Új Dunántúli Napló, 2002. szeptember (13. évfolyam, 238-267. szám)

2002-09-24 / 261. szám

2002. Szeptember 24., kedd RIPORT 7. OLDAL KU L TU R A ­Régiós központnál is több Visszapillantás Pécs Önkormányzatának elmúlt négy évére Az 1998-as önkormányzati választásokon a Pécsett győztes párt, az MSZP, és polgár­mesterjelöltje programjának tézisei kö­zött viszonylag könnyen számon kérhető pontok szerepeltek: olcsóbb távfűtés, la­kásépítés, a költségvetés és a kommunális szolgáltatások rendbetétele. A ciklus vé­gén ennek a megvalósulásáról beszélget­tük dr. Toller László polgármesterrel.- Hogyan indalt a négy év az önkormányzat számára?- Az 1998-as kampány idején Pécs lakói pangó, depressziós településnek ítélték a vá­rosukat, az önkormányzat helyzetét ka­tasztrofálisnak minősítet­« ték, a kommunális szolgál­tató rendszer működését pe­dig elégtelennek, illetve drá­gának. Mi ezek megváltoz­tatását tűztük ki célul. Az önkormányzat költségvetési hiánya aztán a rémálmain­kat is felülmúlta: nettó 2,6 milliárd forint volt.- Miként fogyott el ez a hiány?- Az intézmények helyzetének tisztázása és a bevételi források felkutatása volt a leg­sürgetőbb feladat. Találtunk is 400-500 mil­liós kintlévőséget: korábban holtnak vélt va­gyont, illetve újragondoltuk a cégeinktől ko­rábban be nem szedett osztalékok, sorsát. Három éven át sikerült hitel nélkül gazdál­kodnunk. Költségvetési pozíciónk stabilizá­lódott. Amiket ma igénybe kívánunk venni, azok már olyan hitelek, amelyek nem a mű­ködést próbálják helyrehozni, hanem fej­lesztésekhez kapcsolódnak. Nem sajnáltuk a pénzt a várospolitikai célokra, ha a befek­tetés révén hosszabb távon olcsóbban mű­ködő rendszert hozhattunk létre. Például el­készült a közvilágítás korszerűsítése, amely évenként 100 milliós megtakarítást hoz. A Pécsi Vízmű Rt. új stratégiai terve szerint évente 100-150 millió forintot a hálózat fej­lesztésére fordítunk. A város úthálózatának javítgatását is elkezdhettük. Ebben a külte­rületek hangsúlyt kaptak, de a belvárosban az Ágoston tér, a Jókai tér, a Kálvária utca önmagukért beszélnek, és elkezdődött a Felsőmalom utca felújítása is. Az évtizedes lemaradás persze óriási, akárcsak intézményeink ál­lapotában is.- Mennyivel lett más a költségvetés tervezése?- Az alapvető intézményi struktúrát már jól és átte­kinthető módon lehet fi­nanszírozni - beleértve eb­be a 14 éven aluliak ingye­nes utaztatását is -, továbbá a városüzemeltetés és fenn­tartás már nem tétel. 1998- ban 700 millió forint volt az ilyen címen kifizetett ösz- szeg a költségvetésben, a vagyongazdálko­dás egységesítéseként összevonásokkal olyan korszerű városüzemeltetési céget hoz­tunk létre - PW Rt.-t -, amelynél a vagyon­gazdálkodás eredménye a közfeladatok, közcélok finanszírozását szolgálja. A város küllemének kedvező változása a vagyonke­zelés integrációjának a következménye.- A távfűtésnél mit tart eredménynek?- A közgyűlés megalakulását követő hé­ten már megtörtént az, ami addig soha: a hőt termelő ipari szolgáltatóval közösen fel­adattervet készítettünk elő a távfűtés hely­zetének jávítására. Most olyan távhőszolgál- tató vállalatunk van, ahova tőkeemeléssel egymilliárd forint értékű pénz és eszköz ér­kezett, és a többségi önkormányzati tulaj­dont fenntartottuk. Az eredmény: csak 258 távfűtésben korszerűsített lakás volt Pécsett 1998-ban, ma mintegy 22 ezer van. Felújított panellakás 1998-ban csak néhány tucat akadt. Mi már a Széchenyi-terv előtt Ener­giahatékonysági Alapítványunkból pályázat alapján évenként 40-50 panelépület hőtechnikai átalakítá­sát finanszíroztuk. A távfűtéssel együtt ez több, mint 30 százalé­kos lakossági megta­karítást eredményez a hődíjban.- A lakásprogram sokaknak választási kampány fogásnak tűnt.- Azon, hogy a cik­lusban 400-500-zal kívánjuk bővíteni a szociális bérlakáske­retet, hahotázott az önkormányzati ellen­zék. Később a kormányon lévő pártok is meggondolták és létrejött a lakásépítés tá­mogatása. A lakáshelyzet Pécsett jelentő­sen javult, ezt leginkább a szociális bérla­kást igénylők számának alakulása érzékel­teti. Közel 3100 igénylő volt a ciklus elején, most 2000 körül tartunk, pedig összesen mintegy 300 lakást építünk és 160 lakást vásároltunk a ciklus során. Az önkormány­zat azonban egy lakással általában két élet­helyzetet tud megoldani: a fiatalok elköl­tözhetnek a szülőktől, akiknek esetleg már a garzonházi lakás is ele­gendő és a régit leadják.- Miért vállalták a Mecsek-Nyugat víziközmű- fejlesztés leállításának köz- háborgását?- Amikor megvizsgáltuk a fejlesztési tervet, kide­rült, hogy több olyan he­lyen is tartalmaz csatorná­zást, ahol azt csak eszmé­letlenül költséges megol­dásokkal lehetne megvaló­sítani, másrészt pénzügyi­leg alultervezték a létesít­ményt. Feladtuk ezt a programot és pályáz­tunk az európai uniós strukturális alapok­hoz. Nem kis hazai ellenszél volt, de a brüsszeli támogatottságot megszerezve vé­gül is a harmadik változatában elfogadták a 6 milliárd forintos ISPA pályázati progra­munkat, amely 98 százalék feletti csatorná­zottságot jelent majd. A napokban érkezett értesítés szerint az EU hozzájárult, hogy a csatQrnázással együtt a vízvezeték is kiépül­jön, de ehhez nem adnak támogatást.- Révbe ér-e a pécs-pogányi repülőtér?- Most úgy néz ki, hogy már semmiféle adminisztratív akadálya nincs a megvalósí­tásnak, a közbeszerzési eljárás időtartama azonban elég nagy. Úgy látom, ha a regioná­lis fejlesztési források rendelkezésre állnak - amelyről megállapodás született 2001-ben - a repülőtér pályája jövő évben kész lesz és 2003 végén gépeket is fogad.- A Mercedesek miatt országos vihart ka­vart az ellenzék. Megérte a beszerzés?- Pécs tömegközlekedéssel jól ellátott város volt mindig is, a járműpark műszaki állapota viszont nem tartozott az élvonal­ba. A Mercedes buszok beszerzése egy pá­lyázat végeredménye, bár egy kicsit tudato­san is készültünk erre fejleményre. Ellenfe­leink kételkedtek a folytatás lehetőségé­ben, de a csuklósbuszok után már a szóló Mercedesek is megérkeztek. A közlekedés kulturáltsága alapvetőn javult. Ma egyéb­ként ott tartunk, hogy a város költségvetés­ének 1,5 százalékát a tömegközlekedés fej­lesztésére fordíthatjuk, és ebből 12-15 busz beszerzésére futja. Ebből a keretből első körben idén elkészült két buszdecen- trum átépítése is.- Egyesek szerint már túl sok van a multi­nacionális kereskedelmi cégekből Pécsett.- Semmi kivetnivalót nem találok abban, hogy multinacionális cégek települtek le ná­lunk. Ez a foglalkoztatásban is hozott hasz­not. Nem lett igazuk azoknak, akik a belvá­ros kiskereskedelmét féltették tőlük. A kis­kereskedők egyre inkább megtalálják azfa profilt, ami oda illik: vendéglátás és igazi butikok. Egy város nem tudja betölteni regi­onális funkcióját, ha nincs kereskedelmi szerepe, vonzása. Ma bátran állíthatjuk, hogy Pécs a kereskedelmét tekintve is Du­nántúl legnagyobb központja.. DUNAI I. Kulturális társfőváros „A kultúrára többet is fordítottunk. Ha a ciklus fejleményeit néz- , zük: a város csatlakozott a Budapesti Tavaszi Fesztiválhoz, a Pé­csi Nemzeti Színházban