Új Dunántúli Napló, 2002. szeptember (13. évfolyam, 238-267. szám)

2002-09-06 / 243. szám

2002. Szeptember 6., péntek SZILÁGY B E MUTATKOZIK 9. OLDAL A FALU TÖRTÉNELME Áiíamalapításkori település. A község neve először az 1015-re keltezett pécsváradi alapítólevélben for­dult elő, mint az apátság jobbágyfaluja. Ettől kezdve folyamatosan találhatók adatok a faluról. 1543-ban török kézre került. Egyházilag később először Perekedhez, majd pedig a berkesdi központhoz ke­rült. Az 1700-as években 17 jobbágycsalád lakta a 40 házból álló falut. 1848-ban a jobbágyok szabad­parasztokká váltak. A település neve a szil-fából eredeztethető. Az ál- lamalapitás-kori okirat Zylag-ként említi. Többször bővített, átépített temploma az 1300-as években épült. A 18. századból részletes ada­tok vannak az oktatásról, a len és kender termesztéséről, a földműve­lés minden ágazatáról. A tanító is részletes följegyzéseket vezetett. Az egészségügy gyökerei is Mária Terézia korára nyúlnak vissza. 1945 után a lakosság 650 lélek körül mozgott. A rendszerváltás óta egyre nagyobb léptékben fejlődő, korszerűsödő településre a szép tájú fek­vés mellett népművészete is jellemző. Tíz évvel ezelőtt 290 volt a la­kosság száma, ma 330. A falu gazdái Perlaki László benzinkútkezelő, pol­gármester Tar János géplakatos, alpolgármester Böröcz István nyugdíjas, testületi tag Papp Ferencné vállalkozó, helyi bol­tos testületi tag Polgár László nyugdíjas, testületi tag Hendzselné Papp Hona körjegyző A hímző szakkör remekei O 0 Lovászhetény LFazekasboda­\. • / \ 9 artonfa ®esdQ Ge<eS(tt eked • , ofizsébet & ® Papp Istvánná legszebb alkotásaival Az összes helyi ősi virág és növény színei jelen vannak a hímzőasszonyok igen tetsze­tős és színvonalas munkái­ban. Akár önálló népművészeti iparág is lehetne a hímzés Szilágyon. A tíz évvel ezelőtt 15 résztvevővel alakult hímző szakkör főleg az őszi, téli és a tavaszi időszakok­ban aktív. Az asszonyok nagyon értenek ahhoz, hogy az összes jellemző helyi, környékbeli ter­mészeti szín és forma jelen le­gyen a hímzéseken. Papp István­ná igen szép falvédőket, térítőkét, párnákat és alátéteket mutat. Ma­ga eddig összesen majdnem öt- venet készített. Mindez néprajzi kiállításra kívánkozik. - Itt is az ideje, hogy egy lelkes szakkörve­zetője legyen végre a szilágyi hím­zőknek - mondják az asszonyok, többen is. A most betelepült peda­gógus, Kovácsáé Vass Ágnes, a népművészetekhez is értő tanár­nő megígérte, hogy részt vesz a szakkör munkájában, és egyben élére áll a hímzőasszonyok törek­véseinek. Szilágy mindig is be­csülte a tanítóit, akiknek egyben a faluközösség összefogását is kö­szönhették. ■ Befektetőre vár a melegvízforrás Ivóvizet kerestek, meleg vizet ta­láltak. A befektetőre váró igen ér­tékes természeti különlegességre 1995-ben bukkantak rá, miköz­ben fúrásokat végeztek a falu­ban. A váratlanul felszínre tört hévíz ugyan nem bizonyult kü­lönlegesnek, gyógyhatásúnak, bár 42 Celsius-fok a hőmérsékle­te. Ami a vízhozamot illeti, az 200 liternyi percenként. Tehát nem jelentéktelen például egy kellő fantáziával és tőkével ren­delkező befektető számára, aki szívesen létesítene itt fóliás kerté­szetet. Ennek legalábbis a fűtése és öntözése garantáltnak látszik a kút jóvoltából. Ami pedig a he­lyi iparűzési adózást illeti, azzal aligha járna rosszul bárki is. Egy­előre a kút le van zárva. Az épülő-szépülő Szilágy Perlaki László polgármester élete szinte egyet jelent az egyre inkább üdülőfalura emlékeztető község mindennapjaival. A folyamatosan megújuló arculatot mutató település szinte min­den elemében folyamatosan változik, szépül. Ugyanakkor csendes, nyugalmas hely, amely nagy vonzerőt gyakorol a vá­rosi emberekre is. A Pécsváraddal szemben, a 6-os út déli oldalán fekvő, a Zengőalja Kis­térség kötelékébe tartozó település új arculatot öltött az elmúlt tíz év­ben. Gondozott utcák, térségek, há­zak és porták jellemzik. A saját éle­tét élő falu egyre nagyobb vonzerő­vel szólítja ma­gához a módo­sabb városlakó­kat és a helyi adottságokban fantáziát látó ha­zai és külföldi befektetőket. Perlaki László polgármester a kezdetektől áll az önkormányzati testület élén, és minden Szilágyot érintő apró moz­zanat fontos az életében.- Az első önkormányzati ciklus első nyolc hónapját követően, 1991 májusában lettem polgármester - mondja. - Elődöm addig bírta a gyűrődést. 1956-ban születtem, itt élek, három szakmám van. Pécsre járok be dolgozni. A rendszerváltás után adódott fejlődési lehetőségek úgy érték a települést, hogy ott szin­te minden végveszélyben volt. Ép­pen eljött az ideje annak, hogy az őserdőre emlékeztető állapotoktól megmentsük a falut. Olyan volt itt az elhanyagoltság, hogy már csak az oroszlánok, meg egyéb vadak hi­ányoztak belőle. Örököltünk egy oszlopokkal megtámogatott, romos kultúrházat, egy volt egyházi iskola- épületet, ahol már 15 éve nem taní­tottak, valamint egy községháza-fé­lét. Mindehhez 200 méternyi jó álla­potban lévő járda és két kilométer­nyi kövesút társult. Ez az akkori kormányzati politika indíttatására olyan mértékben megváltozott, amit korábban elképzelni sem mer­tünk. A romos kultúrházat lebon­tottuk, helyét parkosítottuk. Mellé egy új, színvonalas játszóteret épí­tettünk. A volt iskolaépületet kultúr- házzá alakítottuk és környezetét ugyancsak parkosítottuk. Minden belterületi utunkat aszfaltburkolat­tal láttunk el. További 2 kilométer­nyi aszfaltutat építettünk a külterü­leteken. A csapadékelvezető árko­kat burkoltuk, és portánként a tulaj­donosok 10 ezer forintos hozzájáru­lás mellett vezetékes vízzel láttuk el a települést. A telefonbekötéseknél is a költség egyharmadával támo­gattunk mindenkit. Az elkótyave­tyélt, volt kocsmaépületet visszavá­sároltuk és felújítottuk. Orvosi ren­delőt alakítottunk ki a polgármeste­ri hivatal épületében, ahol heti há­rom alkalommal rendel a berkesdi háziorvos. Tanítót telepítettünk le ismét a faluban, ennek érdekében a volt paplakot felújítottuk. Most ve­zetékes gázzal látjuk el a települést. Ingyen kukát, szemétszállítást biz­tosítunk a lakosságnak. A közvilágí­tást is korszerűsítettük. Aszfaltos, kivilágítható sportpályát épí­tettünk. A rá­szoruló idősko­rúak részére kedvezményes ebédet biztosí­tunk. Jelentős a beiskolázási tá­mogatás is, amelynek idei összege 15 ezer forint. Adót csak a minimá­lis mértékben vetünk ki. A szilágyiak kü­lönben jó adófi­zetők.-■Minden év­ben támogatjuk A falu látképe az általános is­kolások országjáró kirándulásait is. Négyévente nagyon sikeres, hagyo­mányos falunapot tartunk, amelyen szinte minden innen elszármazott megjelenik. Mivel a lakosság egy- harmada nyugdíjas, évente nyugdí­jasnapot is rendezünk a tiszteletük­re. Testvérfalui kapcsolatok kialakí­tásán is munkálkodunk. A romániai Szilágy megye 27 Szilágy kezdetű települése közül fogunk választani. A berkesdi önkormányzattal közö­sen egyre nagyobb terhekkel, de jó színvonalon tanító általános iskolát tartunk fenn Berkesden. A berkesdi körjegyzőséghez tartozunk. Egyre többen telepednek le nálunk Pécs­ről jövők is, hiszen csak 17 kilomé­ternyire van Szilágy a megyeszék­helytől. Mindaz, ami pozitív érte­lemben a településen történt, köz­kincs, tehát jó volna, ha mindenki megbecsülné és vigyázna rá. A köz­épületeket rendeltetésüknek megfe­lelően, a járdákat pedig nem parko­lónak használnák, s ha a település peremét sem tekintenék szeméttá­rolónak, az utakat pedig építőanyag-lerakatnak.- Ha mindenki még egy kicsit jobban odafigyel ezekre, akkor el­mondhatjuk, hogy jó szilágyinak lenni. Jó itt élni - mondta Perlaki László. Évszázados falak, emlékek A helytörténetet feldolgozó Sándor László esperes a tele­pülés történetét vizsgálva ki­mutatta, hogy ennek az ál­lamalapítás-kori pécsváradi apátsághoz való közelség mi­att döntően egyháztörténeti vetületei vannak. A templom maga az 1300-as évek­ben épült. A déli fal két román ab­laka erre vall. A művészi összha­tást jelentősen gazdagítják a fara­gott ajtókeret gótikus ívei, a szen­tély padozatából kiemelt gótikus szentségtartó, szentségház, a be­falazott ajtókeretben talált ke- resztkút. A templomot 1796-ban kibővítették egy szentéllyel és az A község temploma akkor sekrestyének használt oldalhajóval. 1832-ben tornyot épí­tettek a templomhoz, és új temetőt vettek. 1900-ban készült az orgona. A templom­nak van egy nagy és egy kisharangja. Ge­bauer Ernő, a Párizs­ban tanult országos hí­rű pécsi festőművész 1945-ben freskókat festett a templomban. A mai sekrestye 1948- ban épült, akkortól önálló lelkészség volt itt. A villanyhálózatot 1977-ben újították fel. Az épület teljes külső felújítását 1977-ben végezték el. Ekkor ke­rültek elő a régi falak és leletek. A szembenéző oltár, amelyet Tímár György tervezett, 1976-ban épült. Az ősi szakrális építmény a falu eleven életének immár legrégebbi tanúja, amely egyben őrködik is az évszázadok felett. ■ szilagy, dunantulinaplo. hu Az oldal a szilágyi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Bebessi Károly Értékes tájházak Dézsmapincéből gombapince A védett házak külön­leges értékei mind a falunak, mind a tulaj­donosoknak. Vigyáz­nak is rájuk, évről év­re karbantartják, gon­dozzák, csinosítják őket. A képen látható épületet hajdan egy pécsi fotóművész há­zaspár újította fel. Je­lenleg pedig már a ne­gyedik tulajdonosa van egy pécsi orvos személyében. Igen nagy értéket képez az a faluképet is jelenté- A három védett ház egyike kényén meghatározó, korszerűen felújított ősi, oszlo- újíttatott fel. Az épület körül is pos, 102 éves, tornácos porta is, európai szintű, modern, példaér- amely a falu közepén állva Her- tékű polgári környezetet alakítot- gert Józsefné, Besenczi Margit takki. szülőháza volt, és amit a család ___________________________1 Tá rsasház épül a faluban Elegáns környezetben, közműve­sített telken összesen hat lakás­sal, három ikerház építkezése kezdődik meg a faluban a közel­jövőben. A telket igen kedvező áron vásárolta meg egy befekte­tő, aki elképzeléseihez az önkor­mányzat minden lehetséges tá­mogatását meg is kapta. A meg­vásárolt jó fekvésű, kedvező tájo­lású területre már elkészültek az építészeti tervek és az építési en­gedélyezési eljárás is befejező­dött. Rövidesen megkezdődhet­nek tehát a kivitelezési munkála­tok. Ezzel persze az ilyen jellegű lehetőségek még korántsem te­kinthetők kimerültnek a hangm latos kistelepülésen. Építészetileg is különlegesség a középkori borkultúrára em­lékeztető dézsmapince, amelyben modern, légkondi­cionált gombatermesztő kis­üzem működik egy pécsi vál­lalkozó jóvoltából. Húsz éve rendszeresen telepíti és szüreteli itt a gombát Szabó Ist­ván pécsi vállalkozó. A dombok lábánál a magaslat mélyébe vájt, hajdani dézsmapincében sok száz négyzetméternyi területen létesített, modern, légkondicio­nált gombatermesztő üzem né­hány helybélinek is nyújt mun­kalehetőséget. A vállalkozó kül­és belpiacra egyaránt szállít jó minőségű termékéből. Egyszerre nagyjából 500 kilogrammot szed­nek. Most éppen csak 50-60 kilo­grammot szednek össze a túlérés elől. Hűtőházas, tárolós üzemére sok milliót kellett költenie, de a jelek szerint megérte. A pincének még sok száz négyzetméternyi kihasználatlan területe van. Haj­dan híres volt a település fehér­borairól is. A szőlészet-borászat lehetőségei Szilágyon ma is messzemenően adottak. A falu vezetése ismét megpályázza a Zengőaljai Borvidékhez való csatlakozást. Szabó István a gombapincében

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents