Új Dunántúli Napló, 2002. szeptember (13. évfolyam, 238-267. szám)
2002-09-19 / 256. szám
6. OLDAL MONY O R Ó D B EMUTATKO Z I K 2002. Szeptember 19., csütörtök | | ü Nyugodt napok Monyoródon A XX. század elején, pontosabban 1907-ben Monyoródon 115 házat tartottak nyilván és 578 lelket számolt a község, ma 92 ház van 202 lakóval, ám a lélekszám, ha lassan is, de növekszik a festői hangulatú aprófaluban. A rendszerváltáskor csak útja, vezetékes vizevolt a falunak - mondja Horváth György polgármester később, 1998-ra lett gázunk, és ma már a telefonellátás is 100 százalékos. De a szennyvíz nagy gondunk a veszélyeztetett ivóvízbázis miatt, készülőben is egy kiviteli tanulmányterv a megakadályozására, hogy nagy esőzéskor a földekre kijuttatott vegyszerek ne veszélyeztessék. Erre két éve már pályázatot nyertünk a Környezetvédelmi Minisztériumtól. 24 milliós beruházás a kőbánya rekultivációja - ez sem valósulhatott meg még teljesen. Most tesszük rendbe a falun átfolyó, 4-5 méter medermélységű patakot, amelynek a partfalait gabion-falakkal kell megtámasztani, mert beomlással fenyegetnek. Ez mind súlyos milliókba kerül, amit csak állami pénzekből, vis mayor keretből lehet majd megoldani. 1994-től vagyok polgármester: korábban a belterület rendezése is olcsóbb lett volna, de az én ciklusom kezdetén is először ravatalozót kellett építeni, felújítani a kul- túrházat, ahol hetente az orvos is rendel, korszerűsítettük a közvilágítást. Sok bírálat ért a templom miatt is: beázott a főhajó teteje, rohadtak a gerendái, végül Mayer Mihály püspök úrhoz fordulva egyházi támogatással sikerült megjavítani, de a torony sajnos még mindig olyan mint a szita. A templom falán helyeztük el a II. világháborús áldozatok emléktábláját is. A templom oltára- Azért lépegettünk előre. Az elhanyagolt tejcsarnokból először idősek klubját csináltunk, de mivel azt szívesebben használták a fiatalok, az lett az ifjúsági klub, és itt, az önkormányzati hivatalban kaptak helyet az idősek. A fiatalok most kaptak 200 ezer forintot eszközök vásárlására, és a helyiségüket is egyre szebbé teszik. Most a járdaépítés folyik a faluban, a Kossuth utca harmada el is készült. Egyébként a házak nálunk is nagyon megdrágultak, az önkormányzatnak pedig saját tulajdonú telkei jelenleg nincsenek. Minden itt letelepülő Horváth György polgármester fiatalt 200 ezer forinttal támogatunk, de csak a későbbiekben lesz esély önkormányzati telek vásárlására is. A rendezési terv szerint 12 háznak szeretnénk telket kialakítani a Petőfi utca folytatásában - ez egy nagyon szép fekvésű terület -, de a foghíjas telkek beépítését is szorgalmazzuk. Aprócska falu - lélekszáma mostanság haladta meg a 200-at. Pályázunk egy faluház és egy idősek klubja létrehozására, és terveink közt szerepel a csatornázás mellett egy gyökérzónás szennyvíztisztító telepítése is. A község a turizmus számára is vonzóvá tehető. Különös látvány a kőbánya-rekultiváció területén látható kőfal, ahol jól kirajzolódnak a különböző geológiai rétegek, és amit most dróthálóval is védenek. A közeli Bakos-tanyán lovakat tartanak. A borkultúrája is említendő, hiszen a Monyoród, Versend és Máriakéménd nevével fémjelzett terület a Juhfrak nevezetes, hagyományos termőhelye, és ez is vonzerő, az idegenforgalmi kínálat része lehet majd. Úgy 30-40 présház lehet a falu környékén, ahol a szőlőket gondosan művelik is, ugyanis kiváló fehérborok érlelődnek a hordókban - Juhfark, Chardonnay, Cserszegi fűszeres. Több gazda is akad, aki szívesen viszi a borát versenyekre, és nem is vall szé- gyent vele. _______________________________■-E ilend Eídósmároko Széke)ys2ate Mánakéménd Up“d «***'*> k«L /'MONYORÓD 5V Baba,CUnycs«k Belvérdgyula1 o Boly A község vezetői A település polgármestere: Horváth György (51 éves, őstermelő). Alpolgármester: Marczi Aranka (48, rokkantnyugdíjas). A képviselőtestület tagjai: Erdei Antalné (53, rokkantnyugdíjas), Bíró Dezsőné (39, bolti eladó), Rázsics György (33, műszerész), Francsics Zoltán (32, gazdálkodó). Kisebbségi önkormányzatuk nincs. A község a szederkényi körjegyzőséghez tartozik, körjegyző Ilin Márk. A önkormányzat címe: 7751 Béke tér 3. Telefon: 69/356- 152. MONYORÓD LAKOSSÁGÁNAK ALAKULÁSA monyorod. dunantulinaplo. hu Az összeállítás a monyoródi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Bóka Róbert _________A FALU TÖRTÉNELME________ Mo nyoród létezéséről 1389-ből származó, Anjou-korabeli levél tanúskodik, földesurai gyakran cserélődnek. Református magyar település, ahonnan a XVIII. században költöznek el a lakók Zengövárkonyba, házaikat németek vásárolják meg. A XIX. század közepére a katolikus németek és a horvátok száma növekszik meg. 1813-ban épül iskola, 1876- ban a Szent Keresztről elnevezett katolikus templom. Agrár jellegű falu ugyan, de jóideje működött itt a kőbánya és a XX. század elejétől téglaégető is. AII. világháború utáni kitelepítésekkel felvidéki és baranyai magyarok lesznek a falu lakói. A hatvanas évek dózerpolitikája tönkretette Monyoródot, lakossága rohamosan csökkent: életükben a rendszerváltás utáni önálló önkormányzatiság hozott alapvető változásokat. Erősödő helyi gazdaság Monyoródi technológia Bábolnán A falu Szederkény felől A községhez közeli, olasz exportra termelő téglaégető 10-12 embert foglalkoztat, helyben három húscsirkével foglalkozó vállalkozó kínál alkalmi munkát. Egyikük, a Szelamo Kft. most mutatja be a technológiáját Bábolnán. De Szederkény, Bóly és Pécs is jól elérhető munkahelyeket kínál. Ide, a városokba ingázik a monyoródi munkavállalók többsége. A munkanélküliség nem számottevő. A helyi gazdaságok megerősödésével is számolva az önkormányzat 2001-től látta szükségesnek bevezetni az iparűzési adót. A jelenlegi 202 lakosból 65-en nyugdí- jaskorúak, 60-an vannak az aktívak, közülük legalább 30-an utaznak. A monyoródiak többsége már korábban is hagyományosan az építőiparban - változó munkahelyeken - dolgozott. BARANYAHÍDVÉG BEMUT ATKOZIK Baranyáhídvégen élénkül a közösség A volt kultúrház épületében ugyan működött könyvtár is, ám az átalakítással együtt ez is megszűnt, a község a siklósi mozgó könyvtárnak adta át a köteteket, s fizetett azért, hogy a járat meghatározott időben lehetőséget biztosítson a kölcsönzésre. Jelenleg is folyik az építkezés, a könyvtár azonban a szintén az utóbbi évben átalakított polgármesteri hivatal épületében már működik. Az önkormányzat mindenese, Nagy Csaba látja el könyvtárosi feladatokat is. Rendszeresen figyelemmel kíséri a megjelent műveket, azt mondja, amit eddig a mozgó könyvtárra költöttek, most ebből a pénzből új könyveket szereznek be. A település közösségi élete is megújult az utóbbi években. Most már rendszeresen megtartják a nőnapot, a falunapot, a nyugdíjasokat is köszöntik az idősek napján, karácsonykor pedig az önkormányzat költségvetéséből minden családnak jut szerény ajándék. Évente egyszer pedig színházlátogatást szerveznek Pécsre, ennek nagy sikere van, a buszköltséget az önkormányzat fedezi, a színházjegyet a résztvevőknek kell megfizetni. A település gazdái A polgármester Bazsó József (39 éves, autószerelő), alpolgármester Madaras Gábor (43, vállalkozó). Az önkormányzati testület tagjai: Nagy Csaba (28, alkalmazott), Reidl Henrik (44, vállalkozó), Kecze Kálmán (38, esztergályos) és Hamarics Károly (46, gazdálkodó). Körjegyző Mészáros Gyula. Működik a szociális földprogram A megye déli vidékén, az Ormánságban, a Dráva folyó völgyében bújik meg ez a település. Jól megközelíthető, hiszen a Harkány és Sellye közötti útvonalon fekszik, vasút viszont nem érinti. Annak ellenére, hogy megközelítése sokkal kedvezőbb, mint például a közeli Sámodé, mégis ez utóbbi faluban van a körjegyzőség. A rendszerváltás óta sok minden változott és sok minden nem változott a településen. Az iskolát például létszámhiány miatt kénytelenek voltak bezárni, ugyanis a 4-5 alsótagozatos gyermekért nem volt érdemes fenntartani az intézményt. A szülők - a szabad iskolaválasztást kihasználva - úgy gondolták, talán az ismeretekből jobb felkészítése lesz gyermekének a közeli, vajszlói általánosban mint a helyi, állandó anyagi gondokkal küszködő iskolában. Az iskolaépület persze nem maradt ezt követően gazdátlanul, még jelenleg is folynak az átalakítási munkálatok. Az önkormányzat itt akarja berendezni a kultú- rotthont, a nyugdíjas- és az ifjúsági klubot. A felújítást jelenleg a falu költségvetéséből finanszírozzák, jövőre azonban, amikor a berendezések kerülnek sorra, már szükséges lesz az állami támogatás, természetesen pályázati lehetőségek után néznek. Bazsó József polgármester Utcakép A falu a rendszerváltás óta eltelt 12 év alatt sokat fejlődött, bár az itteniek szerint messze nem használta ki a lehetőségeit. Amikor ugyanis a kilencvenes évek elején az akkori kormány meghirdette a „minden településnek egészséges ivóvíz” programját, Baranyahidvég nem reagált azonnal, csak 1994-ben pályáztak az állami támogatással igencsak kedvező finanszírozású beruházásra. Nem számít mondják a községben végül is a település lakói ingyen jutottak egészséges ivóvízhez, Sámoddal közösen építették ki a vízmüvet, a rendszer kezelését a Szigetvíz Kft. vállalta el. Ami még említésre méltó a kezdeti időszakban, hogy - szintén állami segítséggel - a régi raklapos járdát kicserélték betonosra, s egyben az ingatlanokhoz vezető, árkokat átívelő hidaka' is megépítették. A település polgármestere, Bazsó József elmondja, hogy pályáztak ők a Széchenyi-terv- ben megfogalmazott szociális bérlakás akcióra is, ám a bírálóbizottság túlságosan sokra tartotta a fajlagos költségeket, emiatt elutasította a kérelmüket. Ettől függetlenül nem mondtak le a tervről, jövőre újból beadják a pályázatukat. Legfőképpen azért szeretnék a hálózatot kiépíteni, hogy a környéken, mármint a vonzási területen megoldják a védőnői szolgáltatást, ugyanis ebben az épületben szeretnének kialakítani egy egészség- ügyi dolgozónak járó szolgálati lakást is. Most is a településről 1—~T5—< > Csínyoszn) 2Nagycsány látják el a védőnői szolgáltatást, ám a szakember Diós- viszlón lakik, sokkal köny- nyebb lenne a helyzete, ha Baranyahídvégről indulna ellenőrző kőrútjára.- Az elmúlt négy évben sok mindennel próbálkoztunk - magyarázkodik a fiatal polgármester-, volt sikerélményünk is. Többek között a magas - nemhivatalos adatok szerint 40 százalékos - munkanélküliséget úgy próbáltuk csökkenteni, hogy immár három éve folyamatosan pályázunk a szociális földprogramra. Az első évben anyakocákat helyeztünk ki, négy család jutott a program előttinél jobb körülmények közé. Aztán több hektár bérelt földön mákot termesztettünk, ezen nem volt nyereség, a vállalkozás nullszaldós alt. Az idén j beadtuk pályázatunkat, jövőre fűszer- paprikát szeretnénk termeszteni, sajnos a döntés alapján kevesebb , pénzt kapunk, mint amire számítottunk, ezért a tervet át kell dolgoznunk. Ettől függeüenül nem mondunk le a lehetőségről, hiszen jószerével csak ezzel tudunk a nehéz helyzetbe jutott családokon segíteni. ______ _________■ ba mnyahidveg.dunantulinapb.hu Az összeállítás a bamnyahídvégi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Békéssy Gábor 0 Drávaiványi } : :'-o Sósvertike i Sámod ASr* Vajszló _ )ás Lúzsoíc •„ 9 BARANYAHIDVÉG BARANYAHÍDVÉG LAKOSSÁGÁNAK ALAKULÁSA 1930 1970 1997 2002 A FALU TÖRTÉNELME Középkori fonások már említik a falut. Egy korabeli okmány Hyd- vygként tünteti fel, de szerepel Hydwegh írásmóddal is. Évszázadokkal később Kishidvég elnevezéssel bukkan fel. Bizonyítható az hogy töb’ as birtokk együtt a riyúlszigeti apácák birtokolták. A török hódoltság időszakában feltételezhetően már lakták a települést, ám a felszabadító háborúk idején elnéptelenedett. A 18. század első felében valószínűsíthetően református míg második felében többségében katolikusok lakták. A múlt század derekától néhány horvát, majd német család telepedett le a faluban, de ez lényegében nem változtatta meg a település etnikumát. 1900 körül jelentős számú cigánykolónia élt itt, de ezek később feloszlottak. A faluképben említést érdemel jellegzetes temploma, amely egy kanyar közepén magasodik ki a településközpont házsorai közül. 1795-ben épült első fatemploma, amely helyett 1840-44 között hozták létre az ősök a ma is létező kőtemplomot. Ez az Ormánság nagy részére jellemzően a református. hitet magukénak vallók hitéletét biztosítja, akik döntő többségben vannak a faluban a kisebbséget jelentő katolikus hívőkkel szemben. A falu lakossága az elmúlt évszázadokban többnyire mezőgazdaságból élt, jelentős ipar itt nem honosodott meg. A rendszerváltást követően az agrárvállalkozások átalakultak, csökkentették a létszámot, jórészt emiatt ma is a munkaképes korú lakosság csaknem fele szociális támogatásra szorul. t
