség, valamint a mind máig meg nem épült gyorsforgalmi út hiánya nyomja rá a bélyeget a településre.- Elöregedő a falu, nehéz munkahelyet teremteni, és ebből adódóan az önkormányzat is nehéz helyzetben van, hiszen a bevételét se az iparűzési adóból, se a személyi jövedelemadókból számottevően nem tudja növelni - állapítja meg, majd a terveit ismertetve ídemefi, hogy a falusi turizmus fellendítése az egyik célja, ehhez az eddig elmaradt virágosítást kívánja szorgalmazni, a szerb templomot körülvevő park faállományát tervezi felújítani, és egy falutérképet gondol a központban esetleg fából kifaragva elhelyezni. Mint mondja, a tetszetős falukép talán vonzó lenne a városokban élőknek apa, hogy a szabadságuk egy részét náluk töltsék el, szálláshelyekhez pedig elég szép nagy, összkomfortos ház áll a községben. Az ismertségüket egy települési honlappal is próbálja gyarapítani. A teíeház adta lehetőségeket több irányú tanfolyammal igyekezik minél jobban kihasználni, és már keresi azokat a pályázati lehetőségeket is, amelyekkel a jelenlegi gépparkot gyarapíthatja. Újvári Gábor polgármester- Egy új kultúrház építése indokolt lenne a községben, de erről a jelenlegi anyagi körülmények között egyelőre nincs mit beszélni, viszont a meglévő házra biztos, hogy kell költenünk - mondja Újvári Gábor, amikor a várható kiadások sorában említi a település útjainak, járdáinak felújítását is. A hétfőn tartott önkormányzati alakuló ülés óta eltelt-néhány nap természetesen nem volt elég arra, hogy átfogó képet alkosson a település működtetésének minden részletéről. Annyit azért már kiderített, hogy a rézfúvós hangszerek a polgár- mesteri szobában lévő szekrény tetején az egykori helyi zenekarra emlékeztetnek, de fogalma sincs milyen ereklyeként őrzik a sarokban álló fogason a szakadt fedelű dobot. Tán az egykori kisbíró örökítette rá? Mindegy, semmit el nem tüntet, majd sorjában tisztázza az emlékek eredetét, no és a teendőket is rangsorba állítja. Kívülről már kész a községháza A falu gazdái Polgármester: Újvári Gábor (26) pedagógus. Alpolgármester: Dani Gábomé (36) iskolaigazgató. A képviselő-testület tagjai: Fekete József (52) műszaki vezető, Hauné dr. Nagy Klára (47) fogorvos, Hrabovszki László (46) gépkocsivezető, Laduver Albert (51) szerviztechnikus, Misa Krisztina (25) agrár-közgazdász, dr. Schwalm Mária (54) háziorvos. Körjegyző: dr. Sólyáné dr. Kálmán Katalin. A német kisebbségi önkormányzatba a választáskor bejutottak: Briss József, Laduver Albert, Lajosné Pólya Krisztina. (Az alakuló ülést november 6-ra hívták össze, az elnök személyéről akkor döntenek.) Az óvoda vezetője: Fekete Jó- zsefné óvónő. A Majsi Magyar-Német Kulturális Egyesület elnöke: VolkMikL lós. A Kulturális Egyesület elnöke: Tényi János. A Majs Fejlődéséért Közalapítvány elnöke: Kemény Gyulá- né. A Majsi Női Kórus vezetője: Szabó Zoltánná. A Majsi Táncsics Sportegyesület focicsapata a megyei második osztályban játszik, elnöke Újvári Gábor, az edző Tukerics János. Az Őszikék Egyesület vezetője: dr. Herger Andrásáé. A Majsi Önkéntes Tűzoltó Egyesület parancsnoka: Laduver Albert.' www. majs. dunantnlinaplo. hu Az oldal a majsi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Berta Mária Kiemelt figyelem az oktatásnak Nagy hagyománya van Majson a gyerekek tudása gyarapításának, hiszen történelmi dokumentumok tanúsítják, hogy már a török időkben is volt iskolája a településnek. Az egykori intézmény épületét fokozatosan bővítették, 1873-ban pedig két tanítói állása volt a falunak. 1913-ban épült egy új iskola a településen, a mai nyolcosztályos intézmény 102 diákja is ott tanul, bár magát az épületet az elmúlt évtizedek alatt többször fölújították, korszerűsítették. A német néphagyományok, és főleg az anyanyelv ápolása kiemelt szerepet kap Majson az óvodában és az iskolában egyaránt. A németországi Eching településsel több éve tart kapcsolatot az intézmény, és ugyan hivatalos együttműködési megállapodást az önkormányzatok nem kötöttek, a baráti viszonyra jellemzően a diákok cserekapcsolata, kölcsönös szerepléseik, sportrendezvényeik rendszeresek, ami az anyanyelv gyakorlásának egyik legeredményesebb módszere. A barátságok egyébként a családok között is mind szélesebb körben szövődnek, sőt egy tűzoltóautót is kapott ajándékba Majs Eching elöljáróitól. Majs 1165 lakójának egészségügyi centruma, előtérben a Szentháromság-szoborral
