Új Dunántúli Napló, 2002. november (13. évfolyam, 298-326. szám)

2002-11-30 / 326. szám

8. OLDAL HÁT TÉR R I PORT 2002. November 30., szombat „Mi saját magunk kritikusai is vagyunk” A polgármester szerint nem a városháza, hanem a város ügyeit kell intézni Nyitott várospolitikát, jó légkört, korszerű 6-os utat és repülő­teret, kereskedelmi, logisztikai, bank- és kulturális központot ígér dr. Toller László polgármester, és azt, hogy az esetleges el­lentéteket inkább humorral, mintsem arroganciával igyeksze­nek feloldani.- Polgármester úr, azt ígérte a hely- hatósági választások után, hogy mindent elkövet annak érdeké­ben, hogy nyitott várospolitikával, jó légkörben fejlődjön Pécs városa. Milyen a nyitott várospolitika?- Ezt már 1998-ban is meghir­dette az MSZP. Annyit jelent töb­bek között, hogy a korábbi város- vezetéssel ellentétben nem a vá­rosháza, hanem a város ügyeit kell intézni. Nem csupán a 160 ezer pécsi lakos és a város által ki­alakított lakossági infrastruktúra intézményeinek érdekeit szolgál­ni, hanem az egyetemét, az egy­házakét, a civil közösségekét, a gazdasági és szakmai kamarákét, magát a gazdaságét is. Azt tudni kell, hogy mást jelent az infra­struktúra, azon belül az út, a víz, a csatornázottság stb. az állam­polgárnak, és mást a termelőnek, a folyamatos együttműködés ki­alakítása valamennyi szférával a célunk, hiszen a térben és időben való terjeszkedés feltételeit a vá­rosnak kell biztosítania.- Mondana konkrét példákat?- Fontosak számunkra az egye­temi fejlesztések, a város és az egyetem közti ingatlanmobilizáció, a gazdaság területén az ipari park, a kereskedelem feltételeinek bizto­sítása és így tovább. Ez a tartalmi oldal, de van mindennek intellek­tuális oldala is: meg kell fogalmaz­ni a közös célokat, a továbbfejlesz­tések terveit a lakáspolitika, a rend­védelem, a vállalkozók telekkiala­kítása területén, vagy például a re­pülőtér-fejlesztés, a magasház kol­légiummá alakítása vagy a Nádor Szálló jövőjét illetően, esetleg ép­pen azt, hogy a Nádor beindulásá­nak müyen hatásai lesznek a Szé­chenyi tér kialakítására.- Van-e közép- vagy hosszú tá­vú stratégiája a városnak? Ha igen, figyelembe veszi-e azt, hogy a nagyipar eltűntével mindez fel­tehetően a kultúrára és az oktatás­ra kell, hogy épüljön?- Pécs az évezredek folyamán mindig kihasználta sajátos helyze­tét, amelyek földrajzi, éghajlati, kulturális adottságaiból fakadtak, így az a szói év, amely a szénbá­nyászat jegyében telt el, bizonyos értelemben deformációnak is fel­fogható, bár kétségtelen, hogy ko­moly hozadékkal is bírt mind a la­kosságnövekedés, a témövekedés, mind az anyagi javak bővülése szempontjából. De a termelési kultúrához kap­csolódó oktatás révén a történel­mi tradíció átra­gadt erre a szfé­rára is. Nem vé­letlen, hogy a rendszerváltás során teljesen meg­szűnő két iparág és 24 ezer munka­hely ellenére sem omlott össze a város, mert szellemisége biztosítot­ta a túlélést: amennyire csökkent a gazdaság, oly mértékben növeke­dett az egyetem. De hasonló növe­kedésről beszélhetünk az energia­iparral kapcsolatban, a pénzügyi infrastruktúra terén, hiszen a város a Dunántúl legnagyobb banki és biztosítóközpontja.- Mi a helyzet a kultúra terüle­tén?- Nőtt a kultúrára fordított ösz- szeg, és nőttek a kultúra teljesít­ményei is. Évente háromszáz kon­ferencia zajlik a városban, itt van a Magyar Tudományos Akadémia regionális bizottsága és kutatóin­tézete. Nyilvánvaló, hogy a törté­nelmi emlékek, a gazdasági adott­ságok, az egyetemi város jelleg megyén túlmutató hatása elsősor­ban a szellemi és kulturális terüle­ten nyújtanak lehetőséget a kitö­résre, de ugyancsak komoly lehe­tőségeink vannak a kereskedelem idetelepítése terén, logisztikai, pénzügyi és bankközponttá való kifejlesztés terén is. Eszközként pedig az idegenforgalom fejleszté­sét sem szabad elhanyagolni.- Mi az, amit mindehhez alap­vetően szükséges megvalósítani?- A városi infrastruktúra-fejlesz­tését, az intézmények felújítását, a konferencia- és hangversenyterem létrehozását, kereskedelmi és vá­sárközpont kialakítását, az útháló­zat és a zöld területek rendbetéte­lét. Ezeken kívül a város elérhető­ségének biztosítása igen lényeges feltétel, s két kiemelt létesítményre helyezném a hangsúlyt: a 6-os út gyorsforgalmi úttá való fejlesztésé­re és ehhez kapcsolódóan a várost megkerülő út megépítésére, vala­mint a repülőtérre, utóbbi építése 2003-ban biztosan elkezdődik.- Milyen esélyei vannak a be­fektetők idecsábításának?- Az út és a repülőtér kialakítása fontos feltétel, de az is fontos, hogy van-e a városvezetésnek tekintélye, jók-e a külső megítélések, kultúr- városnak látszik-e Pécs kívülről is. A hitelesség tehát nagyon lényeges kér­dés, márpedig tapasztalataink sze­rint a város vezetésének van hitele.- Azt mondják egyes szakértők, nem szerencsés, hogy az MSZP túl­nyerte magát, mert így hajlamos a nyegleségre. Egyetért ezzel a megál­lapítással?- Az elmúlt ciklusban is maga­biztos fölénnyel nyertünk. Akkor is és most is azt mondtuk, hogy nem uralkodni, hanem szolgálni szeret­nénk, ráadásul még a legkemé­nyebb ütközetben is inkább humor­ral igyekszünk megoldani a problé­mákat, nem arroganciával. Sportha­sonlattal élve, nem igaz az, hogy a legjobb góllövő egyedül is meg tud­ja verni az ellenfelet. Vannak terve­ink, ötleteink, de mások véleményé­re is támaszkodunk, mert úgy gon­doljuk, aki a sok tudást nem a köz javára fordítja, vétkezik. Azt tudni kell, hogy mi saját magunk kritiku­sai is vagyunk, egy sor döntés keser- , vés viták során alakult úgy, hogy sokszor a párton belüli egyéni érde­keket is a háttérbe kellett szorítani. Ennek ellenére mindenki közöt­tünk van. Arra pedig büszke va­gyok, hogy az elmúlt négy évben senki sem emlegetett korrupciót, a város vezetése semmilyen törvény­telen intézkedést nem hozott. CSERI LÁSZLÓ A kormányzat és Brüsszel segítsége A polgármester véleménye szerint egy sor beruházáshoz elkel majd a kormányzati segítség, de elsősorban tervek szükségesek, mert csak konkrétan megfogalmazott programok mentén valósulhatnak meg a nagy projektek. így van esély az út- és járdahálózat felújítására, amely nem ke­vesebb, mint 800 km-t jelent, a csatornarendszer kialakításához, amely­hez az ISPA-pályázat révén is remélünk pénzt, a tömegközlekedés fej­lesztéséhez, hiszen az az évi költségvetés 2,5 százalékát emészti fel. Az intézményfejlesztésekhez szükséges pénz felét pedig a remények szerint az Európai Unió biztosiba majd. Az építkezések korszaka Gonda Tibor alpolgármester milliárdokra számít a most megnyíló pályázati források­ból. Utak és nagyberuházások épülnek majd a fejlesztési tá­mogatásokból, és a végered­mény egy szebb, lakhatóbb uniós régiós központ lesz.- Szakmai képzettségemet illetően közgazdász vagyok, de kijártam egy felsőfokú külkereskedelmi sza­kot is, utazási irodai minősítő vizs­gát tettem, és területfejlesztési szakközgazdász diplomát is sze­reztem - vázolja tanulmányi elő­menetelét Gon­da Tibor. Hoz­záteszi azt is, hogy utóbbi képzettségének most igen nagy hasznát veszi, hiszen az egész ország a Nem­zeti Fejlesztési Program alkotási lá­zában ég. Ennek a tervnek a kereté­ben 1500 milliárd forintot fognak felosztani 2004-2007 között az or­szágban, és a pénzből részesülők listáján elsősorban az önkormány­zatok és a nonprofit szervezetek lesznek a kedvezményezettek. Az önkormányzati pályázatok ezen belül 75 százalékos támoga­tást kapnak, ha nem profittermelő beruházásra, hanem például'inf­rastrukturális fejlesztésekre fordít­ják a segítséget. Nagyon készülnek már Pécsett is erre a programra, és Gonda Tibor úgy vélekedik, hogy igen jó előkészítő munkát végzett ehhez az apparátusi háttér. A prob­lémákat előzetesen projektekbe foglalták össze, mert a Nemzeti Fejlesztési Ter­ven túl egyéb kiegészítő források is sokat segít­hetnek a város fejlődésé­ben. Például a regionális operatív programból is juthat ide pár milliárd fo­rint, másrészt lehetsé­ges, hogy megnyílik a Phare 2002-2003 cso­mag is, ami a térségnek újabb 3 milliárd forintos segítséget jelenthet. Itt a hátrányos helyzetű vá­rosrészek rendbetétele jöhet szóba, Pécsbánya fejlesztése, vagy például a György-aknai lakótér­ség rehabilitációja.- Amit a rengeteg megoldandó gond közül is kiemelnék, az a város katasztrofális állapotú úthálózata - mondja az alpolgármester. A közel­gő nagyberuházások is útépítése­ket sürgetnek, de a külterületeken is nagy az elmaradás. - A városfej­lődésnek minden vonalon kiegyen­súlyozottabbnak kell lennie nem csak a belvárosra, de Pécs-keletre is odafigyelünk a következő években. Jobb koordinációval, a meglévő tő­ke hatékonyabb felhasználásával igyekszünk ezen változtatni - so­rolja elképzeléseit. A Nemzeti Fejlesztési Program a vüágörökségi területekre megkü­lönböztetett figyelmet fordít. Ezzel a lehetőséggel is számoltak, egy másfél milliárdos projektet vázoltak fel, mely többek közöt a Káptalan utcai szabadtéri színpad helyreállí­tását is tartalmazza. Rengeteg ötlet és program született, és a pályáza­tok kialakításába az önkormányza­ti cégek vezetőit is bevonták. Gonda Tibor feladata a város mindennapi működésének, a kom­munális ügyeknek a felügyelete is. Az elmúlt két évben ezen a téren je­lentős javulás volt, a Pécsi Város­üzemelési és Vagyonkezelő Rt. be­váltotta a hozzá fűzött reményeket, jegyzi meg az alpolgármester. En­nek köszönhetően javult a közterü­letek állapota, nagyobb a tisztaság, . a szolgáltatók megbízható színvo­nalon teljesítenek. Az önkormányzati beruházáso­kat is Gonda Tibor irányítja, me­lyek közül a legnagyobb falatnak az ISPA-támogatással megvalósuló szenny- és ivóvízhálózat-építés ígérkezik. Itt minden a terv szerint halad, jövő ősszel várhatóan elkez­dődik a munka. MÉSZÁROS B. ENDRE Régiós főszerep- Alpolgármesterként a legfontosabb fel­adatomnak azt tartom, hogy Pécs megfe­leljen az európai régiós centrummal szembeni elvárásoknak. Hiszen 2004- ben csatlakozunk az európai közösség­hez, és mindez az eddigiektől eltérő pozí­cióharcot is eredményez. Eddig azért küzdöttünk, hogy Magyarországon belül ne inogjon meg a régióközponti szere­pünk, most új viszonyítási alapok közé ke­rülünk, a fejlett nyugat-európai régióköz­pontokkal kell összemérni magunkat, (pl.: Graz, Stuttgart stb.) Azt pedig nem hi­szem, hogy ezentúl kérdéses lehet a régi­ós vezető szerepünk, hiszen folyamato­san javul azzal is a megítélésünk, hogy ide kerül még a táblabíróság, és a felebb- viteli ügyészség, valamint megkezdődik az MO-os út és a pogányi repülőtér építése. Pécs, mint a kultúra fővárosa Nagyobb léptékű anyagi forrásokra várva Dr. Kunszt Marta A helyhatósági választások után a kultúráért, oktatásért felelős alpolgármester dr. Kunszt Márta lett, aki koráb­ban a kulturális bizottság elnö­keként tevékenykedett. Véle­ménye szerint a városnak van esélye arra, hogy az európai kulturális főváros címet el­nyerhesse.- Az önkormányzati választások a korábbihoz hasonlóan baloldali győzelmet eredményeztek Pécsett. Várható tehát valamiféle folyama­tosság a kultúr­politikában.- Annál is in­kább, mert a kulturális élet területén elő­döm, Újvári Je­nő nagyszerű teljesítményt nyújtott, ezért nem sok kor­rekcióra lesz szükség. Beszélhe­tünk persze olyan kezdeményezé­sekről, amelyek sikertörténeteknek bizonyulnak, és olyanokról is, amelyek talán kevésbé azok.- Az egyik sikertörténet a világ- örökség. program végigvitele lehet. ■ - Mindenképpen, amely termé­szetesen további komoly munkát követel, hiszen meg kell fe­lelni az elvárásoknak a be­mutatás,. a látogathatóság terén. Valójában egy turisz­tikai központ létrehozását céloztuk meg, szerves egy­ségként kezelve a világ- örökség és városörökség kérdését, ezért is hívtunk életre egy közhasznú társa­ságot, amely mindennek motorja lesz.- Mi az, ami kudarc voltb az elmúlt ciklusban?- A hangversenyterem létrehozása, amely immár évtizedes álom. Részsiker csupán a zenekar próbatermének átadása, ráadásul a Liszt-terem is megszű­nik, középtávon mindenképpen igény mutatkozik egy normális hangversenyteremre és konferen­ciaközpontra.- Egyes értelmiségi körökben ko­moly kritika éri a város kulturális intézményeinek színvonalát, gon- dobk itt a színházra vagy a Pécsi Galériára.- A színház minőségének kérdé­se az igazgatóválasztáskor is felme­rült, az köztudott volt, hogy Balikó Tamás a populárisabb színház irá­nyába tesz lépéseket. De a színvona­lon a színházi fesztivál sokat emelt. A balettet véleményem szerint sike­rült megújítani, most a felfelé ívelő szakaszába lépett, míg az opera ki­csit haloványabb a korábbinál.- A szimfonikus zenekar viszont komoly változás előtt álL- A változtatást itt csak fokozato­san lehet végrehajtani, amelynek lényege, hogy az európai piacon szeretnének versenyképesekké vál­ni, bár ellentmondásnak tűnik, hogy ehhez nem tudunk európai béreket biztosítani.- Pinczehelyi távoztával mintha egyenetlenebbé vált volna a Pécsi Galéria színvonala.- Pinczehelyi nagyobb lépték­ben gondolkodott ugyan, de az új igazgató, Gamus Árpád sokkal in­kább kiszolgálja a képzőművésze­ket, és nem tekinti alkotásnak a működtetést magát.- A pécsi kulturális élet egyik sa­játossága apárhuzamos intézmény- rendszer. A város és a megye is mű­ködtet intézményeket, amelyek sok­szor koordinálatlanul hoznak létre egymás mellett rendezvényeket.- Próbálkoztunk már a megyé­vel egyeztetni, de a tárgyalások mindig megfeneklettek, mert mindkét fél úgy érezte, rosszul jár. Ezen abban az esetben lehetne vál­Közelítés Európához A város szeretné, ha Pécs a vidék kul­turális fővárosává válhatna, sőt az euró­pai kultúra fővárosává is. Természete­sen a fokozatoáság elvét szem előtt kell tartani, mondja dr. Kunszt Márta, az európai kultúra fővárosa cím meg- szer Jse csak távlati cél lehet, ahhoz az inrrastruktúra fejlesztése elengedhe­tetlen feltétel, és olyan rendezvényekre lenne szükség, amelyek ide vonzanák a kontinensről az embereket. toztatni, ha a kultúrára jóval na­gyobb léptékű anyagi források jut­nának, mert különben egyetlen probléma megoldására koncentrál mindenki, ez pedig a spórolás.- Mi az, amit egy önkormány­zatnak mindenképpen kötelessége finanszíroznia ebben a szférábap?- A kultúra szabadon választott kategória, ami azt jelenti, hogy a törvény csak a közkönyvtárak és egyetlen művelődési ház működ­tetését teszi kötelezővé, semmi többet, bár azt tudni kell, hogy a színházakat és a zenekart az ál- lam is támogatja. cseri László Rend és átlátható irányítás A műszaki egyetemi, majd köz­gazdaság-tudományi diplomát szerzett SZDSZ-es Horváth Zoltán az előző önkormányza­ti ciklusban képviselőként a gazdasági bizottság munkájá­ban vett részt. Alpolgármester­ként a nemzetközi kapcsola­tok, az informatika, a környe­zetvédelem, a kisebbségek és a sport területe tartoznak hozzá.- A nemzetközi kapcsolatok és a külügy terén eddig külön-külön in­téződtek a dolgok, ami ahhoz veze­tett, hogy konk­rét ügyekben néha úgy kel­lett „összevadász­ni” mindent. Ez­tán ami nemzet­közi kapcsolat témájú ügy, az rajtam, illetve a szervezeten ke­resztül megy majd át. Mindent rögzítünk, rend­szerezünk - utána természetesen megkapják az egyes szakterületek.- Lesz mit tenni, hiszen Pécsnek kiterjedt nemzetközi kapcsolatai vannak.- A korábbi időszak gyakorlata és az a nyitott várospolitika, amit a polgármester úr meghirdetett, ad bőven feladatot. Például a Euroci- ties nevű EU-s szervezet, amely­nek rengeteg európai uniós nagy­város a tagja, nagyon sok pályáza­tot ír ki oly módon, hogy két uniós tagváros mellé be kell vonni egy csatlakozni kívánó országban lévő várost. Már eddig is sokan megke­restek bennünket. Másrészt a már meglévő kapcsolatrendszert kell fölmérnünk, és fel kell térképez­nünk, hol tartunk most. Az eddigi­nél egy kicsit aktívabb külpolitizálást kell folytat­nunk, azaz kezdeményező­ként is föl kell lépnünk jó néhány esetben.- A másik területe az in­formatika, ami „hozott” szakmája, hiszen három évig a városháza informati­kai tanácsnoka vöt.- Annak a három évnek köszönhetően jó néhány konkrét dolog előkészítve áll előttünk. Ilyen a Citylog- program, ami a városi logisz­tikáról szól. Röviden annyit tesz, hogy informatikai irá­nyítás alatt hajtanánk végre a dologi - főleg papír, író­szer, irodaszer - beszerzése­ket. A próbaüzemelés során egy 6,5 milliós beszerzésnél a tava­lyi ugyanüyen mérvűhöz képest 10 százalékos megtakarítás jelentke­zett - és akkor az inflációt még nem is számoltam. Ha ezt az intézmé­nyekre is ki tudjuk terjeszteni, ak­kor elég komoly megtakarítást érhe­tünk el, másrészt átláthatóvá válnak a folyamatok.- Kevésbé tűnik problematikus­nak a kisebbségek témája- Bizonyos szempontból igen, de tudjuk jól, hogy az előző ciklus­ban is voltak nézetkülönbségek egyes kisebbségi civil szervezetek között. Közös nevezőre nekik kel­lene jutniuk, de megpróbálunk eb­ben is betölteni bizonyos közvetítő­szerepet.- Diákként aktív sportoló vöt, nem idegen tehát ez a terület sem.- A pénzkérdés mindig is neural­gikus pont volt. Az előzetes tájéko­zódások alapján úgy látom, az ön- kormányzatnak az eddigiekhez ha­sonló szerepet kell vállalnia. Úgy tűnik, a városi bruttó költségvetés egy százaléka továbbra is a sportra lesz fordítható, ezen felül kell még forrásokat keresnünk.- Végül a környezetvédelem...- Első lépésben azokat a terüle­teket szeretnénk feltérképezni, amelyek révén javíthatnánk az életkörülményeken. Eddig több téma felmerült, ilyen például a ke­rékpáros kultúra erősítése, kerék­párutak létrehozásával. Ezek, és általában a környezetvédelmi fel­adatok eddig is pályázati pénzek­ből valósultak meg, persze az ön- kormányzat hozzátette a maga ré­szét. A továbbiakban is szeret­nénk kormányzati és akár európai uniós pénzeket is bevonni a kör­nyezetvédelmi beruházásokba. B.Z. A Forró drót Horváth Zoltánnak és csapatának van egy olyan elképzelése is, hogy létrehoznak egy három számjegyű, ingyenesen hívható információs köz­pontot. Itt bármilyen közérdekű beje­lentést megtehetnek a polgárok, kezdve attól, hogy kidőlt a fa, lesza­kadt a villanyvezeték, csőtörés van és így tovább. Másrészt a várossal kapcsolatban bármiről véleményt is nyilváníthatnak. A bejelentéseket, a véleményeket a rendszer továbbítja a megfelelő helyekre - az önkormány­zat illetékes szerkezeteihez vagy cé­geihez -, és úgy tervezik, hogy a be­telefonálok érdemi választ is kapnak a felvetéseikre. á < i t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents