Új Dunántúli Napló, 2002. október (13. évfolyam, 268-297. szám)
2002-10-11 / 278. szám
8. OLDAL V E J T I BEM UTATKOZIK 2002. Október 11., péntek Vejti csak reménykedik A kis falu valamikor nagy volt, összefogta a környező településeket. Aztán fokozatosan zsugorodott, a kilencvenes évek közepén már az iskolát sem tudta fenntartani. A helyi termelőszövetkezet felszámolásával pedig az itteni emberek többsége a munkahelyét és biztos megélhetését is elveszítette. Vejtit elfelejtette az ország, pedig valamikor Dunántúl-szerte ismert termelőszövetkezet működött itt, a Dráva mentén, több mint 4 ezer hektáron gazdálkodtak, 400 dolgozót foglalkoztattak, még Pécsről is jártak ide naponta a munkavállalók. A régi dicsőségen azonban kár keseregni - vallják szülőföldjükhöz jelenleg még mindig ragaszkodók -, inkább azon kellene dolgozni, hogyan legyen tovább. 1 Hát ez még mindig fogas kérdés a falut irá- Burai István nyitó önkormányzat előtt is, ugyanis elképzelésük még csak lenne, ám megvalósítására anyagiakkal nem rendelkeznek. Meg aztán a falu jelentős fejlesztésének alapjait jelentő határ- átkelőhely megnyitásához központi döntés szükségeltetik, ehhez viszont a szomszédokkal is egyeztetni kell az elképzeléseket. Tény és való, a Dráva-partig Vejti- ből (egyre rosszabb állagú) szilárd burkolatú út vezet, komppal vagy híddal összeköttetést lehetne teremteni a közeli horvát faluval, s bekapcsolódhatnának a tenVEJTI LAKOSSÁGÁNAK ALAKULÁSA —»----------- R ge r felé irányuló turistaforgalomba. Ez egyelőre csak álom, a falu vezetői ezzel nem is igen foglal229 226 1930 1970 2000 2002 polgármester koznak, inkább arra fordítják energiájukat, hogy a település komfortossága, az itt lakók jelenlegi életminősége javuljon.- Azért nem olyan elkeserítő a helyzet, mint ahogy az kívülről látszik - biztatja önmagát is a polgármester, Burai István, aki valamikor szintén a termelőszövetkezet alkalmazottja volt. - Ebben a kétszáz lelket alig meghaladó településen még most is több mint 30 személygépkocsi van magán- tulajdonban, 15 traktor is dolgozik a földeken, kétóránként jár a busz Vajszlóra. A termelőszövetkezet földjeit természetesen ma- gánosították, az eszközeit,kiárusí- tották, licitre még az Alföldről is érkeztek ajánlattevők. Sajnos a szövetkezet épületeinek többségét az új tulajdonos nem használja, a téesz-irodát, a valamikori határőrlaktanyát benőtte a gaz, lassan, de biztosan halad az ösz- szedőlés felé. Sajnáljuk ezeket az értékes, használaton kívüli építményeket, de hát a sajnálkozáson kívül másra nincs lehetőségünk. Amire az elmúlt években nagy súlyt fektettek, a rendelkezésre álló pénzből elsősorban az utak, járdák, vízelvezető árkok felújítását, karbantartását finanszírozták. A főutcát, a Petőfi Sándor utca egyik oldalát két évvel ezelőtt újították fel. Ezt követően az útpadkát szélesítették, ugyanis a szilárd burkolattal ellátott útszakasz olyan keskeny volt, hogy például egy traktor és egy személygépkocsi már nem fért el egymás mellett. Jelenleg is folyik járdaépítés, hamarosan betonút fogadja majd a járókelőket a Zaláta felé menő országút mellett. Az útpadka, bővítést Teki-pályázaton nyert pénzből, az idei Céde-pályázatból kapott támogatásból pedig a járdát építik.- Ennyire futotta - tárja szét a karját a falu első embere. - Örülünk annak is, hogy sikerült kikerülnünk az adósságcsapdából, ugyanis míg működött az iskola, kiadásainkra sem volt elegendő a pénzünk. Most már csak olyan beruházásokra vállalkozunk, amit ki is tudunk fizetni, gyűjtögetjük pénzünket a pályázatok önrészére. Az idős, magára hagyott emberek ellátására szociális gondozót alkalmazunk, aki, ha kell, élelmiszert vásárol, fát vág, vérnyomást mér. Van a faluban 8-10 ilyen gondozottunk, akit elég sűrűn kell felkeresnünk. A jelennel foglalkozunk, a jövőben sem tervezünk nagy beruházásokat, jobbára arra figyelünk, hogyan javíthatjuk tovább az emberek életkörülményeit. A faluház korszerűsítésére kétmillót költöttek ____________A FALU TÖRTÉNELME______________ A község mai területén régtől fogva éltek emberek, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy az építkezések alapozásánál, a földek művelésekor régi agyagedények, pénzérmék is a felszínre kerültek. A török uralom kezdetén két Vejti elnevezésű, magyarlakta falu is ismert volt, az egyik Csányoszró területén, a másik a jelenlegi község helyén. Ez utóbbi a török uralom alatt folyamatosan lakott hely volt. A múlt század első felében a falutól délnyugatra, az uradalom területén állott a Kopis- tya csárda. A végleges úrbéri elkülönítés után itt létesült az uradalmi majorság Daróczyhalma néven. (1865-ben Daróczy Zsigmond volt az őrkanonok a pécsi káptalanban). A településen élők többségében magyarok, csak időnként volt néhány horvát és német anyanyelvű lakosa. 1830-ban a Dráva rendezésekor egykori feljegyzések szerint 300 ember süllyedt a folyóba, közülük 73-an vízbe fulladtak. A templomot felújították Az ormánsági települések zömében református vallású emberek élnek, a templomok többsége viszont a háborúban, az itt folyó harcokban megrongálódott. A református egyháznak meg nincs annyi pénze, hogy ezeket az épületeket (ráadásul sok közöttük a műemléki védelem alatt álló) felújítsa, éppen ezért segítségért fordulnak a helyi önkormányzatokhoz, a hívőkhöz, állami támogatásra is igényt tartanak. A legtöbb helyen nem zárkóznak el a kérés teljesítésétől, azonban némelyik templom olyannyira megrongálódott, hogy felújítása több tízmillióba kerülne. A pénzhiány miatt sok helyen nem kezdődhetett el még a tatarozás annak ellenére, hogy például a tetőszerkezet megrongálódása balesetveszélyes. Vejti- ben két templom van, a katolikust nemrégiben tatarozták, a református viszont olyan rossz álA fűtés megoldásra vár Valamikor a kilencvenes évek elején sokan úgy vélekedtek, hogy a használaton kívülre került tűzoltószertár bővítésével megoldhatják a falu középület-gondjait. A polgármesteri hivatal ugyanis ideiglenesen itt működött, gondolták, ha már úgyis építkezni kell, egy nyaktag „hoz- záragasztásával” olcsón megúszhatják az egyébként szükséges beruházást. Az elképzelésről még falugyűlésen is vitatkoztak, mert többen úgy gondolták, a faluház ne toldott-foldott épület legyen, hanem új, erre adott a közművesített telek, pénzt is lehet szerezni pályázatokból. Ez utóbbi vélemény győzött, a pénzt is sikerült előteremteni. Az épület helyszínéül szolgáló területet feltöltötték, gőzerővel elkezdődött az építkezés, s a faluházat át is adták 1996-ban, a szerződésben rögzített határidőre. A későbbiek folyamán azonban kiderült, funkciójának nem mindenben felelt meg. Az épület fűtése nem megoldott még most sem, a polgármesteri hivatalt, az,orvosi rendelőt olajradiátorral, Siesta gázkályhával kellett fűteni, ráadásul az ablakok hőszigetelése sem volt megfelelő. Kisebb átalakításokat is végre kellett hajtani, lényeg az, hogy a rezsiköltség nélkül a hivatal működőképességnek fenntartásához szükséges beruházásokra az önkormányzatnak még kétmillió forintot kellett költeni. Ebből a pénzből ráadásul a legfontosabb kérdést, fűtést nem is tudták véglegesen megoldani, erre az elkövetkező években kerül sor. A falu csinosítását, a közterületek rendezését nagyon fontosnak tarják az itt lakók. Az 1913 óta működő tűzoltószekér ugyan az utóbbi években használaton kívülre került, sokáig egy magánház udvarán tárolták, mígnem lelkes polgárok felújították, kifestették, s múltat idéző élő emlékként a falu főterén állították fel. ■ A tűzoltókocsival a régmúltra emlékeznek Szertárból klubot csináltak A tűzoltószertárban 1996-ig működő polgármesteri hivatal sem maradt üresen, az önkormányzat itt alakította ki az ifjúsági klubot. Az épület egy másik helyiségét pedig bérbe adta, jelenleg is tejbegyűjtő állomásként működik. Erre viszont egyre kevesebb szükség lesz a jövőben, hiszen az itt lakók a kisüzemi állattartást nem tartják kifizetődőnek. Az ifjúsági klubbal pedig meglehetősen sok a gond, a helyiségbe már kétszer betörtek, a tolvajok a szórakoztató elektronikai berendezésékeket vitték el. Éppen ezért az ablakot, az ajtót rácscsal kell védeni, a klub működését pedig szigorú feltételekkel szabályozták. A biztonságot még így sem tartják megfelelőnek, úgyhogy az önkormányzat a nemrégiben nyert számítógépet - amelyet a falu népének számítástechnikai ismerete növelésére is szeretnék hasznosítani - nem a klubban, hanem a jobban védett orvosi rendelő előterében kívánják elhelyezni. A nemrégiben elkészült játszótérnek viszont nagyon örültek a gyerekek. A Mobilitás-pályázaton Az új játszótér a gyerekek kedvence A falu gazdái A polgármester Burai István (43 éves), alpolgármester Czentner- né Hegedűs Ibolya (31). A testület tagjai: Kovács Lajos- né (47), Sipos Ferenc (38), Csordás Ferenc (38) és ifj. Rencsevics János (47). A körjegyző Papp Csilla. A községben eddig nem alakult egyetlen kisebbségi önkormányzat sem, igaz jelentős számban magyaron kívül más anyanyelvű lakosa nincs is. vejti. dunantulinapb. hu Az oldal a vejti önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Békéssy Gábor Tizenkilenc munkahely A termelőszövetkezet megszűnése után gyökeresen átalakult a község foglalkoztatási szerkezete. Az ormánsági településekhez hasonlóan új munkahelyek azonnal itt sem keletkeztek, a munka nélkül maradt emberek egy része a falun kívül keresett és talált elfoglaltságot, viszont a többség kénytelen volt vállalni a szociális segélyezettek keserű kenyerét. Annak ellenére, hogy mind a helyi munkaügyi központ, mind az önkormányzat erőfeszítéseket tett az iszonyú nagyságúra növekedett munkanélküliség enyhítésére, még jelenleg is a munkaképes korú lakosság több mint 30 százaléka szociális támogatásból próbál megélni. Az önkormányzat főként a nők, és a csökkent munkaképességűek foglalkoztatását megoldandó, felvette a kapcsolatot az Ormánságban már több üzemet működtető pécsi Agora Kft.-vel. Azt szerették volna elérni, hogy Agora az időközben megszűnt iskola épületében rendezzen be valamilyen egyszerű termék előállítására üzemet. A cég üzletet látott az ajánlkozásban, meg is alapította az üzemet. Jelenleg 19-en dolgoznak itt, az önkormányzat fizeti a víz- és a villanyszámlát, a higiéniai követelmények megteremtésére pedig étkezőt is kialakítottak. Az itt dolgozók kézimunkával a konyhai mosogatáshoz szükséges, fonott huzalból készült úgynevezett dörzsikét gyártanak darabbérben. A helyiek úgy tudják, további munkahelyek teremtésére már csak akkor van esély, ha jelentős állami segítséggel megépül a határátkelőhöz vezető út. Az Agora kihelyezett üzemében „dözsikét” készítenek nyert pénzből, no meg lakosság társadalmi munkával, az önkoi mányzat támogatásával 700 eze forintból létrehozott játszópark) naponta birtokba veszik az iskolá ból, óvodából hazatért gyerekek. _________________________j A ka tolikus templomot nemrégiben tatarozták lapotban van, hogy felújítása nem tűr halasztást. Az önkormányzat ugyan felajánlotta segítségét, ez azonban kevés, a társadalmi összefogás és az egyházkerület támogatása sem elegendő, a megoldás pályázati pénzek igénybevételével lehetséges. Egyelőre azonban nincs tervbe véve a tatarozás. ■
