Új Dunántúli Napló, 2002. november (13. évfolyam, 298-326. szám)
2002-11-22 / 318. szám
2002. November 22., péntek H I R D E T E S 3. OLDAL ®M Oktatási Minisztérium A KÖZOKTATÁS NAPJA Kedves szülök, kedves pedagógusok! A magyar közoktatásban dolgozó pedagógusok teljesítményére joggal vagyunk büszkék. Sokszor nehéz körülmények között, minden nap azért dolgoznak, hogy gyermekeinknek biztonságos jövője legyen. De vajon az oktatáspolitikusok teljesítménye ugyanolyan jó-e, mint a pedagógusoké? Ha az oktatási rendszer nem megfelelő, akkor hiába a pedagógusok legjobb szándéka, hiába az áldozatkész munka, az eredmény mégis elmarad az optimálistól. Sajnos szembe kell néznünk azzal, hogy a jelenlegi közoktatási rendszer nemcsak túlterheli a gyerekeket, hanem sok esetben olyan jellegű tudást nyújt, amely nem segíti jövőbeli boldogulásukat. Azt, hogy a magyar közoktatás mennyire felel meg a 21. századi modern piacgazdaság igényeinek a PISA 2000 vizsgálat is megmutatja. Mi a PISA-vizsgálat? A PISA-vizsgálatot 2000-ben bonyolították le 31 országban (ebből 27 OECD ország), 15 éves tanulók körében. A PISA-vizsgálat nem azt mérte, hogyan.tudják a gyerekek visszaadni a bemagolt tananyagot, hanem azt, hogy mennyire képesek különböző feladatokat megoldani. A nyugati országokban az emberek négyszer-ötször változtatnak szakmát életük során. A PISA-vizsgálat ezért abból indul ki, hogy ilyen körülmények között az boldogul, aki képes alkalmazkodni a folyamatosan változó körülményekhez, azaz képes önállóan tanulni. Olvasás-szövegértés és az alapozó iskolázás hossza években 570 RRH _ 03 5» C Angolszász országok 6 év CDN i [nz ; irl pFIN. Észak-európai országok 6 év C/2 03 R cin _ AUS I GB s co ‘CO AQn . USA' ;|S f N h DK E CZ. A(507) 03 “•CO N4 C/5 o A~ir\ I ' Mediterrán országok 5 év PL i Magyarország D (484) *f/U 450 Volt szocialista országok RU^1 4 év-----------------------------1-----------------------------1-----------------------------1-----------------------------1----------------------—i----------------------------570 550 530 510 490 470 450 Ország csoportok átlagteljesítményei Forrás: Báthory Zoltán: Változó értékek, változó feladatok; Új Pedagógiai Szemle, 2002. október 2. A magyar iskolarendszer konzerválja a meglévő' társadalmi egyenlőtlenségeket. A PISA-vizsgálat azt is mérte, mennyire befolyásolja a szülők kulturális, anyagi helyzete a gyerekek eredményeit. Míg a lista élén szereplő Svédországban alig, addig az utolsó helyek egyikén lévő Magyarországon jelentősen. Ez azt jelenti, hogy közoktatási rendszerünk nem megszünteti a társadalmi egyenlőtlenségeket, hanem újratermeli azokat. A nem megfelelő szövegértés miatt az általános iskola alsóbb osztályaiban kialakuló hátrányokat az érintett gyerekek végigcipelik tanulmányaik során. Aki hátrányos helyzetű családból jön, nagy valószínűséggel az iskolában is hátrányos helyzetben marad. Az egyes iskolák között olyan különbségek vannak, amelyek a nyugati országok többségében ismeretlenek. A tanulók eredményei közötti különbség milyen mértékben vezethető vissza az iskolák közötti különbségekre Mit mond a PISA-vizsgálat? 1. A magyar gyerekek írni-olvasni tudása nem megfelelő. A 31 vizsgált ország gyerekei között a magyar diákok a 23. helyen állnak. Szövegértésben a magyar 15 éves tanulók 45 százaléka nem érte el a hármas szintet, azaz a gyerekek közel fele a 6 fokú skálán éppen hogy kettes vagy annál is alacsonyabb teljesítményt nyújtott. Szövegértés a 15 évesek körében Ezek drámai adatok. A vizsgálat azt mutatja, hogy a magyar gyerekek a munkaerőpiacon nem lesznek képesek később váltani, új ismereteket szerezni. A lexikális ismeretek túlsúlyára épülő hazai követelményrendszer olyan tudás átadására kényszeríti a pedagógusokat, amelynek jelentős része később nem hasznosítható. Eközben alig marad idő olyan képességek és készségek fejlesztésére, amelyekre a gyerekeknek szükségük lesz: szövegértésre, kreativitásra, önálló, kritikus gondolkodásra. A PISA-vizsgálat bebizonyította, hogy az angolszász és az észak-európai országokban, ahol az alapozásra több időt szánnak, lényegesen jobban teljesítettek a 15 évesek, mint azokban az országokban, ahol kevesebbet (5 évet a mediterrán és 4 évet az egykori szocialista országokban). Izland Svédország Finnország Norvégia Spanyolország Kanada Írország Dánia Korea Új-Zéland Ausztrália Egyesült Királyság Luxemburg Egyesült Államok Japán Portugália Mexikó Svájc Olaszország Cseh Köztársaság Görögország Lengyelország Ausztria Magyarország Németország Belgium Kötelességünk változtatni! Ezen a helyzeten csak akkor tudunk változtatni, ha közösen oldjuk meg a feltárt problémákat 1. A magyar iskolarendszer ma nem képes az alapképességek, elsősorban az szövegértés megfelelő elsajátíttatására gyermekeinkkel. 2. A gyerekek jelentős részénél az iskola első négy éve alatt alakulnak ki azok a hátrányok, amelyeket később képtelenek leküzdeni. 3. A lemaradó gyerekeket az iskolarendszer csak végigvonszolja a különböző grádicsokon, és aztán használható képesítés nélkül szórja ki őket. 4. Ennek következménye az, hogy a középiskolások egynegyedét fogadó szakiskolákban a diákok fele megbukik, harmaduk két vagy több tárgyból is. 5. Aki az iskolában nem tanul meg könnyedén írni-olvasni, szöveget értelmezni, az felnőtt korában nem lesz képes tanulni. 6. A mai világban egyre korlátozottabb a lexikális tudás haszna, sokkal nagyobb szükség lenne a logikai készségek, az önálló gondolkodás, a kommunikációs és együttműködési képességek, a szövegekkel szembeni kritikai viszony kialakítására. 7. Az iskolában túlterheljük a gyerekeket, és fölöslegesen okozunk szorongást nekik. Tanulni kell megtanítani a gyerekeket! Az a legfontosabb feladatunk, hogy tanulni tanítsuk meg gyerekeinket. Hiszen aki tanulni tud, az előtt megnyílnak a kapuk: képes lesz feldolgozni a folyamatosan változó ismereteket, nem ijed meg, amikor váratlan és nehéz helyzettel kerül szembe. A következő évek feladatai: 1. Az óvodai hálózatot kiszélesítjük. A rászorulók ingyenes óvodai étkeztetésével lehetővé tesszük, hogy azok is óvodába juthassanak, akiknek a szülei ennek költségeit nem képesek ma megfizetni. 2. Az általános iskolában nagyobb figyelmet fordítunk az alapkészségek, elsősorban az írni-olvasni tudás elsajátítására. 3. Az érettségi vizsga maximalista követelményeit csökkentjük, és a problémamegoldó gondolkodás mérése felé mozdítjuk el. 4. Az iskolarendszer egészében csökkentjük a tananyagban a lexikális jellegű ismeretek arányát. 5. Kiemelten kezeljük az informatika, az idegen nyelv és a humán tárgyak oktatását. 6. Fontos feladatnak tekintjük a pedagógusképzés modernizálását és a pedagógiai kultúra megújítását Hiller István politikai államtitkár Meggyőződésünk, hogy a magyar szülők és pedagógusok értik mi a tétje ennek a változásnak, és partnereink lesznek abban, hogy gyerekeink terhelése csökkenjen, tudása pedig nőjön. Magyar Bálint oktatási miniszter www.om.hu
