Új Dunántúli Napló, 2002. szeptember (13. évfolyam, 238-267. szám)

2002-09-12 / 249. szám

10. OLDAL BAKÓCA BEMUTATKOZIK 2002. Szeptember 12., csütörtök A FALU TÖRTÉNELME AjHHBr* A települést Bokolcha formában először egy 1332-ben UBBW datált okirat említi. Az alapszó szláv eredetű, értelme: bükkös. Van olyan kutató, aki a Bakóca-patak nevéből w - származtatja a helység nevét. Számos középkori falu lé­tezett a hajdani határban, így Farkasfa, Boród, Flisztafa- lu (Pusztatemplom), Kövesd, Almás. Nem egy közülük a török korban is létezett. A hajdani Pusztafalu helyén Zsir­mon György szántás közben több régi pénzt talált, míg a Lapis nevű határ­részben számos aranypénz került elő. A hódoltság alatt a magyarok végig lakták a területet. Az első német telepesek a XIX. században jelentek meg, számuk azonban az idők folyamán csökkent. A dűlőnevek is vallanak a tör­ténelmi időkről. Eszerint a Karáczad-kertben Patkó Bandi betyár is tanyá­zott, vagy Kőtörőpusztán először németek telepedtek le, akik fokozatosan elmagyarosodtak. Az első németek üveghutákat működtettek, de hamuzsírt és kocsikenöcsöt (kulimász) is főztek. Almáspusztán Kovács József ezüst­pénzeket lelt, míg a Borzás-völgyben hódoltsági török érméket vetett ki az eke. A legenda szerint Hűvösvölgy közelében Mátyás király is megfordult, egy róla elnevezett kút őrzi az emlékét. A Hollófészeknél pedig a bakócai népfelkelők megkergették Jellasics seregének embereit. A KÖZSÉG GAZDÁI. A polgármesteri teendőket Dénes Sándor (48 éves) általános iskola tanár látja el. Az alpolgármesteri posztot Molnár- né Szabó Szilvia (32) asszisztensnő tölti be. A képviselők: Begovics György (51) segédmunkás, Kovács István (29) vállalkozó, Kovács Gábor (44) autószerelő, valamint Szűkíts Károly (48) vízmű-dolgozó. ____■ Ba kócát dombok őrzik Csodálatos magaslatok óvta völgyben bújik meg a település. Gyönyörű a látvány, ahogy a keleti szőlőhegyi fennsíkról rátekintünk. A csúcsok védenek a vad északi széltől és hegy­vidéki hangulatot kölcsönöznek a tájnak. A kis faluban turisztikai vonzerőnek számít a volt gyermekotthon kastélyépülete és arboré­tuma, valamint a fazekastárlat. Az egykori is­kolában berendezett önkormányzati vendég­ház egyre több természetjárót csalogat. Dénes Sándor általános iskolai ta­nár immár 12 esztendeje látja el a polgármesteri feladatokat. Nyilat­kozatában a turizmus és a falusi vendéglátás fontosságát hangsú­lyozta. Elégedett azzal, hogy min­den utcában korszerűsítették és szilárd burkolattal fedték az útfelü­letet. Új járdarészeket alakítottak ki, a régieket pedig megerősítették. Valamennyi belvízelvezető árkot betonlapokkal bélelték ki. A gon­dozott köztéri zöldterület nagysá­ga most már több ezer négyzetmé­terre tehető. A jövőben újabb árko- Dénes Sándor polgármester kát raknak ki betonlapokkal, ezenkívül további járda- szakaszokat erősítenek meg. A helység sokat csinoso- dott azzal is, hogy a temetőben parkoló, belső út és hű­tővel felszerelt ravatalozó épült. Orvosi rendelőt hoz­tak létre, melynek vezetője dr. Nyushál Ernő. Átszer­vezték az orvosi ellátáshoz kötődő védőnői szolgálatot, melynek a feladatait Both Aliz látja el. Renoválták a művelődési házat, az önkormányzat, a fazekasmú­zeum, a közösségi ház, valamint az óvoda épületét. Az utóbbi esetében újdonságnak számít a központi fűtés. A községvezetőség sokat tett a templom megóvásáért is, így pél­dául korlátot hoztak létre, meg­szépült a sekrestye és valameny- nyi kőkereszt. A volt iskolában berendeztek egy csaknem 10 fé­rőhelyes és községi tulajdonban lévő turistaházat, ahol egy éjsza­kára személyenként 500 forintot kérnek. A megszűnt gyermekott­hon könyvállományának átvéte­lével ismét indult a községi könyvtár Fehér Imréné közremű­ködésével. A létesítmény tele- kunyhóval bővül, a templom pe­dig díszkivilágítást kap. ■ Barafiyajenő0 Paléo' r\- ovázsnok Baranyaszentgyörgy SáscN^ -e-o9ersze9 Száav ° Mindszentgodisa Varga c> Tormás ^Győrnötósény Kisbeszterce Oroszló BAKÓCA Kishajmás ö o Bodolyabér Sportsikereikre is büszkék Szépen gondozott futballpályát tart fenn a község a hajdani ne­velőotthonnál, melyet mászóká­val felszerelt edzőrész egészít ki. A csapat tagjai a Sásd kör­nyéki kispályás bajnokságokon jeleskednek. Lelkes és példamu­tató labdarúgók: Kovács Zoltán, Kulcsár Tamás, valamint Molnár Róbert. Az edzői feladatokat Kovács Zoltán látja el. Az egykori állami gondozottak intézetének terüle­tén kézilabda- és teniszpálya, valamint tornaterem is műkö­dött. Napjainkban azonban nemigen használják a létesítmé­nyeket. A KASTÉLY, amelyben egykor állami gondozottak intézete működött, 1998-tól gazdát keres. Amióta el­költöztek a gyerekek, a faluban hússzal nőtt a munkanélküliek száma, az állástalanok most már félszá- zan vannak. Az arborétumparkban gyönyörű például a páfrányfenyő, a szivar-, tisza- és liliomfa, illetve a kislevelű hárs. ■ TEMETŐ volt a templom körül, így feltételezhető, hogy alapjai­ban középkori az imahely. Á vé­dőszenti búcsút júliusban, Anna- napon tartják. ______________■ Ko tyog a kő, sok a bő forrás Két völgy ölelésében bújik meg pél­dául a szőlőhegy, melyben mély­művelés során emberfej nagyságú megkövesedett kőmagvakat dob ki az ásó. Ha valaki jól megráz egy ilyen gömbölyded kövületet, hallja, hogy a belsejében kotyog, csörög | egy kisebb kődarab. A hegytől nyu- J gatra a falut rejti egy mély völgykat- | lan. Oldalról számos völgyhajlat ereszkedik alá a község belterület­ének. Mindegyikben erős, vagy gyenge hozamú patakok folynak. Bőségesen ad vizet a Vállas- és a Berta-kút, valamint a Tüskés. Biz­tos, hogy a honfoglaló magyarok, előttük pedig a kelták szerethették ezt a tájat a sok vízadó hely miatt. Az ő történelmi időszakukra azon­ban most még semmi felszíni régé­szeti lelet nem utal. Várnái Bálintné falukrónikás a geológiai érdekessé- geket is lejegyzi._____________■ Pár év et élt itt Fekete István Erdészeti tanácsadóként Fekete Ist­ván író pár esztendőt eltöltött a fa­luban. Abban az épületben lakott, amely most orvosi rendelő. Ked­venc helye volt a község keleti ol­dalában magasodó Vörös-kereszt és a mellette terebélyesedő öreg fe­nyőfa. A kegyhelyet fából ácsolták és korábban pirosra festették. Ke­resztjáró napokon e helyre egyhá­zi körmenetet vezettek. ■ A NAGYMEZŐ, a Lapca, Cseralja és Dócas nevű szőlőkben sokan termesztenek helyi fajtákat is. A Keszthelyi-parcellán palackozót ala­kított ki egy norvég befektető, aki gyepesíti a sorközöket (képün­kön). Híresebb termesztők: a Kulcsár, Gyenis, Szabó és Horváth csa- lád. Murath Imre gazda rendszeresen szervez borversenyeket. * A NÉHAI SÁFRÁN GÉZA fazekas népművész emlékkiállítása nép­szerű. Idegenvezető és gondnok Zsirmon Eerencné. Látható egy em­léksarok, ahol Fekete István írót idéző anyagok tekinthetők meg. Horváth János szívesen bemutatja az érdeklődőknek a falu végében lévő felhagyott égető kemencét. A község a néprajzi tárgyak gyűjte­ményét is kialakítja Flander Mártonná kezdeményezésére. _______■ • A svábok eredete Tanulók mentek el Egykor, így 1970-ben sok német élt itt, számuk ekkor 177 volt, míg a magyaroké 677. A jelenlegi lakos­ság lélekszáma: 386, amiből 15% a német, míg a cigány 20%. Az utób­biak száma stagnál. Egy évtizede 420-an lakták a falut, 1945-ben pe­dig majdnem 800-an. A népesség­csökkenést elsősorban az idézte elő, hogy megszűnt az állami gon­dozottak otthona. Az elmúlt évti­zedek során sokan költöztek el Pécsre, míg Komlóról egyre töb­ben érkeznek. Ősi famíliák: a ma­gyarok közül a Horvál, Kovács, Lő­rinc, Benkő és Zsirmon. A megma­radt németek közül pedig a Lieb, Kiefer, Kinharszt és a Pfaff. Egy ér­dekesség, hogy a Buli család hó­doltsági török ősöktől eredezteti magát. A település legidősebb la­kója Tusnovits Julianna, aki 1915. július 9-én született. __________■ Vá llalkozók a falu javára Két személy legkevesebb félezer hektáron művel földet, az erdőbir­tokosok pedig mintegy húszán vannak. Zsirmon Endre komoly te­hén- és sertésállománnyal rendel­kezik. Király János is sok tehenet nevel, a tejet maga hordja ki az igénylők portájára. A fodrász Pölös- ke Nándomé. Az önkormányzat is vállalkozik, hisz presszót és ve­gyesboltot tart femi, melyek veze­tői Járd Bernadett, illetve Lőrinc Ti- borné. Az egyik segítő Óberíing Magdolna A vendéglátó egység­ben, az úgynevezett Zátony presz- szóban biliárdversenyeket és ter­mékbemutatókat szerveznek Jóni Bernadett és segítője, a most még próbaidős Óberíing Magdolna köz­reműködésével. Ugyanebben az épületben, az említett kereskedel­mi egység szomszédságában talál­ható a művelődési ház, amelynek színpadát nemrég újították fel. ■ Szép virágok a portákon Szív alakú homlokzati díszeket is megfigyelhetünk az öreg és gon­dosan óvott ház falfelületén. Kü­lönlegesség például a szokatlanul nagy méretű csupa tégla gazdasá­gi egység, így az istálló, a kocsi­szín, vagy a pajta. Némelyik léte­sítményben három szintben ala­kítottak ki tárolórészeket. Mind­egyik portán virágoktól és cser­jéktől dús udvarszegleteket fe­dezhetünk fel. Érdemes megállni a Voncsa-, a Bank-, a Harmati-, a Benkő-, a Sáfrán-, vagy a volt inté­zőháznál. ■ bakoca. dunarttulinaplo. hu Az oldal a bakócai önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Csuti János A 83 éves Ueb Jánostól megtudtuk, hogy a svábok, így nemcsak a falu, de Kán, Gorica és Korpád első né­met telepesei az ősök elbeszélései szerint a németországi Baden-Würt- tembergből érkeztek. A mostani fa­zekasmúzeum épületét a Schneider faműia építette, vagy a Polodeserek emelték a most már önkormányzat­ként működő házat. A Réh-dinasz­tia tagjai híres kovácsmestert nevel­tek fel. Az egykori erdőmesteri köz­pont a Rizl-házban kapott helyet, míg a segédtiszt-intéző a Baum- hackl család által készített lakásban élt és dolgozott. További híres sváb családok: Gerber, Uer, Link, Fink, Kinaszt, Pfaff, Geibl, Óberíing, Hipp, Kiefer és Neudörfler. » i ♦ » Civil közösségek Lakossági és önkormányzati kez­deményezésre szerveződött a pol­gárőrség, hogy megelőzzék a ter­mény- és fatolvajlásokat. Van, aki a vadaktól is tartva drótkerítéssel óvja termőföldjét. Más vadleseket épít, hogy elriassza a betolakodó állatokat és a tolvajokat is. Az ön­kéntes vagyonőr-csoportot Szopkó István lakatos fogja össze. Az ifjú­sági klubban alkalmanként csak­nem húsz fiatal jön össze, hogy hasznosan töltse el szabad idejét. Az ifjakat a könyvtáros is igyekszik összefogni. Munkája eredményes­ségét jelzi a folyosón berendezett helytörténeti gyűjtemény is. A t nyugdíjasok közössége is hasonló * létszámmal működik Fktnder Már­tonná vezetésével. ■ A PRESSZÓ önkormányzati vállalkozásban működik ________

Next

/
Thumbnails
Contents