Új Dunántúli Napló, 2002. november (13. évfolyam, 298-326. szám)
2002-11-19 / 315. szám
6. OLDAL BÜRÜS 2002. November 19., kedd ||| BEM U T A T K 0 Z I K _______A FALU TÖRTÉNELME__________ El őször 1479-ben jelezte okirat a nevét Bőrös és Bewres alakban. Az alapszó egy régi magyar tájszó, a bürü, aminek az értelme: gyaloghíd, palló. Még a török után is, amikor települtek a mai lakók ősei, sok apró híd vezetett az erősen mocsaras területen a ki- sebb-nagyobb szigetekre. Korábban is ez a mocsárvidék óvta meg az embereket a támadásoktól. Egykor a helytörténelmet Kovács Lászlóné helyi lakos vizsgálta. A helység a barcsi vár birtokánák számított. 1715-ben először csak négy család lakta. Okiratilag igazolt faluelődei a Körös, Hosszú és Rövid Körös. Utolsó templomköveit a XIX. és a XX. század fordulóján Fülöp József gazda hordta el, hogy pinceerősítéshez használja fel. Feltehetően középkori települések lehettek a dűlőnévként élő Külü-puszta (Ontknajor), Galambos-puszta, Videmér, Cserétke, a Pogándi, Külső és Közép Po- gándi, Kesellőc. Érdekes, hogy a szomszédos Váraddal együtt használnak egy temetőt évszázadok óta. Az együttműködést igazolja az ugyancsak közös víztorony, a falubusz, a templom, iskola és parókia. Tény az is, hogy a hódoltság után egyszerre érkeznek a két falu telepesei. Ma már senki sem tudja, hogy honnan. A HAJDANI „MÓDOSGAZDA”-PORTÁK emlékei napjainkban is jól kivehetők. A pajta, a góré, a kocsiszín nagy méretű és téglából épült. Képünkön a Kovács-telek, ahol a község legnagyobb gazdasá- gi udvara látható.__________________ ____ ___ _____ ■ Tó tszentgyőrgy Nagydobsza Pettend or Szörény ""0-c Motváfiy Q Nemeske 0 Hóból • Kistamási Gyöngyösmellék Dencsházfi; öVárad Zádor Kétújfalu Teklafalu s Szentegát BÜRÜS A község gazdái Polgármester: Kovács Zoltán (33 éves) gépjármű-ügyintéző. Alpolgármester: Kovács Árpád (47) nyugdíjas. Képviselők: Kovács László (29) gazdálkodó, Hoffmann Istvánná (34) cipész, Kapronczai Tamás (52) szakács és üzletkötő, Sárosi Gyula (24) személy- és vagyonőr. Lelkész: Unger Károly- (43). Kurátor: Papp Ferencné (58) nyugdíjas. Körjegyző főállásban: dr. Hajas Endre (33). Temető, kastély és templom Régi sírkertről tudnak az idősek a magaslaton lévő volt iskola udvarán. A mostani temetőben felfedezhetjük Peti Lőrinc lelkész és Huszár István igazgató díszes nyughelyét. A templom orgonája Angster- gyártmány, harangja pedig a legszebben szól a környékben. A kétszintes erdei vadászkastélyt most újítják fel. bums, dunantulinaplo. hu Az összeállítás a büriisi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Csuti János A táj rendező bürüsiek Az elmúlt években nem egy, főként szociális jellegű eredményt ért el a községvezetőség. A következő időszakban természetvédelmi céllal számos tájrendezési tervet kívánnak megvalósítani. Felszámolják az elhagyott bányagödröt, ahol szabadidőközpontot hoznak létre. A községet korábban időrendben néhai Kovács Gyula, Szegedi József és Dvorszkyné Marosi Gyöngyi vezette. A mostani választáskor magas szavazatszámmal Kovács Zoltán került a polgármesteri székbe. Ő a már említett Kovács Gyula fia. A múlt egyik jeles eredménye, hogy sikerült felújítani a műemlék jellegű református templomot és Kovács Zoltán polgármester környékét. Sok pénzzel segített a községvezetőség. A főbejárat előtt tujafákkal tömött park terül el. Új híd ível át a Váraddal közös temető irányában és szilárd burkolattal látták el a sírkerthez tartó utat. Renoválták a színpaddal kiegészített kultúrházat. Abban bíznak, hogy a megszépült létesítményben sorra alakulnak az öntevékeny csoportok. A művelődési intézményig kövezett út vezet. A fenti területhez, ahol gyümölcsfákkal teli hátsó udvarok (hostelek) sorakoznak, köves köz kialakításával két utcát kötnek össze. A kistelepülés irányítása korábban próbálkozott ennek kivitelezésével, de sose jutott elegendő pénzhez. Lebontják az eléggé lehangoló látványt nyújtó volt tsz-da- rálót, hogy helyén orvosi rendelő szolgálja a betegeket. Megszüntetik az imahelynél lévő vizenyős területet, a buszforduló hepehupáit, majd parkosítanak. Játszótér is készül. Az új zöld köztéren egy régi tűzoltókocsit és egy fatartályos fecskendőt állítanak ki. Felszámolják az életveszélyt a pásztorházban. Ha sikerül, telefonerősítőt szereltetnek a templomtorony csúcsába, és tán ismét lesz kereskedelmi egysége a falunak. Felkérik a községen áthaladó idegen faszállítókat, hogy sárlerázó- kat alakítsanak ki. A KÖZSÉGHÁZA és a kultúrház Az elvándorlás még tart A lélekszám jelenleg 115, ami egy évtizede 140, míg 1930-ban 219 volt. A fiatalok főként Szigetvárra költöznek el 'arra hivatkozva, hogy helyben nem találnak munkalehetőséget. A cigányság a mostani lakosság 30%-át teszi ki, arányuk nő. Ősi családok: Szente, Kovács, Huszár, valamint Csokona. A török alatt mindvégig magyarok éltek ezen a tájon. A legidősebb lakók: Papp Ferencné (89 éves) és Berta István (85). ■ A betyár fája A csaknem három évszázados Nagy-fáról azt tartják, hűsében sokat pihent Patkó Bandi betyár. Három korosodó tölgy magasodik a templom közelében is. _ ■ VÁRAD BEM U T A T K O Z I K Kisdobsza Szörény Zádor c Mól vány úNemeske c Hóból - Kistamási le/-Gyöngyösmellék Dencsházac VÁRAD o ’6 Bürüs Szente^{ tí Bánfa x-Ó ^ Kétújfaiu ‘.Teklafalu A község gazdái Polgármester: Kiss István (55 éves) mezőgazdasági gépész üzemmérnök. Alpolgármester: Jádi Józsefné (49) konzervgyári dolgozó. Képviselők: id. Bre- zsán Istvánná (62) nyugdíjas, Balogh Gyula (32) munkanélküli, Kovács Gyula (26) kerékpárszerelő, Jakab Ferenc (41) falugondnok. Hivatalsegéd: Ro- máncz Nauszi (27) könyvtáros és kultúrfelelős. A főállású körjegyző: dr. Hajas Endre (33). Várad szépülő pusztája A település a rendszerváltás kezdete óta sok létesítménnyel gazdagodott, javult a szolgáltatás. A jövőben parkosítják és szabadidő- központtá alakítják a felhagyott bányagödröt. A szociális földprogram előnyeit legkevesebb 10 család élvezheti majd. Születőben a falurendezési terv. Először Sénemé Mátyás Rózsa volt a község első embere, a mostani polgármester, Kiss István immár hatodik esztendeje áll a falu élén. Nyilatkozónk hangsúlyozta, sok szakmai segítséget kapnak a körjegyzőségtől, amikor a pályázatokat írják. Megszervezték a zöldterületgondozást és a falugondnoki há- Kiss István polgármester lózatot, garázst kapott a személygépkocsiként is használt falubusz. Nagy üdvözlő- és hirdetőtábla fogadja a községbe érkezőket. Egy műemlékértékű parasztporta átalakításával létrehozták a községházát, a színpaddal kiegészített rendezvénytermet, klubot, rendelőt, az 1200 kötetes könyvtárat. Tévéket, videókat vettek a fiataloknak, felszereltek két jaarabolaantennát. A dinamikusan fejlődő Várad-Ujpusztán is faluház létesült klubokkal, de lesz itt rendezvényterem és körbekerítik majd az épületet. A pusztán két kisméretű fut- ballpálya is található. Az egykori pásztorházban szükséglakásokat rendeztek be. Az ivóvízhálózat építését komoly összeggel támogatta az ön- kormányzat. Ha sikerül újabb pénzt szerezni, akkor telekunyhó és játszótér létesülhet, haranglábbal és hűtőkamrás ravatalozóval gazdagodhat a község. Szeretnék elérni, hogy egy megyei turista- és kerékpárút érje el a határt, a Péterfai-erdőben pedig védelmet nyerjenek az ősi kőrisek. További cél, hogy a körorvos legalább kéthetente rendeljen, és egy személy szervezhesse főállásban a kulturális programokat. Egyre több a fiatal A település lélekszáma jelenleg 141. Jó egy évtizede ekörül alakul a népességi mutató. Ezen belül Várad-Űjpusztát 75-en lakják. Ezen a külterületi helyen mind többen vannak a fiatalok, nem véletlen, hogy két ifjúsági klub is működik itt. A hódoltság idején végig megmaradt a magyar őslakosság. 1571-ben két, míg 1715-ben 3 házban laktak. 1930-ban 143, míg 1970-ben 206 embert tartottak nyilván. Napjainkban a legidősebb lakók: Kiss Istvánné Simon Erzsébet (83 éves) és Mátyás József (82). Régi famíliák: Mátyás, Kiss, Németh, Dávid, Simon. Az eddig felsorolt dinasztiák nem egy bírót és helyettes bírót adtak a falunak. További híres és erős családok: Boós, Darabos, Szabó, Gyenis, Vitári, Czinderi. A RÉGI PARASZTPORTÁN kialakított mutatós faluház Közösségek ■ Újpusztán két klub, két futballcsapat, egy asszonytornacso- port is alakult. Az emberek például fásítanak, tetőt és járdát javítanak, bolt kialakítását szorgalmazzák. Lelkes szervezők és a közért fáradozók többek között Brezsán Istvánné, Jádi Józsefné, ifjú és idős Brezsán István, Kovács Norbert, Beluska Gyuláné, Balogh Gyula, Balogh Ferenc. varad, dunantulinaplo. hu Az összeállítás a várnái önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Csati János ______A KÖZSÉG TÖRTÉNELME_______ El őször 1332-ben említette okirat Vorad formában. Az akkori jelölés utal egy kisebb erődítésre. Biztos, hogy magyarok építhették, bár a most használatos Cigány vár és Török-domb határrésznevek nem ezt sejtetik. A néphit szerint egy basa lakott a domb hadi erősségében, aki elvárta, hogy a házasság előtt lévő menyasszony egy hétig nála szolgáljon. Ahol a vár állt, ott húzódott egy középkori település, aminek a pontos helyét ez idáig nem tisztázták. Hódoltság előtti falunyom keresendő a Sikota és a Péterfai- erdö-dülőben is. XIV. és XV. századi kerámiatöredékeket lehet találni a Zsidó-föld határrészben is, közvetlenül a falu északi szomszédságában. A temető magaslatán földvárról vagy őskori településről tudnak az őslakók. A helyszínen néhol őskori kerámiamaradványok látszanak. A főutcában lévő Templomhely megnevezés egy több mint 100 éve tervezett imahelyre utal, amelyet azonban nem építettek meg, mert a helybeliek nem egyeztek meg a helyszínben. A községtörténelmet Mátyás József egykori vb-titkár és krónikáira kutatja, aki 50-60 éves helytörténelmi és néprajzi jelentőségű fotókkal rendelkezik. A felvételek közül nem egyet kinagyítanak és elhelyeznek a jegyzőségen és az önkormányzat épületében, a falakon. A KÖZSÉGHEZ TARTOZÓ ÚJPUSZTÁN élénk a közösségi élet. Felvételünkön az egyik új ifjúsági klub látható. A fiatalok főzőver- sennyel egybekötött sport- és kulturális napokat is tartanak. ■
