Új Dunántúli Napló, 2002. október (13. évfolyam, 268-297. szám)
2002-10-06 / 273. szám
2002. OKTÓBER 6. GAZDASAG Keveset költünk ruhára 2000 l-VI. 2001 |_ VI. darab szerint érték szerint darab szerint érték szerint Felsőruha 27% 50% 29% 49% Alsőruha 57% 15% 53% 14% Cipő 10% 27% 11% 29% Bébiruha 3% 2% 4% 3% Sportruha 1% 4% 1% 3% Kiegészítő 2% 2% 2% 2% Nem piperkőc nép a magyar, az már biztos: a személyenként ruhaneműkre költött pénz átlagosan alig hetede az osztrákokénak, s a csehek átlagának Is mindössze kétharmada. Egy magyar háztartás átlagosan 86 ezer forintot adott ki cipőre, ruhára, igaz, ez az összeg idén már meghaladja a 100 ezer forintot. Ami pedig a vásárlások helyét illeti, hódítanak a bevásárlóközpontok de a piacok még mindig népszerűek. ■ Az elmúlt évtizedben a ruhapiacon jelentős átalakulás zajlott, s zajlik a mai napig is. Az eladók versenye az utóbbi időben éleződött ki mind jobban, ami magával vonja a folyamatos megújulást, a mind erősebb konkurenciát. Néhány napja például újabb piaci szereplő jelent meg, a C and A áruházlánc. Budapesti üzletük kétezer négyzetméteren kínálja majd ruházati termékeit, s a tervek között további magyarországi áruház megnyitása is szerepel. Erősít a Skála is. A nagy múltú társaság nemrég megalakította a Skála Divatház Rt.-t, s mint Karácsony András vezérigazgató elmondta, szeretnék megtartani a férfi és női felső-, valamint alsóruházat értékesítésében vezető, 6-8 százalékos pozíciójukat. A jelenlegi választékot nagyon jó minőségű, ismert márkájú, de megfizethető külföldi ruházati termékekkel kívánják bővíteni, amellett, hogy a hazai gyártók által előállított termékek is megmaradnak a választékban. Apropó: hazai gyártók. A ruhaipari szűk esztendőket ők szenvedték meg leginkább. A könnyűipar szerkezete átalakult, jó néhány egykori nagyüzemre lakat került. A megmaradt hazai termelés jelentősebb része az EU országaiba irányul, ők ugyanis még itthon sem tudják felvenni a versenyt az olcsó termékek piacát uraló távol-keleti ruhaneműkkel. Számukra a járható út a márkaépítés lehet. A GfK Piackutató Intézet tanulmánya szerint tavaly a háztartások éves ruházaticikk-kiadása 264 milliárd forintra nőtt, ami 19 százalékos bővülés 2000-hez képest. Ezt a jelentős emelkedést azonban várhatóan meghaladja az idei, hiszen az első félévben a növekedés 25 százalékos volt. A legszembetűnőbben a bébiruházat és kiegészítők forgalma nőtt, de meghaladja az átlagot a felső- és munkaruházat, a cipők vásárlása is. Az eladások növekedésével együtt átalakul a kereskedelem is. A forgalomból majdnem egyharmaddal a ruházati szaküzletek és a hipermarketek részesednek. Szembeötlő a hipermarketek térhódítása: 2000- ben 5-ről 7 százalékra ment fel részesedésük, míg Budapesten ez az érték már 2001-ben elérte a 10 százalékot. Kevesebb cikket értékesítenek az utcai árusok és piacok, de az értéknél még némi növekedést tudnak felmutatni. Ez a tendencia főleg azon térségekben érvényesül, ahol az emberek többet vásárolnak: ott a piacokat a szakboltokkal cserélték fel a vevők.- Alkalmanként 20-50 millió, évente pedig körülbelül egymilliárd forint értékben foglalunk le olyan ruházati cikkeket, amelyek eredetét tulajdonosa nem tudja igazolni - mondja Sipos Jenő, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága szóvivője. - Hasonló tételt tesznek ki a hamis márkajelzésű ruhák. A lefoglalt árut jogerős döntés birtokában értékesíteni lehet, vagy pedig a rászorulók kaphatják meg. A ruhakereskedelem egyik hátulütője az idényjelleg. Ez a kiskereskedők életét nehezíti leginkább. A szezon lecsengésével jelentős készletek maradhatnak meg, ezért nem ritka ősz elején a 30-70 százalékos árengedmény. A kedvezmény persze csalogatja a vevőket, ám komoly veszélyek is rejlenek a vásárlásban, mert a kereskedők gyakran nem fogadják el a reklamációkat. Pedig a vásárlót a kedvezményes ruhaneműk esetében is megilletik bizonyos jogok.- Ha a kereskedő árengedményt adott, s nem azért kér kevesebbet a portékáért, mert az hibás, nem teheti meg, hogy nem foglalkozik a vevő minőségi kifogásával - állítja Meskó András, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség hatósági és jogi főosztályának osztályvezetője. - Az árengedmény ugyanis - ha nincs külön feltüntetve - mindig hibátlan darabra vonatkozik. Végső esetben panasszal lehet élni a főfelügyelőségen. A ruházati cikkekre hat hónapos szavatosságot adnak a kereskedők, s ha ez idő alatt az áru már a vásárláskor is meglévő, rejtett hibái megmutatkoznak, akkor a szavatossági igény alapján kell intézniük a kifogásokat. M. L. Újra elindulhatnak a magyar tengerjáró hajók ■ Ismét járhat magyar hajó nemzetközi vizeken. Somióvári László, a Mahart Rt. vezérigazgatója ugyanis közölte: az orosz államadósság fejében a napokban vesz át a vállalat egy 4600 tonna hordképességű, egymilliárd forint értékű tengerjárót. A magyar tengerhajózást ugyan megszüntették, az adósság fejében kapott öt hajót pedig a Mahartnak értékesítenie kell, ám ez csak három hajó esetében történt meg. A 2000-ben készült Pannon Star őrzése eddig egymillió dollárjába került a Mahartnak, ezért a társaság engedélyt kért, hogy egy ideig üzemeltesse, mivel az ebből származó bevétel csökkentené a ráfordításokat. A Mahart szeretné legalább két évig működtetni a két hajót, ám azok igazából csak 8 év alatt tudnák kitermelni értéküket. A Mahart Rt. eredményei nvétel 2001 6,875-0,885 1,01 5,5 2 0,4-0,5 folyami hajózási tevékenység 3,5 kikötői tevékenység 1,3-1,4 vagyonkezelés, ill. újpesti hajójavító özem 0,6-0,7 2002 (milliárd forint) For sás: MAHART Rt. 5 HÍREK A Vegyépszer első autópályája ■ November közepén, a határidő előtt 15 nappal átadják a forgalomnak az M3-as autópálya Füzesabony- Polgár közötti 65 kilométeres új szakaszát - jelentette be Farkas László, a generálkivitelező Vegyépszer Rt. vezérigazgató-helyettese. Hozzátette: a műszaki átadás-átvételt két hete végzi egy 30 fős bizottság. A 90 milliárd forintos beruházáson jelenleg is 1500 ember dolgozik. A Tisza-hídtól Polgárig még az úttest felső kopórétegét fektetik le, közlekedési jeleket festenek és információs táblákat helyeznek el. Kisvállalkozói hitel fővárosiaknak ■ Űj hitellehetőséggel élhetnek a fővárosi kisvállalkozások november 1-jétől. A „Budapest Kisvállalkozó Hitelprogram” célja, hogy a tőkepiacon még hitel- képtelen, ám jó üzleti tervvel rendelkező kisvállalkozások forráshoz juthassanak. A legfeljebb tízmillió forintos hitelt 7,75 százalékos kamaton lehet igényelni, a Polgári Takarékszövetkezet folyósítja olyan vállalkozásoknak, amelyek legfeljebb 700 millió forint nettó árbevétellel, vagy maximum 500 millió forint mérlegfőösszeggel gazdálkodnak, és nincs lejárt köztartozásuk, vissza nem fizetett hitelük. Félmilliárdos beruházás Győrben ■ Ötszázmillió forintos beruházást valósít meg a Cooper Tools Hungária Kft. a győri ipari parkban. A német-amerikai tulajdonban lévő, célgépek gyártásával foglalkozó társaság 4500 négyzetméteres üzemcsarnokot és mintegy 2000 négyzetméteres adminisztratív és irányítóközpontot épít. A győri székhelyű társaság az Audi, a Daimler Chrysler, továbbá az Opel és a BMW számára fejleszt, tervez és gyárt célgépeket, speciális termelőberendezéseket. Csatlakozás igen, euró még nem ■ Az Európai Unió bővítése 2004 közepére, az európai parlamenti választásokig „még megcselekedhető”, ám a politikai bizonytalanságok miatt fennáll a kockázat, hogy ez csak 2005-ben következik be - állapította meg a Deutsche Bank kutatói részlegének legújabb tanulmánya. A jelentés szerint a jelöltek éllovasai - Szlovénia, Csehország, Magyarország - már 2003-ban hasonló konvergenciaszintet érnek el, mint amilyet Spanyolország és Portugália az EU-csat- lakozás időpontjában, ám még egyik ország sem érett arra, hogy az euróövezet tagja legyen. Váltás(?) kényszer a reklámban ■ Tizedik alkalommal rendezi meg az Országos Reklámkonferenciát a Magyar Reklámszövetség, ezúttal Egerben. A Váltás (?) kényszer a reklámban című konferencián, Október 29-én és 30-án reklámszakemberek vitatják meg a szakma legégetőbb kérdéseit. A globalitás és a regionalitás kérdéseivel kiemelten foglalkozó konferencián, Seregély István egri érsek, Khail Younes, a Coca-Cola Magyarország ügyvezető