Új Dunántúli Napló, 2002. szeptember (13. évfolyam, 238-267. szám)

2002-09-24 / 261. szám

6. OLDAL P I S K Ó BEM UTATKOZIK 2002. Szeptember 24., kedd .BBB Szociális étkeztetés A faluban nagyon sok a szegény ember, a segélyen és alkalmi munkából élőknek igencsak ne­hezükre esik a napi betevőt elő­teremteni. Éppen ezért az ön- kormányzat minden fejlesztési tervet megelőzően arra töreke­dett, hogy legalább a gyermekek és az idős, jobbára magatehetet­len, leromlott egészségi állapot­ban lévő idős emberek naponta egyszer meleg ételhez jussanak. A szociális étkeztetés lehetősé­gének bevezetése az utóbbi években történt, konyhájuk ugyan nincs, a zalátai iskolából hordják naponta az ételt, itt fel­melegítik, majd a gyerekeknek és nyugdíjasoknak kiosztják. A szállítással sincs probléma, hi­szen csaknem tíz éve működik a falugondnoki szolgálat, autóval hozzák az ételt. A gyerekek napi háromszor kapnak enni, legtöb­ben ingyen vehetik igénybe ezt a szogáltatást. Az idős embe­reknek meg vagy a falugondnok szállítja a lakásra az ebédet, vagy pedig saját maguk éthordó­ban viszik el. Piskó csak reménykedik Az Ormánság déli részén fekszik ez a kis település, igen eldu­gott helyen, Vajszlóhoz közel. Igen elhanyagolt út vezet át Lúzsokról, s bár Sellye felől kis kerülővel is meg lehet közelí­teni, ezt azonban kevesen használják. Vasút nem érinti, az au­tóbusz-közlekedés is igen gyér. A munkanélküliség magas, az itt lakó felnőttek több mint 60 százaléka tartósan rendszeres szociális segélyen él. Pedig sok mindent ki lehetne hozni ebből a faluból, hiszen ked­vező természeti adottságai lehe­tőséget biztosítanának akár az idegenforgalom megsoksorozá- sára is. A település viszont oly nagymértékben elhanyagolt, a középületein kívül az ingatlanok állapota oly mértékben leromlott, hogy az idegen a hosszabb itt- tartózkodástól már az első benyo­másai alapján is elriad. Pedig a ki­lencvenes évek elején adódó köz­műfejlesztési támogatást is ki­használták, hiszen 1992 óta veze­tékes ivóvízrendszerrel rendel­keznek, a lakosságnak csak 6 ezer forinttal kellett a támogatást kipótolnia. Az önkormányzati utakat kijavították, a közvüágítást is korszerűsítették, a telefonháló­zat fejlesztése is megtörtént. A gáz bevezetésére egyelőre nincs igény, de bármikor elkezdhetik a szervezést, hiszen a közeli Vajsz- lóra éppen mostanság ért el a ge­rincvezeték. A csatornafejlesztés­ről is volt már szó, ám csak a ter­vezésig jutottak el, a megvalósítás Besence f-o Csányoszró Nagycsány még a környező településekkel összefogva is sokba kerülne. Mindezek ellenére Bogdán Já­nos polgármester a jövőt illetően optimista. Azért bizakodóan te­kint a jövőbe, hogy a térség - mármint az Ormánság - egyre in­kább leszakadóban van, az or­szág, de még Baranya áüagához képest is. A lakosság fizetőképes­kásnak, a bólyi összeszerelő­üzem meg 6 piskóit alkalmaz. A polgármester egy újabb sikerről is beszámol, a munkaügyi központ­tal karöltve 10 fiatalnak találtak munkahelyet Szombathelyen.- Apró sikerek ezek - mondja Bogdán János -, viszont mindez azt bizonyítja, érdemes erőlköd­ni, próbálkozni, hiszen az elvisel­Bogdán János polgármester sége nagyban függ a munkanél­küliség állapotától, márpedig nincs sok remény arra, hogy itt belátható időn belül lényegesen javulna a jelenlegi helyzet. A pol­gármester azonban arra hivatko­zik, hogy ha kis lépésekkel is, de a megyei munkaügyi központ se­gítségével csökkenteni lehet a fe­szültséget. A falu lakosságának 90 százaléka cigány származású, alacsony képzettségű, vagyis igen nehéz számukra a környéken munkahelyet találni. Az önkor­mányzat részfoglalkoztatása vala­mit segített a helyzeten, az Elco- teq-be járnak 15-en, a környező építőipari cégeknél is sikerült el­helyezkedni néhány segédmun­hetetlenül magas munkanélküli­ség csak így csökkenthető. Ab­ban is reménykedünk, hogy az újonnan munkába állók többsége hosszú távú munkalehetőséghez jutott, s nem szaporítják tovább a munkanélküliek táborát. A TELEPÜLÉS LAKOSSAGSZAMA ifő 330 '“10 1990 1994 1998 2002 _______A FALU TÖRTÉNELME_________ A fennmaradt történelmi emlékek szerint feltételezhe­tő, hogy mindvégig a pécsi káptalan, a székesegy­ház és a szeminárium birtoka volt. A török hódoltság időszakában a szigetvári Hasszán bég tulajdonába került. Az akkor Baski néven ismert - Piskó jelenlegi területértől távol esett - település kőtemplomába négy falu lakói jártak istentiszteletre. A szájhagyo­mány szerint a templomot a törökök lebontották, hogy építőköveivel, cserepeivel Szigetvár megrongált falait, beszakadt tetőzetét javíthas­sák ki. A török hódoltság idején mindössze két ház alkotta a falut. Az első és második világháború ideje alatt itt nem voltak harcok. A ta­nácsrendszer idején 1960-ban Vejtivel és Hiriccsel egyesült, majd Vajszlóhoz csatolták. 1991 januárjától szomszédaival, Kemsével és Zalátával osztoznak a közös körjegyzőségen. Ragaszkodnak az iskolához Valamikor sokan jártak ide, az­tán a szabad iskolaválasztás le­hetőségét kihasználva fokozato­san csökkent a létszám, manap­ság már csak 12 gyerek foglalja el az egyik tan­termet. Ide járnak az al­só tagozato­sok, össze­vonva folyik az okítás, er­re elegendő az egyik tan­terem. Az önkormány­zat igyekszik karbantarta­ni az épüle­tet, folyama­tosan ellátja eszközökkel, (számítógé­pük is van,, pályázaton jutottak hoz­zá), a jelenle­gi tanító) Szira János tanítványaival Szira János pedig azt vallja szakmai hitvallá­sában, hogy az itteni gyerekeket eljuttatja felső tagozatos szintre. Azt mondja, sok itt a tehetséges gyerek, érdemes velük külön is foglalkozni, s ő úgy tapasztalja, az innen kikerülő gyerekek, más iskolában, a felső tagozatban többnyire megállják a helyüket. A negyedikesek egyébként nyelvoktatásban is részt vesz­nek, a tanító angol alapvető is­meretekre is tanítja őket. Játszótér pályázatból Örök vita, szükség van-e családi házas környezet­ben köztéri gyermekját­szótérre? Sokan úgy véle­kednek, a gyerekek úgyis otthon töltik óvodán, isko­lán kívüli idejük nagy ré­szét, nincs igényük a ját­szótérre. A többség vi­szont úgy vélekedik - a gyakorlati tapasztalatok lapján -, hogy a gyere­keknek igenis igényük van a közös szórakozásra, sűrűn veszik igénybe a biztonságos csúszdákat, hintákat. Más települések tapasztalataiból kiindulva a piskói képviselő-testület úgy döntött, hogy pályá­zik a település játszóteré­nek létrehozására. Az Ifjú­sági és Sportminisztérium által indított Mobilitás programban lehetőségük nyílt erre pénzt is szerez­ni, 2,3 millió forintot nyer­tek a játszótér kialakításá­ra. Erre viszont önerőt is kellett biztosítani, a kiala­kítandó játszótér keríté­sét az önkormányzat fi­nanszírozza - ez jelentet­te az önkormányzati tá­mogatást. Meghatározott helyről kellett megvásá­rolniuk a játékszereket, ezeknek ugyanis meg kell felelniük az európai uniós biztonsági előírásoknak. A beruházás még nincs kész, de az ősz folyamán átadásra kerül, s még a tél beállta előtt igénybe ve­hetik a falu gyermekei. A piskói horgásztó Tulajdonba került a horgásztó A Dráva mentén csodálkozni csak azon lehet, ha valamelyik település közelében nem találha­tó holtágból kialakított horgász­tó. Az egyik legtisztább és mind ez idáig természeti szépségben megőrzött Dráva alkalmas a mos­tanában igencsak jelentős turisz­tikai vonzást biztosító, a romlat­lan természetet igénylő turisták ide vonzására. Persze ehhez je­lentős beruházásokat kellene végrehajtani, többek között je­lentősen javítani kellene a Drá- va-partot megközelítő utak álla­potán. Esős időben a part felé még terepjáróval is kockázatos elindulni, a földutakat ugyanis mezőgazdasági erőgépek is hasz­nálják, mély^ kátyúkat hagyva maguk után. Érvényes ez Piskóra is, hiszen határában országosan ismert, különleges halállomány­nyal rendelkező tóval rendelkez­nek. Van itt minden, a horgászok által leginkább kedvelt a pontyo­kat ugyan folyamatosan telepítik, azonban az itt élő ragadozók „önellátóak”, a csukák, harcsák szaporulata pótolja a kifogott egyedeket. A helyi önkormány­zat nemrégiben tulajdonilag is át­vette az eddigi vízkezelő Hor­gászegyesületek Baranya Megyei Szövetségétől a tulajdonjogot. A tóhoz nagy reményeket fűz az önkormányzat által alapított egyesületi tagság, bár jelenleg jó­részt még csak a helyi „pecáspok” élvezik a vadvizes le­hetőségeket. Főként az 50-60 ki­lós harcsák kifogása lehet vonzó a vándor horgászoknak, de most ősszel a csukafogásra áhítozók- nak is ajánlják a piskói tavat. A település gazdái A polgármester Bogdán János (38 éves, főfoglalkozású polgár- mester), alpolgármester Vadász József (36, munkanélküli). A község önkormányzati .testüle­tének tagjai: Dajka József (34, mezőőr), Ignácz László (43, nyugdíjas), Bogdán László (42, munkanélküli), Topa Zoltán (48, munkanélküli) és Ignácz Fe­renc (40, munkanélküli). A kör­jegyző dr. Farkas Gábor. A ci­gány kisebbségi önkormányzat elnöke Ignácz Ferenc, tagjai Laczi Csaba és Ignácz László. Mit hoz a jövő? A településen sok mindent meg kellene még csinálni, a szűkre szabott költségvetés azonban megálljt parancsol a nagyívű ter­veknek. Egyébként sem jönnek ki a pénzükből, több év óta alap­hiányosak, kötelező kiadásaik meghaladják a bevételeiket. Ép­pen ezért nagy célokat a jövő­ben is csak pályázatok útján tartják megvalósíthatónak, saját forrásaik a belátható időben sem lesznek elegendőek a leg­szükségesebb feladatok finan­szírozására sem. A jövőben mindenek előtt a munkahelyek felkutatását és a munkanélküli­ség csökkentését tekintik alap­vető célnak. Azt is eltervezték, hogy a polgármesteri hivatal melletti leégett házat (ezt már megvásárolta az önkormányzat) újjáépítik és közösségi házzá alakítják át._________________■ piskó. dunantulinapb. hu Az oldal a piskói önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Békéssy Gábor J Épül az egészségház dőnők is. A beruházás elkezdődött, s bár az időjárás miatt néhány hetet csú­szik az átadás, de az már bizonyosnak látszik, hogy az idén működőképes lesz az intézmény. __ _____________;__________■ Az egászségház még az ősszel elkészül képzelte el az önkormányzat Ki is használtát a lehetőséget hiszen a szertál alapjai, vala­mint a belső tér- szerkezete sta­bil volt, csak a struktúrát kel­lett a funkció­nak megfeleltet­ni. Különféle tá­mogatást össze­szedve (az or­szágos cigány önkormányzat Igaz, jelenleg is van helye az orvosi rendelőnek, hiszen a polgármesteri hi­vatal épületében minden héten egy­szer fogadja a panaszkodó pácienseit a háziorvos. Az önkormányzat viszont többet szeretne, hiszen a falu lakossá­gának egészségi állapota igencsak igényli a terápiát és a folyamatos ellá­tást. A testület hosszan tartóan vizs­gálta, hogyan lehetne az ellátáson javí­tani, a megvalósításnak legnagyobb akadálya á szolgáltatások elhelyezése volt. A polgármesteri hivatal bővítése már nem jöhetett szóba, hiszen az épületben minden helyiség foglalt, a szociális étkeztetés is itt folyik. Adó­dott a lehetőség, a tűzoltószertár már régóta üresen áll, semmire sem hasz­nosították, miért ne lehetne itt egész­ségházat kialakítani. Az intézmény létrehozásának megvannak a követel­ményei, a beruházást természetesen pályázati pénzek felhasználásával biztosította az önrészt), 4,2 milliós tá­mogatással meg is kezdődhetett az építkezés. A Teki- és a Céde-pályáza- tokból kapott pénzekből létrejött épü­letben kap helyet a háziorvos, a gyer­mekorvosi szolgáltatás, valamint a vé-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents