Új Dunántúli Napló, 2002. augusztus (13. évfolyam, 208-237. szám)

2002-08-31 / 237. szám

6. OLDAL B EMUTATKOZIK A BARANYA MEGYEI KÖZGYŰLÉS 2002. Augusztus 31., szombat Kínai kapcsolat Kína egyik legfejlettebb tar­tománya együttműködési kapcsolat létesítését kezde­ményezi Baranyával. A nyár derekán járt Baranyában Kí­na Zhe Jiang tartományának dele­gációja. Jellemző a méretekre, hogy a hatalmas ország ezen gaz­daságilag legfejlettebbnek számító délkeleti tartományának mintegy 40 millió lakosa van Baranya vala­mivel több mint 400 ezer polgárá­hoz képest. Az arányok méginkább zavarba ejtőek, ha partneri kapcso­lat létesítéséről van szó. Márpedig a kínaiak éppen ezt szorgalmaz­zák.- Arányok ide, arányok oda, mindez nincs előzmé­nyek nélkül - emlékeztet a ko­rábbi történé­sekre dr. Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Közgyű­lés elnöke. - A Pécsi Tudomány- egyetemnek évekre visszanyúló rendszeres kapcsolata van kínai fel­sőoktatási intézményekkel, van Ázsia Központja, tudósok, delegáci­ók cseréje zajlik, és most folyik a hallgatócserék előkészítése. De van­nak Baranyának gazdasági kapcso­latai is Kelet-Ázsiával. Annak a tér­ségnek, s benne különösen Kíná­nak és Dél-Koreának a gazdasági je­lentősége felértékelődött Európa kapcsolatrendszere szempontjából. Magyarország sem 'kerülheti meg azt, hogy áttekintse ez irányú kap­csolatait, hiszen olyan dinamikus növekedési trendek tapasztalhatók, és olyan jelentős befektetői érdeklő­dési szándék nyilvánul meg, hogy egyet biztosan nem tehetünk. Nem csukhatjuk be a kaput, és nem mondhatjuk azt, hogy túl messze van, nem érdekel. Az információs társadalomban egyéb­ként már nincs is olyan messze egyetlen ország sem.- Vagyis az udvarias el nem uta­sítás helyett lesznek konkrá lépések is Zhe Jiang irányába.- Én úgy látom, stratégiailag ér­dekünk fűződik ahhoz, hogy nyíl­tan viselkedjünk a megkeresések, érdeklődések iránt. A politikának az a feladata, hogy helyzetbe hoz­zon másokat, minden lehetőséget kihasználjon, ami új befektetése­ket, munkahelyek teremtését ered­ményezi és a térségünk világ előtti ismertségét erősíti. A kínai nagykö­vet már szinte hazajár Baranyába és a kínai vállalkozók képviselete is érdeklődést mutat a térségünk iránt. Szerintem megérett az idő - elsősorban az ő kezdeményezé­sükre - a politikai kapcsolatok fel­vételének előkészítésére.- Milyen módon történhet ez? Nem lesz túl drága a kapcsolat élet­ben tartása?- Ahogy ez lenni szokott: straté­gia kérdésekben együtt haladunk Pécs Önkormányzatával, a Pécsi Tudományegyetemmel és a bara­nyai vállalkozói szférával. Annak előkészítését tartom célszerűnek, hogy a politikai kapcsolatok felvé­telével párhuzamosan megkezdőd­jön a szakemberek cserelátogatása még most szeptemberben. Ez a tá­voli tartománnyal való kapcsolat el­sősorban nem a művészeti együtte­sek rendszeres cseréinek a hídja lesz - ahhoz valóban túl nagy a tá­volság és a költségvonzat -, hanem a kooperációs együttműködésé a gazdaság és tudomány világában, ami viszont rentábilisnak ígérkezik. Támogatások az oktatásnak A Megye Közoktatásának Fej­lesztésért Közalapítvány ku­ratóriuma 51 millió forint tá­mogatás odaítéléséről döntött e héten. A közalapítvány kuratóriuma el­nökétől, Bokor Bélától kapott tá­jékoztatás szerint a most odaítélt 51 millió forint eredményeként a pályázók vállalt önrészével együtt közel 112 millió forint ér­tékben valósul meg fejlesztés, bővítés a közoktatás területén. A közalapítványhoz 176 pályá­zat érkezett és 142 kapott támoga­tást négy területen. A közoktatási intézmények épületeinél baleset- veszély elhárítását szolgáló fel­adatok végrehajtásához a kurató­rium közel 28 millió font támoga­tást ítélt oda. Az önrésszel együtt 77,3 millió forint jut ilyen célra. Idén négy iskolabusz beszer­zését tudta támogatni a közalapít­vány több mint 20 millió forint ér­tékben, és ehhez 10 millió forint önerő társult. Mecseknádasd, Nagydobsza, Mohácsi-sziget és Kisbeszterce térségének diákjai jutnak ezáltal iskolabuszhoz. A külterületen működő összevont oktatás -1-4 évfolyam - feltételei­nek javítására a három benyújtott pályázat összesen 1,07 millió tá­mogatást kapott az 500 ezer fo­rint önrészhez. Az idén újnak számító területi, regionális tanul­mányi, illetve jubileumi rendez­vények kategóriában 17 pályázat­ról kellett dönteni: a 1,3 milliós támogatáshoz ugyanekkora ön­rész kapcsolódik. A napokban zárul a‘harmadik pályázati kiíráshoz kapcsolódó határidő. Ez a pályázat a könyv­tárak könyvállományának fej­lesztését, a könyvtárak berende­zése és eszközparkja javítását hi­vatott szolgálni. Mindezzel összesen a közala­pítvány idén három pályázata ré­vén közel 200 millió forinttal javí­totta a közoktatási intézmények feltételeit. Ez az összeg több száz millió forintos saját erőt és egyéb támogatási forrást indukált. Százmillióból 1,6 milliárd fejlesztés Két és félszer akkora forrásigény érkezett a települési önkor­mányzatoktól a megye által kiírt pályázatra, mint amennyi pénzt erre a célra elkülöníttek. A tisztségviselők azt javasol­ják, hogy valamennyi pályázó kapjon forrást. A Mecsek Tours értékesítése 450 millió forinthoz juttatta a megyei önkormányzatot. Akkor a kormány­zó koalíció, az MSZP, az SZDSZ és a Civil frakció közös akaratából szü­letett javaslatra az volt a közgyűlés nagy konszenzussal hozott dönté­se, hogy ez a megyei vagyonból származó pénz kizárólag fejlesztési célokra mehet, illetve ebből a pénz­ből kell fedezetet biztosítani a fej­lesztési projektekhez. A kormányzó koalíciók közös kezdeményezésre pályázati alapként 100 millió forim tot különítettek el a települési ön- kormányzatok számára, alapvetően a különböző pályázatok önerejének kiegészítésére. Ezt a pályázatot a június végi közgyűlési ülés után írták ki. A100 millió forint alaphoz megközelítő­leg 260 millió forint értékű pályáza­ti igény érkezett: a 301 települési önkormányzat közül 160 nyújtott be összesen 198 pályázatot. A kiírás arról szólt, hogy lehet pályázni saját pályázati erő kiegé­szítésére - és ilyen volt a pályázatok döntő többsége -, de lehetett pá­lyázni a természeti és épített kör­nyezet védelmére is. Itt a megye olyan beruházási, fejlesztési célra adott pénzt, amelyekhez az önkor­mányzatok nem tudnak más ala­poktól pályázni. Például templom­felújításra, köztér és park rendbe­hozatalára. Ezzel a lehetőséggel is éltek az önkormányzatok. A pályá­zati értékhatár egyébként 500 ezer forinttól 2, illetve bizonyos körre vonatkozón 3 millió forintig terjedt. A meghirdetett prioritások a kö­vetkezők voltak: összefogás, közös projekt volta, magasabb összegű saját erő, nemzetközi projektben való részvétel, és a települések anyagi helyzete. A pályázat kiírása­kor itt a működési forráshiányos önkormányzatokra gondoltak, amelyek nem tudnak máshova pá­lyázni, mivel nincs hozzá önerejük. Az elkülönített keretet két és fél­szeresen meghaladó igényösszegre tekintettel a hét közepén a pályázat elbírálásának előkészítéseként az megye tisztségviselői megvitatták és elfogadták az elbírálás forgató- könyvét és elveit. Arra a megállapo­dásra, illetve javaslatra jutottak, hogy valamennyi pályázó kapjon pénzforrást. A pályázatok sorsáról szeptember 6-áln a közgyűlés ide­genforgalmi és területfejlesztési bi­zottsága együttes ülésén fogadnak el javaslatot, amelyről feltehetően a szeptember 28-i ülésén dönt a köz­gyűlés. A megyei önkormányzat appará­tusa arra törekszik, hogy a pályázati támogatásból származó pénzforrás­hoz még októberben hozzájussanak a nyertes önkormányzatok. Figyelemre méltó eredmény, hogy ebből a 100 millió forintból még ha az igényeket csak csökken­tett mértékben is lehet majd kielégí­teni, közel 1,6 milliárd forint értékű beruházás, fejlesztés valósulhat meg a megyében. Ez az összeg Ba­ranya másfél évi területfejlesztési dekoncentrált pénzeszközével azo- nos nagyságú. ________________■ Eg y ütt a fogyatékkal élőkkel A szakterületen hatalmas tapasztalattal bíró, nagy múltú Stetteni Diakónia hathatós közreműködésével elkészült a fo­gyatékosok támogatásának baranyai keretkoncepciója. A Baranya Megyei Közgyűlés fenntartásában négy fogyatékoso­kat ellátó intézmény működik: Bólyban, Turbékpusztán, Mozsgón és Helesfán. Ebben a négy bentlakásos intézményben összesen 754-en vannak, de en­nél lényegesen több fogyatékos él Baranyában részint egyéb intéz­ményekben, részint otthoni kö­rülmények között. A korábbi koncepció alapján az ilyen intézmények javarészt kastélyokban lettek elhelyezve. A most kidolgozott program sze­rint viszont arra kell törekedni, hogy a fogyatékkal élő emberek másféle módon kerüljenek gon­dozásba, a segítő szolgálatok ré­vén lehetőleg helyben kapják meg az ellátást, ne kerüljenek zárt otthonokba. Az intézménye­ket körbevevő falakat szó szerint és jelképesen is le kell bontani, a kiközösítés keretei helyett meg kell próbálni együttműködni a fo­gyatékkal élő embertársainkkal. A mindenképpen intézményi el­látást igénylők esetében pedig úgy kell átalakítani az otthono­kat, hogy kisebb létszámot fogad­janak, ezzel az egyéni problé­mákra, sajátosságoláa nagyobb figyelem lehessen.- Már eddig is megvalósult egy-két dolog. Bólyban családi házakat vásároltunk, turbék- pusztai otthonhoz kapcsolódóan vettünk úgynevezett tréningla­kást, ahol olyan fogyatékosak ke­rülnek elhelyezésre, akik képe­sek magukat egy bizonyos elő- gondozás után ellátni, munkát végezni, de időközönként szak­mai segítséget kapnak. Szemlé­letváltásra is szükség van, mert a fogyatékos embernek is biztosíta­ni kell az önrendelkezési jogot, olyan programokban való részvé­telt, amely segíti beilleszkedését a társadalomba, munkát vagy vala­milyen kreatív tevékenységet' vé­gezzen és a maga módján képes legyen arra, hogy minimális segít­séggel ellássa önmagát - mondja Pörös Béla alelnök. A program azt tartalmazza, hogy a megyei önkormányzat által működte­tett intézmé­nyekben az el­következendő 10 évben mi­lyen feladato­kat kell megva­lósítani. Ehhez a pénzforrás a megyei önkormányzat költségve­téséből, de a nagyobb rész külső támogatásokból jöhet.- Az egész program mintegy másfél milliárd forintba kerül a mostani árakon, megvalósításához az elkövetkező időben európai uniós források is rendelkezésre állnak. Csak kis lépésekkel lehet haladni. Egyik ilyenként Bólyban 100 milliós beruházással rendbe­hozzuk az intézmény konyháját, utána pedig neki kell állni a köz­ponti épület kiváltásának, hogy a központi kastélyépületben lakók az intézmény felügyeleti hatósu­garán belül Boly környékére le­gyenek kihelyezve. Ugyanezt kell megoldani Mozsgón is. A megüresedett kastélyokat el lehet adni a program részbeni fedeze­tére. A szeptember 28-i közgyűlési ülésre készülő előterjesztés hatá­rozati javaslata felkéri a miniszté­riumot, hogy a baranyai példát emelje országos programmá. Ám addig is több probléma vár rende­zésre, mindenekelőtt a finanszíro­zásban. Ugyanis a fogyatékosok döntően csak szociális normatívát kapnak, ugyanakkor jelentős egészségügyi ellátásban is része­sülnek. Különösen olyan intéze­tekben okoz ez nagy gondokat, mint amilyen a bólyi, amelyekben a legsúlyosabb állapotú gyerekek­kel foglalkoznak. A közgyűlés fel­kéri majd a szakminisztériumot, hogy az ilyen esetek tekintetében vizsgálja felül a normatívákat. Közgyűlés a világhálón Szeptember 12-én avatja fel a közgyűlés dísztermében a web- kamerás internethez kapcsoló­dó rendszert Csepeli György, az Informatikai Minisztérium ál­lamtitkára. Jelenleg Magyarországon csak a parlament ülése van fenn az interneten, önkormányzati testületi ülés egyetlenegy sem. Baranya Közgyűléséé lesz az el­ső. Az, hogy a közgyűlés ülése fenn van az interneten, lehetővé tesz bizonyos interaktivitást, hozzászólást, kérdezést a köz­gyűlési ülés közvetítését nézők számára. Ez különösen a köz­meghallgatások idején lesz na­gyon célszerű: a távolabb élők így hosszas utazás nélkül hoz­zászólhatnak a témához. Persze a közgyűlési teremben zajló más rendezvény is felkerülhet majd az internetre. Á rendszer avatása után mindjárt lesz is egy megyei fó­rum Informatika, közigazgatás demokrácia címmel. A rendszer ezen is működni fog, bár egyelő­re kísérleti jelleggel: a www.baranya2.pecs.hu címen lesz elérhető. Az első közvetített fórumon Csepeli György pro­fesszor tart tájékoztatót arról, hogy a szaktárcának milyen tá­mogatási pályázatelképzelései formálódnak, milyen országos eredmények, illetve külföldi pél­dák vannak az informatika köz- igazgatási felhasználására. A fó­rumra meghívót kapnak Pécs ÖnRormányzatának, a Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal­nak, illetve a Pécsi Tudomány- egyetemnek a szakemberei. Az oldal a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Szerkesztette: Dunai Imre A bólyi otthonban a legsúlyosabb állapotú gyermekeket gondozzák A civilek összefognak a Dráváért A rendszerváltás óta több dél-dunántúli civil szervezet aggó­dik a Dráváért a horvát vízierőmű-építési szándék miatt. A ci­vilek nemrég szövetségbe tömörültek tevékenységük haté­konysága érdekében. Ha megépül a 26 küométer hosz- szú, 1 kilométer széles tározó, azt a Dráva csekély esése miatt aligha­nem naponta meg kellene nyitni az energianyeréshez. A lezubogó víz elsöpörheti a mederből a folyó ha­gyományos élővilágát. A tározó egyéb ökológiai károkat is okozhat. Ráadásul Baranyának és Somogy­nak a Dráva a második számú ivó­vízbázisa, amelyre a prognózisok szerint szükség is lesz majd. Áprilisban Drávaszabolcson a folyó megvédéséért küzdő civil szervezetek képviselőinek tanács­kozásán felvetődött, hogy kezd az ügy halványulni, az elkülönülten működő civil szervezeteket a part­vonalra szorítják. Ezért született a gondolat, hogy Dráva Szövetség néven a folyó környezetéért, fló­rájáért és faunájáért, az ökológiai egyensúly érdekébe jöjjön létre egy olyan szervezet, amely nem­csak tiltakozik amiatt, hogy a hor­vát kormány vízierőművet építtes­sen a folyón, hanem szakszerűen érveim is tud ellene - mondja Bo­kor Béla, a Baranya Megyei Köz­gyűlés alelnöke a civil szervezetek törekvése ismertetésének beveze­tőjeként. A Dráva a környezeti értékét tekintve Európa legősibb formájá­ban fennmaradt nagyobb folyóvi­ze. Az ügy tehát túlmutat Magyar- ország és Hor­vátország foko­zódó párbeszé­dén, amelyben a magyar kor­mány nem tá­mogatja a víz-, lépcsőt, de nem tiltakozik elle­ne. A civil kurá­zsi viszont úgy gondolkodik, hogy össze kell szervezni minden véde­lemre alkalmas, szakmai megala­pozottsággal, információkkal bíró szervezetet, amelyek kimondják, hogy a vízlépcső építését milyen - részint beláthatatlan károkat je­lentő - következmények miatt nem szabad végrehajtani. A tilta­kozáson túl fel lehet mutatni, hogy milyen elgondolások lehet­nek a folyó másféle hasznosításá­ra gazdasági előnyökre alapozot­tan. Vagyis, hogy a Dráva megma­radjon a hajózás, a természeti vé­dettség, a turizmus területének, ahol megőrződik minden, ami ma érték. Már horvátországi civil szerve­zetek is jelentkeztek együttműkö­dési száíndékkal. Tehát mindkét országban hatni próbálnak a civil szervezetek a Dráva érdekében a kormányukra a helyi és a területi önkormányzatok területpolitikai felelősségét is előhívva.- A civil szervezetek egyik funk­ciója, hogy hallassák a hangjukat, mondjanak véleményt a nyil­vánosság, a demokrácia erejével. Büszke vagyok arra, hogy részese le­hettem a Dráva Szövetség kigon­dolásának, amely ahhoz teremt ke­retet, hogy a szakmai tudás a civil kurázsival párosulva hatékonyan tudja felhívni a figyelmet egy ter­mészeti katasztrófa veszélyére - hangsúlyozza Bokor Béla, és hoz­záfűzi: Áz ügy arra is példa, hogy a jószándékú gazdasági elhatározá­sokat is civil kontroll alá kell von­ni, mert akkor lehetnek igazán si­keresek az önkormányzatok, ha folyamatos párbeszédben vannak a lakossággal, a civil szervezetekkel. Ha így alakul, akkor tisztessége­sebb, jobb munkamegosztásra van esély a kormány, az önkormányza­tok és a civil társadalom között.

Next

/
Thumbnails
Contents