Új Dunántúli Napló, 2002. szeptember (13. évfolyam, 238-267. szám)

2002-09-20 / 257. szám

8. OLDAL ADORJÁS BE MUTATKOZIK 2002. Szeptember 20., péntek Adorjás csak reménykedik Az Ormánság észak keleti részén, a Fekete- és a Pécsi-víz köz­tesében helyezkedik el, Siklós és Sellye közötti légvonali út közepén. Vasút nem érinti, csak busszal közelíthető meg, nem zsáktelepülés, a legközelebbi város Harkány két útvonalon is megközelíthető. A lakosság 60 százaléka cigány származású, a munkanélküliség igen magas, a falu munkaképes korú la­kosságából csak 29-nek van munkahelye. Azért sokat fejlődtünk - cáfolja azt a tévhitet az alpolgármester, Vajda Sándor, miszerint Adorjáson a há­ború után megállt az élet. Mindjárt sorolja is a fejlődés stációit, hiszen 1990-től önálló gazdálkodásra tér­tek át, pontosan tudja, mire költöt­tek. Azt mondja, mindenekelőtt a járdákat kellett megépíteni, s ahol volt, felújítani, legalábbis a lakosság nagy része ezt kérte a frissiben meg­választott képviselőktől. Mondani ADORJÁS LAKOSSÁGÁNAK ALAKULÁSA sem kell, saját erőből nem tudták volna finanszírozni még ezt a beru­házást sem, az utóbbi tíz évben szinte minden fejlesztést állami tá­mogatással oldottak meg. A járdák­kal együtt az árkokon átívelő hida­kat is megépítették, ez is csak növel­te a költségeket. Az egészséges ivó- vízhálózat kiépítése is napirendre került, akkoriban igen könnyen le­hetett infrastrukturális beruházá­sokhoz pénzt szerezni, Kóróssal együtt kapták meg a vezetékrend­szer kiépítéséhez szükséges támo­gatást. Szűkösen elég is volt a nagy- beruházás befejezéséhez, a lakos­ságnak viszont egy fillérjébe sem került a víz „házhoz szállítása”. Gázra nem volt igény, a csatorná­zásról ugyan voltak elképzelések, a környező településekkel együtt sze­rették volna megvalósítani. Csak a tervezésig jutottak el, a megvalósí­tás anyagi okok miatt maradt el. A ravatalozót is az utóbbi években építették újjá- Az utóbbi évek legnagyobb beruházása a kultúrház felépítése volt - emlékezik vissza az önkor­mányzatiság kezdeti időszakára az alpolgármester, Vajda Sándor . - Az épület volt családi hasznosí­tású, iskola, aztán a körzetesítés után sokáig üresen állt, mígnem a kilencvenes évek elején az átépí­tés után funkciót kapott: ide ke­rült a polgármesteri hivatal, az or­vosi rendelő és a könyvtár is. A 2200 kötettel ren­delkező kulturális intézmény igen látogatott, s ami igen örvendetes, nem csak a fiata­lok keresik fel igé­nyeikkel, hanem az idősebb kor­osztály tagjai is gyakran megfor­dulnak a könyv­tárban, szakköny­veket, klasszikus irodalmi műveket keresnek. Meg­építették a ravatalozóhoz vezető utat, valamint az épületet is bőví­tették. A mezőgazdasági üzemek fel­számolása után Adorjás felnőtt la­kosságának túlnyomó többsége is az utcára került. Mivel munka­hely nem létesült a környéken, a legtöbben most is a munkanélkü­liek keserű kenyerét eszik. Rend­szeres szociális segélyen (ennek 30 százalékát az önkormányzat­nak kell előteremteni) 34-en van­nak, viszont gyerek nagyon sok van a családoknál, éppen ezért látszólag sokat is költenek a lur­kókra. Iskolába, óvodába járást természetesen fizetik, beiskolázá­si segélyt is adnak, általános is­kolásoknak ebben az évben 6 ezer forint járt. De az önkormány­zat húsvétkor, karácsonykor aján­dékkal kedveskedik a legfiatalab- baknak. Kórós O0jósviszló Máriagyűd Rádfalva %ADORJÁS ö Harkány Siklós a <Terehegy Dráva- Márfa szerdahely vo ~~ Drávapiski 0 Dráva- t> Kémes q ' csepely Kovácshida- A jövőben sem tervezünk nagy dolgokat. A szemétszállítás ingyenes, viszont tárolóedénye­ket, kukákat szeretnénk vásárolni. A buszfordulót ugyan már meg­építettük, a jövőben fedett váróhe­Rendszeresen karbantartják a belvízelvezető árkokat lyiséget szeretnénk létrehozni. A körjegyzőséghez tartozó falvak el­határozták, hogy a körzeti orvosi rendelőt - amely Sámodon van - felújítják. Már készülőiéiben van a zászló és a falu címere, s az egy­re népszerűbb falunapot is szeret­nénk megrendezni az elkövetkező években is. Nem nagy tervek ezek - magyarázkodik az alpolgármes­ter -, ám mindez hozzájárul majd a lakosság összekovácsolódásá- hoz, így Adorjás semmiképpen sem jut el a kihalás szélére. adorjas. dunantulinaplo. hu Az oldal az adorjási önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Békéssy Gábor _________________A FALU TÖRTÉNELME________________ Az első fennmaradt írásos emlék 1251-bői származik, egy oklevél Villa Azariás néven említi a települést, amelyet 1432-ben még szintén így is­mertek. A hajdan siklósi várhoz tartozott falu vámhely volt. Mellette fe­küdt a középkor végén Cseres község. Lakossága később kissé észa­kabbra költözött, jelenlegi területét a XVIII. században népesítették be. Lakóinak elsősorban a mezőgazdaság adott - s ad többnyire ma is - megélhetést. Századunk második felétől közigazgatásilag Vajszlóhoz tartozott. 1993-ban három környező községgel együtt Sámod központ­tal körjegyzőséget alapítottak. Határának többsége szántóterület, ke­vés erdővel és réttel. A kárpótlás során tulajdonba adott földek jelentős részén továbbra is szántóföldi kultúrát folytatnak a tulajdonosok. A község egyedüli látványossága az 1837-ben épült református temp­lom. A kazettás mennyezetű épület meglehetősen rossz állapotban van, bár látogatható, rendszeresen tarta­nak is benne szertartást, külső meg­jelenése enyhén szólva kívánniva­lót hagy maga után. A műemlék-felügyelet ál­tal nyüvántartott épüle­tet valamikor a nyolcva­nas években felújítot­ták, a tatarozás csak ab­ból állt, hogy a külső fa­lait lemeszelték, belül pedig az apróbb vakola- ti hibákat kijavították. Az utóbbi húsz évben viszont hozzá sem nyúltak, a rendszervál­tás után ugyan a kar­bantartás, felújítás az egyházközösség felada­ta lenne, viszont az ön­kormányzat sem zár­kózna el a tatarozás költségeinek támogatá­sától. A teljes költségre viszont nincs -pénze A FALU GAZDÁI. A polgármester Tóth Gyula (57 éves, raktáros), al­polgármester Vajda Sándor (49, gépkocsivezető). A testület tagjai: Mar­git Lajos (40, kőműves), Szemesi László (56, rokkantnyugdíjas), Tóth László (46, gazdálkodó) és Fóris József (39, kőműves). Körjegyző Mé­száros Gyula. A cigány kisebbségi önkormányzat elnöke Balogh Lász- ló (26, munkanélküli), tagja ifj. Orsós György (23, sorkatona). ■ MÁS STÍLUST SZERETNÉNK I nterjú dr. Térnék Gábor polgármester-jelölttel- Sokak számára talán meglepő volt, hog)’ a Fidesz és az MDF más polgári erőkkel együtt Ont indította polgármester-jelöltként. Hiszen első­sorban orvosi körökben örvend nagy ismertségnek és megbecsülésnek...- Valóban orvosi pályán dolgozom immár három évtizede, ám a rendszerváltozás táján a politika szele is megérintett. Szekszárdon válasz­tottak be az első szabad Országgyűlésbe, ahol igen tanulságos éveket töltöttem, ha úgy tetszik, alapos képzést kaptam politikából. Az orvosi tudomá­nyok és a politika terén is rendkívül érdekes és hasznos élettapasztalatokat szerezhettem külföldi kiküldetéseim során, orvosként dolgoztam a het­venes években Afrikában, később Laoszban, majd az Öböl-háború idején Szaúd-Arábiában, voltam választási megfigyelő Kambodzsában. Azt hi­szem, ezek a tapasztalatok olyan széles látókört adnak az embernek, amely semmivel sem pó­tolható.- Ha már az előbb szóba jött: hol helyezné el magát a politikai palettán ?- Gyerekkoromban a családom „osztályidegen­nek” számított, nehezen éltünk. Talán ebből is megérthető, hogy mindig fenntartással kezeltem a baloldali eszméket és főképp azok gyakorlati megnyilvánulását. 1990-től az MDF színeiben szerepeltem a parlamentben, majd a Magyar Demokrata Néppárt útjára léptem egy időben. Mindezek ellenére nyugodtan mondhatom, hogy nem vagyok pártpolitikus. A polgári erők függet­len jelöltjeként indulok a választáson. A polgár- mesteri tisztségért folyó versengésben ez lehet hátrány és előny is, bár szerintem jóval több lehe­tőséget hordoz magában. Elsősorban pécsi lakos, pécsi polgár vagyok. Már ez jóval több mozgás­teret biztosít számomra mentalitásban, gondol­kodásmódban, mintha valamilyen pártszervezet katonája lennék. Másfelől számomra a rendszer- váltás óta nagyon bizarr dolog az önkormányzatok bizonyos kiszolgáltatottsága a központi hatalom­nak, a kölcsönös pártszimpátiák, illetve ellen­szenvek által. Úgy gondolom, hogy egy független polgármester által vezetett város sokkal kifi­nomultabban, hatékonyabban, hitelesebben, nagyobb szakmaisággal tud lobbizni egy-egy kormányzati döntés érdekében. És bár-Ön a bevezető kérdésben „meglepőnek” nevezte a jelölésemet, úgy érzem, az elmondottak alapján a lehető legjobb döntést hozta a Fidesz-MDF helyi szövetség, hogy nem egy pártpolitikust indít a választáson. — Azt beszélik, esélytelen Toller Lászlóval szemben.- Ez természetesen nem így van. Toller László kétségtelenül népszerű politikus, és azt is elis­merem, hogy képességeihez és lehetőségeihez mérten megpróbált a lehető legtöbbet tenni a városért. Ennek vannak kézzelfogható ered­ményei. Meggyőződésem ugyanakkor, hogy ebben a városban ennél sokkal több lehetőség van. Hatékonyabb, frissebb városvezetésre van szük­ség, egyfajta lendületes menedzser-szemléletre. A langyos, lassú, halogató hozzáállás megváltozása nyomán egy-két év alatt hihetetlen fejlődést lenne képes produkálni a város, az adottságai ugyanis sokszorosan megvannak hozzá. Nos, úgy érzem, ebben vagyunk jobbak a jelenlegi városvezetésnél, és azt tapasztalom, hogy ezt a pécsiek is mind jobban felismerik. Van még egy tényező, ami mellettünk szól: a stílus. Ezt most a lehető legszé­lesebb értelemben kell venni. A közéletben az emberek közötti értelmes párbeszéd, a megfontolt, higgadt érvelés, és a konszenzus híve vagyok. A kultúrában a'valódi értékteremtés és bemutatás az elérendő cél, de említhetném a szabadidős lehe­tőségek, a sport, az egészségügy témakörét, ahol szintén szükség van stílus- és gondolkodásbeli változásokra.- Úgy tudom, van más polgári jelölt is a polgár- mesteri székre. Egyeztettek?- Nem tudok róla, de én is hallottam, hogy „összefogás” néven megalakult egy másik cso­port. A baj ezzel csak az, hogy összefogás helyett ha jó szándékkal is, de széthúzást eredményez a kezdeményezés. Mindenesetre sok sikert kívánok nekik, és polgármester-jelöltjüknek. Mit tenne Ön polgármesterként? Néhány kezdeményezéséről már hallhattunk, úgy tudom, városesztétikai és gazdasági okokból ellenzi például az ECE-beruházást, egyetemi klubbá alakíttatná a volt Apolló mozit... Valóban, részletes elképzeléseim vannak sok konkrét üggyel kapcsolatban. Ezek közül is öt-hat igazán fontos dolgot szeretnék mihamarabb megvalósítani. Kertvárosban szakorvosi rendelőt létesitenénk, igen nagy hiányosságot pótolva ezzel. Az általános iskolákban bevezetjük az iskolatej-szolgáltatást. A környező falvakból való bejárás megkönnyítése érdekében meghosszab­bítjuk a helyi buszjáratok vonalát. Olyan alapít­ványt hozunk létre, mely segíti a rászorultakat a drága gyógyszerek kiváltásában. Sajnálatos, hogy eme szükség van, de sürgősen újra meg kell nyitni a kijózanító állomást.- Milyen tervei vannak Pécs gazdaságának fel­lendítésére?- Dinamikus gondolkodású, a gazdaságfejlesz­tésben már bizonyított szakemberek segítségét, munkáját fogom igénybe venni ahhoz, hogy új, környezetkímélő technológiával dolgozó beruhá­zásokat telepítsünk le Pécsett. Elősegítjük külföldi cégek pécsi tanvállalkozásainak létrehozását, a helyi vállalkozók és szakmunkások speciális kül­földi képzését. A Pécsett letelepedő neves pro­fesszorok számára egyetemi lakásokat építünk, elősegítve a város szellemi fellendülését. És ha már a lakásokról van szó: lakásprogramokat indí­tunk fiatal házasok, idősek, mozgássérültek és más, speciális helyzetű emberek számára. Családi házas lakóövezeteket, illetve lakóparkokat alakí­tunk ki, a városi parkerdőben viszont szigorúan megtiltjuk a további építkezéseket. Az üresen álló, elhanyagolt önkormányzati lakásokat felújítjuk és szociális lakásokként hasznosítjuk. Valamint kezdenünk kell az egyéb üres önkormányzati ingatlanokkal is, hiszen ezekben csak áll a pénz, a mozgósítható tőke. Nagyon számítok az idegen- forgalomra, a Világörökség cím elnyerését a város egyelőre nem használta ki eléggé a turizmus fellendítésére, ezen feltétlenül változtatni akarok. Sokszor úgy érzem, hogy a testvérvárosi kapcso­latok sem működnek elég hatékonyan az idegen- forgalom szempontjából.- Hogyan lehet Pécs ismét a kultúra nyugat­magyarországifővárosa? Potenciálisan most is az, csak ki kellene hasz­nálni a lehetőségeket. De elárulom, nem csak regionális méretekben gondolkodom. Szeretném, ha bekapcsolódva a rendkívül sikeres európai mozgalomba, Pécs 2006-ban az „Európa Kultu­rális Fővárosa” címet viselhetné, más pályázó városokkal együtt. Persze szükség van infrastruk­turális fejlesztésekre is: hangversenytermet, új színháztermet, konferenciaközpontot kell építeni, a pécsújhegyi volt erőmű és szénmosó területén izgalmas balettközpont működhetne. Új levéltárat alakítunk ki, a borzalmas állapotban lévő mecseki állatkertet megszüntetjük és létrehozunk egy gyönyörű szafariparkot. Azért, hogy „élhetőbb” legyen a város jobban odafigyelünk a környezet­védelemre. Parlagfüirtási programot kezde­ményezünk, és a köztisztaság megőrzése végett megszervezzük a polgárok nagyobb aktivitását. Kiterjesztjük a szennyvíz- és csatornahálózatot, valamint csökkentjük a távfűtési költségeket.- És végül az örökzöld kérdések: magasház, Nádor, repülőtér...- Határozott, hatékonyan dolgozó, „gyors reagálású” embernek ismernek. Remélem, hogy e tulajdonságaimat itt tudom a leggyorsabban kamatoztatni. Úgy vélem, a magasházat nem elég szerkezetileg megerősíteni, a felújítást is el kell végeznünk a korábbi tervek alapján, hiszen csak így van esély arra, hogy az elkerülhetetlen beruhá­zásnak legalább egy része megtérüljön. A Nádor felújítását haladéktalanul meg kell kezdeni, esetleg önkormányzati tulajdonba vétellel, mert a jelenlegi tulajdonosnak ez szemmel láthatóan nem sürgős. A repülőtéri beruházást felgyorsítanám, esetleg koncesszióba adással. Elődeimmel ellen­tétben nem szeretnék évekig ezekkel a kérdésekkel foglalkozni. A református templom Műemlék templom egyik félnek sem. Az önkormány­zat szeremé megszerezni a jelenleg is üresen álló paplakot (a délszláv háború idején itt menekülteket szál­lásoltak el), ahol közösségi centru­mot szeremének kialakítani. _______________________ ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents