Új Dunántúli Napló, 2002. szeptember (13. évfolyam, 238-267. szám)

2002-09-06 / 243. szám

8. OLDAL HIMESHAZA B EMUTATKOZIK 2002. Szeptember 6., péntek Új igazgató Elöljárók Kész a múzeum Himesháza uniós pénzeket kutat A teljes infrastruktúrával ellátott településen rövidesen önálló ipartelepen fognak letelepedési lehetőséget kínálni a vállalkozók­nak, bár egy leendő befektetőnek érdemes lesz számításba venni a helyi munkavállalók szakképesítését, no meg azt, hogy esetleg nem áll módjában válogatni a munkanélküli emberek között. Egyébként a szennyvízberuházás óta már újabb, százmilliót meg­haladó munka kezdődött a faluban, és nem kizárt, hogy külföldi tá­mogatással további, nagyszabású fejlesztések is történnek. Joggal érezhetik úgy a Himeshá- zán élő emberek, hogy helyesen döntöttek, amikor 1995-ben idő­közi választáson a korábbi alpol­gármestert, Rozmer Andrást bíz­ták meg a polgármesteri teendők­kel: az okleveles üzemmérnök ugyanis kellő hozzáértéssel, meg­felelő szakmai tapasztalattal szer­vezte meg, illetve vezényelte le azt a közel egymilliárd forintos szennyvízberuházást, amely a szülőfaluja mellett további három település teljes közművesítését eredményezte. Ugyan e jelentős munka több évre meghatározta - pontosabban szinte megakadá­lyozta - az önkormányzat min­den egyéb fejlesztési lehetőségét, a legszükségesebb teendőkre azért sikerült kiszorítani minden­kor a kellő önrészt, és pályázati támogatással megvalósultak az ütemezett feladatok.- A lakosság hozzáállása, fize­tési készsége jelentősen hozzájá­rult ahhoz, hogy határidőre, pénzügyi fedezethiány nélkül tudtuk befejezni a szennyvízköz­mű és a tisztító építését, amely­nek összege csak Himesháza ese­tében elérte a négyszázmilliós nagyságot - hangsúlyozta Roz­Magypall Lövászhétény Véménd r ^ Martonfa Eazekasboda Szebény^ ö Kékesd Geresdlak 0Szilágy pSzőr MarázaP mer András. Hozzátette, hogy e munka eredményességéhez az is kellett, hogy a beruházásban érin­tett négy település elöljárói egyet­értésben, bizalommal tudtak együtt dolgozni. A villany, a víz és a gázközmű után a 2000-ben átadott szenny­vízhálózattal összközműves lett a település, ám máris egy újabb, legalább nyolc év alatt megvaló­sítható, mintegy 120 milliós beru­házás ütemezésén, illetve már a kivitelezés kezdésén dolgozik a polgármester.- A faluban a csapadékvíz elve­zetésére kidolgoztattuk a terve­ket. Településünk elhelyezkedé­se, a domborzati viszonyok indo­kolttá teszik ezt a munkát, vi­szont a kivitelezéshez szükséges pénzt egyszerre semmilyen köz­ponti forrásból sem tudjuk meg­szerezni, ezért apránként, éves bontásban, az éppen adódó pá­lyázati lehetőséget kihasználva haladunk. Idén gyakorlatilag már a második szakasznál tartunk a hidak, átereszek felújításával, il­letve újak kialakításával, továbbá a csapadékvíz elvezető árkok bur­kolásával. Ezekre a feladatokra gyakorlatilag az elmúlt negyven évben jóformán semmit nem köl­töttek Himesházán, így meglehe­tősen elhanyagoltak az árkok. Szerencsénkre átlag tízévente for­dult elő, hogy rövid idő alatt rendkívül nagy mennyiségű eső jön, de idén nyár elején volt egy ilyen felhőszakadás, és bizony úszott is a falu. Ha az időjárás a periodikusságát továbbra is meg­tartja, akkor a számításom szerint a következő hasonlóan bőséges égi áldás már nem okoz majd a legutóbbihoz hasonló gondokat. Van egy további, meglehetősen nagyszabású terve is a polgár- mesternek: a Sapard-forrásokhoz való hozzájutás módját kutatja. A jelentős összegű falufejlesztést Rozmer András polgármester persze nem kimondottan Himes- házára vonatkoztatva szeretné megvalósítani, hanem a környező településekkel összefogva számít közös pályázatokat beadni. A kö­zelgő helyhatósági választásokat követően például olyan volume­nű beruházásokhoz készül össze­hangolt kiviteli terveket készíteni, mint a teljes belterületi úthálózat, s ehhez kapcsolódóan a falvakat összekötő utak felújítása, kerék­párutak, vagy új járdák építése. Amúgy a községben is az éves költségvetés zömét elviszi az in­tézmények fenntartása. Idén is el­végezték a szükséges felújítási, karbantartási munkákat az isko­lában, óvodában, az idősek nap­közijének a tetőjavítására sikerült másfél milliós támogatást szerez­ni, s a korábban renovált épületen rövidesen megtörténik a cserepek átrakása is. Folyamatosan foltoz­gatják a járdákat - erre a közmű­építést megelőzően nem is lett volna célszerű költeni - és van már szilárd burkolatú bekötőútja a Radnóti lakótelepen élőknek. Ide pár éve egy makadámutat épí­tettek, tavaly a lakótelepi gyere­keknek játszóteret csináltattak, aztán idén az úttestet aszfaltoztat- ta le az önkormányzat. A szolgál­tató beruházásában a régi villany- oszlopokat újra cserélték, elké­szült a közvilágítás korszerűsíté­se, aztán ígéretet kaptak a Westeltől, 2003-ban felállítanak náluk egy adótornyot, hogy végre használhassák is a mobilokat, mert pillanatnyilag az alsó utcá­ban valamennyi készülék meg­hal. Közben földterületet is vásá­rol a község, mert jövőre egy le­endő iparterület kialakítására ké­szülnek Himesházán. A közmű­vek kiépítéséhez természetesen állami pénzekre pályáznak, mert szeretnék megteremti a feltételét a vállalkozók fogadásának. Arra nincs konkrét elképzelése a kép­viselő-testületnek, hogy milyen jellegű foglalkoztatást lehetne szervezni, bár az biztos, a meglé­vő kettő mellé egy harmadik var­roda nyitása nem hozna hasznot. Egyébként az nem jellemző, hogy megélhetési gondok miatt csalá­dok költöznének el a faluból, hi­szen aki akar dolgozni, Mohá­cson biztos talál rá lehetőséget. Sokan járnak naponta Himeshá- záról a kórházba, és a város na­gyobb üzemeibe műszakozni, helyben pedig a legnagyobb fog­lalkoztató maga az önkormány­zat, ahol ötven embert alkalmaz­nak. A tíz éve épült, reprezentatív is­kola igazgatónője e tanévtől Mi- cheliszné Heil Terézia. Nem is­meretlen ő a 126 diák, a tantes­tület, de a falu lakói számára sem, hiszen himesházi, s itt ta­nított, mielőtt a képviselő-testü­let az intézmény vezetői tisztsé­gével megbízta. A tornacsarnok­kal is ellátott 12 tantermes isko­la a korszerű oktatás igényei szerint felszerelt, szertárait, szaktantermeit bármelyik városi iskola is megirigyelheti. A helyi gyerekek mellett a körjegyző­séghez tartozó négy településről is járnak ide a tanulók, akiknek a német anyanyelvi oktatás mel­lett lehetőséget kínálnak szá­mos szakköri foglalkozáson va­ló részvételre. Büszkék rá, hogy valamennyi végzősük tovább ta­nul, és jelenleg is majd negyve­nen járnak főiskolára, egyetem­re. Főállású polgármester: Rozmer András (44). Alpolgármester: Lakatos László (52) vállalkozó. A testület tagjai: Fischer Mihály (44) kft.-alkalmazott, Jakabné Heller Anna (41) pedagógus, Michelisz András (47) vállalko­zó, Mezei István (42) vállalkozó, Poltné Schumann Ildikó (33) vállalkozó, Schulteisz Ferencné (54) pedagógus. Körjegyző: Scheich Gáspár. A német önkor­mányzat elnöke: Jakabné Heller Anna, tagjai: Millich Józsefné és Krammné Mezei Anikó. A há­rom korcsoportú német tánc­csoport vezetője Krammné Me­zei Anikó. A Népek Barátsága Egyesületét Rozmer Andrásáé vezeti. A Falusi Vendéglátók Ba­ráti Köre Egyesületének vezető­je: Millich Józsefné. A 80 fős polgárőr egyesület tevékenysé­gét a polgármester hangolja ösz- sze. A helyi sportegyesület elnö- ke: Fischer Mihály. __________■ Ki sboldogasszony a templom védőszentje Vasárnap templombúcsú Kisboldogasszony tiszteletére 1753-ban épült a falu római kato­likus temploma, így szeptember 8-a évszázadok óta hagyományo­san jeles nap Himesházán. A bú­csút 1996-ban különös ünneppé tette, hogy a település újjáépíté­sének 275. évfordulója alkalmá­ból tartott rendezvénysorozat ré­szeként a felújított templomtor­nyot, az új címert és zászlót Ma­yer Mihály megyés püspök ezen a napon áldotta meg. Most vasár­nap lesz Kisboldogasszony, s új­ra a kecses templomban jön ösz- sze a falu apraja-nagyja, hogy a búcsút a szentmisével kezdje. Idén egyébként az új toronyórá­val gazdagodott a község, mely­nek költségeihez adományaikkal a helyi családok is hozzájárultak. himeshaza. dunantulinaplo. hu Az oldal a himesházi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Berta Mária A Heimatmuseum gazdag anya­gát a közelmúlttól a régi falu­részben egy eredeti sváb házban látogathatják az érdeklődők. Az ingatlant két éve vásárolta az önkormányzat, majd a ház na­gyobb részét mostanra felújíttat­ta. Jakabné Heller Anna pedagó­gus irányításával hozzáértően rendezték be az épület három helyiségében a német nemzeti­ségi lakosság egykori életterét, s már alakul a székelyek egykori bútoraiból, viseletéből, haszná­lati tárgyaiból álló kiállítás is egy külön szobában. Mint a múze­um vezetője, Jakabné elmondta, a korábbi gyakorlatnak megfele­lően a diákok számára anya­nyelvi tanórákat tartanak itt is, mint a gyűjtemény korábbi helyszínén, 'sőt lehetőséget ad­nak rá, hogy más településekről érkező tanulókat rendhagyó nyelvórára fogadjanak. Részlet a múzeum gazdag anyagából A FALU TÖRTÉNELME A település első írásos említése 1332-ből szárma­zik, amikoris Hymeshaz a Pécsi Püspökség birto­kaként volt nyilvántartva. Az 1542. évi adólajst­romból arra lehet következtetni, hogy akkor itt két község állott: Felsehymeseghaz és Alsohymeseghaz. A falu nevének eredete egyéb­ként a történészek szerint minden bizonnyal templomára vezethető vissza. A ház szó jelentette a templomot, amely festett, vagyis hímes lehetett. A kutatások arra utalnak, hogy Szent István korában már biztosan jelentős községnek szá­mított Himesháza, temploma pedig a környék tíz települését is el­látta. A községet aztán a török idők nagyon megtépázták, szinte teljesen elnéptelenedett, de 1721-ben a merkantilista gazdaság- politika gyakorlatának megfelelően németeket telepítettek ide, s így a lakossága akkor teljes mértékben német nemzetiségű lett. A német családok a régi magyar falutól délre telepedtek le, a későb­bi telepesek viszont ezen az új helyen alakították ki a mai falu két, egymással párhuzamos főutcáját. Az egykori lakosság őshazája bi­zonyítottan Németország, a betelepítettek jórésze a fuldai urada­lomból érkezett. A második világháború után, 1945-ben 676 né­met nemzetiségű embert köteleztek kitelepülésre, ám utolsó pilla­natban a többségük visszajöhetett. A távozók helyére 82 bácskai székely család érkezett elsősorban Hadikfalváról, valamint 21 csa­lád jött a csallóközi Kiskaszmályról. A különböző nemzetiségű em­berek közti kezdeti feszültségek rég konszolidálódtak, s az egy­máshoz való viszonyuk harmonikussá vált. A modern, többszintes házakból sincs hiány Korszerűsítik a házakat Míg az 1940-es évek elején 1900 lakosa volt Himesházának, 1990- ben 1342, tavaly pedig 1223 em­ber élt itt. A környező falvakhoz hasonlóan hosszú ideje az a jel­lemző náluk is, hogy a születések száma évről évre alig a harmada annak, mint ahányan meghal­nak. Bár a népesség fogyatkozik, az itt élők igényessége nem csök­ken. Általánosságban a falu ren­dezett, tiszta, a 465 ház állaga jó, a porták gondozottak. A telepü­lés ősi magja tipikusan fésűs be­építésű, ahol a jellegzetes építé­szeti jegyeket megőrzött sváb há­zak közül a komfortosítással együtt mind többet eredeti álla­potában állítanak helyre a tulaj­donosaik. A modern, többszintes házakból sincs híján a település, sőt a főközlekedési út mentén, il­letve a Radnóti lakótelepen ezek az utcakép meghatározói. Mint Rozmer András polgármester megjegyezte, az utóbbi időben új házak építésére ha nem is, de a meglévők korszerűsítésére annál többet költöttek a családok. Újab­ban a homlokzatok felújítását mind gyakrabban kötik össze az energiatakarékos beruházások­kal, hőszigetelt nyílászárókat építenek be, és a körítőfalakat is szigetelik. ___________________■ é {*

Next

/
Thumbnails
Contents