Új Dunántúli Napló, 2002. szeptember (13. évfolyam, 238-267. szám)

2002-09-26 / 263. szám

ül 2002. Szeptember 26., csütörtök V I L L A N Y B E MUTATKOZIK 11. OLDAL A kemény munka meghozza gyümölcsét Villány az évszázadok során többször kényszerült arra, hogy ön­nön erejéből, lakóinak áldozatos munkája révén talpra álljon. A kilábalásban mindig szerepe volt a szőlőnek, annak a gyümölcs­nek, melyet már a rómaiak is termesztettek e tájon. Amit pedig az utóbbi években produkált a város, azt többen csodának tartják. A fejlődés ütemét jelzi az a Siklóson gyakran elhangzó mondás is, miszerint fénysebességgel húz el mellettük Villány.- Nincs itt semmiféle csoda, hó­kuszpókusz vagy varázslat, egysze­rűen munka van, mégpedig ke­mény munka mindenki részéről, vagyis magunknak köszönhetjük mindazt, amit eddig elértünk - állít­ja Takáts Gyula, a város polgármes­tere. Eredmény­ben pedig nincs hiány, hiszen az elmúlt évek so­rán vált teljessé a város csatorna- és ivóvízrend­szere, kiépült a digitális telefon- hálózat, a gáz­program révén minden családi por­ta előtt adott a bekötés lehetősége, s elkészült a település intézményei­nek fűtés-korszerűsítése is. Felépült egy új református templom, s a fej­lődés következtében megszaporo­dott köz- és gyalogosutak is meg­szépültek. Utóbbiak a főbb helye­ken immár díszburkolattal rendel­keznek, a tudatos városrendezés egyik szép példájának bizonyítéka, A LAKOSSÁGSZÁM ALAKULÁSA 2700 3848 3048 2896 2783 : 1100 1785 1930 1941 1979 1990 2002 hogy a település látványos pinceso­ra is ilyennel rendelkezik. Amint a polgármester elmondta, lassan befejeződik a pincerendszer megerősítésének munkálata is, a láthatatlan fejlődést hamarosan fel­váltja a látványos, vagyis a föld alat­ti rekonstrukció a felszínen folytató­dik. Az önkormányzat mellett a la­kosság mindig is kivette, kiveszi ré­szét a munkából. Adódik mindez abból, hogy itt minden a szőlő, a bor körül forog, ahhoz pedig szinte nincs is olyan helyi lakos, akinek ne lenne valamilyen módon kötő­dése, lévén a városban élők 85 szá­zaléka rendelkezik ültetvénnyel. Takáts Gyula megfogalmazása szerint a rendszerváltozás utáni kedvezőtlen gazdasági folyamatok ugyan Villányt sem kímélték, ám a helyi gazdák gyorsan felismerték, hogy számukra a boldogulást a magángazdaságok kiépítése jelen­ti. Nem vártak tehát sem „dollárpa­pára”, sem a szájba repülő sült ga­lambra, hanem saját kezükbe vet­ték sorsuk irányítását. A kedvező változáshoz számukra adva volt a kiváló természeti adottság, a szak­mai tudás - nem szabad elfelejteni, hogy már a hazai filoxéravész előtt Villányban 1881-ben kísérleti alany­telep létesült a helyes védekezés megtalálásának érdekében -, mely apáról fiúra szállva az évek során egyre bővül. Ezt a tudást, tapaszta­latot mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy az Év borásza kitüntető címet az alapítás óta négy helyi gazda - Tiffán Ede, Gere Atti­la, Polgár Zoltán, Bock József- is el­nyerte, öregbítve általa a villányi bor, a szakma hímevét. Mint a polgármester elmondta, a bor terén szerencsés helyzetben vannak, lévén a gazdáknak nincse­nek értékesítési gondjaik, a villányi bor ma már mindenütt ismert, elis­merik és becsülik az országhatáron túl is. A jövővel kapcsolatban Takáts Gyula egyértelműen az idegenfor­galom fejlesztése mellett száll síkra, mint mondja, szeretnék elérni, hogy kiépüljön egy olyan kerékpár­út, mely a Dunától a Dráváig vezet a városon át, valamint a helyi szállás­turisták ne csak „jöjjenek, lássanak, szeressenek bele Villányba”, ha­nem több időt is eltöltsenek a város­ban, ezért is támogatja az önkor­mányzat a fogadóhelyek számának növelését. Szintén a vendégek meg­Vokány Kisbudmér „ 'i Ivánbattyán A o o Palkonya Q Oócsa Kistútfalu A _ O . Kisjakablaba fS*“ mgnin* äcT** yy ° cr— a Siklós Q _ Nagyharsány , ,,U Magyarboly A közelmúltban adták át az új posta épületét helyek bővülése is kívánatos lenne az utóbbi évek e téren történt fejlő­dése ellenére. A város a vendégcsa­logatás terén több programot is ren­dez minden évben, a turistákat nya­ranta a Ha péntek, akkor Villány el­nevezésű rendezvénysorozat várja, ősszel pedig a szüreti fesztivál kere­tében a Bacchus-napok. Idén erre október 4-én és 5-én kerítenek sort. Cél, hogy a programok alkalmávál a tartását szolgálja majd az a szabad­időközpont is, melynek felépítését a közelmúltban vették .tervbe. Az épületegyüttesnek a helye már adott, azt a megújult Borászati Rt. lebontásra váró tározóinak helyén kívánják megvalósítani.- Célokban és tervekben nem szenved hiányt a város - mondja Takáts Gyula. Remé­nyei szerint ezek közül sokat sikerül majd megvalósítani. A közös siker, a település fejlő­dése érdekében vállt vállhoz vetve küzdenek a jövőben is. A városban ezt mindenki együttes erővel akarja, az ön- kormányzati képviselők pél­dául lemondtak tiszteletdí­jukról is - az összeget szintén városfejlesztésre fordították -, nin­csenek meddő politikai viták. A pol­gármester fogalmazása szerint eze­ket ők nem engedhetik meg maguk­nak, a döntéseket mindig közösen hozzák, a végrehajtásra váró felada­tokat pedig követkézetesen végigvi­szik. Lehet, hogy ez (is) a villányi cso­da egyik titka? Szakemberképzés a jövőnek Nyitnak a külföld felé A Teleki Zsigmond Szakképző Is­kolában idén közel 600 diák foly­tatja tanulmányait. A fiatalok az intézményben a borászat rejtel­mei mellett - melynek elsajátítá­sára az ország minden szegleté­ből érkeznek tanulók - a dísznö­vény-, és zöldségtermesztés tudo­mányát ismerhetik meg a képzé­si időszak alatt. Az iskola az el­múlt évtől a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium sa­játjaként üzemel, az intézmény fejlesztéséhez a fenntartó - eddig is - jelentős összeggel járult hoz­zá. Ennek keretében teljesen megújul a^ szakképző kollégiu­ma, ahol már a mai kor követel­ményeinek megfelelő 2-3 ágyas szobákat alakítanak ki. Az intézmény önálló tanpincé­vel és borfeldolgozóval rendelke­zik. Előbbi - mely még a második világháborúban rongálódott meg - az önkormányzat által finanszí­rozott felújítást követően került az iskola birtokába. Ismét jó évjárat várható A villányi borok kiváló minősé­gében a gazdák szeretetén, ta­pasztalatán és szakértelmén túl jelentős szerepet játszik a táj földrajzi adottsága, így a napsüté­ses órák magas száma, a talaj mi­nősége is. S amikor „minden ösz- szejön”, vagyis az emberi tudás mellett az időjárás is kegyeibe fo­gadja a borászokat, akkor kiváló nedűk töltik meg a pincéket. A szakértelem jelentősége az idei év várható minőségéből de­rül ki, az időjárás szeszélye ugyanis fokozott figyelemre in­tette a gazdákat. A növénnyel va­ló törődés pedig a jelek szerint meghozta, meghozza gyümöl­csét. Amint azt Szende Gábor hegy­bíró elmondta, a már szüretelt kékoportó mustfoka is jelzi, hogy idén ismét nagyon jó borokra le­het számítani a később szürete­lendő fajtáknál is. Ezek körébe tartozik a cabernet franc - e csúcsminőséget termő fajta a vi­lág legkiválóbb vörösborainak egyik admirálisa -, melynek put­tonyokba kerülése november ele­jére várható, a táj klimatikus adottságaiból adódóan ugyanis ekkorra érik be a megfelelő sav­összetétel és a cukortartalom. ■ Villányban a közelmúltban kezd­te meg tevékenységét a családse­gítő szolgálat, mely a várossal együtt jelenleg 10 településen lát­ja el a szükséges teendőket. Mun­kában pedig nincs hiány, amint azt Vastag Judit, a szolgálat veze­tője elmondta, mára mind töb­ben keresik fel őket, az emberek szinte „egymásnak adják a kilin­cset”. Az intézmény a jövőben sze­retné mind jobban kibővíteni te­vékenységét, ezek körébe tarto­zik egy alapítvány létrehozása, melynek keretében a szociálisan hátrányos .helyzetű családokon kívánnak segíteni. A siker érde­kében még novemberben jóté­konysági bált rendeznek, mely­nek bevételét e célra fordítják. Másik tervük egy 500 órás szö­vőtanfolyam megszervezése, mellyel szakmát kívánnak adni az érdeklődő nők részére. E ter­vüket a munkaügyi központtal közösen valósítják meg. A szol­gálat igyekszik külföldi partne­rekre is szert tenni, Vastag Judit tájékoztatása szerint Hollandia és Németország felé nyitottak a közelmúltban. E téren jelenleg a kapcsolatok kiépítése történik. Az intézmény jelenleg négy munkatárssal, illetve egy pszi­chológussal látja el feladatát, utóbbi az óvodákban kiscsopor­tos foglalkozások keretében a ké­sőbbi magatartásbeli zavarok megelőzéséért küzd. Reményeik szerint hasonló foglalkozásokra a jövőben az általános iskola első osztályában is sort keríthetnek, sőt a szakmunkásképző iskolá­ban is szeretnének ilyen jellegű tevékenységet indítani, amennyi- be'n annak vezetőjével megegye­zésre jutnak. Az intézmények pedig minde­nütt pozitívan állnak a kérdés­hez, mint a vezető elmondta, Vil­lányban érvényesül a testőrök jelmondata: „Egy mindenkiért, mindenki egyért!” Mindez kitű­nik abból is, hogy az intézmé­nyek mellett a helyi cégek, vállal­kozók is segítik tevékenységüket, ennek köszönhető például, hogy a nyár folyamán - a napközi, il­letve óvodai ellátás szünete alatt - több mint 70 gyermek számára tudták biztosítani az étkezést egy helyi étteremben. A rászorultak számára indított - s azóta folya­matos - ruhagyűjtési akciójuk pedig olyan sikeres, hogy immár rendszeresen tudják segítem az arra rászorultakat. Remélik, a külföldi kapcsolatok kiépülését követően ebbéli munkájuk még sikeresebb lesz. A TELEPÜLÉS CENTRUMÁBAN hamarosan elkészül az üzletköz­pont, melyben az üzletek mellett a felsőbb szinteken lakások kerül­nek kialakításra ■ A VÁROS TÖRTÉNELME A római birodalom Krisztus születése táján foglalta el Vil­lány környékét, s bár ebből az időből nagyobb telepü­lést nem sikerült kimutatni, a tartós megtelepedést bizo­nyítja egy szőlőtelepítést megörökítő oltárkő, melynek felirata 400 arpensis - 50 hektár - új telepítésről szól. A honfoglalást követően tiszta magyarlakta területté vált Villány és köfnyéke. A jelenleg ismert első okleveles említése 1352-ből va­ló, ettől kezdve azonban több névváltozatban - Villám, Viglam, Vilha, Villiam, Vykam - is szerepel. A török hódoltság ideje alatt a településről tel­jesen eltűnt a magyar lakosság, 1697-re a községnek mintegy 100 - zö­mében rác - lakosa van, a szám 1715-re 250-re nő. Az 1720ras pestisjár­ványt követően a település lakosságszáma ugrásszerűen emelkedik, az új honfoglalók elsősorban Délnyugat-Németországból érkeznek. A döntően szőlőművelésre alapozott gazdasági szerkezetben kiemelt sze­repet játszott a kereskedelem és az ipari tevékenység, a község kőbányái és mészégetői a régió fontos szállítóivá váltak. A település a pécs-mob- ácsi vasútvonal megépítésével kapcsolódik be a nemzetközi gazdasági vérkeringésbe, 1900ban - a környéken egyedülálló módon - a népes­ség 9,7°/<rä tartotta el a kereskedelem, míg 19 százaléka az iparból élt. Az I. világháborút követően az új országhatár megvonásával a település ipara és kereskedelme elvesztette korábbi bázisait, elszigetelt helyzetbe került, a gazdasági növekedést a szőlő hozta el. A fejlődés eredményeként 1938. január 1 -jén Villány a Baranyavári járás székhelye lett. AII. világháborúban vasúti csomópont-jellege miatt komoly károk érték a községet, az anyagi áldozatok azonban eltörpültek az emberi tragédiákhoz képest. A háborút követően a kitelepítéseknek és meneküléseknek kö­szönhetően a magukat németeknek vallók 40 százaléka új hazába költö­zött. Villány az ismételt talpra állásnak köszönhetően az 1950-es években újra járási székhely rangra emelkedett, míg a városi címet 2000. júliusá­ban nyerte el. Polgármester: Takáts Gyula (48 éves). Képviselők: Bock József György (54), Csizmadiáné dr, Zeitvogel Terézia (53), Gere Attila (48), Hábel Szaniszló (58), dr. Kottlár Gábor (52), Maurer György (62), Tegzes Emil (55), Tengler János (60), Ugor Ferenc A VÁROS KIEMELT FIGYELMET FORDÍT az iskolák fejlesztésére. Felvételünkön a régi iskola felújított része látható. ■ Programok műkedvelőknek is Az ország szőlőtermő tájegységei közül elsőként alakított borútegye- sületet Villány, Siklóssal karöltve, még 1994-ben. A közel egy tucat te­lepülés által életre hívott társulás nem titkolt célja az idegenforgalom növelése, melynek érdekében az elmúlt évben nonprofit módon üzemelő utazási irodát is létrehoz­tak. Amint azt Becker Leonóra mene­dzser elmondta, mára több meat programajánlat közül választhat­nak az érdeklődők - így például kü­lön természeti, művészeti, illetve exkluzív bortúra -, amelyek immár az interneten keresztül is megis­merhetők. Az egyes túrák termé­szetesen nem csak borkóstolásból állnak, hanem a szervezők igye­keznek mindent megmutatni a mintegy 30 kilométer hosszan hú­zódó borút látványosságaiból is. Az egyes csomagokban ezért éppúgy megtalálható a lovaglási lehetőség, mint a hajós kirándulás a Dráván. A menedzser tájékoztatása szerint eredetileg két évet adtak a borút alapította utazási iroda, s az általa biztosított programok országos és nemzetközi megismertetésére, azonban már az eddigi fogadtatás alapján elmondható, hogy a kilátá­sok kedvezőek. Elhangzott, a jövő­ben - épp a vendégsereg megtartá­sa érdekében - az önkormányzatok számára külön feladatként jelent­kezik a tájegység miliőjének meg­óvása, az utak állapotának javítása, parkolók, hulladékmentes környe­zet biztosítása. Mindemellett arra is különös figyelmet kell szentelni, hogy a felfedezések hatására a „kí­vülről érkezők” - mindazok a vál­lalkozók, akik csak anyagi hasznot látnak a borút biztosította lehetősé­gekben - ne alakíthassák át saját szájuk íze szerint a környezetet. E téren meg kell találni azt az arany középutat, ami.által megmarad mind az archaikus népi környezet, mind a csúcsborok alkotta, jelenleg tapasztalható szerves egység. villany, dunantutinaplo. hu Az összeállítás a villányi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Kótány Jenő ____ 4 l 4 A szakiskola tankertjében, fóliásában sajátítják el a diákok a szakma mesterfogásait A város gazdái (50). Jegyző: Kiss Sándomé dr. Német kisebbségi önkormány­zat: Tröszt Erzsébet (48), Eckhardt Jánosáé (56), Czinczámé Gettó Dalma (29), Neizer Zoltánné (45), Szendéné Arnold Katalin (59). ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents