Új Dunántúli Napló, 2002. szeptember (13. évfolyam, 238-267. szám)

2002-09-20 / 257. szám

Iá M 2002. Szeptember 20., péntek SASD B E M U T A T K 0 Z 1 K 9. OLDAL VásárosdomW Gerényes . ' | : C> '' " ' '""V o' cf“" Meződ <: TétosX. Baranyajenő To9rAr, 'H s'—-- Ta,,4s Kisvaszár Baranya- Pa|éo pVázsnok szentgy^rtjy jysg A oFelsőejerszeg Tormás Mindszentgodisa V|rgao ygetq Qyömölcsény0 N I Mecsekpölöskeo y .-.Kisbeszterce Ofoaló ^yo k BáKőca A város vezetői Polgármester: Kovács Sándomé (55 éves, szociológus). Alpolgár­mester: Pál Csaba (50, postai cso­portvezető). A képviselő-testület tagjai: Arnold Mihályné (56, nyug­díjas pedagógus), dr. Bánfi Zoltán (41, belgyógyász), Galambosné Wágner Éva (49, német nyelvta­nár), Gál István (62, műszála cso­portvezető, nyugdíjas), Haus­mann Mária (45, családgondozó), Árvái Józsefné (63, nyugdíjas óvo­davezető), Nyári Gyula (54, agrár­mérnök, vezérigazgató), Ács Zol­tán (49, raktáros), Schott Päer (36, kereskedelmi vállalkozó), Szőke Béla (51, testnevelő tanár). Kör­jegyzőségi központ, körjegyző Kajdon Béla. A városban német és cigány kisebbségi önkormányzat működik. Az önkormányzat címe: 7370 Rákóczi utca 41. Tel.: 72/475- 303. Testvérvárosok: Mogilány (lengyel), Raab (osztrák), West- hausen (német), Kőrösfő (erdé­lyi), Neffenbach (svájci), Pierre- laye (francia). Intézmények, hatóságok A településnek vendéglátó-ipari középiskolája, zeneiskolája is van, térségi feladatot ellátó gyámhivatal 1997 novemberé­től, építésügyi hatóság 1998 ja­nuárjától, családsegítő szolgálat 1998 augusztusától működik Sásdon, az okmányiroda 2001 januárjában nyílt. SÁSD LAKOSSÁGÁNAK ALAKULÁSA sasd. dunantulinaplo. hu Az oldal a sásdi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Bóka Róbert Állandó a zsúfoltság a 66-os és a 611-es főutak kereszteződésénél A város javuló vérkeringéséért Számos utcában újították fel az utakat az el­múlt négy évben. Most azonban jelentős út­építési programra számítanak, amely megkí­mélheti a várost a benzingőztől is. Az elmúlt négy év során a Vasút, Zrínyi, Béke, Arany János, Mária, Orgona utcában, a Jókai utca középső szakaszán és a Móricz Zsigmond utca végén újították fel az utakat, de a település szerkezetét megváltoztató útépítésre nem került sor. Most azonban jelentős út­építési programra számítanak. Az önkormányzat elké­szítette a Rákóczi utca folytatására vonatkozó doku­mentumot, amely szerint a Szent Imre utca végén lévő nagykanyarban szűkített körforgalom épül, és megva­lósul a Sásdot délről elkerülő, a városközpontot teher­mentesítő út terve, mely a „sásdi nagykanyarból” in­dulna és a sásdi téglagyár után kötne vissza a 66. szá­mú főútvonalra. A Rákóczi utca rehabilitációját tartja a legfontosabb­nak Kovács Sándomé polgármester asszony, majd az elkerülő út megépítését, de ugyanígy szorgalmazza a varga-felsőegerszegi lecsatlakozásnál a körforgalom megépítését, és a 66-os számú út Oroszló és Sásd kö­zötti új, a Baranya-csatorna mellett haladó nyomvona­lának a megvalósítását. Ezzel kiváltanák az oroszlói „hullámvasutat”, egyúttal megoldódna a biztonságos közlekedés az ipari területen is. A polgármester asz- szony sok minden más közt ezekről is tárgyal az októ­ber 14-én Sásdra látogató CsiUag István gazdasági és közlekedési miniszterrel. ■ Sportcsarnok, múzeum, iskola Sásd város hat környező település - Meződ, Varga Vázsnok, Pálé, Felsőegerszeg és Oroszló - önkormányzatával közösen működteti intézményei többségét. A térséget ellátó intéz­ményhálózat újabb fejlesztések előtt áll. Az általános iskolában 473 gyermek tanul, az óvodába 109 kisgyerek jár, a zeneiskolát 172 növendék látogat­ja, az 1995 óta működő Sásdi Ven­déglátóipari Szakközépiskolában 174-en tanulnak. Az óvoda és az ál­talános iskola működtetésére 1997- ben alakult meg a Települések Ok­tatási Társulása. Sásdon, mint 27 település térségi központjában 1997 óta működik gyámhivatal, 1998-tól építési hatóság, a családsegítő szol­gálat 1998-ban kezdte meg munká­ját, és 2001-től működik az ok­mányiroda. A város az elmúlt négy év során felújította a fonyódi gyermeküdü­lőt, modem tankonyhát épített a középiskola számára, felújította az iskola tetőzetét és a régi tornater­met. Kovács Sándomé polgármes­ter elmondta, az általános iskola felújítására, közel 100 millió forint­ra lenne szükség, amelynek doku­mentumait Magyar Bálint oktatási miniszternek a sásdi iskolában au­gusztus 27-én tett látogatása során adta át. A felújítási munkák mellett a sásdi iskolák teljes profilváltását is szükségesnek tartja, amelyben az informatika kerül a fejlesztés központjába. A pihenést, szórakozást, a civil szervezetek munkáját segíti a Sásdi Művelődési Központ és Könyvtár, ahol 45 959 könyv, 240 videó, 1606 zenei anyag várja az érdeklődőket. A felbecsülhetetlenül értékes hely- történeti anyag is helyet kaphatna a Dél-Dunántúlon egyedülálló, a volt gabonaforgalmi telephelyén álló szárazmalom megmentésével. A polgármester asszony a malom hasznosítási javaslatai közül azt tá­mogatja, hogy a régi malomépület malommúzeummá alakuljon, és a helytörténeti anyagok elhelyezése mellett idegenforgalmi célokat is szolgáljon. A képviselő-testület pe­dig abban döntött, hogy a telepen lévő fedett szín alá a piacteret telepí­ti, és itt alakul ki a város kiskereske­delmi központja is. A képviselő-testület abban is döntött, hogy a sportot és a művelő­dést egyaránt szolgáló sportcsarnok és uszoda az Anna utca végén, a Sásd és Hörnyék közötti látványtó partján épüljön fel. A város a követ­kező négy évben 16 szociális bérla­kás építését és 60 újtelepi telek tel­jes közművesítését tervezi, vala­mint megkezdi a hömyéki telkek közművesítését is. A VÁROS TÖRTÉNELME _________ Sásd a bronzkortól lakott hely, az első írásos emlék az 1332-ből származó pápai tizedgyűjtő jegyzék, amikor a település a tolna megyei regölyi főesperességhez tarto­zott. 1695. július 19-től a sásdi „vámhely” az Esterházyak tulajdona, 1793-tól egyházi központ. Katolikus templomát 1796. szeptember 8án, a Kisasszony-napi búcsú alkal­mával szentelik fel. Sásd 18504011979-ig járási székhely, Pécs szerb megszállásának idején a megye ideiglenes székhelye. 1970. jú­lius 1. óta nagyközség, 1995. július 1. óta város, Felsőegerszeg, Meződ, Oroszló, Pálé, Varga és Vázsnok körjegyzőségi székhelye. A városcímer ál­ló háromszögű pajzs, zöld mezejében lebegő ezüst „S" betű, közepénél át­fűzött ezüst kétlevelű sással, tetejében vízililiommal, amely vizes átkelőhelyre utal. A jelenleg 3593 lakosú város forgalmas közlekedési csomópont a 66- os számú balatoni és 611. budapesti főútvonal kereszteződésénél, és a Pécs-Budapest villamosított vasútvonal is érinti. Sásd adottságánál, gazdag múltjánál fogva is a baranyá Hegyhát természetes központja, amely a rend­szerváltás után a korábbiná is dinamikusabb fejlődési pályára lépett. A SÁSDI AGRO RT. 3900 hektár területen gazdálkodó, 190 fős nagyüzem. Takarmánynövényeket, kalászos gabonát, kukoricát, napraforgót és szóját termel. A lucerna nagyobb részéből pelletet ké­szít. Korszerű takarmánykeverőjében az uniós normáknak megfele­lő, kiváló minőségű tápot gyárt nagy választékban. A mulard májka­csa előállításában az országban piacvezető. Világszínvonalú új kel­tetőjében évi 1 millió naposkacsát keltet ki. Tehenészeti telepén, amely 600 férőhelyes, korszerű fejőházban extra minőségű tejet ter­mel. Fejlesztésével, marketing munkájával már évek óta tudatosan arra készül, hogy az uniós csatlakozás során versenyképes stabil gazdaság legyen. Képünkön Nyári Gyula vezérigazgató és Kovács Sándomé polgármester asszony. ______________________________■ Ta vak, záportározók Sásd Város Önkormányzata még 1999-ben elkészíttette a környezetvédelmi programját és 2001-ben a sásdi kistérség 27 településére készült táj- rendezési program. A német kormány segítségével a sásdi kistérségben országos minta­projektként birtokrendezési prog­ramot hajtottak végre. Nagyon fon­tos, a környezetet pozitívan meg­változtató terveket a Hegyhát Kht. készíttette a gödrei vízfolyás rende­zésére. A gödrei vízfolyás sokolda­lú hasznosításával-100 négyzetki­lométer terület rendeződik, tudtuk meg a polgármester asszonytól, minderre elvi vízjogi engedéllyel rendelkeznek. A tervek szerint 5 tó és 6 záportározó épül meg. Kóródi Mária környezetvédelmi és víz­ügyi miniszter az elkövetkező na­pokban, a szeptember 26-i sásdi látogatásán tárgyal a gödrei vízfo­lyás rendezésére vonatkozó elkép­zelések megvalósításáról. A nagyszabású terv nyolc tele­pülést érint a Hegyháton, mely az ország egyik leghátrányosabb kis­térségében - munkahelyteremtő, mezőgazdaságot fejlesztő hatása mellett - teljes ökológiai minta- projektként valósulhat meg. ■ A CLASSICO KFT. 1994 áprilisában alakult 76 dolgozóval, tudtuk meg Major Károlyné ügyvezető igazgatótól, ahol az augusztus végi összesítés szerint 128-an dolgoznak. A varroda 98 százalékban ex­portra termel bérmunkával, termékei 2 százalékát értékesíti hely­ben. Az éves árbevétel 242 millió forint, eredményük 7-10 millió kö­zött mozog. A foglalkoztatottak fele-fele arányban sásdiak illetve környékbeliek. A cégnek svájci és német vállalkozások a külföldi partnerei. Gazdálkodásuk stabil, éves szinten 1,7-2 millió iparűzési adót fizetnek. ■ A munkahelyteremtés kulcskérdés A sásdi kistérség az ország kilenc leghátrányosabb kistérségé­nek egyike. Ez a tény behatárolja az itt élők helyzetét, a vállal­kozók lehetőségeit, akik azonban itt akarnak élni, dolgozni, boldogulni. A legjelentősebb foglalkoztatók a Sásdi Agro Rt., a Maros Fékbetét Kft., a Classico Kft., a Hegyhát Zselic Kft., a Hunor Sportkesztyű Kft., a Hegyháti Áfész, a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Rt., a Bara­nya-csatorna menti Vízgazdálko­dási Társulat, a Mindép Kft., az Y Pulyka Kft. és a Rosenberger Kft. Ez utóbbi nagyon komoly innova­tív termékkel, a koleszterinmen­tes száraztészta gyártásával és a fehér héjú búza nemesítésével foglalkozik. Az idei Pécsi Expo három különdíjjal jutalmazta a Rosenberger Kft. termékeit. Mindezek ellenére a munkaerő­piaci helyzet korántsem megnyug­tató a térségben, ezért - mint Ko­vács Sándomé polgármester asz- szony hangsúlyozta - kulcskérdés­nek tartja a munkahelyteremtést. Ebben is kitörési pont az ipari terü­let, ahol hosszú távon 800 ember foglalkoztatását tervezik. Törekvé­se az, hogy a következő négy évben legalább két 100-100 főt foglalkoz­tató cég települjön ide, ennek lehe­tőségét teremtették meg az ipari te­rület kijelölésével, ahol 37 hektár földterületet vásároltak meg. Hu­szonkét önkormányzattal együtt létrehozták a működtető szerveze­tet, a Hegyhát Iparterület Fejlesztő Kht.-t, amely az elmúlt évben a víz- és szennyvíz-beruházást fejezte be, pályázott a gázellátásra, az idei év­ben 17 hektár véderdőt telepített, és nem utolsósorban elkészül a közvi­lágítása is. A fékbetéteket gyártó Novalex Kft. 2002-es évi fejlesztése az uniós jogharmonizáció és a várható piaci robbanásra való felkészülés jegyé­ben telt. Az üzem megjelenésében is európai szintű, a technológia korszerűsítése és a minőségbiztosítási rendszer bevezetése is az idei fejlesztés része. A piaci pozíció erősítése, az ügyfelekkel való közvetlen kapcsolattartás végett kiépítettük a pécsi és a székesfehérvári centrumunkat, ahol a fékkel kapcsolatos teljes körű szolgáltatással várjuk Kedves Ügyfeleinket. Új munkahelyeket létesítettünk, biztosít­va a Novalex Kft. talpon maradását és további fejlődését. Képünkön Maros Ernő cégalapító és a polgármester asszony.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents