Új Dunántúli Napló, 2002. augusztus (13. évfolyam, 208-237. szám)

2002-08-29 / 235. szám

6. OLDAL H I T É L E T 2002. Augusztus 29., csütörtök Vasárnap zarándoklat Máriakéméndre A Pécsi Egyházmegye német aj­kú lakossága hagyományosan szeptember első vasárnapján Máriakéméndre, második vasár­napján Máriagyűdre zarándokol. Szeptember 1-jén Máriaké- ménden fél 11-kor a szentmisét Mayer Mihály megyés püspök mutatja be. A szentbeszédet Petz József, a rottenburgi egy­házmegye nyomjai származású papja mondja. Szeptember 8-án Máriagyűdön Franz Xavier Eder nyugalmazott passaui püspök mutatja be a szentmisét, ugyancsak fél 11-kor. Mindkét szentmisén a vé- méndi vegyeskar és fúvószene­kar vezeti a népéneket, a Ma­gyar Rádió Pécsi Nemzetiségi Szerkesztősége egyenes adás­ban ad közvetítést. Máriakéméndre is, Mária­gyűdre is külön busz indul a Do- mus parkolóból 9 órakor. Jelent­kezni a Lenau Házban lehet. Teológiai tanfolyam Az Egyházmegyei Teológiai Tanfolyam első évfolyamára je­lentkezőket várnak. Az előadá­sokat kéthetenként, szombati napokon tartják a Hittudományi Főiskola épületében (7620 Pécs, Papnövelde u. 1-3.). Aki a há­roméves tanfolyam 6 szemesz­terének minden vizsgáját lete­szi, bizonyítványt kap, amely különböző egyházi feladatokra, így hitoktatásra is képesít. A je­lentkezés feltétele: érettségi bi­zonyítvány és plébánosi ajánlás. A tanfolyam szeptember 14-én szentmisével kezdődik reggel 8 órakor a Pécs-Belvárosi temp­lomban. Érdeklődni lehet levél­ben a fenti címen, vagy a 72/513-060-os telefonszámon. Emléktábla A közelmúltban a villányi zsidó temetőben felavatták a település­ről 1940 és 1945 között elhurcolt és meghalt 87 zsidó emlékére ál­lított márványtáblát. Magyarul és héberül idézik rajta a kőtábla 7. parancsolatát: „Ne ölj!” Vargha Dezső pécsi levéltáros emlékbeszédében szólt arról a veszteségről, mely Villány kö­zösségét érte zsidó polgárainak elhurcolásával. Méltatta Klein Ferenc és felesége, valamint a te­lepülés önkormányzatának ál­dozatvállalását az emléktábla felállításában. Beszédet mondott Markovics Zsolt szegedi főrabbi, héber imá­kat énekelt Kerekes Béla kántor. Az emléktáblát megkoszorúzták a zsidó hitközség szegedi nőta­gozatának küldöttei, akik a Klein család iránt érzett tiszteletükből, nagy számban vettek részt az avatóünnepségen. m.e. Az első pécsi, akit Európa megismert Mondják, ez a régió mediterrán jellegű. Mondják - két értelemben is: klímáját értve az egyik, szellemi arculatát pedig a másik értelmezés alatt. De Hellász és Itália indigókék egének szellemi derűjét, sugár­zását Janus Pannonius költészete alapozta meg ezen a tájon. Az idén 530 éve halott költő-püspök születésnapja augusztus 29. Sorsát, emberségét, példáját az utókor csaknem elfeledte. Magyarországon is csak a XX. század de­rekán ismertük meg újra. Pécsett, az egykori püspökkertben, ahol a híres­sé vált versben megénekelt sorsszimbólumát, a zord télben korán kivirágzott kis mandulafát meg­pillanthatta, most mandulafák között áll a szobra. A szobrot 1972-ben, halála 500. évfordulóján állítot­ták tiszteletére. A kerek évfordulóról rangos ünnep­ségsorozat, kiállítás, az egyetemen tudományos ülésszak stb. volt hivatva megemlékezni. Akkor még éltek azok a neves kutatók, akik Janus Panno­nius kultuszát Pécsett és Magyarországon megala­pozták, sőt kultuszának ébrentartására a róla elne­vezett, a város kulturális életében kiemelkedő sze­lephez jutó irodalmi társaságot is megalapították. Ám azóta eltelt egy emberöltő. Legutóbb a köl­tő-püspökről elnevezett, Pécsett működő Janus Pannonius Társaság már az öt- és negyedszáz éves évforduló alkalmából kezdeményezett maga is ab­ban a tudatban (az annak idején éppen a pécsi Ba­zilikában eltemetett!) Janus Pannoniusról va­ló színvonalas megemlékezést, hogy mind Pécs városához, mind Baranya megyéhez méltó gondolatnak tartotta a reneszánsz kul­túra hagyományai iránt fogékony és Dél felé mindig nyitott régió művelődéstörténeti érté­kei - köztük Janus Pannonius kultuszának - képviseletét. A megemlékezés központi ese­ményéül akkor a Janus-kutatások legutóbbi fejleményeinek bemutatására egy tudomá­nyos konferencia szolgált, Pécs Város Önkor­mányzata, Baranya Megye Közgyűlése, a Pécs (akkor még Janus Pannonius nevét viselő) Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia összefogásával. Janus Pannonius költészetét a horvát irodalom is számon tart­ja. Ezért a tudományos konferenciára meghí­vást kaptak és eljöttek az eszéki és a zágrábi egyetemek Janus-kutatói is. Ez a sokszor pogánynak kikiáltott, mert a kereszténység előtti görög-római antikvitás eszményeit vállaló, humanista költő-főpap azonban egy keresztény európai állam értéke­it szolgálta egész életében, egyházkormányza­ti hatalma minden erejével. Nem kolostori iskola nevelte fel, hanem az antikvitás újjászületésének színhelye, a rene­szánsz kultúra nagyon is világias szemléletű Itáliájának egyik világi, magán nevelőintézete. Ja­nus Pannonius világképében párhuzamba kerül­nek, azonos értékrendet kapnak az antik eszmé­nyek a kereszténység eszmerendszerének elemei­vel, tudatosan kapcsolva össze a Teremtő Isten és az alkotó, teremtő ember képzetét. Komor, zűrzavaros században élt - a hágyomá- nyos világkép átalakulásának, a megújulási igény erőteljes megjelenésének idején, amelyik sok tekin­tetben emlékeztet a magunk mai időszakára. Szi­lárd talajt keresett a lába alá - nem volt hitetlen -, csak megrendült. Eszményt keresett, de azt nem ta­lálta a maga korában, - az antik harmóniaeszmény­ben azonban meglelte. Megpróbálta azt összekap­csolni a saját korával, mint aki kényszerűségéből próbál meg fából vaskarikát kovácsolni. Szintézist akart egy szintézisre vágyó korbart. Szinkretizmus volt ez valójában, de az ő antik istenei mögött a ke­resztény tanítás, a keresztény szentek által képvi­selt eszmények és értékek sejlenek fel. Édesanyja halálakor főpapi áldozatot mutatott be. Az ekkor írt gyászdalában megjelenő Olimposz képzete lénye­gében a keresztény mennyországgal azonos. Szél­sőségeket akart egyeztetni - a kibékítési igényével. Ugyanennek az összeegyeztetési törekvésnek a ha­tása mutatkozott meg már korábban Szent Ágos­ton, Clairvaux-i Szent Bernát, de Aquinói Szent Ta­más vagy Dante nézetein is. Nevelőmesterének fia, Battista Guarino úgy em­lékezett meg Janus püspökké szentelése időszaká­ról, hogy bírta egyházmegyéje híveinek bizalmát. „Nem zárta be kapuit a vendégek előtt, fülét a kö- nyörgők előtt, senkit sem gyalázattal, sem kárral nem illetett, mindenkivel szemben jóindulatú, ke­gyes, jótékony, szelíd lelkű volt” - írta róla. Életrajz­írója, Vespasiano da Bisticci feljegyezte, hogy brevi­áriumát még utazás közben is rendszeresen elvé­gezte. Hasonlóképpen ír róla egykori ferrarai isme­rőse a karthauzivá lett és szintén irodalmi tevé­kenységet folytató Andreas Pannonius: „Nemcsak az emberi, de az isteni erényeknek is oly foglalata, hogy mások számára, mint ahogy az