Új Dunántúli Napló, 2002. november (13. évfolyam, 298-326. szám)

2002-11-22 / 318. szám

2. oldal „ %' , 2002. November 22., péntek _________________________________________KOR KEP_________________________________________ A NATO újrarendezi sorait A magyar parlamenti pártok a hét végén egyeztetnek Medgyessy Péter kormányfő George Robertson és Václav Havel társaságában FOTÓ: EUROPRESS/EPA A NATO EDDIGI TÖRTÉNETE 1949: a NATO alapítói: az Egyesült Államok, Kanada, Belgium, Dánia, Franciaország, Izland, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Portugália és Nagy-Britannia 1952: csatlakozik Görög- és Törökország 1955: taggá válik a Német Szövetségi Köz­társaság 1982: csatlakozik Spanyolország 1994: Csehország, Lengyelország és Ma­gyarország csatlakozik a védelmi szervezet partnerségi programjához. NATO-beavatko- zás Boszniában 1999: Csehország, Lengyelország és Ma­gyarország felvételt nyer a NATO-ba. A szer­vezet 78 napig bombázza Jugoszláviát, mert Belgrád elnyomja a koszovói albánokat A MEGHÍVOTT ORSZÁGOK HADSEREGEI ÉSZTORSZÁG: az 1,4 millió lakosú ország­nak 4100 fős hadserege van. 3300 katona szolgál a szárazföldi, 300 a légierőben, 500 a haditengerészet kötelékében. A katonai költ­ségvetés a GDP 2 százaléka. LETTORSZÁG: A 2,36 millió lakosú Lett­ország hadseregében és nemzeti gárdájában 4300 ember szolgál. A katonai költségvetés idén a GDP 1,75 százalékát teszi ki. LITVÁNIA: A 3,5 milliós népességű ország 15 000 fős haderővel rendelkezik, ebből 3500 teljesít sorkatonai szolgálatot. Tárgyal Stinger amerikai rakéták megvételéről. A védelmi ki­adást a GDP 2 százalékán rögzítették. ROMÁNIA: A legjelentősebb a jövendő tagok közül, 21,7 millió fős lakossággal. Hadserege 100 ezer fős. A hadseregreform 2007-es elő­irányzata szerint a hadsereg akkorra 75 ezer fős lesz, ebből 61 500 lesz hivatásos katona és 13 500 sorozott. Bukarest a GDP 2,38 száza­lékát, 1,01 milliárd dollárt fordít katonai célokra. BULGÁRIA: A 8 millió lakosú Bulgária 53 ezer fős hadseregében 7700 a hivatásos katonák száma. 2004-ig 45 ezerre csökkentik a létszá­mot. A hivatásos hadsereg megteremtését 2010-re irányozták elő. A kötelező katonai szol­gálat 9 hónap, a magasabb képzettségüeknek 6 hónap. A katonai költségvetés a GDP 2,6 százaléka, a meghívott országok közül a leg­magasabb. SZLOVÉNIA: A Jugoszlávia felbomlásakor lét­rejött 2 milliós lakosságú Szlovénia 1991-ben rövid háborút vívott a jugoszláv népi hadsereg­gel a területi védelmi erők mozgósítása révén. A fegyveres erők jelenleg 5700 hivatásosból és 5500 sorkötelesből állnak, de 20044ÖI csak hivatásosok maradnak. Szlovénia a GDP 1,6 százalékát fordítja katonai kiadásokra, légi­ereje és haditengerészete igen szerény. SZLOVÁKIA: Az 5,4 millió milliós Szlovákia 33 ezer fős haderővel rendelkezik, amelyben 2006-ra 15 500 hivatásos katona szolgál majd. A katonai kiadásokra az ország a GDP 2,05 százalékát fordítja. Húsz százalékkal növeljük jövőre hazánk védelmi költségvetését - jelentette be Medgyessy Péter kormányfő a NATO csúcsértekezletén. A szövetség hét új ta­got hívott meg Európából. Prága A NATO-tagországok állam- és kormányfői­nek találkozóján a magyar miniszterelnök kifejtette: hazánk mindent elkövet azért, hogy hozzájáruljon az euro-atlanti szövet­ség korszerűsítéséhez; ennek érdekében át­fogó védelmi felülvizsgálatot rendelt el Ma­gyarországon. Hazánk olyan képességeket akar kifejleszteni, amelyek lehetővé teszik a hozzájárulást a regionális és nemzetközi küldetésekhez. A cseh fővárosban rögzített célok elősegítik a magyar védelmi felülvizs­gálatot, illetve az alkalmazkodást az új kato­nai kihívásokhoz. Medgyessy Péter elmondta: a kormány kész részt venni a rakétavédelmi együttmű­ködésben, és hozzá kíván járulni a Wa­shington által javasolt rakétavédelmi prog­ram végrehajtásához is. Hazánk csapatok­kal vesz részt az afganisztáni biztonsági misszióban, és fenn akarja tartam jelenlétét a Balkánon. Afganisztánnak egymillió dol­lár erejéig humanitárius segélyt nyújtunk, s az országot - akárcsak Grúziát - a helyi fegyveres erők felszerelésében is segítjük. A kormány támogatását tolmácsolta a mi­niszterelnök a NATO gyorsreagálású erejé­nek felállításához, amelyről Prágában most született döntés. Irakkal kapcsolatban Medgyessy úgy fogalmazott, hogy hazánk a békés megoldást részesíti előnyben, de ha ennek lehetőségei kimerültek, a fenyegetés elhárításának minden szükséges eszközét jogosnak tekinti. Azt is hangsúlyozta, hogy a terrorizmus témakörét nem lehet egyetlen országra korlátozni, a tartós megoldáshoz átfogó megközelítésre van szükség. A kormányfő méltatta a NATO újabb bő­vítését, mert az nagymértékben javítja Ma­gyarország biztonsági környezetét. „Új tagok, új katonai képességek, új part­neri viszony, új eszközök” - így jellemezte Lord Robertson NATO-főtitkár a szövetség csúcsértekezletének eltökéltségét a megúju­lásra, amelynek révén a NATO a XXI. szá­zadban is a világ legnagyobb állandó koalí­ciója és leghatékonyabb védelmi szervezete akar maradni. A főtitkár elégedetten han­goztatta, hogy a 19 szövetséges ország nem­csak konkrét egyedi és társas kötelezettsé­geket vállalt fontos haditechnikai fejleszté­sekre a prágai Képességfejlesztő Kötelezett­ségvállalás keretében, hanem kilenc ország, köztük Magyarország, ígéretet tett katonai kiadásai ennek megfelelő emelésére is. Robertson szerint ezzel megfordult az utób­bi évek tendenciája, a szövetségesek fel akarnak nőni az új század új biztonsági ki­hívásaihoz, elsősorban a terrorizmus és a tömegpusztító fegyverek terjedésének „ve­szedelmes koktéljához”, s el is határozták a megfelelő lépéseket. A NATO-tagállamok vezetői csütörtökön közösen felszólították Irakot, hogy teljes mértékben és haladéktalanul teljesítse az ENSZ Biztonsági Tanácsának rá vonatkozó legutóbbi és korábbi határozatait. Nem utal­tak ugyanakkor arra, hogy a NATO mint szervezet is fellépne a békés erőfeszítések kimerülésének esetében. George Robertson főtitkár és más illetékesek cáfolták, hogy a szövetségen belül nem teljes az egyetértés Irak ügyében. Az amerikai elnök levelet in­tézett több országhoz, köztük hazánkhoz is azzal a kérdéssel, milyen közreműködésre számíthat, ha hadműveletet kell indítani Irak ellen. Erről és a NATO-csúcs döntései­ről a hét végén várhatóan négypárti egyezte­tést tartanak Budapesten. A csúcsértekezleten elfogadták azt a kö­zös közleményt, amely tartalmazza hét ke­let-európai ország - Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia - meghívását a szövetségbe. A do­kumentum magában foglalja a 19 szövetsé­ges további határozatait: egy új NATO Rea­gáló Erő (NRF) létrehozását, a szövetséges haderők parancsnoki rendszerének átalakí­tását, a több évre szóló haditechnikai fej­lesztési programot Prágai Képességfejlesztő Kötelezettségvállalás néven, a terrorizmus elleni küzdelem új katonai koncepcióját. A tagországok azt is elhatározták, hogy a szövetség logisztikai támogatást nyújt az Afganisztánban harcoló nemzetközi bizton- sági erőknek. __________________■ _______________________ÁLLÁSPONT________________________ PA LÁSTI PÉTER Csóró képviselőink Megszakad a szívem szegény parlamenti képviselőink csóró- sága miatt. Mélyen együtt érzek velük, s maximálisan egyet­értek a szocialista Géczy József Alajossal, aki a napokban így fogalmazott: „Miközben a magyar politikai elit retteg a köz­vélemény és főként a média megítélésétől, hazánkban a kép­viselői alapdíjak és javadalmazások kínosan alacsonyak.” Igaza van abban is, hogy jelenleg Magyarországon a hon­atyák havi alapdíja 165 ezer forint, ami Portugáliában 897 ezer forintnak megfelelő összeg. Az Európai Unió tagállamait tekintve a legkisebb javadalmazást Spanyolországban kapják a képviselők, ők 712 ezer forintnak megfelelő eurót keresnek, a legtöbbet pedig Olaszországban, ahol 2 millió 596 ezer forinttal egyenértékű