Új Dunántúli Napló, 2002. október (13. évfolyam, 268-297. szám)

2002-10-31 / 297. szám

6. OLDAL HITÉLET 2002. Október 31., csütörtök A pápa Róma díszpolgára A város baloldali polgármestere, Walter Veltroni ma, október 31- én ünnepélyes szertartás kereté­ben Róma díszpolgárává avatja II. János Pál pápát. A szentatya 1998-ban a Capitoliumon, azaz a római Városházán tett látoga­tásán kijelentette, hogy ő „civis romanus”-nak, római polgárnak érzi magát. E kijelentés egyéb­ként az egyház története során elhangzott Pál apostol szájából is, amikor a jeruzsálemi helyőr­ség ezredese előtt büszkén je­lentette ki, hogy ő római polgár. Veltroni polgármester jelképe­sen átnyújtja a város kulcsait. Az egyház újabb kori történeté­ben II. János Pál pápa az első pá­pa, akit az Örök Város ilyen ki­tüntetésben részesít. Mindenszentek napja a rádióban November elsején, minden­szentek napján fél 6-tól délelőtt 9 óráig ünnepi műsorral jelent­kezik a rádió pécsi stúdiója. Az aktuális híreket és információ­kat követően Bicsák Eszter szer­kesztő verses-zenés dokumen­tum összeállítása hallható a Tol­na megyei Rácegrespusztán született Illyés Gyuláról sok pé­csi emléket is felidézve. Kovács Attila a huszadik század leg­szebb és legmegrázóbb szimfo­nikus sirató- és gyászzenéit gyűjtötte csokorba. A katartikus zenei részletek mellett sok olyan írott dokumentumot is felidéz a szerkesztő, melyek többnyire teljesen ismeretle­nek, vagy csak kevesek ismer­hették eddig. Az 1956-os forra­dalom kapcsán is több érdekes, megdöbbentő zenei vagy prózai művet mutatnak be. K. F. A jubileum koronája Elkészült a tízéves Református Kollégium új tornacsarnoka Sokféleképpen lehet ünnepelni. Pécsett a Re­formátus Kollégium alapításának tízeszten­dős jubileumára elkészült a gimnáziumot, ál­talános iskolát és kollégiumot is magába fog­laló intézmény tornacsarnoka, amit az elmúlt hét végén avattak. A közel 200 millió forintos beruházás - amelynek megépítéséhez Orbán Viktor a miniszterelnöki kere­téből 10 millióval járult hozzá - részben hasonló módon épült, mint ahogy az intézmény épít­kezett az alapítástól eltelt tíz esztendőben. Legillőbben ta­lán Hoppál Péter igazgatónak az intézmény évkönyvében le­írt gondolataival lehet a folya­matot jellemezni: „Megállunk egy pillanatra a kozmikus szá­guldásban, hogy együtt örül­jünk új sportcsarnokunknak, saját kezünkkel ültetett fáink­nak, bokrainknak, virágaink­nak, testvérintézményeink kopjafáinak, de mindenekelőtt egymásnak. Illesse hát köszö­net mindazokat, akik ennek a lelki-szellemi-fizikai alma ma­ternek a létrejöttén és megerő­södésén fáradoztak és fáradoz­nak. Iskolavezetők, szülők, diákok és tanárok. Egy­házi testületek, lelkészi és világi vezetők. Országveze­tők, hivatalnokok, tervezők és építők. Szellemi és fi­zikai dolgozók. Áldás, kegyelem és békesség legyen és maradjon velünk most és minden időben! Ámen. ” Nos, az összességében 1200 négyzetméteres és 700 négyzetméternyi küzdőtérrel rendelkező, nemzetközi sportversenyek megrendezésére is al­kalmas sportcsarnok építése két éve kezdődött. Ka­kas Ignác pécsi tervező gyönyörű szép alkotása nemcsak a testedzést szolgálja, hiszen.színházte­remként, kulturális programok helyszíneként ugyanúgy funkcionál. Környezetét Czink Gabi és Antal Zoltánná kertépítészek tervei nyomán az is­kola tanárai, diákjai és a szülők kalákában alakítot­ták ki, minden egykori és mai évfolyam diákjai el­ültették a magük iáját, s az iskolaudvar méltó éke­ként az Erdélyből érkezett nagyenyedi és dálnoki, illetve a kárpátaljai viski. testvériskolák kopjafákat állítottak. A hivatalos ünnepségen Peterdi Dániel esperes­helyettes tartotta a nyitó áhítatot, az ünnepi megem- lékezők sorában Bóka András esperes, Topolánszky Ákos református lelkész, a Gyermekügyi és Sportmi­nisztérium helyettes államtitkára, dr. Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke, dr. Kálmán Atti­la zsinati elnök, majd pedig Balogh Zoltán reformá­tus lelkész, Orbán Viktor egyházügyi főtanácsadója méltatták az alkalom jelentőségét, s a házigazda jo­gán Hoppál Péter igazgató zárta a ceremóniát. Utób­bi többek között megköszönte az iskola pedagógu­sainak áldozatos munkáját, kiemelve Kölcsey-Gyur- kóné Baka Sára iskolaszervező munkáját, majd pe­dig Némethné Kúcs Rózsát tanácsnoki címmel tün­tette ki, Bányai Györgyöt oklevéllel jutalmazta. Ezt követően kezdődött a faültetés, az öregdiák­találkozó, majd a délután folyamán kulturális és sportműsorok váltották egymást a tornacsarnok­ban, végül táncházzal zárult a nap. A történethez még egy információ illik: a hét végén felavatott sportcsarnok feltehetően sokféle városi ren­dezvény otthona lesz, hiszen kapui nincsenek bezár­va. Különösen a vívósport számára áldás, hiszen a nemzetközi versenyek lebonyolítására is alkalmas 20 vívópástot alakítottak ki, annak rendje és módja sze­rint találatjelzőkkel is felszerelve. így egyszerre negy­ven vívó mérkőzhet. Hasonlóképpen országos kosár­labda- és kézilabdaversenyek otthona is lehet a Refor- mátus Kollégium nagycsarnoka. ______kozma ferenc Mu stármag Szerzetesi ruhámban megyek a városban. Fiatal fiúk jönnek velem szembe, vágányán szórakoznak, gúnyolódnak, tréfálkoznak. Igazán nem is tudják, hogy miről van szó, hiszen ki beszélt volna nekik o szerzetesekről? Legfeljebb láttak néhány ostoba fil­met, talán „felvilágosult” tanáraik közül oktatás­ban részesültek egyház és szerzetesség tekinteté­ben. De nem is ez a lényeg. Az jutott eszembe, hogy ők így együtt ilyen bátrak és szókimondók. A többi­ek fedezéket, biztonságot jelentenek. Talán volt kö­zöttük olyan, akijárt még hittanra is, de egy szóval se említené meg „barátainak”, mert akkor ő is gúny tárgyává válhatna, annyit meg nem ér meg az egész. Egyénenként persze egészen másképpen festene a dolog. Az a bátorság, magabiztosság nem is volna olyan egyértelmű. Az ideiglenes identitást biztosító közösség hiánya hirtelen más helyzetet teremtene. Mindez persze természetes, nincs mit csodálkozni rajta. De nem vagyok benne egészen biztos, hogy jól van ez így. Hiszen nem biztos, hogy az a jó, amit a többiek tesznek, amiről mindenkinek ugyanaz a véleménye. Pedig úgy tűnik, hogy ez manapság mindennél fontosabb: „Mit szólnak hozzá?” „Per­sze, a tévében is azt mondták!” „Ma már mindenki így csinálja. " Ké­nyelmes megoldás, de nem célravezető. A világ sorsába igazán soha nem a tömeg nyúlt bele, formálta, ha­nem mindig voltak olyanok, akik képesek voltak szembeszállni akár a fél világgal is, mert olyan értékek birtokában voltak, melyek túlszár­nyaltak minden más nagynak tűnő dolgot. Bátorságot adott nekik az, hogy voltak elveik és ezzel mások lettek, mint a többiek. Nem akartak mások lenni, csak azzá váltak. A másság a tömegember vágya, az előb­biek inkább hűek akartak lenni. Tehát nem mások. Hiszen az az em­ber, aki a tömeg szerint cselekszik, paradoxon módon azt hiszi, hogy c más, mint a többiek. Egyéniség. De nem az, nem is tud az lenni, hi­szen csak az a fontos számára, hogy a többiek mit mondanak. Ezzel szemben, akinek elvei vannak, nem érdekli más, csak hogy hű legyen. Ebből a fajtából kevés van, és mégis hatással van a világra. Jézus több alkalommal arról beszél, hogy az Isten Országa olyan, mint a mustármag. Ez minden más veteménynél kisebb, de amikot szárba szökken, akkor nagy bokorrá terebélyesedik. Ma kereszténynek lenni nem a tömegjelenségek közé tartozik. Emi­att sokan nem is vállalják. Mások nem értik, hogy mi keresni valója van még az egyháznak ebben a világban. Jézus Krisztus ma már nem olyan történelemformáló egyéniség, mint volt valaha - gondolják. Mi­közben ezek a gondolatok megfogalmazódnak, senki nem veszi észre, hogy minden Jézus körül forog. Vagy. ellene van valaki, vagy meüette. „Aki nincs velem, az ellenem van” - mondta ő, a Mester. S valamelyik táborban számbelileg kevesebben vannak. Ettől azonban még nem gyengébbek, még ha eszközeik nem is olyan látványosak és érthetők, mint a másik oldalon állóké. Jézus még azt is mondta, hogy egyszet úgyis minden napvilágra kerül, és amit titokban súgnak, a háztetőkről c^W^MM^betefiésiilésében. Á mustármag minden más veteménynél kisebb. De nem baj, meri egyszer nagyobb lesz a többieknél. Erre ígéretünk van. Botond testvér, pálos szerzetes Keretbe foglaljuk a szeretteit s * AJANDEK képkeret minden vásárlójának! Emlékeztető A REFORMÁCIÓ NAPJA. Október 3.1-éri, ma este 18 órai kezdettel tartják a protestáns egyfiázak közös re­formáció napi ünnepségét Pécsett, a Dischka Győző utcai evangélikus templomban. Az ünnepen részt vesznek a református, evangélikus, baptista, metodista és pünkösdi gyülekezetek tagjai, lelkész vezetői, (a) NOVEMBER 1-JÉN, mindenszentek napján este 6 órakor püspöki mise lesz a Bazilikában. Szombaton, halottak napján az altemplomban mutat be szentmi­sét Mayer Mihály megyéspüspök az egyházmegye püspökeiért, papjaiért és híveiért. Utána a Székesegy­ház Bárdos Kórusa M. Haydn Rekviemjét adja elő. A BELVÁROSI TEMPLOMBAN mindenszentek ün népén reggel fél 7-kor, délelőtt fél 11-kor és este 6 óra­kor lesz szentmise. Halottak napján reggel fél 7-kor és este 6 órakor. - A temetői Szent Mihály kápolnában péntek, szombat és vasárnap délután fél 4 órakor lesz a szentmise. A CISZTERCI-SÍRBOLTNÁL november 1-jén, pénte­ken délután 3 órakor találkoznak a volt diákok. A PÉCSI Temetkezési Vállalat a szokásos ökumeni­kus egyházi megemlékezést november 1-jén délután 5 órára szervezi a nagytemető ravatalozó előtti terén. Részt vesz a katolikus, református, evangélikus és baptista egyház, szolgál az evangélikus kórus. (a) A MAGYAR-NÉMET katonatemetőben Pécsett szom­bat este fél 5-kor