Új Dunántúli Napló, 2002. október (13. évfolyam, 268-297. szám)
2002-10-31 / 297. szám
I 2002. Október 31., csütörtök KULTÚRA R I P O R T 7. OLDAL Magyarul - magyarán A beszédkészség A joggal sokat bírált anyanyelvi műveltségünket, nyelvhasználatunkat (beszéd és írás) neves nyelvtudósunk a szinte mindenkit érintő autóvezetői készségünkkel hasonlítja össze. Kialakulásának fokozatai: az ösztönösségből kiindulva a tudatossá váláson át az automatizmus szintjére való eljutásig. A beszélt és az írott nyelvi hibák sokaságából megállapítható, hogy nem mindenki jut el a legmagasabb fokra. A hiba oka az, hogy a nyelvi eszközök használója eltér a rendszert működtető szabályoktól, a nyelvtan előírásaitól. Ez az alapja a hibáztatott szöveg kritikus elemzésének. Lássunk néhány példát! Egy vidám társaság emelkedett hangulatáról ad hírt a tudósító, szövegében ez a mondat is szerepel: „Folyt a pezsgő és a konfetti.” - Ha tudja valaki, hogy mi a konfetti, eleve nem mondhatja róla, hogy folyik. Vagy ha tudja, akkor nem takaríthatja meg a jelentésének megfelelő állítmányt, pl. hogy sűrűn hullott. Kísértetiesen hasonlít ehhez a következő: „Feláll az ember szőre és a libabőre” - mondták arról, aki megijed valamitől. A népi hiedelemtörténetekben sűrűn előfordul, hogy a megrémült ember kalapja fölemelkedik a felálló hajszálaktól, de olyan, hogy a libabőre ezt tenné, még a mesében se fordul elő. A beosztásából elmozdított embert így vigasztalja egy ismerőse: „ Az ön felmentése valakinek szálka volt a szemében” - ebben az ok vagyis a szálka, és a következmény = felmentése fölcserélődik egymással. Talán nem szorul bővebb magyarázatra. Az eszköz és az ok cserélődik fel ebben a híreimben. Valakinek vagy valaminek a kiválóságát fejezi ki a magyar ezzel a szókapcsolattal: párját ritkítja. A mesében is ez áll: hét határon se találni párját. Ennek az ellenkezője itt: „...az idei katasztrófa párját ritkítja” - vagy: „...az Európában párját ritkítóan alacsony színvonalon élő emberek...” Ugyancsak ellentétes jelentéstartalmú ez a szöveg: „Több száz magyar kötött rémületében útilaput a talpára.” - Az útilapu a magyarban nem kényszerűségből menekülők talpára, sarkára való, hanem a bitorlókéra, akiket elűznek, elzavarnak. Látszólag választékos, emelkedett stílusa ellenére inkább történelemórán elhangzott „diákszövegnek” látszik: „... azon a napon, amikor ezer évvel előtte István herceget a már akkor is Szent Eszközzel királlyá kenték..." Egyéni, sőt egyedi kép: a Szent Korona mint kenet. Rónai Béla Pécs, Szentendre, Kiotó Ottó László táguló festői világa Szentendrei és japán galériák falán szinte egy időben láthatók a Pécsett is többször bemutatkozott Ottó László festményei. A pályája első harmadában járó festő a közelmúltban tért haza több hónapos japán tanulmányújáról. Mandala-jelleg, oltárszerű karakter jellemzi Ottó László képeit. Színeket is szinte alig használ. Aknai Tamás művészettörténész, aki a Pécsi Művészetek Házában korábban megrendezett kamaratárlatát megnyitotta, példaértékűnek minősítette ezt a - kozmikus mondanivalót is megjeleníteni tudó - végletekig leegyszerűsített, csöndes befelé fordulást. A Fuji, a zen, a Kelet világossága több mint száz éve kapcsolódik megtermékenyítő hatásként a modem nyugat-európai művészethez.- Engem is mindenekelőtt a japán fametszetek világa fogott meg - mondja Ottó László. - Már szinte egy évtizede keresem ennek a tényleges tartalmát, számomra is elérhető kötődési pontjait. Sorsszerűnek érzem, hogy egy hosszabb, valamikori nyugat-európai tartózkodás után most Japánhoz adatott meg kötődnöm. Ez persze nem előzmények nélküli. Mielőtt a Fuji- t vagy Kiotó Sok ezer zen templomának és kolostorának a sokszínűségének fizikális közelségét, jelenvalóságát megélhettem, tanulmányoztam is mindezt. A mestereimnek vallott, Lantos Ferenc, Nádler István, Konok Tamás, Keserű Ilona, régebbről Marc Rothko művészete bensőmben mindig is a Kelet fényeivel szembesültek. Ottó László ismerősei előtt egy művészeti érdeklődéssel megáldott japán egyetemista lánnyal kötendő házassági tervük sem titok. - Vannak rejtett összefüggések a világban - vallja ezzel kapcsolatban a festő. - Szerencsés találkozások, mint például ez. Szerintem nincs is véletlen. A magam útját igyekeztem járni mindig is. A műteremben dolgozó magányos művész azonban egyszer csak szembe találja magát a világgal. Nálam ez a galériákat jelentette. És Japánt. Sikernek mondják az ilyesmit. Úgy éreztem, mintha vártak volna. Elhivatottan dolgoztam, s az az érzésem, hogy munkámat értékelni kezdték. Valami folyamatosan készül valahol, és úgy tetszik, van erre fogadókészség is a világban, a galériákban. Japánban is. Most egy ottani galériának postázok egy teljesen friss sorozatot. Remélhetőleg képeslapként is el fog terjedni. Első díjas pécsi grafikus A hazai mesekönyvek túlnyomórészt a Walt Disney-típusú amerikai rajzfilmek hatására készülnek jó ideje. Pedig a magyar meseillusztrációnak komoly és rangos hagyományai vannak, amelynek újjáélesztése kívánatos lenne. István László pécsi grafikus ebben a szellemben készült rajzai első díjat nyertek egy országos pályázaton. Első díjat nyert az országos számítógépes rajzpályázaton egy pécsi grafikus, István László. A több neves cég által kiírt pályázaton négy kategóriában - Magyar- ország, web- és 3D-s grafikák, Technikai rajzok, Emberek, állatok, természet - lehetett indulni, István László az utóbbiban szerzett első díjat, amely annak ismeretében is figyelemre méltó elismerés, hogy például a Magyarország kategóriában csak második és harmadik díjat, a Web grafikák esetében pedig csupán egy harmadikat adtak ki. A zsűri, amely neves szakemberekből és művészekből állt, tehát szigorú volt, kizárólag a minőség, nem pedig a minden áron való jutalmazás vezérelte. István László meseillusztrációiról megállapították, hogy kiváló rajzkészséget mutatnak, amelynek eredménye a mesék rendkívül jó megjelenítése a legjobb magyar meseillusztrációk szellemében. Kívánatos lenne, mondták értékelésükben, hogy az ilyen szellemű meseillusztrációk a számítás- technika segítségével újra uralkodóvá lennének a magyar gyermekkönyvkiadásban. A számítógép sok tekintetben megkönnyíti a grafikusok munkáját, mondja István László, de mint a mostani pályázat tanulsága is mutatja, nem nélkülözhetők az alapok, amelynek hiányában ugyan látványos, tetszetős, de szakmai szempontból rosszul megoldott végeredmény születhet csak. A mostani megmérettetésre a Frankovics György által gyűjtött horvát népmesékhez készített rajzokat. Hogy mindebből lesz-e könyv vagy sem, azt nem lehet tudni, mindenesetre félő, hogy a kézirat és az illusztrációk örökre a fiókban maradnak. ___ CSERI L Díja zott illusztráció egy horvát népmeséhez Bezár a Dómmúzeum . Nincs üzemeltető, folytatódik a kiállítás kivitelezése Négy hét után novembertől bezár a Dómmúzeum, amelynek októberben bemutatott anyaga csak alig negyedrésze a kiállítás tervezett teljességének. A múzeumot azonban át kellett adni, annak ellenére, hogy már akkor tudott volt a novemberi bezárás. A középkori székesegyház páratlan kőfaragványait bemutató, európai jelentőségű kulturális kincsek tárházaként emlegetett pécsi Dómmúzeumnak pillanatnyilag nincs üzemeltetője, illetve nincs döntés az üzemeltetőről. Márpedig az üzemeltetés pénzbe kerül, és valakinek állni kellene ezt a számlát. Olyan pletykák is felröppentek, hogy azért csak októberben volt nyitva a kiállítás, mert nincs megoldva az épület fűtése. Ez a feltételezés csak abban a vonatkozásban ül, hogy természetesen a fűtésszámlát is fizetni keli. Az épület ugyanis műszaki értelemben teljesen működőképes. A nyitva tartással együtt történő üzemeltetés azért sem lehetséges, mert van rá ígéret, hogy még idén lesz pénz és folytatódik a kiállítás kivitelezése. Már ezen munkák miatt is be kellene zárni a múzeumot, másrészt egy havi nyitva tartás mintegy 260 ezer forintba kerül. Ennek a számláját - egyelőre - távlatilag senki nem állja. Ezt az összeget most a város önkormányzata egyszer „kiperkál- ta”, de nem a város a múzeum fenntartója, nem is Baranya Megye Önkormányzata, illetve a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága, és nem is a Pécsi Püspökség. A Pécsi Dómmúzeum Alapítványnak pedig nincs rá pénze, és beláthatóan hajlandósága sem erre. Ellenben a működtetéssel kapcsolatban különféle ambíciók vannak az alapítvány tagjai körében, ami külön bonyolult téma, s mint ilyen, kész darázsfészek pillanatnyilag. Az alapítványt 1980-ban az egykori román kőtár anyagának restaurálása és a kőfaragványok elhelyezésére szolgáló új Dómmúzeum felépítése céljából hozták létre. Eredetileg a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága, a Pécsi Püspökség, a Baranya Megyei Tanács, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, valamint az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség alapította, Pécs Önkormányzata csak később csatlakozott hozzá. Az utóbbi 12 évben a 19. században fellelt kőanyagot restaurálták - ami elkészült belőle, az be van építve a kiállításba - és áll a múzeum épülete a püspökség tulajdonában lévő, néhai Cserháti József megyés püspök által erre a célra átengedett telken, javarészt központi költségvetési forrásból megvalósult beruházásként. A múzeum fenntartásának kérdésében azonban mindeddig nem jött létre megállapodás. A kiállítás forgatókönyve szerint jelenleg kb. 25 százalékosan elkészültnek mondható a kiállítás. Ám nagyon fontos dolgok már megvannak: a két altemplo- mi lejáró, a Szentkereszt-oltár, a hajdani székesegyház nyugati kapuja. Ezek önmagukban is tízmilliós nagyságrendű restaurálási munkák voltak. A Dómmúzeum kiállításának naponta több tucat, hétvégi napokon száznál több látogatója volt a közel négy hetes nyitva tartás alatt. Érdeklődés tehát van, de az októberi látogatószámból nem lehet következtetni arra, hogy az idegenforgalmi főszezonban mennyi lesz. Legfeljebb az analógiára lehet hagyatkozni: a Vasarely Múzeumba naponta átlag húszán váltanak jegyet, májusi napokban olykor ezren. DUNAI I. Novembertől átmeneteiig nem látható Máriái kisebbségek: négy év kényszervárakozás Bár lehetőség volt rá, mégsem alakulhatott Márián sem cigány, sem német kisebbségi önkormányzat, mert a választók több mint ötven százaléka érvénytelen szavazatot adott le. Az ok véleményük szerint a félretájékoztatás volt, amelynek következtében negyvenen szabálytalanul, mindkét kisebbségre szavaztak. így Márfán négy évet kell várni ahhoz, hogy a kisebbségi önkormányzatok megalakulására újabb esély mutatkozzék. A cigány és a német kisebbségi önkormányzat esetében is a választók 52,94 %-a adott le érvénytelen szavazatot Márfán október 20- án. Ez részben abból adódott, mondja Zöld Lászlóné, a szavazatszedő bizottság elnöke, hogy negyven üres kisebbségi szavazólapot dobtak be az urnába, részben pedig abból, hogy ugyancsak negyvenen mind a két kisebbség jelöltjeire szavaztak, holott a törvény csak az egyikre ad lehetőséget. A kettős szavazás a márfai választópolgárok véleménye szerint annak következménye, hogy a választási bizottság tagjai megtévesztő felvilágosítást adtak a helyszínen: mind a két kisebbségre lehet szavazni, hívták fel a figyelmet.- Azt mondták, hogy a cigányokból és a németekből is választhatunk hármat-hár- mat - állítja Nagy lózsefné. - Mi ezt elhittük, ha azt kérték volna, hogy olvassuk el a szavazólapon azt, hogy csak az egyikre lehet szavazni, akkor biztosan elolvastuk volna, de nem erről volt szó. Mindezt megerősítette Bajusz János is, a német kisebbségi önkormányzat jelöltje, aki nagyon sajnálja, hogy nem jöhetett létre most először a német önkormányzat. Véleménye szerint sokat jelenthetett volna a falunak, s hasonlóan vélekedett Kati Sándor- né, a cigány kisebbség jelöltje. Rutiné szerint a kezdeti elkeseredés után mára megbékéltek a gondolattal, hogy nem lesz önkormányzatuk, bár a cigányság így sokat vesztett, hiszen a cigány kisebbségi önkormányzat eddig sikeresen működött a településen, mindenki megelégedésére. Zöldné érdeklődésünkre elismerte, hogy a bizottság tagja valóban azt mondták: mind a kettő kisebbségre lehet szavazni, de ezt nem úgy gondolták, hogy mindkettőre kell is, félreértésről van tehát szó. Véleménye szerint, amit a faluban a szájról szájra terjedő elbeszélés is megerősít, a kettős szavazást elsősorban a cigány választók ejtették meg abból a megfontolásból, hogy szavazatot biztosítsanak Ulrich József német kisebbségi jelöltnek. Ok ugyanis a régi-új polgármestert, Korsós Csabát kívánták megbuktatni, s úgy gondolták, hogy Ulrich német kisebbségi vezetővé választása esetén erősödnének élettársa, Kéméndi Józsefbe pozíciói, aki polgármesterjelöltként Korsós vetélytársa volt. Kéméndmé szerint azonban minden alapot nélkülöző feltételezésről van szó, hiszen a cigányság Bogdán Attila személyében egy harmadik pólgármesterjelöltet indított, továbbá, ha megalakulhatott volna a német önkormányzat, amúgy sem Ulrich József lett volna a vezetője. Ő úgy gondolja, az igazi probléma a rossz tájékoztatásban rejlik, az volt az oka a nagyszámú kettős szavazásnak. Az a tény pedig, hogy a kettős szavazás ellenére este tízkor, az első számlálás után a bizottság mindkét kisebbségi önkormányzat megalakulását érvényesnek tekintette, azt bizonyítja, hogy maga a bizottság sem volt tisztában a szabályozással. Hiszen a siklósi választási irodából kellett visszajönniük Máriára, mert kötelezték őket az újraszámolásra. A Területi Választási Iroda vezetője, Lászlóné dr. Kovács Ibna érdeklődésünkre elmondta, hogy a márfai kisebbségi választással kapcsolatban érkezett hozzájuk fellebbezés, ám azt elutasították azzal, hogy a téves tájékoztatást semmiféle bizonyítékkal nem igazolták, márpedig a törvénysértés bizonyítékait meg kellett volna nevezni. A szavazólapokon egyébként jól látható helyen olvasható volt az a figyelmeztetés, mi szerint érvényesen csak egy kisebbségre lehet szavazni, az tehát nem lehet mentség, hogy valaki azt nem vette észre. Kivizsgálni pedig az ilyen ügyeket azért nehéz, magyarázta az irodavezető, mert tekintettel arra, hogy a szavazás titkos, senkit sem lehet megkérdezni, kire szavazott. Miután a fellebbezések törvényes határideje lejárt, utólag semmit sem lehet tenni az ügyben, a bírósági procedúra lehetőségével sem éltek a fellebbezők. Lászlóné szerint a kisebbségi választással kapcsolatban nagyon sok volt az érvénytelen szavazat megyeszerte, amelynek elsősorban az volt az oka, hogy sokan üresen dobták be a lapokat. Pécsett még az a probléma is adódott, hogy a kilenc kisebbség lepedőnyi szavazólapot eredményezett, amelyet sokan eleve nem is vettek át. cseri László Érvényes - érvénytelen Akadtak települések Baranyában, amelyek esetében igen alacsony volt az érvénytelen szavazatok száma, mint például Babarc, ahol a németekre mindössze 3,78%an voksoltak szabálytalanul, vagy Alsó- szentmárton, ahol a cigányokra leadott szavazatok mindössze 12,12% volt érvénytelen. Abaligeten ennél jóval magasabb, 29,59%, míg Aranypsgadányban 32,19% volt ugyanez az arányszám, de mindkét esetben ennek ellenéne eredményes volt a választás. Ugyanakkor Szebényben, bár a cigányokra leadott érvénytelen szavazatok csak 26,39%ot tettek ki, a választás eredménytelen volt, mert az ossz szavazatok száma nem érte el a törvényben előírt 50et, csak a 43-at. Érvénytelen volt a választás Magyartukafán is, ahol a cigány kisebbségi jelöltekre leadott szavazatok 46,97%« volt érvénytelen.