egy püspök­höz ülik, út, az életszentség példája lehet.” Pécs 26. püspöke tehát amellett, hogy a filozó­fiai gondolkodás, valamint a személyiség lelki rez­düléseit nagy nyelvi leleménnyel, gondolati és pszi­chológiai mélységgel megszólaltatni tudó „magas művészet” első európai jelentőségű magyarországi alakja - egyben a tisztében méltóan, küldetéstudat­tal eljáró lelkipásztor is volt. A keresztény hit védel­mére kért segítséget Mátyás törökellenes harcához is, királya főpapi diplomatájaként, követségben jár­va a pápánál. Az említett, a közelmúltban a költő-püspökre emlékező tudományos konferencia sok szenzáció- számba menő érdekességet hozott felszínre szüle­tési helyét, életét, tevékenységét stb. illetően. Töb­bek között szó esett annak a pécsi Bazilikában nemrég talált sírnak a régészeti feltárásáról is, ame­lyik számba jöhet abból a szempontból, hogy eset­leg éppen Janus Pannonius csontjait találták meg benne. Életműve sok részlete, összefüggése vár még tisztázásra. De mert a több etnikum által hazá­jának vallott Pannon-térség egysége vagy az Euró- pa-eszme képviseletéhez is jól simul a békevágyá­ról és műveltségéről híres költő-püspök emléke, ezért akár Pécsett, akár Zágrábban élve, a keresz­tény Európa ránk maradt kulturális örökségeként a magunkénak kell tekintenünk ezt az életművet. Olasz István Az örömhír szócsöve A görög katolikus egyház minden évben augusztus 29-én emlékezik meg Keresztelő Szent János haláláról. A Szentírás több helyen is be­mutatja személyét, küldetését, Jézus szavai pedig a legnagyszerűbb dicséretet jelentik: „Asszonyok szülöttei között nincs nagyobb Keresz­telő Jánosnál” (Mt. 11,11). Élete, küldetése és halá­la példa számunkra, hogy hogyan kell saját hivatá­sunkat megélni. Próbáljuk meg saját lehetőségein­ket őhozzá mérni, aki a legnagyobb az emberek közt, de akihez bármelyikünk hasonlíthat a meny- nyek országának dimenziói közepette. „E fiúból pap lesz, akárki meglátja...!” - jöven­dölhette volna az agg Zakariás... Ám a pap fiát pusztában kiáltó szónak szánta az Úr. És nem messziről érkező jövendőmondóként eresztette útjá­ra, hanem „Illés szellemével és erejével..., hogy az apák szívét fiaik felé fordítsa, az engedetleneket az igazak okosságá­ra térítse, s így a népet előkészítse az Úrnak. Olyan próféta volt, aki két lábbal állt a földön, de lelke és szíve a mennyekig emelkedett fel. Csak így lehetett hídverő apák és fiaik, Isten és népe között. A pusz­tában kellett kiüresedni ahhoz, hogy füle megértse az embereket meg­mentő isteni üzenetet. Próféta volt, és nem sikerember, show-man. Nem magát futtatta, hanem „az Úr előtt jár, hogy előkészítse útját". Amolyan „maratoni hírnök” volt, aki utolsó leheletével adta át a jó hírt: „Örüljetek! Győz­tünk!", aztán bele is hal az örömhír közlésébe. A Keresztelő is bele­halt... Sőt, a megváltás szerzője maga is belehalt örömhírébe... Ilyen hímek lett előhírnöke, szócsöve, reklámozója a Keresztelő. De vállal­ta a szócső szerepét, - mert előtte kiüresedett a Szó- az Ige számára. Halála előtt - a börtönből - elküldi tanítványait Jézushoz ezzel a kérdéssel: „Te vagy-e az eljövendő, vagy mást várjunk?" És Jézus Iza- jástól vett idézetekkel válaszol, hogy ő a próféták által jövendölt Meg­váltó; nem a zsidók-várta diadalmas király alakjában, hanem az iza- jási Szenvedő Szolga képében. Hiszen a küldöttek is tapasztalhatják, hogy „vakok látnak, sánták járnak, leprások megtisztulnak, süketek hallanak, halottak föltámadnak, a szegényeknek pedig hirdetik az evangéliumot. Boldog, aki nem botránkozik meg bennem”. Az erede­ti izajási szövegben szerepel még az is, hogy „a börtönben sínylődők- nek hirdettetik a szabadulás" - ezt a Keresztelő is tudta, hiszen ugyanazt az írást olvasták. Ezt a mondatot azonban Jézus nem üze­ni vissza Jánosnak. Milyen finomság, rejtett gondoskodás van ebben a jelenetben. Jézus biztosítja Jánost arról, hogy ő a Messiás, de egy­ben már üzen is: küldetése beteljesedett, földi sorsa véget ért. Aki tudja üresíteni magát az isteni Szó számára, aki saját bölcses­sége helyett az isteni üzenetet is képes élete szolgálatába állítani, azt naponta megerősíti és vezeti az Úr, hogy igazán eggyé váljon Isten szavával és akaratával. Bodogán László parókus Álljunk a családok mellé! Mi, a pécsi családkongresszus résztvevői a Kárpát-medence minden zugából, összefogásra hívunk mindenkit, aki fontos­nak tartja, hogy megfiatalodjék a nemzet. Úgy véljük, hogy a gyermek- vállalás bátorításáért minden csa­lád, minden gyermeket szerető ember tehet valamit. Arra van szükség, hogy ki-ki lehetősége szerint segítő kezet nyújtson a gyermekes családoknak, külön figyelemmel az első gyermeket vállaló családokra. A segítés módja és szintje sok­féle lehet. Nézzünk körül a rokonság­ban, szomszédságban, települé­sünkön! Álljunk a családok mel­lé jó szóval, adjunk igaz re­ményt a gondokban, örüljünk együtt velük, erősítsük meg a fi­atal szülőket szülői hivatásuk­ban! Segítsünk tettekkel is. Igyekezzünk családbaráttá for­málni a környezetünket! Érvel­jünk a rövidlátó gondolkodás el­len, értessük meg, hogy a gyer­meknevelés a jövő érdekében végzett egyik legfontosabb tevé­kenység! Biztonságot ígérő, segítőkész társadalmi hátteret kell kiépíteni, el kell érni, hogy a gyermeket ne­velőket ne érje hátrány, megaláz­tatás, előítélet, diszkrimináció. Az egyéni segítés mellett ke­ressük az intézményes segítés módjait is! Nagyon sokat tehe­tünk a családszervezetekben te­vékenykedve, munkánkkal nö­velve ezen szervezetek érték- és érdekvédő, közösségépitő tevé­kenységét. Ma már a Kárpát-medence minden régiójában vannak ilye­nek. Hívunk hát minden jó szán­dékú embert, segítsen ezt a hálót építeni. Biztatunk minden fiatalt, bát­ran tervezzen családot, mert csak a megszületett élet tud magának létfeltételeket kiharcolni, jövőt építeni. A bólyiak szíve megnyílt... A Pécsi Katolikus Karitász Központ vezetésével Pannonhalmán, a ben­cés apátságban voltunk háromnapos lelkigyakorlaton. Harminckét Kari- tász-csoport képviseltette magát. A hazafelé vezető úton minden cso­portvezető beszámolt munkájáról. Több olyan beszámolót hallottunk, ami nagyon megrendített. Sok tele­pülésen nagyon sok a munkanélküli család és nagy a szegénység: az or­mánsági falvakban, Komlón stb. A pécsi kertvárosi Karitász-cso- port szorul talán a legnagyobb segít­ségre. Tizennégy tagú a csoport. Közülük hétköznapokon szabad­idejüket feláldozva öten főznek fel­váltva 100-120 személy részére két­fogásos ebédet. A rászorulók száma egyre nő. Nagy gondot jelent az élelmiszereket beszerezni, mivel csak a hívők adományaiból tudnak gazdálkodni. Nálunk Bólyban - há­la Istennek - kevés az éhező ember. Gondolunk-e arra, ha ebédünkhöz leülünk, milyen sok embernek nem jut egy tányér leves sem. Ezért arra kértem a híveket, aki úgy érzi, hogy egy kis adománnyal, akár természetben tartós élelmiszer­rel (krumpli, liszt, rizs, cukor, száraz- tészta, füstölt hús, főzelékfélék) vagy pénzadománnyal sejteni tud éhező felebarátainknak, hálásan vesszük. A bólyiak szíve megnyílt - a Pécsi Karitász Központ kisteherautója pe­dig megtelt: tíz nap alatt összegyűj­töttünk 30 ezer forintot, a kertvárosi népkonyha részére elküldtünk 300 kiló burgonyát, 60-60 kiló tököt, uborkát, lisztet, 6-6 kilogramm rizst és füstölt szalonnát, 10-10 kiló cuk­rot, száraztésztát, hagymát, zöldsé­get, kenyeret, 60 kiló lisztet, 2 kiló őrölt paprikát, 100 zsemlét, 10 doboz májkrémet és löncshúst, 15 kiló mo­sóport, egy kiló mákot, 5-5 üveg sa­vanyú uborkát, lekvárt, befőttet, pa­radicsomlét. Zoltai Jánosné, a bólyi Karitász vezetője KAPOSSZEKCSÖN a hívek és az önkor­mányzat jelentős támogatásával kicserélték a templomban az elektromos hálózatot, meg­szüntették a belső vizesedést. A templomot Grain András festőművész újra festette, a munkát Mayer Mihály megyés püspök szom­baton áldotta meg. AZ ÁRPÁD-HÁZI Szent Margit Katolikus Ál­talános és Zeneiskolában az első tanítási nap szeptember 2-án, hétfőn 8 órakor kezdődik. Az évnyitó szentmise 14 órakor lesz a Zárda templomban. ADOMÁNY az árvízkárosultaknak. A Ma­gyarországi Református Egyház 10 millió fo­rintot, a Magyarországi Evangélikus Egyház pedig 5 millió forintot juttatott az Ökumeni­kus Szeretetszolgálatnak az árvízkárosultak megsegítésére, (a) RÓMÁBA autóbuszos zarándoklat indul szeptember 16-22-én P. Morvái vezetésével. Útvonal Róma-Loretto-Szt. Filoména, Szt. Rita és Pió atya nyomában. Jelentkezni a Székesegyház bejáratánál lehet. Emlékeztető A PÉCSI EGYHÁZMEGYE német ajkú la kossága hagyományosan szeptember első va­sárnapján Máriakéméndre, második vasár­napján Máriagyűdre zarándokol. Szeptember 1-jén Máriakéménden délelőtt fél 11-kor a szentmisét Mayer Mihály megyés püspök mutatja be. A szentbeszédet Petz József, a rottenburgi egyházmegye papja mi iia. Szeptember 8-án Máriagyűdön Franz Xavier Eder nyugalmazott passaui püspök mutatja be a szentmisét, ugyancsak íél 11-kor. Mind­két szentmisén a véméndi vegyeskar és fú­vószenekar vezeti a népéneket. (a) EGY CSÁNYOSZRÓI többgyermekes család köszönetét mond a Katolikus Karitásznak, hogy három kimagaslóan tehetséges gyerme­küknek egy számítógépet ajándékozott. PÉNTEKEN este 8 órakor Áment Ferenc Lu­kács (orgona) és a Sopianae Vonósnégyes hangversenyére kerül sor a Székesegyház­ban. A pécsszabolcsi templomban augusztus 31-én este 7 órakor Babenyecz László (orgo­na) és Csomos Gyöngyi (trombita) ad hang­versenyt. A MISSA solemnis felújítására készül Pécs. Kérik azokat, akik a 30-as években valami­lyen módon szereplői voltak az előadásnak, szíveskedjenek az 503-030 telefonon jelent­kezni, hogy a rendezők első kézből tájéko­zódhassanak, hogyan is történt ez akkor. A PÁPALÁTOGATÁS alkalmából az OSOB lengyel közvélemény-kutató intézet felmé­rést készített a lengyelek vallásos magatar­tásáról. Kiderült, a lengyelek 56 százaléka jár rendszeresen vasárnapi szentmisére, to­vábbi 30 százalékuk pedig nem rendszere­sen, hanem különböző időközökben vesz részt szentmisén. A megkérdezettek 12 szá­zaléka vallja magát nem gyakorló hívőnek, míg csupán két százalékra tehető azok szá­ma, akik nem hívőknek tartják magukat. TORONYÓRÁK. Az eredeti, ám ötven éve nem működő órák mintájára készítette el Kormon Géza kaposvári órásmester azt a négy óriás szerkezetet, amely a baranyai Szentlászló község templomtornyából fogja mutatni a pontos időt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents