Új Dunántúli Napló, 2002. október (13. évfolyam, 268-297. szám)

2002-10-11 / 278. szám

10. OLDAL G A Z D A S A G I 2002. Október 11., péntek TŰKOR i RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. október 10.) Borsodchem 4 595 Ft ír Egis 11900 Ft ír Matáv 685 Ft Ű Mól 4 775 Ft tr OTP 1851 Ft ö Richter 11800 Ft u TVK 4 640 Ft ü Zalakerámia 1315 Ft ír BUX: 6841,09 +2,24% eltérés, az előző záróértékhez képest AZ MNR HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 376,96 Cseh korona 8,33 Euró 244,43 Japán jen (100) 205,84 Lengyel zloty 60,75 Svájci frank 166,22 Szlovák korona 5,56 USA-dollár 246,25 Hírek EXPORT-IMPORT. A külke reskedelmi forgalom deficitje augusztusban 297 millió euró, az első nyolc hónapban 2,122 milliárd euró volt, szemben az egy évvel korábbi 195,7 millió, illetve 2,575 milliárd euróval- közölte a KSH. mti LÉGÜGY. A Malév tőkeemelési kényszerhelyzetbe került, üzle­ti terve teljesítéséhez tőkehely­zetét mihamarabb rendezni kell- figyelmeztetett Váradi József, a légitársaság vezérigazgatója. Megerősítette: az idén a Malév vesztesége várhatóan a tervek szerint, 2,3 milliárd forint körül alakul. Váradi a lehetséges megoldások között említette a légitársaság tőkeemeléses priva­tizációját, bár elismerte, hogy a légiközlekedés nemzetközi vál­sága miatt erre a piaci feltételek kedvezőtlenek, mti HULLADÉK. Az Európai Unió követelményeinek megfelelő re­gionális szilárd hulladékgazdál­kodási rendszert szándékoznak kiépíteni 15,5 milliárd forintos költséggel Északkelet-Magyar- ország 237 településén. Az kon­zorciumi szerződést Nyíregy­házán írták alá. mti HATÁRIDŐ-MÓDOSÍTÁS. Az agrártárca december 20-ig meg­hosszabbította a Nemzeti Ag­rár-környezetvédelmi Program (NAP) kiegészítő agrár-környe­zetvédelmi támogatására kiírt pályázat határidejét. A rendel­kezésre álló összeg 400 millió forint, europress CSATORNA. Magyarországon 2015-ig mintegy ezermilliárd fo­rint szennyvízelvezetési és tisz­títási beruházásra van szükség ahhoz, hogy az ellátottság meg­feleljen az európai uniós elvárá­soknak - mondta Varga Miklós, az Országos Vízügyi Főigazga- tóság vezetője, mti ___________■ Fe lgyorsul a MÁV átalakítása £003-tói használati díj ellenében külföldi vonatok is közle­kedhetnek a hazai vasútvonalakon. A MÁV reformja jegyében a jövő évtől megteremtik a feltételeket a regionális közlekedé­si társaságok megalakítására. A vasúti társaság fejlesztési programját leginkább az EU-csatlakozás sürgeti. Balatonbolgár Önkormányzatok, vállalkozá­sok, más közlekedési társasá­gok léphetnek be üzemeltető­ként azokon a vasútvonalakon, amelyeknek működtetése a MÁV számára nem gazdaságos, ám a régió számára fontos. Ezt Udvardi László, a MÁV Rt. igazgatóságának elnöke mond­ta Balatonbögláron, a vasúti számviteli konferencián. A változások alapjait a vasúti törvény módosítása teremti meg, amely novemberben ke­rül a kormány elé. A törvény szabályozza majd a nemzet­közi vasúti társaságok szabad átjárását Európa vonalain. Ez­zel a MÁV-nak is lehetősége nyílik a kontinensen közleked­ni - ha állja a versenyt a nem­zetközi társaságokkal. A cég stratégiai fejlesztési terve ezt szolgálja. Benczédi Mihályné, a MÁV Rt. gazdasági vezérigazgató­helyettese azt mondta: jövőre 102 milliárd forintos fejlesztési tervet dolgoznak ki, ami a kul­turált és gyors vasúti közleke­dést szolgálja, különösen a vá­rosok köré szervezett elővárosi közlekedésben. Kovács Ferenc, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkára szerint a vasút stratégiai fejlesztésének megvalósítására garancia, hogy a kormány felgyorsítja a prog­ramot, bár a társaság vesztesé­geit csak több lépcsőben finan­szírozza az állami költségvetés: elsősorban a reform hiteleit szanálja és a műszaki amorti­zációt fedezi. GÁLDONYI MAGDOLNA A posta marad posta Üzleti stratégiájában az alaptevékenység, a postai szolgáltatás fejlesztésére koncentrál a Magyar Posta Rt. Ä részvénytársaság szponzorációs tevékenységeinek felmondása után eladásra kínálja az alig fél évvel ezelőtt megvásárolt utazási irodáját is. PÉCS Az idegenforgalmi, utaztató szakma képviselőit meglehető­sen váratlanul érte a Posta- kocsi-Postatours-Lenau Reisen utazási iroda eladási szándéká­nak híre. Annál is inkább, mivel az utazási iroda néhány hónap­pal korábbi megvásárlásának mozgatórugója az országot le­fedő postai hivatalrendszer há­lózati előnyeinek tervezett ki­használása volt. A Magyar Posta azzal indo­kolja a váratlan fordulatot, hogy a jövőben a társaság a postai szolgáltatásokra, azok haté­kony fejlesztésére koncentrál. Az értékesítésből befolyt össze­get is az alaptevékenység minő­ségének javítására fordítják. A profiltisztítást célzó értékesí­tést minél előbb szeretné le­bonyolítani a Magyar Posta Rt., a cég erre célra külön felü­gyelőbizottságot alakított. A posta tájékoztatása szerint az utazási iroda iránt már az ér­tékesítési felhívás közzététele előtt is élénk volt az érdek­lődés. Az utazási céget külső szakértő világítja át, az ajánlati árat ez alapján határozzák meg. Az utaztató, idegenforgalmi ágazatban jelentős koncentrá­ció ment végbe az utóbbi évek­ben az ilyen profilú cégek kö­zött. A szigorodó működési fel­tételek, növekvő finanszírozási igény miatt a szakma egyöntetű véleménye, hogy a hálózatban működő irodák lényegesen ver­senyképesebbek a. piacon az egyedi boldogulást keresőknél. E felismerés motiválta a postai értékesítési hálózat kialakítá­sát is. A Magyar Postától származó információk szerint a pécsi székhelyű Lenau Reisen Utazá­si Iroda az elmúlt évben 3,1 millió forintos alaptőkével és 44 millió forint értékű saját tőké­vel rendelkezett. A 2001-ben 25 főt foglalkoztató vállalkozás el­múlt évi árbevétele meghaladta az 1 milliárd forintot, míg adó­zás előtti eredménye több mint 10 millió forint volt. KASZAS ENDRE Világhálós kihívások Budapest A magyar népesség 15 százaléka internethasználó, ám a nemzet­közi középmezőnynél rosszabb helyzetben vagyunk. Európán belül nálunk a legmagasabb a vi­lágháló használati díja - mondta Bokker Sándor, a NetSurvey Internetkutató Intézet ügyvezető igazgatója az On-line gazdaság marketingkihívásai című konfe­rencián. Az intézet felmérése sze­rint 2004 végéig minden negye­dik magyar felnőtt internetezni fog. A világháló gyakori haszná­lóihoz felzárkóznak a nők, a vidé­ki városlakók és a 30-49 évesek. Hazánkban egy internet-elő­fizetőre 4-5 világhálót használó jut, ami jelzi, hogy főképp mun­kahelyi, iskolai gépeket használ­nak ilyen célokra. Pauska Zsolt, az Új Dunántúli Napló főszerkesztője az Axel Springer Magyarország Kft. (ASM) képviselőjeként rámuta­tott: hazánkban a női inter­netezők aránya 44 százalék, ami a világátlagnál 10 százalékponttal magasabb - ez pedig a piacvezető magazincsaláddal rendelkező ASM számára kedvező. Magyarországon az on-line hirdetési ágazat a hirdetési piac csupán 1 százalékát teszi ki, míg az USA-ban 4 százalék ez az arány. _____ DÓCZY Tö bbet ér a kukorica Megjelent a kukorica közraktározásáról szóló rendelet: e szerint a termelők kapnak tárolási támogatást, az exportcégek viszont nem. A kukoricaintervencióról még nem döntött a kormány. Budapest Javában tart a kukorica betakarítá­sa. A felvásárlók a tavalyi 15-17 ezer forinttal szemben az idén 22- 24 ezer forintot fizetnek a tengeri­ért tonnánként a termelőknek. A kukoricatermesztés hektáronkénti önköltsége 120 ezer forint, így el­sősorban azok a gazdák lehetnek elégedettek, akik legalább 5,5 ton­nát takarítanak be egy hektárról. A napokban megjelent közrak­tározásról szóló rendelet szerint a terhielők a közraktárjegy fedezete mellett felvett - éven belüli lejára­tú - hitelhez a felvételkor érvényes jegybanki alapkamat mértékéig kamattámogatást kapnak az ag­rártárcától, legfeljebb öt hónapig. Ugyanennyi időre hetenként és tonnánként 15 forint tárolási tá­mogatást is nyújt a szaktárca. A kompenzációra akkor jogosultak az igénylők (takarmánygyártók, malomipar), ha vállalják, hogy éves felhasználási szükségletük­nek legalább az ötven százalékát november 15-ig közraktárban he­lyezik el. Akik igénybe veszik a tá­mogatást, azok nem vehetnek részt a kukorica intervenciós fel­vásárlásában. A kukoricaintervencióhoz kor­mánydöntésre van szükség. A tárca korábbi tájékoztatása szerint a termelők tonnánként 21 ezer fo­rintért ajánlhatják fel intervenció­ra az államnak a saját termésű ku­koricát. A gazdának 2003. március 31. és május 31. között kell arról nyilatkoznia, hogy eladja-e az ál­lamnak a kukoricát, vagy maga ér­tékesíti. A közel 1-1,2 millió tonna kukoricát exportáló cégeket kizár­ták a közraktározás lehetőségé­ből. A külkereskedők szerint leg­alább 1500 forint hátrányt jelent, ha a kivitel idején saját költségen kell a most megvásárolt kukoricát raktározniuk, ezért ennyivel keve­sebbet tudnak a termelőknek fi­zetni. Jelenleg - dunai kikötőben, hajóra rakva - tonnánként 95 euróért lehet eladni a kukoricát. Ez az exporttal járó költségek le­vonása után a termelőnek 21 ezer forint körüli árat jelent. újvári Innovációs Rétság Tudomány- és Technológia- politikai Kormánybizottsá­got, valamint Nemzeti Inno­vációs Ügynökséget hoz létre a kormányzat - jelentette be Szekeres Imre. A Miniszterel­nöki Hivatal politikai állam­titkára szerint a szervezetek a vállalkozások nemzetközi versenyképességét segíti elő. Nem elég hatékony az ország in­novációs rendszere, ezért kidol­goztunk egy hatékonyságot növe­lő programot és megkezdjük en­nek megvalósítását - jelentette be Szekeres Imre. A politikai állam­titkár hozzátette: támogatják a kockázati tőketársaságokat és az innovációs központok létrejöttét, valamint ezek együttműködését. A Tudomány- és Technológia­• • t « 1 • • I ügynökök politikai Kormánybizottságot a kormány hozza létre a miniszter­elnök vezetésével, segítője a Ma­gyar Tudományos Akadémia, az Országos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság elnöke. A bizottság mel­lett az állami, a kutató-fejlesztő és az üzleti szféra között összekötő kapocsként működne az európai mintára létrehozott Nemzeti In­novációs Ügynökség. A szervezet feladatai közé tartozna az inno­vációs tanácsadás, a kormányzati feladatok koordinációja és a regi­onális rendszer fejlesztése. Az eredményekről hazai és nemzet­közi szinten is az ügynökség tájé­koztatja majd a közvéleményt. Szekeres Imre szerint a most ki­alakításra váró rendszer szorosan kapcsolódik a kormány esélyte­remtés programjához, amelynek legfontosabb eszköze a tudás, az innováció. nagy eszter dóra Középpontban a központ Budapest Csillag István gazdasági és közle­kedési miniszter elhelyezte Ma­gyarország legnagyobb logiszti­kai létesítményének, a Budapesti Intermodális Logisztikai Központ (BILK) alapkövét. A közel 100 hektáron megépítendő létesít­mény valamennyi jelentős nem­zetközi tranzitvonal keresztező­déséhez közel esik. így kiválóak a közúti és a vasúti kapcsolódásai, de a Csepeli szabadkikötő révén a vízi és a 16 kilométerre fekvő Fe­rihegyen keresztül a légi szállítás is akadálymentes. A csaknem 30 milliárd forint európai uniós tá­mogatásokból és hitelekből, álla­mi forrásokból, valamint vállalko­zói tőkebevonásból megvalósuló létesítmény 2003-tól 70 ezer kon­ténert képes majd kezelni, és ez a mennyiség 2010-ig 150 ezer kon­ténerre emelkedik. A logisztikai központ lehetővé teszi, hogy adott szállító több közlekedési hálózathoz kapcsolódjon, s ezál­tal ötvözi az összes közlekedési módok előnyeit. Csillag István az eseményen azt mondta: egy or­szággyűlési döntés értelmében összesen 13 logisztikai központ építésére kerül sor a következő években. A vidéki áruházak és egyéb egységek ellátásában is szerepet játszanak e létesítmé­nyek azáltal, hogy - a hatékony vámolási és árubeléptetési rend­szer lévén - kedvező áron és rövi- debb idő alatt juthatnak hozzá a megrendelt árukhoz - például bútorokhoz, gépekhez, egyéb be­rendezésekhez. DÓCZY LÁSZLÓ I mmtibniisíMniKitem Az ország összes Match és Smatch üzletében. www.mszp.hu Több pénzt az embereknek több pénzt az önkormányzatoknak! A helyi vezetés sikere az Ön sikere is. Válasszunk * tetterős vezetőket az önkormányzatokba is! Tartjuk a szavunkat. Politikai hirdetés

Next

/
Thumbnails
Contents