Új Dunántúli Napló, 2002. szeptember (13. évfolyam, 238-267. szám)

2002-09-12 / 249. szám

Szabadfogás Dunántúli Napló-----­Pr ogramok Vélemény a Különvéleményről. Ajánljuk a filmet. 15. oldal Élet & Stílus Sport Dühös vezetők. Dárdaiéknak egyelőre nem fizetnek a Liga­kupa győzelemért. 15. oldal Sport A legjobb 32 közé jutott a PMFC a Magyar Kupában. 16. oldal TIPEGŐBEN. Kutatások bizonyítják, hogy a férfiakat zavarja, ha egy nő túlságosan hosszú lépéseket tesz, mert az önállóságot, hatá­rozottságot sugall. Agatha Ruiz de la Prada spanyol divattervező most visszahozta a bukjelszoknyát - és ezzel a „támaszra szoruló gyenge nő” képét. fotó^epa Győzni ész nélkül A küzdőszellem és nem az ész mozgatja a fiúkat. A fiúk a versengés öröméért hajta­nak, míg a lányok csak akkor bocsátkoznak küzdelembe, ha megéri. Ez derül ki egy ka­nadai vizsgálatból. Rosanne Roy, a montreali McGill Egyetem kutatója 40, egyenként négy fiúból, illetve négy lányból álló csoport viselkedését vizsgál­ta külön erre a célra kialakított já­tékok segítségével. A gyerekek 5- 6, illetve 9-10 évesek voltak. Az egyik játék során a játéko­soknak gyöngyöket kellett fel­fűzniük egy pálcikára. A gyön­gyöket egy közös edényből vagy egymástól szerezhették meg. A játékot kétféle szabállyal játszot­ták: úgy, hogy mindenki nyer, aki elkészül, illetve úgy, hogy a leggyorsabb játékosé a győze­lem. Az első változatban tehát a játékosoknak nem kellett versen­geni, míg a második esetben a küzdelem a szabályokban gyö­kerezett. A lányok a fiúknál sokkal több időt szántak arra, hogy társaik munkáját és viselkedését figye­lemmel kísérjék. Az ellenfél arc­kifejezését vizsgálták, miközben eldöntötték, elvegyék-e tőle a gyöngyöt. Nemegyszer előfor­dult, hogy megtehették volna, de nem vették el. A lányok, különö­sen az idősebbek, csak akkor ver­senyeztek, ha kellett. A fiúkat vi­szont a jelek szerint a versengés önmagában is vonzotta, még ak­kor is, ha ezzel nem nyertek sem­mit. „Túlságosan élvezték, hogy elvehetik a többiek gyöngyeit” - állapították meg a kutatást végző szakemberek. Ebből persze korai lenne levonni azt a tanulságot, hogy a megfontolás és cél nélküli agresszivitás genetikus eredetű férfitulajdonság volna. Szabadulás a függőségtől Az alkohol és a kábítószer komoly probléma a holly­woodi sztároknál is. Vannak azonban jó példák - Mel Gib­son leszokott az italról, mos­tanában pedig a drogfüggő Robert Downey Jr. talpra ál­lását segíti. A hírnév az utóbbi években ki­egyensúlyozott családapaként is­mert Mel Gibsont sem kímélte. Az ismertség és a korlátlan lehe­tőségek annyira megszédítették, hogy végül 1984-ben ittas veze­tésen kapták az akkor már ko­moly alkoholproblémákkal küz­dő színészt. „Amikor először szembe­sülsz a hírnévvel, hirtelen nem tudod, hogyan folytasd az addi­gi hétköznapi életed” - nyilat­kozta azokról az évekről a Ret­tenthetetlen sztárja. Alkohbl- problémái miatt két évig távol maradt a filmezéstől, és csak 1987-ben tért vissza a Halálos fegyver című mozival, amely véglegesítette a helyét a holly­woodi színészek között. Saját bevallása szerint ekkor még elő­fordult, hogy a pohár fenekére nézett, ám 1991-től kezdve nincs problémája az itallal. A színész most már igazi csa­ládapaként a legtöbb idejét ott­hon tölü, és hét gyermekének ne­velésének szenteli. Robert Downey Jr. viszont még ma is a kábítószer fogságá­ban szenved. A tehetséges szí­nészt Hollywood legproblémá­sabb alakjaként tartják számon. A kokain és az alkohol rabságá­ban élő Downey Jr. nem tud sza­badulni függőségétől, aminek következményeként egy évet börtönben is töltött. A briliáns alakításokra képes sztár most szeretne visszakapaszkodni a legjobbak közé, amihez jó barát­ja, Mel Gibson nyújt segítő kezet, hiszen szerepet ajánlott neki egy, a saját produkciós cége által gyártott filmben. Robert lemon­dott a drogról - jutalmul Gibson egy sportkocsit ajándékozott ne­ki. Kérdés, meddig tart ki az el­szántság. A leselkedés lélektana Az emberek egy része fura örömét leli abban, ha mások életébe kukkanthat bele. Manapság már nem kell többé az ablakból lesni a szom­széd magánéletét, vagy távcsővel figyelni a lányöltöző szellőzőablakán, mert a szórakoz­tatóipar mindent házhoz visz. De mi mozgatja a leselkedőket? Hol van már Tímár Péter nyolcvanas évekbeli Egészséges erotikája! Sőt hol van már a Béres Ale­xandra öltözőjében készült, gyenge minőségű, rej­tett kamerás filmecske, vagy az az évtizedes vi­deó, amelyen az egyik tévécsatorna népszerű mű­sorvezetőnőjét vélték felismerni papás-mamás já­ték közben? Ahogyan az exhibicionistáknak kimondottan kapóra jött az internet, úgy a virtuális peep-show-k közönsége is megjelent. Vannak, akik szexuális életüket osztják meg a világgal, mások meztelenül olvasnak híreket, és vannak, akik a lelkűket mezte­lenjük le. Mások pedig webkamerákat szerelnek szoláriumokba, állomások vécéi­be, vagy olyan site-okra kattinta- nak rá, ahol vonagló hölgyeket nézhetnek hiányos ruházatban. Manapság mindehhez elég egy te­levízió is, amelyben főműsoridő­ben lehet betolakodni mások pri­vát szférájába. Dr. Síklaki István szociálpszi­chológus szerint a voyeur készte­tés a modern nagyvárosi környe­zetben kettős jellegű: fölfokozott, de korlátozott is egyben. Míg ko­rábban a kisebb települések eseté­ben az emberek élete szinte egy­más szeme előtt zajlott, megvoltak a találkozás fórumai, a templom, a kocsma jelentette az információcsere színhelyét, addig a nagyvárosokban egyre inkább izolálódnak, elszigetelődnek az emberek, pedig fontos igény, hogy tudjunk embertársainkról. A hétköznapi életből eltűnő melegség, intimitás, társas viszonyok és bizalom helyett sokan a tévé és az internet sugározta álvalóságokra fanyalodnak, és azt akarják hinni, hogy igazi emberi kapcsolatokat látnak - olyanokat, amelyek az ő egyéni életükből szánandó módon hiányoznak. Jellemző, hogy a kukkolók (még a hagyományos értelemben vett le- selkedők is, akik a strandkabinokba fúrják a luka- kat), többnyire fiatal, érzelmi-szexuális fejlődésük elején lévő fiúk, vagy olyan fiatalemberek illetve férfiak, akik valamilyen okból megrekedtek a nemi érdeklődésnek ezen a szintjén. A kukkolás ugyanis nem egyszerűen egy másik ember iránti kíváncsi­ság, hanem azon tényleges képességek hiánya, amelyek segítségével egy személy a valóságban is működő kapcsolatot tud valaki mással létesíteni. A leselkedés egyébként éppúgy szenvedélybetegség­gé válhat, mint ahogy a játékszenvedély, az inter­netfüggőség, az étkezési zavarok és bizonyos sze­xuális függőségek is. Az elmagányosodás és az érzelmi éretlenség okozza talán, hogy megnőtt az igény az olyan le­selkedőműsor iránt, ami nem egy kitalált történe­ten alapul (mint egy pornófilm), hanem „igazi”. Szociológiai, médiaszociológiai észrevétel, hogy a televízió kihasználja az elemi emberi ösztönöket, a gátlások elkopását, s azt, hogy a nézők hinni akarnak abban, hogy a show a valóságot mutatja, és nem durva manipuláció a nézettség növelése érdekében. Rukkoló férfiak Voyeurizmus (ejtsd: voájőrizmus) - ismertebb nevén kukkolás. A meztelen, vetkőző vagy éppen szexuális tevékeriységet végző személyek kifigyelése, meglesése váltja ki a szexuális izgalmat, amelyet általában önkielégítés követ. Erőszakot nemigen követ­nek el, hiszen nem a megfigyelt személlyel való szexuális aktus, hanem maga a kukkolás az, ami izgatólag hat. A sztriptíz és a por­nókazetták nem megfelelőek, hiszen éppen a voyeurizmus lénye­ge, a meglesés, a titkosság hiányzik belőle. Többségében férfiak­ra és fiúkra jellemző. Betegségnek inkább csak akkor tekinthető, ha ez a szexuális kielégülés egyetlen formája. A kukkolókat az ex­hibicionistákkal (magamutogatókkal) és a frottőrökkel (dörgölő­dzőkkel) együtt gyakran szatíroknak is nevezik. Sztárpletykák HALÁLOS RAJONGÁS. Halálra gázolta egy ámokfutó vezető Jus­tin Timberlake egyik rajongóját, aki épp kedvencére várt. A szeren­csétlen lány arra várakozott, hogy láthassa nagy kedvencét, az ’N Sync tagját, aki az egyik Los Ange- les-i rádióban reklámozta albu­mát. A rendőrök egy 23 éves fiatal­embert vádolnak, aid vitába keve­redett a rádió épülete előtt várako­zó tömegből valakivel, majd teher­autójába ülve teljes gázzal a rajon­gókkal teli járdára tolatott. A gyil­kos gázolót sikerült letartóztatni. ÚJ ORMÁNY. A hollywoodi szí­nésznők nem félnek csúnyának lenni. Gwyneth Paltrow a Nagyon nagy ő című filmben kövér lett, Cameron Diaz kusza parókával tűnt fel a John Malkovich menet­ben, most pedig Nicole Kidman orra lett akkora, mint a bazilikaki­lincs. A színésznő azért vállalta külsejének drasztikus megváltoz­tatását és az orrprotézist, hogy el- játszhassa a zaWatott életű angol írónő, Virginia Woolf szerepét. A szerep kedvéért Nicole haját sötét­barnára festették, frizuráját pedig konzervatív kontyba fésülték. Olvasson a világhálón is a nőkről! Ha női témákra kíváncsi, látogasson el a www.holgyvilag.lm, a www.kiskegyaUw vagy a www.gyongy.hu internetes oldalakra is Oldalszerkesztő: Hodnik Ildikó Gy. Láncszem az ujjon Ha megtaláltuk életünk pár­ját, eljegyezzük egymást. Sok országban az ígéretet egy gyűrű megvásárlása hi­telesíti. Számos kultúrában az eljegyzés az egész család ügye. A legtöbb­ször az apa dönt a jövendőbeli vő személyéről. A döntést hosszú, kemény tárgyalások előzik meg, egy szorgos lányt ugyanis egy bölcs apa nem ad oda ár alatt. Sok kultúrában a fiú jegygyűrűvel (és nem karikagyűrűvel!) adja jelét elköteleződési szándékának, ez­zel „láncolja” magához kedvesét. A jegygyűrű ország-világ előtt hirdeti: olyan szövetség köttetett, amelyet mindkét fél nagyra be­csül. A tizenötödik század óta kedvelt választás a gyémántgyű­rű, az állhatatos szerelem jelké­pe. Persze főként a felső tízezer körében, 1959-ben például An­thony Armstrong Jones rubintos gyémántgyűrűvel lepte meg Mar­git angol hercegnőt. Lady Diana Spencer jegygyűrűjét, amelyet Charles hercegtől kapott, egy megtermett, ovális zafír díszítet­te, szintén gyémántok között. Bármennyire is ígéret azonban az elgyűrűzködés, jó tudni: még utána is kiderülhet, hogy a szerel­mesek mégsem egymásnak va­lók. Ilyenkor jobb felbontani a szövetséget, mint később évtize- dekig kínlódni miatta. ■ ÍC) ^ \ ZÖLD-HÍD Vállaljuk rendezvények, konferenciák, oktatások olcsó, színvonalas szervezését, lebonyolítását. Önnek is kényelmesebb! Érd.: 72/510-231 20/468-1325 ARAG Jogvédelmi Biztosító Rt.: egy új színfolt a palettán • Manapság egyre többet hallani az ARAG-névről. Mit is jelent ez valójában és milyen tevékenységet takar a név ? - kérdezem dr. Borbély Attila elnők- yezérigazgatót. • Az ARAG egy rövidítés, méghozzá a német anyavál­lalat nevének rövidítése, ami magyarul azt jelenti: általános jogvédelmi biztosító részvénytársaság. • Mit kell tudnunk a vállalat tulajdonosi szer­kezetéről, piaci pozícióiról ? • Az ARAG 65 éves múltra tekinthet vissza és a Faßbender család tulajdonában van. Sikeres tevé­kenysége következtében a Világ meghatározó jogvédelmi biztosítójává vált, vállalatokat alapított az Egyesült Álla­mokban és Európa 13 országában. Piaci pozícióit illetően mindenütt az élbolyban tartózkodik. A cégcsoport 2001. évi díjbevétele meghaladta az 1,3 Md. Eurót, alkalmazot­tainak létszáma közel ötezer fő. Székhelye a németor­szági Düsseldorfban van egy csodálatos 28 emeletes épületben. • Szinte ismeretlen Magyarországon a jogvédelmi biztosítás fogalma. Kérem, avassa be az olvasókat a titokba, mi is ez ? • Titokról természetesen szó sincs. A jogvédelmi biz­tosítás a jogérvényesítés költségeit fedezi. Megkönnyíti a biztosítottak igazságszolgáltatás elé lépését és ott jogaik és törvényes érdekeik védelmét. Ezen túlmenően az ügyfél különböző vitás ügyeinek peren kívüli rendezésében nyúj­tott közvetlen szolgáltatásai révén az ARAG átvállalja a jogérvényesítéssel összefüggésben felmerülő költ­ségeket. A biztosítás célja tehát az, hogy a biztosítottak joggyakorlása előtt álló költség- és szaktudásbeli különb­ségeket biztosítási alapon hidalja át. • Már elnézést, de ez egy földi.halandónak nagyon tudományosan hangzik. Ez talán azt jelenti, hogy az ARAG amolyan házi jogtanácsos ? • Ha jogtanácsosnak nem is vagyunk nevezhetők, de jogi tanácsadónak igen. Azonban a tanácsadás - tele­fonon, web-oldalon, vagy személyesen - nem meríti ki tevékenységünket. Ez csak az első fázisa annak a kap­csolatnak, amely ügyfeleink és cégünk között a biztosítás életbelépését követően kialakul. Ha az ügyfélnek jogvitája keletkezik, mi biztosítunk megfelelő ügyvédi, képviseletet peren kívül és szükség esetén perben is. • Milyen típusú jogvitákban nyújt segítséget az ARAG? • A biztosítás lefedi a magánélet-szféra szinte vala­mennyi jogi kockázatát, ide értve különösen a biztosítot­taknak okozott károk megtérítésével kapcsolatos jog­vitákat, a biztosítottak ellen indított büntető- és szabály­sértési eljárásokat. Ebbe a kategóriába tartoznak különösen a közlekedési szabálysértések miatt indult eljárások, a legkülönbözőbb szerződéses jogviták, a fogyasztóvédelem, a biztosítási ügyek - amennyiben ügyfelünknek egy másik biztosítótársaság nem vagy nem megfelelően teljesít -, a gépjármű vezetői engedély és a gépjármű forgalmi engedély bevonásával kapcsolatos eljárások, a munkajogi viták, továbbá ingóságokkal, ingat­lanok tulajdonjogával és bérleti jogával kapcsolatos ügyek. • Nos, beszéljünk egy kicsit a költségekről. Mi mennyi ? Mit kap az ügyfél és mit kell fizetnie ? • A jogérvényesítés költségei egy átlagos jogvita esetén, kétfokú eljárást feltételezve és ügytípustól függően 30 000- 500 000 forint között mozognak. Ebbe beleérthetjük a bírósági (végrehajtási) illetékeket, ügyvédi munkadíjat és szakértői költségeket is. Az ARAG szolgáltatásának felső határa ehhez képest lényegesen magasabb, biztosítási eseményenként és évenként maximum 2.100 000 forint, illetve a biztosított nevében letett óvadék esetében 3.500 000 forint. • Ez mind jól hangzik. Feltételezem, hogy ezért az ügyfélnek egy kisebbfajta vagyont kell fizetnie, biztosítási díjként. • Ki kell ábrándítanom, ugyanis a jogvédelmi biztosítási termékek éves díja - a módozat típusától függően - 6 000- 32 000 forint között mozog, amely nem egy megfizethe­tetlen nagyságrend. • Csak Magyarországra érvényes ez a biztosítás ? • Nem. A biztosítás területi hatálya egész Európára kiterjed. • Hol lehet ARAG jogvédelmi biztosítást kötni és hol kapható információ az Önök termékeiről ? • Információkkal elsősorban web-oldalunk szolgál: www.arag.hu címmel. Email címünk is igen könnyen meg­jegyezhető: arag@arag.hu. A központi irodánk Buda­pesten, az Andrássy út 12.szám alatti "Krausz-palota" néven ismert, gyönyörű, műemlék épületben található. Telefonszámunk pedig: 06-1-472-74-80. Ezen kívül a Vállalkozók Országos Szövetségével kötött megál­lapodás keretében, minden megyeszékhelyi VOSZ- irodában megvásárolhatók biztosítási termékeink. • Mi az ARAG filozófiája ? • Az ügyfél legmagasabb szintű kiszolgálása, szlo­genünk szellemében, ARAG: Kiút a jog útvesztőjéből. • Köszönöm a beszélgetést, sok sikert kívánok.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents