Új Dunántúli Napló, 2002. november (13. évfolyam, 298-326. szám)

2002-11-19 / 315. szám

2002. November 19., kedd RIPORT 7. OLDAL K U L T Ú R A A LYUKKAMERÁTÓL A DIGITÁLIS FÉNYKÉPEZÉSIG. A pécsi Ifjúsági Házban már a kezdetek óta működik fotószakkör. A mostanit Kálecz Rudolf (jobbról a második) pedagógus vezeti. A főleg középiskolásokból és egyetemistákból verbuválódott klub tagjai elméleti és gyakorlati is- mereteket szerezhetnek, valamint a közösen elbírált fotóikból kiállítást is terveznek, mely november 21-én nyílik a Cafe Jambe. fotó:tótol Rejtett kincsek: Ámos Pécsett Tizenkettedik alkalommal kerül sor Pé­csett a Művészetek Házában „A rejtett kincsek” sorozat kiállítására, amely is­mét magángyűjtők ritkán látható képeit tárja a nyilvánosság elé. Ezúttal a 95 éve született Ámos Imre alkotásait. Ámos Imre festőművész Ungár Imréről vál­toztatta meg nevét Ámos próféta hatására. Utóbbi a Júdeai sivatag peremvidékéről származott, és azért ment Izraelbe, hogy ott a szegények és kiszolgáltatottak pártját fog­ja, s harcoljon az igazságért. Ámos Imre is a próféta éleslátásával érezte és festette meg saját és népe megsemmisülését, hiszen ő, zsidó származása révén, a második világhá­borúba torkolló nemzeti tragédia szenvedő alanya és vizionárius megjelenítője volt. 1937-ben feleségével, az ugyancsak kivá­ló festőművésszel, Anna Margittal Párizs­ban járt, ahol Chagall barátsága és tanácsai erőteljes nyomot hagytak munkáin, nem vé­letlenül nevezik a magyar Chagallnak, tud­tuk meg Várkonyi György művészettörté­nésztől, a Művészetek Házában tegnap nyí­ló, „A rejtett kincsek” sorozat Ámos-kiál- lításának rendezőjétől. Ámos 1940-től 1944- ig kisebb megszakításokkal munkaszolgála­tos a Délvidéken, majd a keleti harctéren. 1944 nyarán Németországba hurcolták, fel­tehetően szászországi táborban pusztult el. 1958-ban emlékkiállítása volt a Magyar Nemzeti Galériában, aztán Szegeden, Pé­csett és Győrött. A pécsi kiállításon a 95 esztendeje szüle­tett művész különböző magángyűjtők, a Ja­nus Pannonius Múzeum grafikai gyűjtemé­nyéből és Anna Margit hagyatékából szár­mazó 33 képe látható, olyan anyag, amely alig ismert. A három hétig látható tárlatot Csordás Gábor író, a Jelenkor Kiadó igazga- tója nyitotta meg. __________________cs^l. Mu nka és tanulás Angliában A külföldi munkalehetőségek közül kimagaslóan az angol nyelvterületre a legnagyobb az érdeklődés. A British Council szakértőjét arról kérdeztük, kik és milyen feltételekkel pá­lyázhatnak napjainkban arra, hogy az Egyesült Királyságban hosszabb-rövidebb időre elhelyezkedhessenek. Fontos tudnivaló, hogy magyarok az esetek többségében csak mun­kavállalási engedély birtokában dolgozhatnak Angliában, és ezt az engedélyt a munkáltatónak kell beszereznie a munkavállaló részére, melyet a határon be kell mutatni - mondja Martai Gabriel­la, a British Council oktatási szakreferense. Ösztöndíjra a leg­jobb esélye az ötödéves vagy fris­sen végzett egyetemistának van, mert feltétel, hogy mire kimegy, már diplomával rendelkezzen. A legkívánatosabb módi az úgyne­vezett chevening ösztöndíj, mely teljes térítést ad 3-12 hónapos időtartamra, és kutatási célokra lehet igényelni. Nem csoda, hogy erre 20-30-szoros a túljelentke­zés. Aki tanulni indul a szigetor­szágba (kivétel nélkül minden egyetemen van ilyen lehetőség), annak fel kell arra készülnie, hogy 6 ezer font a minimális tan­díj évente. így ezzel érdemes megvárni az uniós tagságunkat, mert akkor a tandíj a hatodára csökken. A munkát keresőknek Nagy- Britanniában