Új Dunántúli Napló, 2002. szeptember (13. évfolyam, 238-267. szám)
2002-09-26 / 263. szám
10. OLDAL MECSEKPÖLÖSKE BEMUTATKOZIK 2002. Szeptember 26., csütörtök _________________A FALU TÖRTÉNELME_________________ Az írásos emlékekben 1332-ben jelent meg először a falu neve Pyliske néven, az itt folyó patak szláv eredetű neve után. 1335-ben már a pápai tizedet fizetett a település. 1462-ben a bátmonostori Töttösök birtoka volt. A török hódoltság alatt is lakott település, Topái Ibrahim török tiszt birtokolta. 1714-ben a Pölöskén lévő kéttornyú templom, amely a Pyliske-patak partján állt, már romos állapotban volt, ma már nyoma sincs. Az ekkoriban itt élő magyar családok kőbányászattal, mészégetéssel, állattenyésztéssel és földműveléssel foglalkoztak. A korabeli kőbányából származó építőanyagok a környék falvainak egyes házaiban még ma is fellelhetők. 1767- ben a település lélekszáma 222, de alig száz év után már a duplája, 400. A nagyarányú létszámemelkedés elsősorban a németek betelepítésének köszönhető. Fontos mozzanat Pölöske életében, hogy 1896-ban megépült a Komló- Godisa vasútvonal. A falu 1898-ban nyerte el mai nevét, azóta Mecsekpö- löske. 1911-ben új iskola épült harangtoronnyal, ami arra utal, hogy templom híján az iskola imaházként is szolgált. A községet 1929-ben villamosították. Az 1938-as népszámlálás adatai szerint a faluban 442 fő élt, közülük 201 a magyar, 199 a német és 22 a cigány származású. 1952-ben épült meg a Komló és Magyarszék közötti müút, amely a vasút mellett végleg bekapcsolta a falut a térség vérkeringésébe. 19604ÓI a pölöskeiek már nem csak a komlói bányákban tudtak elhelyezkedni, hanem Magyarszéken is, ugyanis ekkor alakult meg a termelőszövetkezet. A község gazdái Polgármester: Kürti József (52 éves, nyugdíjas). Alpolgármester: Papp István (44, vállalkozó). A képviselő-testület tagjai: Reisz János (48, vállalkozó), Rudi János (50, műszerész), Plesz Tibomé (32, vállalkozó), Dicső József (50, nyugdíjas). Körjegyző: dr. Mátéka GyöngyiA polgármesteri hivatal címe: 7305 Mecsekpölöske, Szabad- ság u. 21. ____ _ ■ me csekpobske.dunantuIinapb.hu Az oldal a mecsekpölöskei önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Deák Gábor A kétarcú falu: Mecsekpölöske A Komló és Magyarszék között félúton, védett völgyben fekvő Mecsekpölöskét maga az út, illetve az azzal párhuzamos vasút szeli ketté. Ebből adódik kétarcúsága, az északi domboldalon az elmúlt évtizedekben egyre-másra nőttek ki az új porták, míg a déli oldal őrzi hagyományait. E részen terül el a festői szépségű horgásztó is. A közút és a vasút megléte miatt a település szemben a környező falvakkal nem fogy, inkább növekedik. Erre utal az is, hogy 1970-ben 112 lakóháza, a porták száma tavaly 150 volt. Bár Pölöskén évtizedekkel ezelőtt még volt iskola, ma a gyerekek óvodába és iskolába egyaránt Magyarszékre járnak, ám akad néhány általános iskolás, aki a komlói intézmények valamelyikében tanul. A közlekedés megoldott, Komlóra különjárat viszi az apróságokat, de a magyarszéki járatok sem zsúfoltak. Ezért természetesen fizet az önkormányzat, ahogyan minden iskolásnak jut beiskolázási segély is. A község polgármestere, Kürti József azt is elmondta, az orvosi rendelőben heti két alkalommal rendel az orvos, a körzeti védőnő, A LAKOSSÁGSZÁM ALAKULÁSA illetve szociális gondozó. A település az északnyugatra fekvő Ligettel együtt a Magyarszéki Körjegyzőséghez tartozik, ám hetente egy alkalommal a polgármesteri hivatalban, helyben intézhetik dolgaikat a mecsekpölöskei lakók. A faluban a kul- túrház - melyet '94- ben saját erőből felújítottak, kibővítettek - ad helyet a nagyobb rendezvényeknek, minden évben az idősek napjának, a falunapnak, a búcsúnak és a Mikulás-napnak, de bálokat és lakodalmakat is rendeznek itt. Pölöskén egy élelmiszerbolt, egy kisvendéglő és egy italbolt áll a lakosság rendelkezésére. Vezetékes ivóvíz, villany mindenütt van, de működik a kábeltévé, illetve a porták 60 százalékába már bekötötték a telefont. A belterületi utak (8 utca van a faluban) kövezettek, a szemétszállítás megoldott, azt az ön- kormányzat fizeti. A temetőhöz néhány esztendeje betonozott utat építettek. A község rendkívül tiszta, az árkok, vízelvezetők karbantartottak, mindenütt virágládákban, avagy kisebb parkokban virítalak a virágok. A családi házakra - függetlenül attól, hogy melyik részen vannak - ugyancsak a rend, a tisztaság jellemző. A község évek óta sikeresen szerepel a „Kincses, virágos Baranyáért” mozgalomban, éppen rendezettségének köszönhetően. A Kürti József polgármester község a „Kulturált településért”, valamint a „Virágos Magyarországért” pályázatokon is nyert. A magyarszéki termelőszövetkezet, illetőleg a komlói szénbányák megszűnése az elmúlt években komoly munkanélküliséget okozott, ám az emberek gyorsan új munkahelyeket találtak a környéken, a nők többnyire varrodákban, a férfiak faipari és más üzemekben dolgoznád. Jellemző adat, hogy a 478 lakosból mindössze 14 a regisztrált munkanélküli'. Mecsekpölöske önkormányzata 2001-ben a millenniumi zásdó átvételekor avatta fel új címerét. A helybeliek Kovács Ferenc grafikust kérték fel a jelkép megtervezésére. A címer alapjául az 1724-es pecsétlenyomat szolgált, ami egy fekvő búzakévén álló varjút ábrázolt. A régi baranyai pecsétlenyomatok közül kitűnik a ritkaság- számba menő madárábrázolás. A madarak között a varjút károgó hangjáról ismerik, holott a mitológia szerint pozitív értékeket hordoz, jövőbelátó, látnoki képességeket tulajdonítottak neki. A hagyományban az egyetértés, a hűség szimbóluma. Új motívumként jelenik meg a falu természeti környezetére jellemző, az 1990-ben létesült héthektáros horgásztó, amit kék mezőben három nádszál jelképez, valamint a pajzs felső részén lévő hullámpólyák, amik a patakokra utalnak. ■ Munka leszázalékolt asszonyoknak Szorgos munka folyik a foglalkoztató varrodájában A falu déli oldalán, az országúton és á síneken túl, a haranglábbal szemben egy szürke épületben szorgos munka folyik. Asszonyok ülnek a varrógépek mellett az összeszerelő asztaloknál. Bár mindenki keze alatt ég a munka, a hangulat vidám, látszik, hogy jól érzik magukat munkahelyükön. A betérő idegennek eszébe sem jutna, hogy valamennyien csökkent munkaképességűek.- A KE-KO MEDIA Kft. négy esztendeje rehabilitációs célzattal alakult meg itt Mecsekpölös- kén - közölte Horvát Józsefné csoportvezető. - A cég ipari, kereskedelmi és szolgáltató tevékenységet folytat ma már a környék több településén. Pölöskén Olaszországba exportálandó apró játékautók összeszerelését végzik az egyik teremben, míg a másikban varrógépek zakatolnak, itt munkaruhákat varrnak az asszonyok. A piac a munkaruhákra is megvan, így az itt tevékenykedő 25 nő hosszú távú munkára számíthat. A dolgozók közül 15 asszony és lány helybeli, a többiek bejárók. Nekik a cég az utazás költségeit természetesen megtéríti. A dolgozók napi hét órában végzik munkájukat, ezért a minimálbért kapják. Egy-egy nő így keresetével az otthoni kasszát havi 33 ezer forint körüli összeggel tudja bővíteni. Nem kevés pénz ez azoknak, akik másutt semmilyen munkához sem juthatnának. A SZEGFŰ UTCA takaros, módos gazdákról tanúskodó házai A mecsekpölöskei farmer A pölöskei horgásztó felé haladva tűnik elő Dicső János családi vállalkozásának birodalma. A pölöskei gazda fiával végzi a növény- termesztést, állattenyésztést.- Nehéz munka, amit csinálunk, de nem volt más lehetőségünk - vázolta helyzetet Dicső János. - 1992-ben, amikor a magyarszéki termelőszövetkezetet megszüntették, lehetőségünk adódott gépeket, berendezéseket, földet vásárolni. Manapság 140 hektáron termesztünk növényeket, többnyire búzát, árpát, napraforgót, olyanokat, amelyek ezeken a földeken megteremnek. Hizlaldánkban évente kétszer száz sertést nevelünk leadási súlyáig. Sajnos a felvásárlási árak egyre rosszabbak, de mivel erre rendezkedtünk be, kénytelenek vagyunk a hízókkal foglalkozni. A jó középkorban lévő gazda szerint az elmúlt tíz esztendőből nyolc ugyan ráfizetésesnek bizonyult, de a család megélhetése azért biztosított. Dicső Jánosnak tervei is vannak. Új gépek, eszközök vásárlásán töri a fejét, de a hizlaldát is bővíteni szeretné a közeli jövőben. Ahogy elmondta, érdemes, hiszen ha ő majd ki is öregszik- a farmerkedésből, fia viszi tovább a gazdaságot. gáz és csatornázás A jövő: A településen a gázhálózaton és a szennyvízcsatornán kívül gyakorlatilag minden megvan, ám Kürti József szerint ezekre a közművekre sem kell sokáig várnia a lakosságnak. A magyarszéki beruházás folytatásaként Mecsekpölöske és Liget is gázhoz jut. A gázcsonk már a falu határában van, jövő tavasszal el is kezdődik a beruházás. A tervek szerint őszszel már fel is lobban a gázláng a községben. A gázprogramra a falu közel 60 százaléka jelentkezett, ők vállalják a közműfejlesztési hozzájárulás befizetését. A polgármester hozzátette: minél több lesz a jelentkező, annyival kevesebbet kell majd fizetni. Már folyik a kistérségi szennyvízprogram tervezése is, az erre előtakarékoskodó pölöskeieknek a csatornahálózat pár éven belül elkészül. A közelmúltban az ön- kormányzat egy pályázaton 380 ezer forintot nyert számítógép vásárlásra. A computert az önkormányzati munkák megkönnyítésére és kapcsolattartásra, illetve a lakossági igények kielégítésére használják majd. Az árkok minctenütt tiszták Horgásztó - falusi turizmus Mecsekpölöske ékessége, a falusi turizmus fejlődésének letéteményese a héthektáros horgásztó, amely a településtől délre húzódó kies völgyben fekszik. A tavat állami beruházásból a sás- di székhelyű Baranya-csatorna Menti Víztársulat kezdte építeni 1990-ben a Pölöske(régi Pyliske)- patak vizének felduzzasztásával abból a célból, hogy a tó árvízvédelmi csúcstározóként szolgáljon. A Komlói Bányász Horgász Egyesület elnöke, Enyeszti István elmondta, a használati jogért a költségekhez 10 százalékkal az egyesület járult hozzá. A haltelepítés '92-ben kezdődött. A tó különleges adottságai (mélysége, szakadt, köves partjai, az erdő felöli oldalon a halaknak védelmet nyújtva a vízben hagyott bokrok fák) lehetővé tették, hogy a ponty- és keszegféléken kívül jelentős süllőállomány is betelepíthető legyen. A rendkívül jó vízminőség miatt a halastónak minősített tározóban a kecsege is megél, sőt ivadékot is lehet telepíteni. Ahogy azt Enyeszti István hangsúlyozta, az egy-két nyaras pontyok hasonlóan fejlődnek, mint az ivadékgondozásra épített halastavakban intenzíven etetett pontyok. Az egyesület évente átlagosan 80 mázsa kopoltyúst telepít a tóba. 1998-ban egy súlyos iszaplerakódás volt a tóban, melyet a horgászegyesület elnöke szerint a Komlón lévő, de a tóhoz közel fekvő dávidföldi meddőhányó rekultivációs munkálatai okoztak. Idén a munkát végző Mecseki Bá- nyavagyon-hasznosító Rt. a kárt megtérítette, így hamarosan elkezdődhet az eliszaposodott rész A szépséges horgásztó kitakarítása. A tóra jellemző, hogy az ország egész területéről jönnek a horgászok. Az egyesület eddig több nagy versenyt rendezett, jövőre kerül sor a X. Mecsekpölöske Nyílt Horgászversenyre. Mivel az utat az egyesület folyamatosan karbantartja, a tó Pölöske felől könnyen megközelíthető. A település polgármestere, Kürti József, illetve az önkormányzat komoly terveket sző a tóban rejlő turisztikai lehetőségekről. A víz nyugati részén fekvő hét hektárnyi állami tulajdonú erdős, ligetes területet ugyanis önkormányzati tulajdonba kívánják venni a közeli jövőben. Ezen a gyönyörű területen egy ökopark létesülhet sétányokkal, tűzrakó helyekkel, ligetes kialakítással. A tó mellett a horgászni kívánókat kiszolgálandó, a tájba illő esőbeállókat terveznek a falu vezetői felállítani. A tervek szerint az ökopark jó alapja lesz a falusi turizmus mecsekpölöskei elterjedésének. 9 í 1 ft