juttatást kapnak. Abban viszont nem tudok egyetérteni sem vele, sem mással, hogy pusztán emiatt miért kellene a 2004-ben esedékes euró­pai parlamenti képviselő-választás győzteseinek a nemzeti képviselői alapdíjon felül plusz 830 ezer forintot biztosítani. Mert más a fizetés és más a költségelszámolás. Nyilvánvaló, hogy aki Strasbourgban vagy Brüsszelben tölt majd több időt, mint Budapesten, annak lényegesen magasabbak lesz­nek a kiadásai, s azt a kiküldő államnak kell fedeznie. Azt viszont bizonyára nem állítja senki, hogy odakint többet fog dolgozni bármelyik megválasztott, mint a magyar parlament képviselői: ők joggal fogják bejelenteni igényüket az uniós átlagú juttatásokra. Sőt! Biztos vagyok benne, hogy meg is szavazzák maguknak koalíciós és ellenzéki oldalon egyaránt, ahogy az már eddig is lenni szokott. Mielőtt bárki megvádolna vele, sietve leszögezem: nem vagyok irigy. Magam is támogatom, hogy honatyáink ne érezzék csó­rónak magukat. De mi sem! Legyen még több az ő pénzük, ám csak akkor, ha minden magyaré több lesz. Mert egyikük se feledje: őket mi választottuk, s nem az európai parlamentek. EGYETÉRTEK: 06-90-330-303 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90-330-304 BÁN JÁNOS Hejes Akadnak köztünk jó helyesírók és kevésbé jók. Valamint akad­nak csapnivalóan rosszak. Ez egy dolog, viszont az már nem, hogy ki-ki mennyire törekszik kijavítani saját hibáit. Példának okáért néhányan felfigyeltek arra, hogy a magyar Országgyűlés hivatalos iratai, a megszövegezett előterjeszté­sek, sőt maguk a törvények is hemzsegnek a helyesírási hibáktól. Nyilván nem a hülyét írják rendszeresen pontos jével, ennél azért sokkal rafináltabb hibákat ejtenek a nagyra becsült képviselő urak. Kisbetűvel kell-e írni a különböző bizottságok neveit, avagy naggyal? Hogyan kell helyesen le­írni azt a látszólag egyszerű kifejezést, hogy köztársasági el­nök? Ilyen és ehhez hasonló kérdések egész sora merült fel a vizsgálódás során. A televízió a napokban beszámolt arról, hogy az alkotmány­bizottság - mélyen átérezve a helyzet komolyságát - merész ötlettel állt elő a parlamenti ügymenet kellős közepén. Egy éppen napirenden lévő előterjesztésnek nyújtották be az álta­luk módosított, új változatát, amely egyetlen apróságban tért el a korábbitól: tökéletesen megfelelt a magyar helyesírás sza­bályainak. Amennyiben hinni lehet a televízió parlamenti műsorának, az előterjesztés csúfosan megbukott. Oly keve­sen szavaztak igennel, hogy sejthető, a nagy többség meg is sértődött, és nyilvánvalóan kekeckedésnek vette az egyéb­iránt jóindulatú javaslatot. A magyar helyesírás szabályai - tetszik, nem tetszik - adottak. A Tisztelt Ház sem emelheti magát a szabályok fölé, mond­ván, ne zaklassák már őket mindenféle helyesírási problémá­val, akad nekik ennél jobb dolguk is. Az ilyen magatartás ugyanis visszavonhatatlanul elbizakodottá tenné a képviselő­ket, és félő, a helyesírás után előbb-utóbb sort kerítenének a nehézkedési törvénnyel, a bolygók nap körüli pályájával és a nagy földi légkörzéssel kapcsolatos alternatív elképzelé­seikre is. Az pedig nagyon nem volna hejes. EGYETÉRTEK: 06-90430422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90-330-423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430-as telefonszámon meghallgathatja. A hívás díja: 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. Hírek Öngyilkos merénylet A tegnapi merénylet kizár minden tár­gyalást az ENSZ, az Unió, az USA és Oroszország közös béketervéről - jelen­tette be az izraeli külügyminisztérium. Egy utasokkal zsúfolt jeruzsálemi autó­buszon elkövetett robbantásban az ön­gyilkos palesztin merénylővel együtt 11 ember vesztette életét, mti Nem enged az Unió Az EU továbbra is irreálisnak tekinti a 2004. évi csatlakozásra esélyes tagjelöl­teknek azt az igényét, hogy a közvetlen mezőgazdasági támogatások bevezetésé­nek átmeneti időszaka ne terjedjen túl a 2006 végéig tartó jelenlegi költségvetési perióduson - derült ki Németh Imre föld­művelésügyi miniszter brüsszeli tárgya­lásain. MTI Belügyminiszterek Várakozáson felül nyíltnak és konstruk­tívnak nevezte moszkvai tárgyalásait Lamperth Mónika. A belügyminiszter orosz kollégájával, Borisz Grizlowal, valamint a Kreml adminisztrációjának önkormányzatokért felelős vezetőivel folytatott megbeszéléseket az orosz fő­városban. Lamperth és Grizlov aláírta a két ország 1997-ben kidolgozott, a szer­vezett bűnözés elleni harcban való együttműködésről szóló kormányközi megállapodásának végrehajtási jegyző­könyvét. MTI Csökkenő légszennyezés Magyarországnak 2000-re sikerült meg­szüntetni a közúti közlekedésből szár­mazó ólomkibocsátást, amely 10 évvel korábban még évi 400 ezer tonnát tett ki - mondta Ruppert László, a gazdasági és közlekedési minisztérium közlekedési helyettes államtitkára csütörtökön Bu­dapesten egy, a közlekedési környezet- szennyezésről 17 ország részvételével rendezett konferencián, mti Elvándorlási veszély Magyarország munkahelyteremtéssel, az európai bérszínvonalhoz való felzárkó­zással és versenyképességének javításá­val ellensúlyozhatja azt a veszélyt, hogy EU-csatlakozása után a magasabb kép­zettséget igénylő hiányszakmák képvise­lői tömegesen hagyják el az országot - mondta a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, miután Brüsszel­ben részt vett az Európai Foglalkoztatási hét záró plenáris ülésén. Kiss Péter sze­rint az uniós munkaerőpiacok megnyílá­sa után nagy kihívást jelent majd az agy­elszívás veszélye, mti Kisebbségi tanácsok A jugoszláv alkotmánybíróság szerint nem alkotmánysértőek a kisebbségügyi törvény, illetve a vonatkozó minisztériu­mi szabályzat ama cikkelyei, amelyek a kisebbségi nemzeti tanácsok elektorok által történő megválasztásáról rendelkez­nek. A taláros testület csütörtöki közle­ménye szerint a bíróság egyhangúlag hozta meg ilyen értelmű döntését. Az al­kotmánybíróság az Ágoston András ve­zette Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) és a Nagy Sándor nevét viselő újvidéki Hagyományápoló és Műemlék­védő Magyar Egyesület beadványáról ho­zott döntést, mti Adománygyűjtő akció Idén már 100 ezer rászorulót támogatott a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat. A szervezet tegnap bejelentette, hogy or­szágos adventi-karácsonyi adomány- gyűjtési akciójukkal a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű gyerekeket kívánják segíteni, europress Püspökök a drog ellen A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia felszólítja a törvényhozókat és a törvé­nyek alkalmazóit, hogy tegyenek meg mindent a leghatékonyabb jogszabályok kialakításáért és alkalmazásáért a kábító­szer terjedésének megakadályozása vé­gett. Az egyház egyéni és intézményes formában is igyekszik segítem a szen­vedélybetegeken. EUROPRESS Fidesz a költségvetésről Pokorni Zoltán szerint a 2003. évi költ­ségvetési törvényjavaslatban nincs ele­gendő mozgástere az oktatáspolitiká­nak, s nem áll rendelkezésre elegendő forrás a tudásalapú társadalom létre­hozására. A fideszes oktatásszakértő egy sajtóbeszélgetésen úgy vélekedett, hogy jövőre elindul a pedagógusbérek érték- vesztése. MTI A hajléktalanok biztosa Az egészségügyi, szociális és család­ügyi miniszter Becsei Miklóst nevezte ki a hajléktalanellátás miniszteri bizto­sává. Áz új megbízott korábban az ut­cán szociális munkásként segítette a rá­szorultakat. Első intézkedésként a nap­pali melegedők éjszakai megnyitását szorgalmazta az új megbízott mind­addig, amíg a hidegben nem lesz a haj­léktalanok számára elegendő éjszakai szálláshely, europress A bortermelőkért Megalakult az Első Magyar Bormarketing Ügynökség. A szervezet a borkultúra színvonalának emelését, a borfogyasztás növelését tűzte zászlajára. Rendhagyó módon nem elsősorban a termő tájat, inkább a bortermelőt szeretnék nép­szerűsíteni. EUROPRESS » > I

Next

/
Thumbnails
Contents