a színházlátogatók éves száma elérte a város lakosságának számát, a Pécsi Balett élére Keveházi Gábor személyében világhírű szakember került, Pécsre települt a Szín­házi Fesztivál, ebben a ciklusban válik a szimfonikus zenekar profibb együttessé Hamar Zsolt vezető karmesterrel az élén. A városban évente zajló konferenciák száma 260-300 között mozgott. Ma már mindenki minden műfajban megtalálja a maga számára színvonalas kulturális rendezvényt nálunk. Szerintem megfogalmazódhat a gondolat, hogy Pécs Magyarország kultu­rális társfővárosa lehet." Utolsó munkanapjaikat dol­gozzák az 1998-ban megvá­lasztott képviselő-testületek. Mai, szerdai és csütörtöki számainkban Baranya váro­sainak polgármestereivel je­lenik meg ezeken a hasábo­kon beszélgetés: mit sikerült teljesíteniük az elmúlt négy évben. A sort a megyeszék­hely első emberével dr. Toller Lászlóval kezdjük. Tv-jegyzet Való világ Először a két engedelmes jószágra, az eke elé fogott tehénkére lehetünk figyelmesek a Duna Tévé hét eleji, késő este bemutatott dokumentum­filmjében, és természetesen a gaz­dára; mindennapi pörölésére keze alá szelídült állataival. És figyelhe­tünk a visszafelelő pusztai hangok­ra: a növények zöld sóhajtozáqáta, a madarak kék fecsegésére, és c^ld okkerszín dohogására, ahogy az ál­latok lépteit és az ekevas arcára szántott jelét eltűri magán. Az ősz színét, a fészecsattogást téliek kö­vetik: a parasztasszony hátizsákja két összekötözött tejeskanna, csiz­mája haladatlan tapodja a porló havat. Hiába lazul majd feszül meg ismét a térde, csúszik a lejtő, arcát jeges tűk döfködik ahogy újra meg újra térdre rogyik. A domboldal há­ta rázkódni látszik a hajnali szél­ben, mintha le akarná dobni ma­gáról. De az is lehé, hogy az egek felé kapaszkodó pusztai domboldal ott fönn Nógrádban csak az asz- szony körül ugrándozó, csaholó pu- mi-féle jókedvé irigyelte el De a te lé-kannákat, amit a hóba leülve, majd két lábra kászálódva emelt vissza q. hátára kínkeservesen, író­ra, urára kell. El kell jutni vele a vá- sárra és eladni, hogy enni adhas­son egy sokkal édesebb tehernek, a kisgyerekének, akit meg más alkal­makkor épei a hátán. A hófehér hi­deg csend odakint és a nyüszítve lángra lobbanó fahasábok oda­benn a puszta hóra rajzolt téli életé­hez tartoznak. Még a szekérre fól- tuszdkolt disznó, a hollókői vásár forgataga, a piacozók bősz alkudo­zása is. Évszakok sorjáznak - mun­kával, küzdelemmel telve. A szen­vedéssel, örömmel megáldott teljes élé az ötvenes-hatvanas évekből És a nyelvre is fölfigyelünk, ha erre fülünk van: régről és a végekről ismerős, ha akad még egyáltalán néző, akinek ez a régről és a „vé­gekről" ismén, egyszerű, érzelmek­ben mégis erős nyelv a televízióból ismerős lehé. A szülők, a család harminchét évnyi pusztai létét, majd a puszta elhagyását az egyik gyerek kommentálja a három kö­zül. Akik még emlékeznek a „daga­dó dunyhákra", „melyekből a gye­rekkor édes illata messze illant”, akik még megélték az édesapa megtörettéését, aki a volán mellől ment nyugdíjba, és azt, ahogy az öreg teherautó a még öregebb búto­rokkal, a korát megszolgáló boro­nával kibillegett a tanyaudvarról. És máig ott cseng a fülükben a bú­csúzó kutyák ideges ugatása. Az egyik fiú ma agmnómus, a másik teológus, a lány tanár. A film kukkolóknak és pszicho­lógusoknak nem ajánlod BÓKA RÓBERT Hétvége a képernyőn . H A LEGNÉZETTEBB TÍZ TÉVÉMŰSOR SZEPTEMBER 20-ÁN, PÉNTEKEN hely csatorna műsor nézettség 1. TV2 Activity 1 825 408 2. RTL Klub Legyen Ön is milliomos! 1 818 186 3. TV2 Big Brother (valóság-show) 1 787 631 4. RTL Klub Barátok közt (magyar filmsorozat) 1 743 160 5. RTL Klub Való Világ (az RTL Klub valosag-showja) 1 732 383 6. TV2 Aktív (magazin műsor) 1 172 708 7. RTL Klub Fókusz (közéleti magazin) 1 154 003 8. TV2 Tények 1 141 991 9. RTL Klub Híradó 1 091 555 10. RTL Klub Mónika (talk-show) 867 542 A LEGNÉZETTEBB TÍZ TÉVÉMŰSOR SZEPTEMBER 21-ÉN, SZOMBATON hely csatorna műsor nézettség 1. TV2 Big Brother (valóság-show) 1 970 144 2. RTL Klub Heti hetes 1 864 410 3. RTL Klub Való Világ (az RTL Klub valósag-showja) 1 705 921 4. TV2 Tények 1 263 798 5. RTL Klub Jackie Chan: Az első csapás (akcióvigjáték) 1 225 670 6. TV2 Magellán (tv2 tudományos magazin) 1 138 973 7. RTL Klub Fókusz plusz (magazin) 1 001 747 8. TV2 Rex felügyelő (német-osztrák filmsorozat) 93? 113 9. m1 Híradó este 911 917 10. RTL Klub Híradó 907 291 A LEGNÉZETTEBB TÍZ TÉVÉMŰSOR SZEPTEMBER 22-ÉN, VASÁRNAP hely csatorna műsor nézettség 1. TV2 Napló (a h/2 heti magazinja) 2 349 369 2. TV2 A specialista (am. akciófilm) 1 803 661 3. TV2 Tények 1 609 113 4. RTL Klub Úszó erőd (am. akciófilm) 1 408 998 5. TV2 Villám spencer-a karibi őrangyal (am. filmsor.)! 265 864 6. m1 Névshowr 1 259 881 7. TV2 Sentinel - az őrszem (német-am. filmsor.) 1 257 253 8. TV2 Walker, a texasi kopó (amerikai filmsorozat) 1 253 439 9. TV2 Flipper - szabadnak született (am. filmsor.) 1 190 060 10. TV2 Charlie - majom a családban (nemet filmsor.) 1 142 943 Vissza az ősmagyar történelembe Egy pécsi egyetemista viszontagságai a terroristahajsza idején Kazahsztánban Egy pécsi egyetemista fiú Kazahsztánban töltött egy esztendőt, kint volt akkor is, amikor a szomszédos Afganisztánban Oszama bin Ladent és embereit üldözték. Ekkor félelem járta át az egész országot. A baranyai ösztöndíjas közelről is megismerte a börtön hangulatát, igaz, nem mint vétkes, ha­nem mint vádló.- Ösztöndíjjal kerültem ki Ka­zahsztánba, ahol egy évet töltöt­tem el. Mondhatnám csak tengőd­tem, hiszen a kazahok pénze a tenge - kezdi az emlékek felidézé­sét az állami ösztöndíjjal kint ku­tató pécsi diák, Ágó Ferenc. - Az árak európaiak,.így nem túlzás a 200 dolláros havi ellátmány be­osztását tengődésnek nevezni. Földrajzból, geopolitikából írtam itt a szakdolgozatomat. Ez a kö­zép-ázsiai ország közvetlenül ha­táros Kínával, Oroszországgal, Üzbegisztánnal. Afganisztántól csak a Tiensan egy vonulata vá­lasztja el. Ezeket a magasban lévő hágókat lehetetlen védeni, szabad rajtuk az átjárás. Aztán hogy képbe kerüljünk, gyors áttekintést ad a kazahok életmódjáról is. A 15 millió lakosú ország fővárosa Alma-Ata, Buda­pest nagyságú. Az országban az emberek többsége vándorló állat- tenyésztést folytat, de a közel­múltban a Kaszpi-tenger mellett egy hatalmas olajmező felfedezé­se teljesen átrendezte a gazdasági életet. A legnagyobb gond az, hogy az ország a leggyengébb katonai erő­vel rendelkezik a térségben, mi­közben a leggazdagabbnak szá­mít, mert az új olajmező az arab, a szibériai után a harmadik legna­gyobb a világon. így aztán érthe­tő, hogy Amerika rögtön felfigyelt a területre. Európai ember mind­emellett alig yan itt, az amerikai­ak mellett a kínaiak, koreaiak je­lenléte a számottevő. A kazalt isz­lám vallású nemzet, de az orosz fennhatóság teljesen átrendezte a viszonyokat. Most itt a hatvanas évek Magyarországát kell elkép­zelni, oázisszerű nyugati beüté­sekkel. Lepusztult Ikarus buszok mellett 500-as Mercedesek szá­guldanak az utakon. A boltokban minden kapható: van itt Pick-sza- lámi is, éppen csak keveseknek jut rá.- A katonaság gyenge, de a tit­kosrendőrség annál erősebb - folytatja a tapasztaltak ismerteté­sét Ágó Ferenc. - Leginkább a ter­roristákat és az ellenzéket igye­keznek felkutatni. Az afganisztáni események fokozott ellenőrzése­ket hoztak, engem, mint külföldit napjában négyszer is igazoltattak. Hozzá kell tennem, a külföldi sze­mély tabu. Félnek attól, hogy rossz hírét viszi az országnak, másrészt minden külföldiről felté­telezik, hogy sok pénzt hoz Ka­zahsztánnak. Az afganisztáni ese­ményektől azért féltek a helybeli­ek, mert az átszivárgás a hegye­ken megakadályozhatatlan. Ka­zahsztán iszlám világ, de Ameri­ka hozhatja meg az olajüzlettel a kánaánt, és ha az ellenségeik be­szivárognak, akkor véget érhet a nagy üzlet. A szomszédos Kína ellenben mindezt úgy éli meg, mint amerikai terjeszkedést, beto­lakodást Közép-Azsiába. A kaza- hoknak tehát a tengerentúliak je­lenléte egyféle biztonság, hiszen önálló katonaságuk semmire sem jó. Aztán kiderült, legalább ennyi­re félnek a belső ellenzék megerő­södésétől is, hiszen az ország la­zuló biztonsága nagyobb lehető­séget ad a szervezkedésre. Ka­zahsztánban ugyanis most zajlik a privatizáció. Ügyvédek, orvo­sok, tanárok küzdenek jogosnak vélt jussukért, miközben a rend­őrök betörnek az ellenzéki lapok szerkesztőségébe, belépnek a szá­mítógépes könyvtárakba.- Belekóstoltunk abba is, mi­lyen odakint a börtön világa - hagyja a végére az ázsiai utazó a kellemetlenebb emlékeket. - Azért mentem ki, hogy könyvtárakban, egyetemeken kutassak, egyedül voltam, magyar nem is igen volt akkor az egész országban, csupán egy lengyel és egy japán ösztöndí­jas társat találtam. Egy este az al- ma-atai egyetemen ránk támadt három piás kazah diák, minket megvertek, helyi kísérőnket meg­késelték. Hetekig jártunk az őrszo­bára, még a börtönben is volt ki­hallgatás. Rettegve vártuk a tárgya­lást idegenként az ázsiai ország­ban. A szembesítés olyan volt, mintha egy Bulgakov-regénybe csöppentünk volna. Sötét folyosón álltunk, kinyílt egy ajtó, félhomály és füst áramlott tó, belépve vakított a lámpa, csattogott az írógép. Sze­retem az orosz irodalmat, de nem ilyen átélésre vágytam. Ám job­ban védtek bennünket a jogszabá­lyaik, mintha itthon lettünk volna. Á legrosszabb az volt a pereskedés során, hogy a támadók családtag­jai megpróbáltak minket megvesz­tegetni, mert az elkövetők öt év börtönre számíthattak a tettükért. Síró nénik és gyerekek jöttek kö­nyörögni, szinte lelki terror alatt tartva bennünket. Ugyanakkor a vétkesekkel láthatóan példát akar­tak statuálni, mert külföldieket tá­madtak meg.- Nem kell azonban kétségbe esni, magyarnak lenni Kazahsz­tánban olykor kimondottan kelle­mes - teszi hozzá a hó végén újra Ázsiába induló földrajzkutató. - Bár csak elvétve jutnak tó ide ma­gyarok, a kazahok kifejezetten kedvelnek bennünket, a legnyuga­tabbra szakadt rokonaiknak tarta­nak. A taxisok kedvezményt ad­tak, a kocsmában megsüvegeltek, csak győztem legyűrni a testvérba­ráti vodkákat. Ilyenkor hamar elő­jött, hogy tót ismernek a történel­münkből. Leggyakrabban cár Sztyepánt, vagyis István királyt emlegették, no meg az aranycsa­patot és legfőképpen Puskás Öcsit.- Hogy miért menjen egyálta­lán egy magyar a Kaszpi-tenger közelébe? - kérdez vissza Agó Ferenc. - Kazahsztán igazi vará­zsa a természetesség. A geológiai, természeti érintetlenség, az ősi nomád életmód szépsége. Olyan ez az ország, mintha visszautaz­nák néhány évtizedet, esetenként akár egy évezredet is a saját törté­nelmünkben. MÉSZÁROS B. E.

Next

/
Thumbnails
Contents