igazgatója, Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter és Galla Gábor, a Magyar Turizmus Rt. vezérigazgatója is előadást tart majd. KARRIERTANÁCSOK Sikeres életpálya „hátszél” nélkül? PINTÉR ZSOLTOT tartják a karriertervezés gurujának, a sikergyárosnak, ám ő szerényen csak karrierszakértőnek tartja magát. Páratlan tapasztalatát most sorozatunkban osztja meg önökkel: olvasóink állásvadászattal kapcsolatos kérdéseire válaszol. Pintér Zsolt karriertanácsait háromhetente közöljük. ■ A szüleim nem gazdagok, a családban még senki nem volt politikus vagy vállalatigazgató. Ennek ellenére én többre szeretném vinni, mint ők. Tudom, hogy ehhez sokat kell tanulnom, ezzel nincs is baj, ösztöndíjas vagyok a főiskolán, de azt is tudom, hogy a tudás és a szorgalom nem elég. Szeretném tudni, hogyan csinálhatok mégis karriert, mit kell még a saját tudásomhoz, tehetségemhez megszereznem, hogy azért önbecsülésemet, méltóságomat megtartva mégis szép pályát futhassak be? L. István Gábor (Pécs) ■ A magam részéről becsü- lendőnek tartom, hogy szem előtt tartja emberi méltóságát és nem csalással, mások mindenáron való eltiprásával akarja elérni célját. Ismertetnék önnel négy módszert vagy tételt amelynek segítségével megismerheti a karriercsinálás módjait. Egy: a korábbi stabil élet- utakkal és élethosszig tartó foglalkoztatásai szemben ma már a folyamatos változásokra, újabbnál újabb kihívásokra, akárt új szakmák elsajátítására kell felkészülnünk. A rendszerváltást megelőzően munkánk életünk végégi biztosítva volt valamelyik gyárnál vagy vállalatnál, manapság azonban a globalizáció, a felvásárlások és átszervezések kereszttüzében nem számíthatunk arra, hogy a vállallat gondoskodni fog rólunk. Hiszen ő sem tudja, vajon holnap létezni fog-e még. Ma arra kell készülnünk, hogy életünk során átlagosan akár ötször-hétszer is munkakört vagy munkahelyet, kétszer-háromszor pedig akár szakmát változtatunk. Kettő: a fentiekből is következik, hogy magunknak kell kézbe venni sorsunkat, magunknak kell gondoskodnunk karrierünkről. Ahhoz, hogy a mai világban sikeresek legyünk, elsősorban árunak kell saját magunkat tekintenünk, és ennek megfelelően kell ezzel az áruval, illetve annak értékesítésével foglalkoznunk. Három: nem ellentmondva az előbbieknek, sokak szerint előnyös lehet külső tényezőkre támaszkodni. Akik ezt vallják, mindig a külső tényezők, lehetőségek kihasználását hangsúlyozzák. Én azt mondom, hogy mindkét oldal lehetőségeit elemezni kell, de járjunk állandóan nyitott szemmel, vegyük észre és igenis használjuk ki a kínálkozó külső lehetőségeket, legyen az egy személy, vagy egy üzleti lehetőség. Ettől még önbecsülésünkön és méltóságunkon nem esik csorba! Négy: muszáj megemlíteni azokat a módszereket is, amelyek nem mindenkinek adattak meg. Tehát, van aki az apja révén jut be. Ha valaki a megfelelő vezetéknévvel rendelkezik, már nincs is gondja a karrierjével. Ha a papának esetleg egy jól menő vállalata vagy cége van, akkor szintén nyert ügye van a fiatalembernek. Az is egy lehetőség, ha az ember fia vagy lánya beházasodik egy bankár vagy nagyvállakozó családjába és ott aknázza ki a lehetőségeit. Na és pesze akad olyan is, aki a saját tehetségével jut fel a csúcsra. Ez persze ritka, mint a fehér holló, maximum tízszázaléknyi esély lehet erre, úgyhogy erről nem is érdemes túl sokat beszélni. És végül: mielőtt a kedves levélíró teljesen magába roskad- na és csalódottan lógatná orrát, hadd említsek meg egy speciális módszert. Nagyon egyszerű: találnunk kell egy mentort vagy egy szponzort, azaz egy kívülállót, akivel felismertethetjük saját tehetségünket, illetve hozzáköthetjük a karrierünket az övéhez. Más szóval egy létrát, amire felmászhatunk, vagy egy- vonatot, amire felszállhatunk. Ezt szokták úgy is hívni, hogy találj egy jó főnököt, ülj fel a hátára és vele elvitetheted magad akár a világ végére is. Ennek az előmenetelen kívül jelentős előnye még, hogy a tapasztalt kollégától sokat lehet tanulni, nem csupán szakmailag, hanem a karrier- építés tudomáynából is. A módszernek csupán egyetlen veszélye van: ha kirúgják a főnököt, akkor mi is vele együtt repülhetünk...
