Új Dunántúli Napló, 2002. szeptember (13. évfolyam, 238-267. szám)
2002-09-08 / 245. szám
2002. SZEPTEMBER 8. ARCKÉPES Zsigmond király nagymestere NYERGES UJFALU JL, Mogyor« . * ■ ' ■ * * '■ unaairruis erenc' riaior 3t0mŐ< Született: 1949. augusztus 9. Iskolák: Keszthely, Agrártudományi Egyetem, növényvédő üzemmérnök (1970) Kertészeti Egyetem, kertészmérnök (1978) Gödöllői Agráregyetem, mérnöktanár (1985) Kertészeti Egyetem, vállalkozó-menedzser szakmérnök (1990) Pályafutás: Bicskei Állami Gazdaság agronómusa a mánycsabdi tsz agronómusa, a Sárisápi tsz termelési igazgatóhelyettese, a Jávorka Mezőgazdasági Szakközépiskola tanára Család: felesége könyvvizsgáló, gyermekei: Zoltán (1971) informatikus, Agnes (1976) könyvvizsgáló Valaha Zsigmond király kedvenc bora volt a neszméiyi, most ismét jó hírét költik a Duna menti vidéknek. Szöllősi Mihály három éve vett egy régi pincét, amit még egy Zichy gróf épített 1830-ban, s most már nemcsak itthon, hanem Németországban, Olaszországban és Csehországban is kezdik megismerni szép fehérborait. Ha minden jól megy, az idei nagy borfeiesleget se szenvedi meg, s minden hektóra talál majd vevőt. Egyébként meg az áprilisi düsseldorfi Pro Wine kiállításon ő volt az egyetlen magyar borgazda, aki eladni is tudott. Olaszrizlingben verhetetlen. A 2001-es Pannonhalmi Sauvignon Blancja lassan minden díjat begyűjt, a tavalyi országos és a millenniumi borversenyen is aranyérmet nyert, a napokban pedig egy nemzetközi zsűri csúcsbornak minősítette. Tavaly csak Tokaj verte meg Neszmélyt, de hát az aszú miatt a tokaji borvidék verhetetlen. A neszméiyi bor zamatát Szöllősi Mihály szerint az erdei talaj, a hűvös, északi klíma és a Dunáról visszaverődő napfény adja. A Zsigmond király borrend nagymestere nem tart az Európai Uniótól, azt mondja, a minőségi borokkal új piacokra törhetnek be, a gyenge minőségű borokat viszont aligha lehet majd eladni. A szomszéd Hilltoppal nagy barátságban vannak, miért is zavarnák egymást, amikor mindkettőjük érdeke, hogy a neszméiyi bor még híresebbé váljék.- Azt mondják, sok diplomája van, megjárt több tsz-t és állami gazdaságot mint agronómus, majd évekig tanított egy mezőgazdasági szakközép- iskolában, de bort csak a saját örömére tartott egy kis tatai pincében.- Utólag mondhatnám, hogy kicsit hosszúra nyúlt a tanulóidő, de hát így deresedő hajjal hasznát veszem a tanári és menedzseri diplomámnak is. A bort persze mindig szerettem, mert hát e nélkül nem is fogtam volna bele. A tatai oldalban van egy kis pincém szőlővel és hétvégi házzal, de ott csak 50 hektó bor terem. A felét megittuk a haverokkal, a többit olcsón eladtam.- Állítólag már III. Béla udvarában is ittak neszméiyi fehéret, de hiába ezek a szép XIII. századi emlékek, ha a tokaji, egri, villányi borvidék sokkal híresebb.- Pedig ilyen régi írásos emlékeink vannak. Zsigmond király, aki ötven évig volt magyar uralkodó, és huszonhárom évig német-római császár, sokat tartózkodott tatai kastélyában, imádta a neszméiyi bort, azt mondják, mindig vitt magával egy hordónyit. A törökjárás idején sok ültetvény kipusztult, de az Esterházy grófok ismét telepítettek és pincéket építettek. Amikor a mi pincénk épült 1830-ban, az Esterházyak baji pincéjében állt Európa legnagyobb hordója, amelyben 116 ezer liter bort tároltak. Volt aztán egy filoxéravész a XIX. század végén, s hamarosan a Monarchia is szétesett, így az addig virágzó szőlő- és borkultúra odalett. Később is csak tömegborokat készítettek, ami legfeljebb fröccsnek volt jó. Egyszer az egyik tsz-elnök panaszkodott nekem, hogy nem veszik a boraikat. Az nem jutott eszébe, hogy talán nekik kellene a piac után menniük, és olyan borokat készíteni, hogy megvegyék.- Miért hívják olaszrizlingnek az itteni bort, amikor a rajnai borokhoz hasonlít?- Az olaszrizling elnevezése olasz- országi eredetét bizonyítaná, mégis inkább Franciaországból terjedhetett el előbb Németországban, majd a XIX. században másutt is Európában. Jártak nálam francia borászok, s elismerték, hogy nem rosszabb a miénk a rajnainál. Hát különben hogy is szállíthatták volna hajdan a bécsi udvarba, a budai palotába, sőt a pápa asztalára? A dunai szállítás miatt mindenhova odaért egy hónapon belül, így semmi baja nem volt a bornak.- A Hilltop Angliába, ön pedig a német piacra tört be, miért lehet kelendő a neszméiyi bor?- Tavaly másodikak lettünk a XXVII. országos borversenyen is Tokaj mögött. Tokaj csak az aszúval tud megverni bennünket, tehát a fehérboroknál nagyon is versenyképesek vagyunk. Azt szoktuk mondani, hogy a Gerecse hegység Dunára néző része számít az ászári-neszmélyi borvidék legjobb termőhelyének. Három dolog adja az itteni bor zamatát, a meszes, márgás erdei talaj, az északi, hűvösebb klíma, amely miatt savasabb, karakteresebb, gyümölcsösebb a bor, és a Dunáról visszaverődő napfény.- Három éve vette a neszméiyi pincét, nem félt, hogy a sok jó bor között elvész a Szöllősi-féle?- Érzem a hátrányát a kései kezdésnek, hiszen a híres pincészetek már tíz éve megvannak, sok palackozót is építettek már. Amikor megvettem a pincét, már nem állhattam meg, a következő lépés az volt, hogy a tatai szőlődombon vettem nyolc és fél hektárt. Igaz, amit a neszméiyi pincében találtam, az kicsit elszomorított. A 65 méter hosszú boltíves pincében 16 hatalmas hordó állt, de már öt éve nem nyúlt hozzá senki, az alján mindegyiknek maradt 40-50 liter bor, így elrohadtak a deszkák. Végül is hármat tudtam az ép darabokból megépíteni. Svédországból hozattam hozzá különleges acélabroncsokat, amelyek nem rozsdáinak. Most 360 hektoliter borom van tölgyfa hordóban, 1500 liter pedig fémtartályokban. Tehát maga a pince nem volt drága, a berendezésekre viszont rengeteget költöttem, van ebben saját tőke, banki és tagi kölcsön is. A francia Pera cégtől vettem a szőlőfeldolgozó gépsort, s így a legkorszerűbb technológiát alkalmazom, ettől olyan karakteresek, gyümölcsízűek a boraim. Járt nálam egyébként maga Pera úr is, hiszen Magyarországon csak nekem van komplett sorom, s miután ízlett neki a neszméiyi fehér, kitalálta, hogy rendez majd egy háziversenyt, amelyen a világ minden tájáról részt vehetnek borászok, akik az ő berendezéseit használják.- A könyvelése rendben van?- Hát, épp ott van a legnagyobb rend, hiszen a családunk két lábon áll. A könyvelési cégünket a feleségem vezeti, 100 cégnek dolgoznak, s most már a lányom is belépett, hiszen ő is könyvvizsgáló. A papírjaink így aztán rendben vannak, inkább finanszírozási gondjaim vannak. Kértem is tavaly 25 millió forint forgóeszközhiteit, de még mindig nem kaptam meg.- A felesége meddig támogatja az ön boros vállalkozását?- Bízik bennem és a borban, hogy egyszer majd visszafelé is áramlik a pénz. Egyébként pedig könyvelőként naprakészen ismeri az üzletmenetet.- A régi pincészetek már ültetvényekkel is körülbástyázták magukat, Neszmély környékén tud még vásárolni, vagy erre most végképp nem telik?- Nekem van 8 és fél hektárom a tatai szőlőkben, a helyi pinceszövetkezetnek van 20 hektárja, és a pannonhalminak is van 15 hektárja. Innen jön a szőlő, persze szeretnék még vásárolni ültetvényt, mert igazán a saját birtok a legbiztonságosabb háttér. Most vettem meg a szemben lévő ingatlant, mert még raktárát is kellene építeni, és előbb-utóbb egy palackozót is. A szomszédos Hilltop a nagy testvér, de nagyon jó viszonyban vagyunk. Most is 50 ezer palackomat töltik meg, de kisebb tételeket mi magunk is palackozunk. Jövőre viszont már 100-150 ezer palack bort szeretnék készíteni, s így a fejlesztést hosszú távon nem odázhatom el.- A borra viszont rossz idők járnak, sok pincében még a tavalyi hordók is tele vannak.- Nekem egyelőre nincs okom panaszra, hiszen tavalyról szinte semmi nem maradt. Itthon rengeteg vendéglőben isszák a mi borunkat, a Pannónia szállodaláncban is ott van a Pannonhalmi Sauvignon Blancunk. Kétszáz borból választották ki tizenkilencedmagával. Idén még 60 hektóra nem találtam vevőt. Németországba chardonnayt, Olaszországba cuvée-t adunk el, míg a egy cseh importőr 125-125 hektó sauvig- nont és chardonnayt vesz át hordóban. A német piac tűnik a legígéretesebbnek, az áprilisi düsseldorfi borvásáron is eladtam egy berlini kereskedőnek 2800 palackkal, s most várom a nagyobb rendelést. Tárgyalok kanadai és brazil kereskedőkkel is, s egy lengyel bemutatón nagy sikere volt a borainknak, de ahhoz a két ország között szorosabb együttműködésre volna szükség, hogy megvegyék a borainkat. Ott ugyanis csak kijelölt nagykereskedő importálhat, és csak lengyel zárjeggyel kerülhet forgalomba. Sajnos, marketingügyben is nagyon rosszul állunk, legutóbb Írországban láttam, hogy a bolgár boroknak mennyivel jobb híre van, pedig nem jobbak a mieinknél. Egy pillanatig sem csodálkozom, hogy a néhány évvel ezelőtti 1,7 millió hektós exportunk 700 ezer hektóra csökkent.- S ha belépünk az Európai Unióba, s az olcsó, könnyű olasz és francia borok is megjelennek a polcokon, mi lesz a magyar pincékkel?- Nos, akik borversenyekre járnak, vagyis minőségi borokat készítenek, azoknak aligha van félnivalójuk. A gyenge borokért pedig nem kár. Nemrégiben külföldi vendégeim voltak, s miután nem volt más vörösborom, egy nagy magyar gazdaság egyik palackját nyitottuk ki, de olyan rossz volt, hogy kiöntöttük. Sajnos magam is hallottam külföldi kereskedőtől, hogy azért nem vesz magyar bort, mert egyszer már megjárta. Az első szállítmány rendben volt, de a következő már nem. Dalia László b )