nyári időszakban a mezőgazdasági ágazatban akad leginkább hely, de oda is már elő­ző ősszel be kell jelentkezni. Egyébként a pécsi Megyei Könyv­tárban található egy sarok, ahol egy könyvben hirdetik magukat az angliai munkát ajánló cégek, éttermek, szállodák. Munkavállalási engedély nélkül is végezhetők munkák a szigetor­szágban, például aki fél éve már kint tanul, az hetente 20 órát dol­gozhat pénzért. Alapítványoknál is el lehet helyezkedni, de azért nem jár fizetés, csak szállás, ellá­tás, netán némi zsebpénz. Ide so­rolandók az au pair-munkák is, melyet 17-27 év közöttieknek en­gedélyeznek két év időtartamra, de kizárólag csak családi meghívó­val lehet így bejutni az országba. Más a helyzet a nyelvtanulás­sal. A tanfolyamokat többnyire Magyarországon szervezik, és a szállást, ellátást és tandíjat tartal­mazó kurzusok általános díja az első hetekben 200 font/hét. Ugyanakkor a távoktatásos válto­zatoknál 300 font az éves tandíj, 25-90 fontos vizsgadíjakkal, vagy­is a kinti élet díja így hosszú tá­von megspórolható. MÉSZÁROS B. E. Tv-jegyzet Borotválton szép az élet Nagy bajban lehetnek a kereskedel­mi tévék. Fennmaradásukért folyó harcukban egyre újabb és újabb trükköket kell bevetniük ahhoz, hogy felkeltsék a nézők érdeklődé­sé, hogy átcsábítsák őket más csa­tornáktól. Ennek következtében lassan kiürül eszköztáruk, alig ma­rad már olyan ötlet, amivel még nem élt a konkurencia, s miközben zajlik a küzdelem, egymást múlják alul. A Big Brother és a Való Világ házban már megjelent a katona­ságtól a kuplerájig minden, a kibe­szélő showkban pedig szinte nincs már kibeszélni való. Mert amíg a világ végtelen számú témát kínál, valami megfejthetetlen okból a mű­sorszerkesztők azt gondolják, ezek közül Magyarországon az egyetlen eladható az intim szféra, annak is a felszíni jelenségei. A múlt heti egyik Claudia-show is a szexualüás problematikáját vá­lasztotta újra, de tekintettel arra, hogy már ezen a területen sincs mára igazi mondanivalója, a főté­ma - „Borotválton szép az élet” - igencsak izzadtságszagúra sikere­dett. Ama nehéz lenne egy mondat­ban biztos választ adni, miként is szép az élet, de hogy borotválton szép lenne, az nyilvánvaló marha­ság. A műsor szereplői akkor voltak a leginkább felajzva, amikor arról folyt az ádáz vita, hogy „alul" is el­várt-e a borotválás, fanszőrzettel vagy nélküle éljen az emberiség ezentúl, mert úgy tűnik, nem mindegy. „Lehányom a szőrős nőket” - fo­galmazott a tetőtől talpig csupasz Attila, akitől a mai fiatalság sokat tanulhat, ha odafigyel, mert fan­szőrzete tárgyában előterjesztett megszólalásai lényegre törnek, fo­galmazása szigorúan precíz, ám kötői lélekről árulkodó: „Amikor le­vágtam elsőleg, szúrt mint állat, de megszoktam”. Megtudhattuk, hogy István, aki szintén talpig hombk, azt gondolja, a nőknél is alapvető követelmény a szőrtelenség, „ilyen ma a kultúránk”, állapította meg; ő ■például nem szereti, ha az orrát bi­rizgálja „valami” a „megfelelőpozí­cióban”. Attila szerint pedig a „csu­pasz pisztoly sokkal dizájnosabb”, mint a bozonttal körülölelt. Velük ellentétben Bea a bundás férfiakat kedveli, ő egy „csupasz kígyót” nem vinne az ágyába, bár Claudia meg­győződése: ez attól is függhet, mek­kora a kígyó. Az adás mélypontjának az a kér­dés bizonyult, amelyet Zsuzsának, az intimgyantázás mesterének tet­tek föl a férfiszőrzet eltávolítása tár­gyaiban: „Leszeded a zacskót is gyantázáskor?" Arra már nem em­lékszem, mit motyogott erre Zsu­zsa, de a zacskóról többé nem esett szó. Talán azért, mert egy későbbi adás témája lesz, mit is hordjunk a zacskónkban, heréket, igazgyön­gyöt vág]’ pénzt. cseri LÁSZLÓ A legnézettebb 5 tévéműsor november 15-én, pénteken b 1. RTL Klub Való Világ (az RTL Klub valóság-showja) 1855702 néző 2. RTL Klub Barátok közt (magyar filmsorozat) 1816404 néző 3. (2) Big Brother (valóság-show) 1800735 néző 4. RTL Klub Fókusz (közéleti magazin) 1629374 néző 5. (2) Tények 1491166 néző A legnézettebb 5 tévéműsor november 16-án, szombaton 1. (2) Big Brother 2045805 néző 2. (2) Tények 1657 953 néző 3. RTL Klub A függetlenség napja 1610938 néző 4. RTL Klub Való Világ (az RTL Klub valóság-showja) 1557 002 néző 5. (2) Rex felügyelő (német-osztrák filmsorozat) 1347427 néző A legnézettebb 5 tévéműsor november 17-én, vasárnap 1. (2) Napló (heti magazin) 2103845 néző 2. (2) Tények 1818819 néző 3. (2) Mátrix (amerikai sci-fi) 1737206 néző 4. RTL Klub Való Világ (az RTL Klub valóság-showja) 1732021 néző 5. RTL Klub Reszkessetek, betörők! (amerikai vígjáték) 1547 945 néző Tanac-siker a fesztiválon Vasárnap hirdettek eredményt Szekszárdon, a Babits Mihály Mű­velődési Központban az Országos Néptánc Fesztíválon. A rangosnak tekintett fórumon az ország 17 leg­jobb néptánccsoportja mutatta be programját. Második helyezésével emlékezetes sikert aratott a pécsi Tanac Együttes. A különdíjak közül a szólista-díjat a zenekar dudása, Végh Andor, a koreográfia-díjat pe­dig Szávai József, koreográfus, az együttes vezetője kapta. A Tanac egy Dráva menti horvát lakodal­mast mutatott be. Lakócsa például a csizmaverős táncáról híres, Fel- sőszentmárton további községek­kel egyetemben hasonló hagyomá­nyokat ápol. Az előadás érdekessé­geként mindkét településről négy idősebb, a népi hagyományokat jól ismerő táncos is részt vett a pro­dukcióban. Az együttes ezt a mű­sort a közeljövőben a motívumok forrásvidékébe tartozó Lakócsán is bemutatja. _______________b. k. A történelemírás nehézségei Avagy mi is történt Pécsváradon 1956 novemberében A történelemírásnak számos nehézséggel kell megküzdenie, bár egyes korok leírásai nem sokban különböznek a szépirodalom alko­tásaitól. Csak hát a művészi igazság és a történelmi igazság között alapvető különbségnek kellene lenni, utóbbiban nehezen fogadha­tók el a fantázia szülte elemek. Az 1956-os pécsváradi rendőrőrs el­leni támadásnak például mára háromféle leírása is született. Ma már csak mosolygunk azon, hogy a II. világháborút követően egyre erőteljesebben szaporodott az egykori partizánok száma. A rend­szerváltás után pedig forradalmárok ezrei tűntek elő a semmiből, amely egy bizonyos határig elfogadható, de az már kevésbé, hogy például a Corvin-köz hőseinek száma a Cor- vin-köz méreteit lassan szétfeszíti. Pécsváradon 1956. november 14- én a „Mecseki láthatatlanok” váltak hirtelen láthatóvá, miután megtá­madták a rendőrőrsöt. Mára egyér­telművé vált azonban, hogy ennek az akciónak több verziója is kiala­kult. Az első variáció Nagy Józsefhez fűződik, aki mint mecseki harcos, részt vett a támadásban. A parancs szerint le kellett fegyverezniük a pécsváradi rendőrőrsöt, megszerez­ve gépkocsijukat, és azon elmene­külni Jugoszláviába. A Málics Ottó által vezetett tucatnyi ember ekkor lejött a hegyről arra a térre, amelyi­ken ma a polgármesteri hivatal épü­lete található. Az úgynevezett kes­keny utcácskán, a „gaszlin” át ér­keztek meg, mondja Nagy József. A parancs szerint fegyvert nem szaba­dott használni. A tér fái és a Szent­háromság-szobor mögött helyez­kedtek el, majd ők ketten, vagyis MálicS és Nagy a rendőrség felé in­dult, annak kapujában hallották meg, hogy közeledik a rendőrség gépkocsija, egy Weapon, Amikor odakanyarodott, Málics megállásra szólította fel, a rajta lévő rendőröket pedig ana, hogy adják át fegyverei­ket. Ekkor azonban Málics mögött kinyílt egy ajtó, kilépett rajta egy rendőrtiszt, aki tarkón lőtte a pa­rancsnokot. Erre a fonadalmárok lő­ni kezdtek, Nagy pedig odakiáltotta a rendőröknek, hogy csupán a fegy­vereket és a kocsit akarják. A rend­őrök bedobálták a fegyvereiket a ko­csiba, Nagy pedig kitolatott a térre, és elindult a főutcán. Két rendőr, akik a többiekkel ellentétben a ko­csiban maradtak, azt kérték, hadd tartsanak velük a Mecsekre. A rend­őrőrs ablakából azonban sortüzet zúdítottak rájuk, s az egyik autón lé­vő rendőr, Habiing László megsebe­sült. A pécsváradi támadásnak egyet* len szemtanúja volt, Andi István, aki 16 évesen, egy közeli kapualjból nézte végig az eseményeket. Nagy József beszámolójának nem az a baja, hogy nem pontos, hanem az, hogy semmi sem igaz belőle, állítja, szerinte Nagy nem is volt ott. Egy pécsváradi nyilvános beszélgetésen, amelyről hangfelvétel is készült, An­di István megkérte Nagyot, monda­ná meg, hogyan is nézett ki Málics, alacsony volt-e vagy magas, sovány vagy kövér, de erre Nagy József egy kukkot se tudott mondani. Andi Göncz Árpádot is megpróbálta elér­ni, vizsgáltassa felül Nagy ’56-os ki­tüntetésének hátterét, de az üggyel nem foglalkozott senki. Andi István szerint a felkelők hár­mas csoportokban érkeztek a térre, s valamennyien a szobor mögött Mit mond a hadtörténész? Nagy József kihallgatási és peranyaga nem esik egybe az általa elmon­dottakkal, állítja dr. Berki Mihály hadtörténész. Valóban a 14 fős Ottó- szakasz kapta a feladatot, hogy támadja meg a pécsváradi rendőrkapi­tányságot, de gépkocsiról nem volt szó. A rendőrök véleménye szerint az őrs melletti cukrászdából futottak ki, és tüzeltek vissza. Amikor a térre érkezett a 7-8 rendőrrel a Weapon, a forradalmárok azonnal tűz alá vet­ték, akkor kapott egy személy haslövést, és sebesült meg Málics is. Nagy ezután rohant a Szentháromság-szobor mögül a gépkocsihoz, az ülésről eltávolították a rendőrt, berakták Málicsot, a többiek pedig fölug­ráltak, és elindultak. A kocsiban mindössze egy rendőr maradt, aki ott sebesülten feküdt, de később saját lábán ment vissza az őrsre. Egyetlen rendőr sem állt át a felkelőkhöz, állítja dr. Berki, közülük egy meghalt, négy megsebesült. Berki szerint nem jó senkinek 1956-os valóságának megmásítása, a megbékélés akkor is lehetséges, ha az igazat mondjuk. foglaltak helyet. Amint megérkezett a Weapon, azonnal tüzelni kezdtek a levegőbe, amitől a rendőrök fej­vesztve menekültek. Az autó magá­ra maradt a fegyverekkel. A gaszli felől akkor érkező forradalmárok pedig felugráltak rá, ám közben a rendőrségi udvarból géppisztolyso­rozat hallatszott, s az egyik felkelő összeesett, ő volt Málics Ottó. A szo­bor mögött lévők ekkor kiszaladtak, és kézigránátokat dobáltak be az udvarba. Felkapták a sebesültet, az autóra tették, elindultak. Hirtelen egy rendőr rohant ki a kapun, kezé­ben egy kézigránáttal, akit az egyik felkelő egy sorozattal leterített, ő volt Habiing László, akinek így ter­mészetesen esélye sem volt arra, hogy a felkelőkkel tartson. Andi István úgy gondolja, az igazságnak ki kell derülnie, számára elfogadhatatlan, ha valaki hímév, előnyszerzés vagy kitüntetés remé­nyében meghamisítja a történelmet. CSERI LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents