Új Dunántúli Napló, 2002. szeptember (13. évfolyam, 238-267. szám)

2002-09-27 / 264. szám

6. OLDAL 2002. Szeptember 27., péntek F E K E D B E M U T A T K O Z I K A FALU TÖRTÉNELME A cikádori (széki) cisztercita apátság birtokainak felsorolásában szerepel legrégebben Feketh néven a község. A falu történetét ku­tatók szerint a török uralom előtt egy magyarok lakta település a maitól kissé nyugatabbra a Metsehker-Grundstal területén lehetett, ahol valószínű, hogy egy hajdani kolostor romjai még fellelhetők. A mohácsi vészt követően e vidék teljesen elnéptelenedett. Úgy tart­ják, hogy később szlávokat próbáltak ide telepíteni, de azok nem találták föl magukat, s elmentek, viszont az 1702 táján érkezett né­metek a gazdagon termő földek gondos művelésével megteleped­tek. Azt, hogy a németországi Fulda környékéről származik Feked őslakossága, a nyelvjárás sajátságából, és a népszokásokból kö­vetkeztették ki, erre vonatkozó Írásos dokumentum csupán három fekedi telepesre vonatkozóan lelhető fel, akiknek a himesházi anya­könyv szerint a fuldai apátság birtoka az őshazája. A második világ­háborút követő kitelepítés, elhurcolás fájdalmasan érintette a falu lakóit, a szülőföldhöz való ragaszkodásukat igazolja, hogy utóbb sokan visszatértek. Feked önerőből is beruház • Mecseknádasd Óbánya 3 Ófalu FEKEDEN 28 kovácsoltvas kaput helyi védettség alá helyeztek, ezek egyike a szép házhoz tartozik. ___________________ ■ Az elmúlt több mint egy évtized alatt a községben évente átlag tízmilliót költöttek beruházásra, fejlesztésre, s e pénznek kö­zel a felét pályázattal központi forrásból szerezték. Idén két önerős beruházásba is belefogtak, ezek egyike a készülő ifjú­sági turistaszálló. A Mecsek délkeleti lábánál, dom­bok között megbújó falu Feked. Aki a Mohács-Pécsvárad közti út­vonalon haladva időt szakít rá, s körbe néz a községben, utóbb nem bánja, hogy időt szakított er­re. A népi építészet jegyeit gon­dosan őrző település takaros por­tái, aszfaltozott útjai, a mindenütt ép járdák, burkolt vízelvezetők első pillantásra is a tisztaságot, rendet sugározzák. Itt túlsúlyban még a jó karban lévő jellegzetes parasztházak vannak, s a falu kö­zepén a gyönyörű park, melyben a különböző örökzöldek ültetésé­nek rendjét annak idején kertész tervezte meg.- Büszkék vagyunk a falunkra, de tettünk is sokat azért, hogy szép legyen - mondja Tillmann József polgármester. Aztán már sorolja is, hogy az elmúlt egy év­tizedben milyen változások tör­téntek Fekeden: - A helyben la­kók ügyeinek intézésére a vala­mikori egyházi iskola épületének egyik részében a körjegyzőség­hez tartozó irodát hoztunk létre, és így azóta szinte semmiért sem kell Véméndre utazgatni. Még ab­ban az évben vettünk egy tolóla­pos markolót, és az erőgéppel ha szükséges, a lakosságnak dolgo­zunk, jól jött a belterületi árkok tisztításánál, de télen az útjaink hó eltakarításánál is hasznosít­juk. A vízelvezető árkok rendezé­sét egyébként több év alatt végez­tük, és eljutottunk oda, hogy 1100 méter hosszan, vagyis kilencven százalékban burkolt a rendszer.- Önálló vízbázissal rendelke­zünk, a két kút fúrására 2,8 milli­ót költöttünk, a községben a víz­hálózat kiépítése 21 millióba jött, s ezt az önkormányzat pályázati segítséggel úgy oldotta meg, hogy a lakosságnak egyetlen fillérjébe se került. A megyében is mind­össze két olyan település van, amelyik maga az ivóvíz szolgálta­tója, hát abból az egyik mi va­gyunk. Két dolgozót foglalkozta­tunk e munkánál, a családok víz­Tillmann József polgármester díját három éve nem emeltük, je­lenleg egy köbméterért 123 forin­tot fizetnek, s ez legkevesebb fele annak, amit másutt számláznak. Tízmilliókat költött a falu az utak, járdák javítására, a polgár- mesteri hivatal korszerűsítésére, felújítására, több ütemben új mű­velődési házat építettek, a teme­tőbe vezető villanykábelt lefektet­ték, renoválták a ravatalozót, s a térségben elsőnek, önerőből hoz­ták létre a falugondnoki szolgála­tot.- Ötször pályáztunk a falu- gondnoki állásra, járműre, egy­szer sem nyertünk, kénytelenek voltunk magunk kigazdálkodni ennek a költségét is. De vettünk magunknak járművet, sőt két au­tót is, mert szükség van rá, egyre több az idős, magára maradt em­ber, akinek kell a segítség - mondja Tillmann János. Közben az egykori papiaknál folyó mun­kálkodást szemléli az út túlolda­láról, s megjegyzi, ezt is önerőből finanszírozza a község, ráadásul az eredetileg tervezett 13 helyett 15 millióba fog jönni. Megéri a befektetés - állítja -, hiszen mini­mális díjért, éjszakánként 6-800 forintért akarját kiadni már jövő­re, és feltehetően lesz is lakója, hiszen a csendre, jó levegőre vá­gyók itt igazán pihenhetnek, de a gyalogtúrázóknak is kiváló a te­rep, a Fekedet határoló erdőben halad el ugyanis a Mecsek Rockenbaner Pálról elnevezett „kéktú­ra” útvonala. A turistaszállón kívül még egy beruházás áll befejezés előtt, ez a régi tűzoltószertárból három garázs kialakítása. Az épület kész, már csak az ajtókat kell beszerelni, és télre a két önkormány­zati gépkocsi és a marko­ló fedél alatt állhat.- Következő lépésként az utak szélesítése fog szerepelni a fel­adatok között, a falu csinosítása, virágosítás, a turistaszálló mellett néhány lakókocsi számára egy kemping kialakítása, és társulás keretében á környék két települé­sével közösen gondoljuk megol­dani a szennyvízelhelyezést, ke­zelést. Ha ezek is meglesznek, ta­lán hozzákezdünk egy zápor-tó építése előkészítéséhez, ami na­gyon jól jönne felhőszakadás ese­tén. Roppant költséges, nagy munka lenne, de azért úgy ér­zem, érdemes foglalkozni a gon­dolattal, hátha azt is sikerül ösz- szehozni - bizakodik a polgár- mester. Zengővárkony. o $7 Pécsvárad °NagypaÍI öApátvarasd nErdősmecske Lovászhetény öv. mFEKED o I Véménd Befogadó közösség A falu 244 lakójának 95 százalé­ka német, s a csupán néhány magyar család a kisebbség, ám a többséggel igen jó viszonyban él itt. A 124 házból 32-nek külföldi a tulajdonosa, zömében német és osztrák állampolgárok, de van holland és svéd is, továbbá 11 olyan ingatlan, melyet a me­gye más városában élő emberek nyaralónak vettek meg. Az igé­nyesen felújított épületek érté­kesebbé tették a települést, és otthon érzik magukat a pár he­tet Fekeden töltők is. ■ Elöljárók Polgármester: Tillmann József (61) nyugdíjas. Alpolgármester: Dom Odón (53) gépkocsivezető. A képviselő-testület tagjai: Bec­ker Józsefné (52) alkalmazott, Lovász Gyuláné (41) magánvál­lalkozó, Mayer István (60) mű­szaki ellenőr, Tillmann Péter (34) technikus. Körjegyző: dr. Réder Rudolf. A német kisebbsé- gi önkormányzat elnöke: Kré- mer Jánosáé. Tagjai: Dom Ká­roly, Schiffler Györgyné. A Szülő­földünk Baráti Kör elnöke Wesz Karoly. _ __■ feke d. dunantulinapb. hu Az összeállítás a fekedi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Berta Mária VERSEND BEMUTATKO ZIK A FALU TÖRTÉNELME Elsőként feltehetőleg 1015- ben említi a települést írásos emlék, akkor Velenthaként. A néphagyomány azt tartja, hogy a falu határa is helyszíne volt a mohácsi csatának, ame­lynek eredményeként Versend hanyatlásnak indult. A település őslakóinak a horvátokat tartják, de már • az 1780-as évektől néme­tek telepednek itt le. A XIX. század végén jelentős cigány kolónia telepedett le a falu határában, számuk azóta is jelentős. A ma itt élő ma­gyarok ősei a második világháború után érkeztek. Sok minden történt Versenden A közel ezerfős település, sok társához hasonlóan, a rendszer- váltás után kezdett látványosan fejlődni. Az 1993-94-es mély­pont után emelkedni kezdett a lakosságszám is, így a faluban hamarosan újabb építési telkeket kell kialakítani. Versend valóságos üstökösként fejlődött a kilencvenes években. A ma takaros falu határában a nyolcvanas évekig még a Cigány­városnak nevezett roma kolónia állt. Ők azóta új házaikba költöz­tek, a rendszerváltás után pedig a falu vezetésének is több lehetősé­ge volt a fejlesztésre, mint a köz- pontosítás ideje alatt.- A szűkebb térségben Boly után nálunk vezették be először a telefont, 1994-ben pedig meg­épültek a gázvezetékek, amelyre azóta az itt élők mintegy hetven százaléka kötött rá - emlékszik vissza Körtési Károly polgármes­ter. Körtési Károly polgármester ták a bekötőutat, e mentén azóta számos új, mutatós családi ház épült. Szajkkal együtt iparterületet hoztak létre az 57-es úttól délre, ide befektetőket várnak. A nagy szintkülönbségek miatt sokat költenek a vízhálózatra, az önkormányzat megalakulása óta kétszer tisztították a vízelvezető árkokat. Az igen kiterjedt pincesor közvilágítását tavaly, a falu többi részéét két éve korszerűsítették. A 12 év alatt az összes intézményt felújították, a kultúrházon jövőre már másodszor dolgoznak.- Terveink között szerepel új építési területek közművesítése, mivel az eddigi foghíjtelkek elfogy­tak - mondta a polgármester. - Szeretnénk felújítani a templom­kertet, a falu központját, amely az egész település látványára kihatás­sal lesz. ■ Liptód0 KisnifárácL öSzékelyszatet Monyoród 9 , • versend A falu vezetői Versend polgármestere Körtési Károly (41), ^polgármestere Ko- vácsevics Dezső (53), mezőőr. A képviselő-testület tagjai: Dékány Imréné (66), nyugdíjas, Emese Anna (51), iskolaigazgató, Heil Jakab (69), nyugdíjas, Kovács Pé­ter (37), rokkantnyugdíjas, Sallai György (54), rokkantnyugdíjas és Vranesics Istvánná (53), postahí- vatal-vezető. A horvát kisebbségi önkormányzat vezetője Kovácse- vics László, a németé Feule Fri­gyes, a romáé pedig Kovács Péter. A körjegyző dr. Szlávecz Tamás, a falu háziorvosa dr. Tari Rozá­lia, az óvoda vezetője Ágh Attilá- né. m Büszkék az intézményekre Versend önkormányzata joggal lehet büszke oktatási és nevelési intézményeire. Nemcsak azért, mert több településsel ellentét­ben itt folyamatosan nő az ezeket igénybe vevő gyermekek száma, hanem mert szinte erejükön felül költenek fejlesztésükre. A versendi iskola tavaly ünnepelte fennállásának 240. évfordulóját. Az intézményt az egyház alapította. Az elmúlt két évben 12 millió forintot költöttek rá, ekkor újították fel az épület elektromos rendszerét és a könyvtárat, mellette pedig helytörté­neti múzeumot hoztak létre.- Az iskola felújítására és fejlesz­tésére az elmúlt, tíz évben egy új épületre valót elköltöttünk - mondta Körtési Károly polgármester. - Min­den évben voltak kisebb-nagyobb rekonstrukciók: folyamatban van a nyílászárók cseréje, felújítottuk az igazgatói irodát, komplett számítás- technikai termet alakítottunk ki. Az iskolának 101 tanulója van, néhány kivételével mind romák, so­kan közülük pedig több szempont­ból is hátrányos helyzetűek. Három éve ezért holland mintára egyénen­ként, testre szabott oktatási progra­mon vesznek részt a tanulók, ez a megyében összesen két iskolában működik. Idén a felsősöknek beve­zették a tanulószobát is. A napközben közel ötven gyer­mekről gondoskodó óvodára is büszke lehet a falu. A gyerekek igényes környezetben, jól felsze­relt intézményben tölthetik nap­jaik nagy részét: új a játszótér, a vizesblokk és az öltözőszekré­nyek]^ ______________ ■ Ro mák, sokácok, svábok A település mai nemzetiségi összetételének kialakulásában sok minden közrejátszott Annyi bizonyos, hogy békés együttélé­süket Versenden sok község vagy város is megirigyelhetné. A versendiek 60%-a roma, 20%-a horvát, 18%-a német, és^%-a száza­léka magyar. Ezek becsült számok, mivel sok a vegyes házasság. A ro­mák kétszáz éve kezdtek Versend határába, Cigányvárosba települni. Később egyre délebbre, a faluba hú­zódtak, a kolónia a nyolcvanas évek­re szűnt meg végleg. A hatvanas­hetvenes években nem adtak ki a te­lepülésen (sem) építési engedélyt, ezért a német és horvát ajkúak két generációjának zöme elköltözött. Az itt élők elfogadják, tiszteletben tartják egymás kultúráját, a polgár- mester elmondta: a romák sokat ta­nultak a németektől, horvátoktól. A falu közössége zárt, így a roma gye­rekek nem is találkoznak diszkrimi­nációval, csak ha Versendről kike­rülnek. Versenden mindhárom nemzetiségnek van önkormányza­ta, ők hivatottak megtölteni tarta­lommal a kultúrházat. Van közös rendezvényük is, de egymás prog­ramjaira is szívesen ellátogatnak a különböző nemzetiségbeliek. ■ versend, dunantulinaplo. hu Az összeállítás a versendi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Barabás Béla A KÜLÖNBÖZŐ NEMZETISÉGŰ versendi óvodások, de ugyanígy az iskolások és a felnőttek is igen békésen megférnek egymás mel­lett. A roma fiatalok legfeljebb a településről Idkerülve, középisko- lákban találkozhatnak hátrányos megkülönböztetéssel. _________■ Kö zös erővel megépült a Versendet Bollyal és Szajkkal ösz- szekötő kerékpárút. A megyei köz­útkezelő kht.-val együtt felújítót-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents