Új Dunántúli Napló, 2002. szeptember (13. évfolyam, 238-267. szám)

2002-09-25 / 262. szám

í H 2002. Szeptember 25., szerda ERZSÉBET B E MUTATKOZIK ■ 9. OLDAL Erzsébet: pályázatok a jövőért. A dombok szelíd hullámai közt elfészkelő Erzsébetet, amely­nek a jövőjét az utóbbi évek beruházásai is megalapozzák, lassan felfedezik „messziről jött” emberek is, és tény, hogy az itt élők - újabban a fiatalok is - ragaszkodnak a falujukhoz. Mint a polgármester asszony, Sá­gi Józsefné elmondta, 1985 óta dolgozik a helyi közigazgatásban, a falu életét, gondjait a korábbi ciklusok alatt a szó szoros és jel­képes értelmében is „hivatalból” kísérte végig.- Rábeszélésre indultam az 1998-as választáson, és talán nem csak én tapasztaltam úgy, hogy korábban a község nem mindig élt a kínálkozó lehetőségekkel. Ez a munka teljes embert kíván, és egy viszonylag fiatal testület van a segítségemre, összeszokott csapat, amely minden újra és jóra fogékony. Bizalom veszi körül a munkámat, nagyon jó érezni, hogy az idősebbek közül is van­nak, akik mondják, hogy ne hagy­A LAKOSSÁGSZÁM ALAKULÁSA ..."n 345 343 jam őket cserben. Nagyon szép tájon élünk, két holland vásárolt 1990 1996 2002 Sági Józsefné polgármester asszony már nálunk házat, de itt van háza Pinczehelyi Sándornak, a neves festőművésznek is. Erzsébet kör­jegyzőség, amely korábban is székhelyközsége volt a környező aprófalvaknak. Volt tejcsarno­kunk, amelyben most egy kis bolt üzemel; a hetvenes évek közepén a körzetesítéssel vitték el Mária- kéméndre az iskolát - az alsó tagozat 1991-ben került vissza. Pécsvárad közelsége a munka­hely és a szolgáltatások szem­pontjából is sokat jelent.- A nyolcvanas évek közepétől van vezetékes ivóvizünk, útjaink állapota jónak mondható, a gáz­beruházásra most kerül sor. Sok milliót emészt föl a pályázati tá­mogatással megvalósuló pinceprogramunk - a gyakran az utcák alatt meghúzódó pincék töme­dékelése. Ezeknek a munkáknak a felénél já­runk. Árkokat rendez­tünk, partfalat építettünk az utóbbi években, felújí­tottuk a művelődési há­zat, új buszmegállókat építettünk, korszerűsítet­tük a közvilágítást. Intéz­ményeinket - amelyekbe többször betörtek a kö­zelmúltban - riasztóberendezé­sekkel láttuk el. Szabadtéri pado­kat helyeztünk ki, virágosítottunk - kapcsolódva a Kincses, virágos Baranyáért megyei pályázathoz. Az önkormányzat számítógépes parkjának fejlesztésére közel fél­millió forintot nyertünk - most fo­lyik a gépek beszerzése. Rendkí­vül fontos az idős emberek szá­mára a jelzőrendszeres szociális gondoskodás - minden idős em­ölovászöefény Munkával telő hétköznapok Korántsem jellemző a munkanélküliség a településre: ez egy­aránt köszönhető Szederkény és Pécsvárad közelségének, va­lamint a helyi vállalkozókedvnek. Szederkényben egy műszeripari cég üzeme közel 200 nőnek, köz­tük legalább egy tucat erzsébeti lánynak-asszonynak ad munkát. Körülbelül ennyien dolgoznak a község legnagyobb munkáltatójá­nál, az önkormányzatnál és intéz­ményeiben is, munkát kínál az Agrover Rt. közeli szilágypusztai üzeme; és a korábbi nagy munka­adó, a kátolyi Új Élet Termelőszö­vetkezet utódcégénél, a szarvas­marhatelepen is dolgoznak még néhányan a faluból. Két háznál van 3-4000 darabos brojlercsir- ketelep családi vállalkozásban al­kalmi munkát kínálva. Mindig van megbízása az ipari jellegű szolgáltatást végző, és a környé­ket ellátó kisvállalkozásoknak is. A férfilakosság egy jó hányada építőipari vállalatoknál dolgozott korábban - ennek a hagyomány­nak is tükre, hogy a mesterembe­rek közt asztalos, szobafestő és több kőműves is van. Augusztus­tól helyben foglalkoztat 16 reha­bilitációra szoruló embert a B­A szarvasmarhatartás hagyománya nem tűnt el a faluból Mann Bt. csökkentett munkaidő­ben. A munkavállalók jó része Pécsváradra, Pécsre, Szeder: kénybe, esetleg Mohácsra ingá­zik. A porták­ra, kertekbe be­tekintve szép gyümölcsösö­ket, konyhaker­teket találni. Az ápolt kertek nem csupán mérsékelt jöve­delmi viszo­nyokat sejtet­nek, sokkal in­kább a helyiek szorgalmáról tanúskodnak. Az utóbbi évek- Tolnai János a szüretre ben rendsze­ressé váltak a borversenyek is a községben. A környező lankákat főként a fehérszőlők kedvelik, az erzsébeti pincesor gazdái várha­tóan az idén is kiváló borokkal rukkolnak elő. Most még a szep­temberi napfénytől langyosak a völgy felé néző présházak falai, az egyik előttTo/nar János készíti elő hordóit a szüretre, benn a présházban pedig oklevelek sora tanúskodik a szőlősgazda szakér­telméről, gondosságáról. Tolnai János azt is elárulja, hogy az idén ugyan kevés szőlő termett, de ami van, az tizenhét és fél fokos, és ki­tűnő bort ígér. Takarékszövetkezet, posta, há­ziorvos, két vegyesbolt, vendég­készül lő, - lehet sorolni Erzsébeten is, ahol Pécsvárad és Szederkény közelsége és a viszonylag elfo­gadható közlekedés miatt sem kell a szolgáltatásokra panasz­kodniuk. Növekszik a figyelem a község iránt, a népességfogyás megállt, annak ellenére, hogy öregedő falu - a 343 lakosból 130-an nyugdíjaskorúak, míg a 6- 18 évesek most éppen félszázan vannak. Ám az idősek életét is fi­gyelem kíséri a másutt is szoká­sos karácsonyi segéllyel, és az októberben első ízben megren­dezett idősek napjával. ____________A FALU TÖRTÉNELME______________ Az őskortól fogva lakott, a Lengyeli kultúra emlékeiben, lelet­anyagában gazdag település közlekedési utak csomópontjaként vált jelentőssé a középkorban. A falut átszelő illetve érintő pata­kok mentén malmok épültek, a XVIII. században már malomköz­pontként tartják számon a lakosságát tekintve magyar települést. Barokk stílusú katolikus temploma 1774-ben épül Szent Erzsé­bet tiszteletére egy középkori román templom helyén. Nevét is innen kapja. Mellette több száz éves harangláb nyújt látnivalót. A község a XVIII. század végétől, a német betelepítések idején in­dul fejlődésnek, 1880 után vallási központ, körjegyzőségi szék­hely fejlődő kisiparral, élénk mezőgazdasági árutermeléssel. A népességszám a hetvenes évektől kezd csökkenni, ma 340 kö­rül mozog. A mezőgazdasági hagyományát, a háztáji kisterme­lést ma sem adta fel a község, amelynek a fejlődése az ezred­forduló táján gyorsult fel egyre javuló életfeltételeket, kielégítő infrastruktúrát kínálva. A barokk templom és a harangláb Partfalak, pincék, házak Öreg harangtorony, magasodó partfalak, mélyben meghúzódó pincék, szép régi házak jellem­zik Erzsébetet. Lesz mit megfogalmaznia a készü­lő rendezési tervnek, hiszen a 110- 115 erzsébeti háznak a jórésze öreg már, számos hordozza a magyar vagy a német paraszti építészet ér­tékes, esetenként műemléki véde­lemre szoruló jegyeit. Vannak köz­tük hosszú tomácú sváb házak és egy-egy módos, klasszicista ma­gyar parasztporta is. Érték a község 1774-ban emelt barokk temploma, melyet a Szent Erzsébetről elneve­zett románkori templom helyén emeltek. Kuriózum és jellegzetes látnivaló a széles, fából épített ha­rangláb, amely háromszáz éves le­het. Az önkormányzat tervei közt szerepel a présházakhoz vezető út kiépítése, és nem utolsósorban tel­kek kialakítása az ideköltözők szá­mára, akik egyelőre egy-egy idős ember házát megvásárolva tudnak letelepedni Erzsébeten. A számok tükrözik a pinceprogram nagysá­gát: 1999-ben pályázati támogatás­sal 7 milliót költöttek a feltárt pin­cék tömedékelésére - ezzel párhu­zamosan 3,5 milliót támfalépítésre -, 2000-ben 6 milliót, tavaly 3 milli­ót az idén pedig 3,2 milliót kellett szánni erre, és az elmúlt időszak­ban zajlottak le az árokburkolás milliókat követelő munkái is. A KÖZSÉG VEZETŐI. Polgármester: Sági Józsefné. (44 éves, köz- tisztviselő). Alpolgármester: Horváth János (44, mentőgépkocsi-ve­zető). Képviselők: Appl János (43, esztergályos), Hohmann Jánosáé (38, körzeti ápolónő), Gyenis Ferenc (34, szobafestő és mázoló), Tol­nai János (38, gépkocsivezető). A Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke: Petrovics István, tag­jai Harmati György és Horváth Ferenc. Erzsébet körjegyzőségi szék­hely, amelyhez Kátoly, Szellő és Kékesd tartozik. Körjegyző: dr. Ku- rucsai Andrea. Háziorvos: dr. Szőke Beáta. Az Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda megbízott veze­tője Rattingné Gerst Gyöngyi. Óvodavezető: Gyenis Jánosáé. Az ön- kormányzat címe 7661, Fő út 135. Tel.: 69/351-101.______________■ erzsebet.dunantulinaplo.hu Az oldal az erzsébeti önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Bóka Róbert Kisiskola a minőségi oktatásért Kilenc település intézménye társult A szülők számára is rendkívül fontos, hogy az óvoda mellett alsó tagozatos iskola is legyen Erzsébeten - fogalmaz Rattingné Gerst Gyöngyi tanítónő, az Általános Iskola és Nap­közi Otthonos Óvoda megbízott vezetője. A nagyon szép, klinkertéglás iskola- épület fák, örökzöldek gyűrűjében várja a nebulókat, tágas belső terek­kel. Megkapóan szép intézmény­ben tanulhat a 17 kisdiák, akik kö­zül heten erzsébetiek, ugyanennyi­en járnak át Kékesdről, ketten szel- lőiek, egy tanuló pedig pécsváradi. - Küenc tanulóval indult az iskola 1991-ben, akkor még csak épület al­só szintjén volt oktatás - azaz osz­tatlan iskola volt - mondja Rattingné Gerst Gyöngyi tanítónő. - Az 1994/95-ös tanévtől lett kialakít­va a két felső tanterem is, azóta a ta­nítás osztott, az elsősök és a negye­dikesek, valamint a másodikosok és a harmadikosok alkotnak egy­egy osztályt felmenő rendszerben. Negyediktől német nyelvet is taní­tunk. A diákok száma 1996-97-es tanévben 29-re emelkedett - ennyi­en voltak a következő tanévben is.- A közgazdasági egyetemen ta­nulva váltottam át a tanítói pályára, és nem bántam meg, ezt érzem hi­vatásomnak. Zengővárkonyban édesanyám is ilyen kisiskolában ta­nított, szándékosan jöttem ebbe a családias légkörű iskolába. Pécsvá- radon is tanítottam, és úgy tapasz­talom, itt Erzsébeten a gyerekek nyugodtabbak, nagy átlagban a csa- • ládi háttér is kiegyensúlyozottabb, kevesebb a problémás gyerek. Min­denki részt vesz a kirándulásokon, amire azért áldozni kell, és mi is be­álltunk arra a szintre, hogy legszük­ségesebb eszközöket minden csa­lád képes legyen megvásárolni. Egyébként most pályázunk az óvo­dával közösen egy számítógépes programra is, amit a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat hirdetett meg. Kilenc település kisiskolájával közösen - Orfű, Erdősmecske, Nagypall, Lovászhetény, Szebény, Bár, Pogány, Székelyszabar és Er­zsébet - készítjük el a minőségbiz­tosítási programunkat. A társulás­ból öten pályáztunk tanulmányi versenyek szervezésére, például a mi iskolánk fogja rendezni a „Néma értő olvasás” címmel meghirdetett versenyt. Amellett rendszeresen veszünk részt olvasásból és nyelvtanból levelezési versenye­ken és rajzpályázatokon is. A gyerekek körében Jeles napok A községben rendszeresen meg- ünneplik a gyermeknapot. Minden év júniusában-júliusában tartanak falunapot. Rendszeresek és egyre népesebbek a tavasszal rendezett borversenyek, minőségi mustrá­val és vidám borkóstolóval. A tele­pülés lakói minden év őszén, idő­sek napja alkalmával köszöntik az öregeket, melyet az idén október­ben rendeznek meg. Az idősek az önkormányzat támogatásával aktí­van vesznek részt színházlátoga­tásokon, kirándulásokon. A búcsú a templom védőszent­jének, Szent Erzsébetnek a nevé­hez, november 19-hez kötődik, az ahhoz kapcsolódó hétvégén tart­ják. Testvérközségük egyelőre nincs, de az önkormányzat a né­met kisebbségi önkormányzat megalakítását tervezi, amely re­ményt ad egy németországi test­vérkapcsolat megteremtésére is. •—OJ---■ KJ t bé rnél van egy jelzőkészülék, amely Szederkényben is jelez, és Erzsébeten is van két ember ügye­letben, ha az idősek azonnali se­gítségre szorulnának. Tudomá­som szerint ez a szolgálat elsők között - és talán egyedül - nálunk lett bevezetve a megyében. Most nyertünk 2 milliót az idősek kony­hájának a kialakítására - az óvoda konyhája az idősek ellátását már nem győzné - , és alkalmazunk egy főállású házi szociális gondo­zót is. Az elmúlt négy évben 35 millió forint pályázati pénzhez ju­tottunk, de például a konditermet, az ifjúsági klubot saját erőből ala­kítottuk ki. Az kétségtelen, hogy a község öregszik, de azt is tapasz­talni, hogy a fiatalok már nem köl­töznek el tőlünk, és a falurendezé­si terv elkészítésével remélhetően telkeket is tudunk majd kínálni a letelepedőknek. ____________________________■

Next

/
Thumbnails
Contents