emlékeznek a II. világháború áldozata­ira. Imát mondanak az egyházak képviselői, az emlék­beszédet Zámbó István, a Határőrség ezredese tartja. A TÖRTÉNELMI EGYHÁZAK képviselői, a Honvéd Hagyományőrző Egyesület, a város és a megye veze­tői november 3-án 11 órakor koszorúzási ünnepséget tartanak a pécsi köztemetőben az I. vüágháborús par­cellánál. (a) CSERKÉSZEK SÍRLÁTOGATÁSA. A pécsi cserké­szek és öregcserkészek idén is fölkeresik az elhunyt cserkésztestvérek sírjait, ott mécsest gyújtanak és egy- egy szál virágot helyeznek el. Találkozás november 3- án, vasárnap délelőtt 10 órakor a temető főbejáratánál. PAPOK ÉS HITOKTATÓK német nyelvű továbbkép­zési programjának megbeszélésére Pécsre látogatott Paul Kopf prelátus, a Stuttgarti Katolikus Iroda igazga­tója. Az iroda ösztöndíjjal, tanfolyamokkal és segéd­eszközökkel támogatja a hitoktatást. A prelátust fo­gadta Mayer Mihály megyéspüspök. Mecseknádas- don a programban érintett papokkal és hitoktatókkal találkozott. A PÁLOS BARAH KOR lelki délutánján november 2-án, szombatón 15.30 órakor Majnek Antal munká­csi püspök tart előadást Kárpátaljáról. A lelki délutánt 18 órakor szentmise zárja. - November 3-án, vasár­nap lesz a Pálos templom búcsúja. Az este 6 órakor kezdődő szentmisét Majnek Antal munkácsi püspök celebrálja. A szombat esti és a vasárnapi szentmisék perselyadományait a kárpátaljai magyarok megsegíté­sére küldik el. A VÉMÉNDI KÓRUS ÉNEKEL vasárnap Pécsett, a Belvárosi templomban a fél 10 órakor kezdődő német nyelvű szentmisén. Rádióközvetítés fél 11-től. KAPOCS. A Pécsi Rádió vasárnapi ökumenikus magazinműsorának zenei anyagát a Pécsi Szimfo­nikusok oratóriumbérleti sorozatának alapján Ko­vács Attila állítja össze. Mozart-, Bach-, Mendels- sohn-művek csendülnek föl. (a) EVANGELIZÁCIÓS SOROZAT kezdődik Pé esett, a belvárosi református gyülekezet szerve­zésében november 3-tól Végit Tamás fővárosi, fa­sori lelkész vezetésével. A sorozat János evangé­liumára építkezik. Vasárnap délelőtt 10 órától, hétfőtől csütörtökig pedig este 6 órától várják a híveket. (a) A PÉCSI Dischka Győző utcai evangélikus gyüle­kezetben november 4-én, 5-én és 6-án este 6 órá­tól evangelizációs összejövetel lesz. Igehirdető: Ittzés István érdi lelkész. (a) SOKAN KERESNEK használt fa- vagy széntüzelésű kályhát. A Karitász kéri azokat, akiknek van, szólja­nak az 532-207 telefonon, elmennek érte és továbbad­ják a rászorulóknak. * AHOL A CSENDES ÉJ SZÜLETETT. Az Egy házmegyei Intézmények Látogatását Szervező Iro­da utazást szervez autóbusszal november végén, december elején Salzburgba és környékén Ober- dorfba és Halleinbe, ahol a legnépszerűbb kará­csonyi ének, a Stille Nacht született. Érdeklődni a Pécsi Székesegyház főbejáratánál, illetve a 513-030 telefonon lehet. ACADEMIA APERTA. A Püspöki Hittudományi Főis­kola tanárainak nyilvános előadássorozata keretében november 6-án, szerdán este 18 órakor dr. Keresztes Pál „Boldogságmondások Máténál”, 19 órakor pedig Dobos László „A nyolc boldogság Liszt Ferenc értel­mezésében” címmel tart előadást a főiskola 5-ös elő­adójában (Papnövelde u. L). FOTÓ: MÜLLER A. •Az új csarnok nemzetközi sportversenyek megrendezésére is alkalmas

Next

/
Thumbnails
Contents