Új Dunántúli Napló, 2002. szeptember (13. évfolyam, 238-267. szám)
2002-09-25 / 262. szám
8. OLDAL SZENTLÁSZLÓ BEMUTAT K 0 Z I K 2002. Szeptember 25., szerda Szentlászló, a Zselic gyöngyszeme A település mindig is a térség központjának számított, ezt a funkcióját az önkormányzatiság visszaállításával is megtartott. Körjegyzőségi, egészség- ügyi központ, a térségi sport egyik fellegvára. A megyében úgy ismerik a települést, hogy itt olyan emberek élnek, akik igényesek önmagukkal és a környezetükkel szemben.- Hát igen, igyekszünk úgy dolgozni, hogy a faluban rend és tisztaság uralkodjon - mpndja a polgármester, Bognár József. - Úgy érzem, nem véletlenül szerepeltünk jól a Virágos Magyarországért pályázaton, hiszen itt az idegen ápolt, virágos környezettel találkozik. A LAKOSSÁGSZÁM ALAKULÁSA 9721 — 856 _ 908- 885 1930 1970 1996 2002 ■ Csebényo pBotdogasszonyfa Horválhertefend lukáfa Somogyhárságy SZENTLÁSZLÓ* Alma- olba,a mellék Szutimán ÖSomogyviszló 0Somógyhátvan o Csertő Somogyepáti 9 / .. ‘ Zsibót oPátepqklosi 1 o Becefa Tótszentgyörgyr~ ry 9 ° ISzigetvár^: ,,oAlmáskeresztúr Dinnyeberki Nyugotszenterzsébet J? , Nagy- Nagyváty fjeferd j Botykapeterd j Kacs^ta Mindezt az utóbbi években megvalósított beruházások is alátámasztják. Egészséges ivóvízhez 1996-ban jutott a község, ekkor alakították ki az új vízműtelepet, tájba ülő vízházat építettek. Felújították a polgármesteri hivatalt is, s új köztéri szobrokat helyeztek el, többek között ebben az évben avatták a község névadója, Szent László király hermáját, a temetőhöz vezető út mentén pedig a kitelepítés 50. évfordulójára a megbékélés és szeretet szobrát állították fel (Anya gyermekével, 1998, Vanyur István, szigetvári szobrászművész alkotása). Az új sportcentrumot két évvel ezelőtt adták át, tavaly pedig az önkormányzati területen épült takarékbank épületét vehette igénybe a falu lakossága. A Szigetvári Takarékszövetkezet helyi fiókja a falj központjában- Nagy gondot fordítunk a kapcsolatok ápolására, a közösségi rendezvényekre - folytatja a falu első embere. - Kétévente megrendezzük a faluból elszármazottak találkozóját, mondhatom, nagy sikere van ezeknek a rendezvényeknek. Több mint 22 éve van kapcsolatunk a horvátországi Brezovac településsel, a rendezvényeinken rendszeresen részt vesz a szlovákiai Naszvad község kultúrcsoportja, valamint a véméndi, lippói német nemzetiségi kultúrcsoport és a Zengővárkonyi Népiegyüttes. Kiemelt értéket képvisel községünkben a nyugdíjasklub tevékenysége, az idős emberek igen hatékony programokat megvalósító közösséget hoztak létre. Évi rendszerességgel gyermek és felnőtt kézművestáborokat rendezünk, szeretnénk újabb művészi alkotásokkal gyarapítani a falu köztereit. A kulturált településkép folyamatos karbantartására pedig három falugondnokot alkalmazunk. A jövő nagy tervei között szerepel az új településközpont kialatótása. A terv már készül, mégpedig német mérnöki iroda közreműködésével. Az elképzelések szerint itt lesz majd a polgármesteri hivatal, az ifjúsági és az idősek klubja. Az iskola, óvoda, védőnői szolgálat, fogászat már most is azon a környéken van. A tempBognár József polgármester a Szent László hermáját ábrázoló szoborral lom felújítása már megtörtént, a templompark kialakítása van még hátra. A Zrínyi utca egységes fásítását is megoldják, új fiókpatikát alakítanak ki, látványtavat is szeretnének létrehozni. A sportcentrum mellett pedig sétányok létesülnek. Az már csak természetes, hogy a járdákat, árkokat folyamatosan karbantartják.- Szép ez a település, s ezt nemcsak én mondom, hanem azok is, akik a faluban - ha csak egy pár órára is - megfordulnak. Én azt vallom, községünk a vállalkozások, kézművesek és a sport települése, egy látogatónk viszont úgy vélekedett: Szentlászló, az bizony a Zselic gyöngyszeme. A FALU TÖRTÉNELME Az Árpád-korban fejedelmi szolgáltató népek, kanászok laktak ezen a területen, amelyet I. László a pannonhalmi bencés apátságnak adományozott. Az adományozó szent király tiszteletére nevezték el Szentlászlónak. Az írott forrásokban 1237-40 között bukkan fel e név „duó vilié, que vulgo appelantur Sancti Ladizlay” (két falu, amelyet közönségesen Szentlászlónak hívnak, a másik község a határában lévő Kisszentlászló lehetett). A falu az 1300-as években csere útján magántulajdonba került. Néhány nagyobb birtokosa a Széchenyi, a Festetics és a Bolza családok voltak. A török hódoltság alatt valószínűleg nem lakták folyamatosan a helységet, majd ezt követően horvátok népesítették be. 1744-ben Festetics Lajos németeket telepített le, a falu hor- vát lakóit Toponárra költöztette, akik közül később többen visszajöttek. A19. század első harmadában tovább tartott a németek érkezése. A községből 1948-ban több mint 200 német lakost telepítettek ki, 1947-48-ban pedig mintegy 300 fő felvidéki magyar került ide. Folyamatosan fejlődő település. A környező községek gazdasági, körjegyzőségi, egészségügyi, kulturális és oktatási központja. * Felújították a templomot Kézművestáborok Iskola a 19. századból Egykoron a Zselic legszegényeb mányokból jórészt sikerült a települése először a szentélyt épí- templomot újjáépíteni, felszente- tette meg, majd amikor jobb lésére (a megáldási ceremóniát anyagi körülmények közé kerül- Mayer Mihály megyés püspök tek, már a tornyot is felépítették. A gondok zömét az elmúlt években ez okozta,- ugyanis a toronyépület fokozatosan elvált a szentélytől (ez év elején már 43 centiméter volt a nyílás), amelynek következtében megrokkant a kórus, az orgonát is le kellett bontani. A tetőszerkezet is több mint 100 évig bírta az időjárás viszontagságait, a sorozatos beázások miatt felújítása már nem tűrt halasztást. Ez év elején összefogott az önkormányzat és az egyházközség, valamint az 1992-ben alakult Szent László Közalapítvány, elkészítették a felújítás költség- vetését, a végösszeg közel 10 millió forint volt. Ennyi pénz tartotta) szeptember 22-én került természetesen nem állt rendelke- sor. A teljes befejezéshez még zésükre, éppen ezért felhívást in- szükséges csaknem 3 millió fo- téztek a faluból elszármazottak- rint, amely összeget a németor- hoz, a község lakóihoz, a vállal- szági Würzburgban szeretnék közökhöz, a miniszterelnökhöz, összegyűjteni, a Szent Elizabeth a megye vezetőihez, országgyűlé- és a Heiligenkreutz plébánia kosi képviselőkhöz. Az eddigi adó- zösségen keresztül. ___________■ A község felújított-temploma Hagyományos rendezvények nyaranta a kézművestáborok. Az idén már tizenkettedik alkalommal szervezte meg a település a gyermek, és kilencedik éve a felnőtt kézművestábort. A résztvevők megismerkedhetnek a népi kismesterségekkel, a kézműves hagyományokkal: többek között szőnek, nemezeinek, csuhéznak, vesszőt, gyékényt és szalmát fonnak, gyöngyöt fűznek, gyertyát mártanak. A 35-40 fős gyermektáborban elsősorban az iskola tanulói vesznek részt, de fogadnak tanulókat a kistérségből is. A 20-25 fős felnőtt tábor már országos szervezésű, s célja - mivel a résztvevők csaknem mind pedagógusok, közművelődésben dolgozók - a továbbképzés. A tábornak az iskola és a kézművesműhely ad otthont, a költségeket nagyobbrészt a sikeres pályázatok biztosítják. A tábor vezetői Budai György- né és Budai Kinga, szakmai segítői a faluban élő kézművesek, pedagógusok__________________■ Tá mogató a bank Bankot sok szempont egyidejű figyelembevételével választ az ember, s ez még inkább igaz, ha egy testületé a választás joga és kötelessége. Vajon miért döntöttek a szentlászlóiak a Szigetvári Takarékszövetkezet mellett, hogy ennél a pénzintézetnél nyissák meg számlájukat? Amikor 1994-ben a község polgármesterének választottak - válaszol Bognár József - kész elképzelésekkel tértem vissza szülőfalumba. Ennek egyik eleme volt, hogy a Kossuth, a Zrínyi és a Rákóczi utcák találkozásánál egy igencsak elhanyagolt területen új takarékszövetkezeti fiókot kellene nyitni. Az elképzelés megvalósításához sikerült megnyerni a bank vezetőit is. És ami igazán a váltás mellett szólt, hogy az önkormányzat a bankfiók nyitásával helyben tudta intézni a pénzügyeit. Úgy vélik, az idő igazolta a döntés helyességét, ráadásul a bank jelentős szponzori tevékenységet is .folytat a faluban. Támogatják az elszármazottak találkozóit, a sportot, az iskolát és a nyugdíjasklubbot.____________■ Az iskolában közel 150 szentlászlói és környékbeli gyerek tanul A település iskoláját még 1839- ben alapították, azóta is a környék oktatási központjának számít. Jelenleg a 131 tanulót 16 pedagógus oktatja a tudományokra. A helyi gyerekeken kívül a környék településeiről, Boldogasszonyfáról, Antalszállásról, Terecsenyből járnak az intézménybe. Az óvodában 50 gyerekkel foglalkozik a 4 pedagógus. Az intézményben a hagyományoknak megfelelően német nemzetiségi nyelvoktatás folyik, heti öt órában. A tanórán kívüli foglalkozások nagyon sokfélék, az alsó tagozatos tanulók részt vehetnek számítógépes, labdarúgó, rajz- és kézműves szakkörökben. A felső tagozatosoknak kézilabda, labdarúgás, könyvbarát, rajz, honismereti, kézműves és német szakkörökben tölthetik el a szabadidejüket. Ezen kívül minden tanuló látogathatja a könyvtárat, részt vehetnek alapfokú német nyelvvizsgára, a továbbtanulásra való felkészítésen is. A múlt év óta művészeti tagozat is működik az iskolában, jelenleg társastáncot is tanulhatnak a diákok. Az elmúlt években a legkiemelkedőbb eredményt az országos elektrotechnikai fizikaversenyen, a második helyezéssel érte el az iskola. A kisiskolák országos leány kézilabdatornáján a szentlászlói csa- pat harmadik lett. ____________■ Pa sztorek-dinasztia Sohasem hirdettünk, mégis tele vagyunk munkával A családi házuk utcafrontján cégtábla hirdeti: Pasztorek József épület- és bútorasztalos, üveges és képkeretező. Az udvarban három műhely, a lakásban szinte minden bútor a mester keze munkáját és szakmaszeretetét dicséri.- Odahaza, a felvidéki Nasz- vadon lestem el a nagyapámtól a fa farigcsálásának fogásait, cso- da-e, ha 1943-ban beálltam asztalosinasnak - emlékezik vissza a kezdetekre a nyugdíjasként még mindig tevékeny Pasztorek József. - A mesteremet elvitték katonának, 1948 őszén minket meg idetelepítettek Szentlászlóra. Vagy tizenkét éves késéssel tehettem le végre -a szakmunkás- vizsgát, de nem mindig dolgoztam a szakmában, voltam postai kézbesítő, 26 éve viszont önálló iparosként dolgozom. Ifjabbik fia, a szintén József névre hallgató Zalaegerszegen végezte el a faipari szakközépiskolát, édesapja nyugdíjba vonulása után ő viszi tovább műhelyt.- Sohasem kellett hirdetnünk magunkat, mégis mind a mai napig tele vagyunk munkával. Apámmal, meg három alkalmazottal győzzük is a megrendelések teljesítését. Nagyobb műhelyre nem is vágytam, egyedi darabokat gyártunk, arra meg elegendő ez a helyiség is.- Nincs annál szebb, mint amikor az ember belefelejtkezik a munkába - veszi át a szót az idős mester -, élvezi, szereti amit csinál, hogy mivé tudja formálni a fát. És az sem utolsó szempont, hogy a megrendelő elégedettsége is jóleső érzéssel tölt el mindany- nyiunkat, hiszen ez nem jelent mást, mint hogy jól végeztük munkánkat. ÚJ HÁZAK ÉPÜLNEK. A településen töretlen az építési kedv, egyre többen vállalkoznak új családi otthon felépítésére. A Pacsirta utcában hamarosan 4 ház építkezése fejeződik be, az építtetők már e hét végén beköltözhetnek az új otthonukba. ________________________________ ____ ■ A település gazdái A polgármester Bognár József (51 éves, főállású polgármester), alpolgármester Paróczi József (57, térségi menedzser). A testület tagjai: Bencze Antal (61, nyugdíjas), dr. Bengemo Miklós (59, háziorvos), Fümstein János (46, mezőgazdasági vállalkozó), Golob István (46, iskolaigazgató), Budai György (59, vízmű alkalmazott), Pasztrorek József (46, vállalkozó). Körjegyző dr. Szilas Tamás. A település plébánosa Hegedűs János. A sportegyesület elnöke Paróczi József a nyugdíjasklub elnöke dr. Molnár Józsefné. A Magyar-Német Kulturális Egyesület elnöke Fáth Andrásáé. A Szent László Közalapítvány elnöke Cziner Gábor. ■ szentlászló. dunantulinaplo. hu Az oldal a szentlászlói önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Békéssy Gábor
