Új Dunántúli Napló, 2002. november (13. évfolyam, 298-326. szám)

2002-11-13 / 309. szám

6. OLDAL 2002. November 13., szerda 98HH ................................................................................................. .....—-------------------, NY UGOTSZENTERZSÉ BET BEMUTATKOZIK Fiatalodik Nyugotszenterzsébet Nagyon szép természeti környezetben, a Zselic déli nyúlványai közötti völgyben terül el ez a kis zsáktelepülés. Vonaton nem ér­hető el, az idevezető út kátyús, a helyközi közlekedésit buszok is csak reggel és délután járnak errefelé. Az itteniek igyekeznek karbantartani a falut, s bár nagy a munkanélküliség, a szegény­ség kirívó példáival nem lehet találkozni a községben. napokban fejezték be, a valamikor itt dolgozók többsége még ma is munkanélküli, aki meg talál valami­féle munkát a környező városok­ban, az időrabló bejárás még az élettől is elveszi a kedvét. Persze ők még mindig jobb helyzetben van­nak, mint az évek óta szociális segé­lyen tengődök, persze a falusiak tudják azt is, ki az, aki egy lépést sem tett azért, hogy munkát találjon. Az önkormányzat szűkös költségve­téséből csak any- nyit tud segíteni, hogy közhasznú munkában foglalkoztat 10-15 em­bert, ám ez is csak tüneti kezelés, hiszen csak időszakos foglalkozta­tásról van szó. Azért a nagy átalakulás mégis csak eredményezett olyan fejlesz­A község gazdái A polgármester Spiel István (44 éves, főfoglalko­zású polgármester) az őszi választások után har­madik ciklusát kezdte meg. Alpolgármester Lieb János (46, kőműves). A testület tagjai: id. Kruzsicz János (50, rokkantnyugdíjas), Mohácsi Zoltánná (41, szakmunkás), Molnár Csabáné (35, szakmunkás) és Szloboda Zoltánná (38, rokkant- nyugdíjas). Körjegyző dr. Németh Zoltán. A világháborúban elesettek emlékműve téseket, amellyel növekedett a családi házak értéke, javult az itt élők komfortérzete. A kilencve­nes évek elején sikerült óriási ál­lami segítséggel a vezetékes víz­hálózatot kiépíteni, az önrészt a beruházásra kommunális adóból szedték össze. Ha már van egész­séges ivóvíz, legyenek fürdőszo­bák is - így gondolkozott faluban élők többsége, hiszen a lakások mintegy felében már nem az ud­vari kútról hordják a vizet, a csap ott van már a konyhában és a für­Dinnyeberki /'Bükkősd Bakonyá:Q., Kővágótőttős oBoda Nagyváty .Csobkamindszent I Szentlőshp.;í Kacsóta Ur-J" Pellérd^ Szentdénes Szabadszentklrály Aranyos­o, zok. cgadány és általános iskolába a rózsafai in­tézménybe járnak), a napközis el­látásába, a tanszerek vásárlásába is be kell segíteni. Minden kará­csonykor ajándékot is kapnak az önkormányzattól.- A jövőben a legfontosabb fel­adatunk az utak felújítása. Az ön- kormányzati utakat ugyan 1993- ban rendbe rakták, ám mostanra oly mértékben romlott az állapo­tuk, hogy az aszfaltozás már nem várathat magára. Javítani szeret­nénk a közlekedésen is, hiszen az nem állapot, hogy a hét végén egyáltalán nincs buszjárat. A te­metőkorszerűsítést is tovább kell folyatni, urnahelyeket kell kiala­kítani. A templom is a mi tulajdo­nunkban van, külső és belső tata­rozására csak pályázati pénzek­ből kerülhet sor. Spiel István polgármester dőszobában is. Az elmúlt évben tovább bővítették a vízhálózatot, a szőlőhegyre is eljutott az egész­séges ivóvíz. Az utcai közkútból csapolt vízmennyiségért nem kell külön fizetni, a szőlőtulajdono­sok a telekadóval egyenlítik ki a vízszámlát. Gázra és csatornára gondolni sem mernek, mindkét beruházás olyan terheket róna a lakosságra, hogy azt a rendkívül kis jövedelméből nem tudná kifi­zetni. Egyelőre fával fűtenek, az itteni megítélés szerint ez a legol­csóbb energiahordozó. Fiatalodik a falu - állítja a pol­gármester, Spiel István. Számok­kal támasztja alá: 1994-ben még csak 44 iskoláskorú gyerek volt a községben, ma 84 lurkónak kell támogatni az utazását (óvodába A LAKOSSÁGSZÁM ALAKULÁSA 231 1994 24Í 1999 2002 nyugptszenterzseM.dwwmtidinapb.hu Az összeállítás a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Békéssy Gábor ______________A FALU TÖRTÉNELME______________ Ne ve a történelem során sokszor változott. Egy 1383. évi okmány­ban Zenth Elsenbeth névformában fordult elő. Mai névalakját 1973- ban vette fel. A Szent Erzsébet név minden valószínűség szerint re­formátus templomának védószentjére, míg a megkülönböztető Nyűgöt előtag a megyén belüli elhelyezkedésére utal. A török meg­szállás alatt folyamatosan lakott település, lakói néhány kivételtől el­tekintve magyarok. Templomát Esterházy földbirtokos építette, de emellett még egy uradalmi kúriát is találhatunk. Szőlőhegye már a korai időkben is lakott területnek számított. Az egykori református magyar falu összetétele még napjainkban is sokat' változik. Nemzeti­ségi megoszlásról nem lehet beszélni, a magyarok mellett roma ki­sebbség található a községben nagyobb számban. Gazdaságát er­dő- és földművelés, állattenyésztés jellemezte, ma is ez a tevékeny­ség a meghatározó. Az Agora munkát ad A falu lakossága jórészt a földmű­velésből élt, s egy részük még ma is a mezőgazdasági munkával szerzett jövedelemből él. Amikor viszont a környező gazdaságok csődbe mentek, felszámolásra ke­rültek, a vagyon megvásárlása után újraindított gazdaságok már nem igényeltek annyi munkáske­zet, mint a korábbi termelőszövet­kezet. A falusiak többsége az ut­cára került, s még ma is 50 helybé­li van munkahely nélkül. Többen elhelyezkedtek Szigetváron és Pé­csett, de a legtöbbjük otthon mú­latja az időt. Enyhíti a munkanél­küliséget a kultúrházba telepített Agora üzem, itt 20 mozgássérült háztartási eszközöket gyárt. Dörzsikét gyártanak teljesítménybérért KATÁD FA BE MUTATKOZIK A FALU TÖRTÉNELME Régi neve Katádfalva, amely a magyarországi településnevek­nél gyakran megtalálható rövidü­lés után alakult mai formájára. Egy 1364. évi okmány írásmód­ja szerint Kathathfalwa volt a he­lyes névhasználata a falunak, ugyanígy írták egy évszázaddal későbbi okmányokban is. A tö­rök hódoltság évtizedeiben fo­lyamatosan lakták a községet. Az itt élők a kezdetektől, s ma is folyamatosan magyarok. Kelet­kezéséről fennmaradt magyará­zat szerint egykor bizonyos Ka­ta, Lukács, Fodor családnevű közösségek népesítették be a hajdan erdős területet. A Pesty- féle gyűjtés a Kata és a fa szó összeolvasztásából származ­tatja a falu nevét. A település gazdái A község ősszel megválasztott polgármestere ifi. Modok Benő (30 éves, MÁV-alkalmazott), al­polgármester Benkő Lajos. A tes­tület tagjai: Csonka József (46, rokkantnyugdíjas), Szőke Tibomé (46, varrónő), Modok Benő (50, őstermelő), Barabás Imréné (26, óvónő). Körjegyző Schindler Andrea. A cigány kisebbségi önkor­mányzat elnöke Balogh D. Béla (65, vállalkozó), tagjai: Balogh Ildikó (21, háztartásbeli) és Ba­logh Eszter (30, háztartásbeli). katadfa. dunantulinaplo. hu Az összeállítás a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Békéssy Gábor Lesz még falunap is A falu a műemlék templomára a legbüszkébb, nem véletlen, hi­szen a település egyedüli látvá­nyosságnak számít. A lakosság a reformáció el­terjedésétől kezdve ehhez az egyházhoz tartózónak vall­ja magát. 1768- ban tűzvész pusztította el a templomot, a paplakot, vala­mennyi épüle­tet. Két év múl­va állt az új templom, 1853- as átépítéskor nyerte mai for­máját. Pótolták a lelkészlakást, az iskolát, vala­mint a tanító otthonát. Ma ebben az épü­letben van a lel­készház, vala­mint a polgár- mesteri hivatal. Az itt lakók kilátástalan helyzetük miatt fásultak, közös­ségi életben A templomban havonta egyszer tartanak istentriszteletet nem vesznek részt, jórészt a televízió előtt ül­nek, legnagyobb fogyasztói a „bugyuta” romantikus soroza­toknak. Pedig valamikor volt itt jól működő színjátszó kör, ifjú­sági és nyugdíjasklub, népi együttes - mind elhalt. Igaz, nem is volt hol összejönniük, hi­szen a kultúrház nem volt alkal­mas a tartalmas együttlétre, az elhanyagolt állapotú épületbe senki sem kívánkozott. De a jö­vőben ez már nem lesz akadálya a közösségi életnek, a kultúrhá- zat kívül-belül felújították, még kát, s valószínűleg fafunapot is tartanak majd. A LAKOSSAGSZANI ALAKULÁSA 182 1920 1970 1999 2002 Katádfa reménykedik Kis zsáktelepülés Szigetvár körzetében, 60 százalékos mun­kanélküliséggel, rengeteg szociális gonddal. A Sumonyi-ta- vakhoz földúton eljutva, országos hírű madárparadicsomban gyönyörködhetnek a természetet kedvelők, bíznak is abban, hogy előbb-utóbb ez a természeti érték a falu javára szolgál majd. Tulajdonképpen csak egyetlen utcája van, a körülményekhez ké­pest ápolt, múlt századeleji pa­rasztházak találhatók itt. Építke­zés, vagyis új ház nem készült az utóbbi évtizedben, hiszen itt az emberek örülnek, hogy életüket fenn tudják tartani, lakásbővítés­re nem is gondolnak. A kilencve­nes évek elején a legnagyobb közműberuházás a vízvezeték le­fektetése volt, minden családhoz eljutott az egészséges ivóvíz, né- hányan közülük kihasználták az alkalmat - a víz bevezetése ingye­nes volt -, központi fűtést, fürdő­szobát alakítottak ki. Sajnos csak néhányan, ugyanis csak azok en­gedhették meg maguknak ezt a luxust, akinek még volt munka­helye, előrelátható jövedelme. A vízmüvet Bánfával közösen épí­tették ki, közösen is használják, az éltető elem minősége kiváló, eddig még a vízminőség javítása miatt nem volt szükség beavatko­zásra. Az infrastruktúrából még sok minden hiányzik. Igaz ugyan, hogy az utakat rendszeresen kar­bantartják, a járdákat is - egy kis szakasz kivételével - felújították, a közutak állapotával egyáltalán nincs megelégedve a lakosság. A falu viszont folyamatosan veszte­séges, hiszen a kötelező kifizeté­sei meghaladják a bevételeit, úgy­hogy kiegészítő támogatásra szo­rul, még a pályázatoldioz kötele­zően előírt önrészt sem tudja ki­gazdálkodni. Vagyis csak kis lé­pésekkel végezhetik el a legszük­ségesebb beruházásokát. Azért eddig jutott az szomszédos falvak összefogásával összekötő út meg­építésére, a polgármesteri hivatal­lal együtt az orvosi rendelő felújí­A polgármester ifj. Modok Benő tására, az árkok tisztítására, be­tonjárdák készítésére. A közleke­dés ugyan az itt lakók megítélése szerint rossz, az önkormányzat természetesen finanszírozza a legszükségesebb (iskola- és mun­kakezdés) járatokat, azonban éz mind kevés, több kellene. Ha Dencsházára nemrégiben átadott közutat ki lehetne szélesíteni (a betonút szűk, buszközlekedésre alkalmatlan), nem kellene annyit kerülni a Szigetvárra igyekvők­nek, mert egyébként a legköze­lebbi munkalehetőség is itt adó­dik.- Csak reményünk van, hogy a helyzet valamiképp változik majd a jövőben - mondja az igen agilis programmal a legutóbbi helyha­tósági választásokon győztes fia­tal polgármester, ifi. Modok Benő. - Nagy dolgokra itt nem lehet gondolni, az emberek belefásul­tak a kilátástalan helyzetbe, ne­hezen mozdíthatók, közösségi életre pillanatnyilag nem hajlan­dók. A reményt viszont sohasem lehet elveszíteni, halvány lehető­ségünk csak az lehet, hogy az el­következő években majd csak fel­figyel valaki erre a falura is,-s fan­táziát lát abban, hogy itt olcsó munkaerővel vállalkozást mű­ködtethet. A kultúrház felújítását hamarosan befejezik néhány apróbb javítási műnk van hátra, s akkor már benépe sítheti a falu a termeket. A tei vek szerint újraindítják a klubo tésig jutottak el, a lakosság nem szűkölködött semmiben. Ez a ma­napság idilli állapotnak számító élethelyzet mára már alaposan megváltozott, a nagypeterdi terme­lőszövetkezet felszámolását épp a Valamikor még a rendszerváltás előtt szép reményeknek nézett elé­be a település, hiszen mindenkinek volt munkája, a jobb jövő reményé­ben folytak az építkezések, s attól függetlenül, hogy az infrastruktúra kiépítésében még csak a vülamosí-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents