Új Dunántúli Napló, 2002. augusztus (13. évfolyam, 208-237. szám)

2002-08-21 / 227. szám

2002. Augusztus 21., szerda RIPORT 7. OLDAL KULTÚRA­Újabb szuperkoncertek és különleges táncestek Még itt zsonganak a Mediterrán Hangulatok Fesztiváljának hangjai és ízei a levegőben, de már újabb zenés találkozóra készülhet a sokadalom. A Város Ünnepét üljük szeptember el­sején a Pécsi Nemzeti Színházban, a hó közepén pedig kez­dődnek a Pécsi Napok. Tv-jegyzet Kalandozások kora A város ünnepi közgyűlésén szep­tember elsején kitüntetéseket oszta­nak, és a PNSZ művészei mellett a Pécsi Kamarakórus, a Sopianae Vo­nósnégyes, vaku egy különleges .. jubileumi koncertje is a Pécsi Szim- - tonikus Zenekar jóvoltából. Este a ^Kodály Zoltán Hangversenyterem- mm ben (volt Park mozi) Kodály Háry ^János-szvitjét, és Takács Jenő Ta­rantella című művét adják elő. Ta­kács Jenőről tudni kell, hogy idén októberben lesz 100 éves, és a Bur- genlandban élő zeneszerző a negy­venes években a pécsi konzervató­rium igazgatója volt. A Tarantellát Dohnányi Ernő vezényletével 1943- ban már játszották Pécsett, most Hamar Zsolt lesz a karmester, és Jandó Jenő ül majd a zongorához. A szeptember igazi mulatságát a hó végi Pécsi Napok (szeptember 19-29.) jelentik. Csak egy kis ízelítő a most elkészült programsorból: 20- án nyílnak a nemzetiségi napok, s másnap a horvát táncházban mura­közi, zágrábi, szlavóniai, vajdasági és dél-baranyai csoportok lépnek fel. A Várostörténeti Múzeumban a film világával kapcsolatos kiállítás nyílik Kép és hang címmel, és a tár­lathoz kapcsolódó előadássorozat indul. Szeptember 23-án, hétfőn a Magyar Állami Népi Együttes Nap­legenda című tánca látható a nagy­színházban. A szaxofont, dobot és rézfúvósokat felvonultató etnozené- re a Nap kultuszát hirdető táncszín­házi vízió született, a néptánc vilá­gában eddig nem alkalmazott hang-, fény-, és színpadtechnikai elemek­kel. Két nappal később, 25-én pro- vence-i nap lesz, eredeti petanque- versennyel, diafilmes vacsoraesttel. A csütörtök a dzsesszkedvelőké, a Vasvári String Trió és a Trio Yengi- barjan műsorával, 27-én, pénteken pedig egy rigai tánccsoport (Riteni- tis) és a Szegedi Táncegyüttes prog­ramja látható a Széchenyi téren. Mindemellett számtalan zenés, tán­cos program, kiállítások és konfe­renciák várják az érdeklődőket, úgyhogy nem telik egyhangúan a következő hónap sem. Baranyai Vadásznapok E hét péntekén és szombatján rendezik a hagyományos Bara­nyai Vadásznapokat, ezúttal Ko- zármislenyben. A község műve­lődési házában pénteken dél­után nyílik az alkotó vadászok képző- és fotóművészeti kiállítá­sa, ugyanaznap rendezik a kö­zösségi házban a Vadászat az ezredfordulón című szakmai konferenciát. A szombati reggelt térzene nyitja, a 9 órakor kezdődő Hu- bertus-misét követően a sport- centrumban lesz a vadászmajá­lis. A hagyományőrző lovasok felvonulása után a Baranyai Va­dászkürtös Együttes előadásá­ban a Baranyai Vadászok Szig­nálja csendül föl, és még délelőtt . megnyitják a megyei vadásztár­saságok trófeakiállításait. A rendezők természetesen közönségszórakoztató progra­mokról is gondoskodtak, a dél­után folyamán lesz solymász- és vadászkutya-bemutató, szarvas­bőgőverseny, népiegyüttes-mű- sor, este utcabál, tűzijátékkal. Nem valószínű, hogy akétés félórás amerikai szuperprodukció rendező­je, Dick Lowry bele akarna avatkoz­ni a rendszervádtás utáni Magyaror­szág beliigyeibe. Bár Attila, a hunok királya elpusztítását célzó intrikák, és az, ahogyan egy-egy főparancsno­kot az ókori Rómában is leváltanak, szobafogságra kényszerítenek vagy éppen börtönbe dugnak, merész képsorokkal utal jelenünkre. Nem szólva az uniós csatlakozás metafo­rájáról amikor Isten ostom a csá­szár nővérével a gyönyörű Hornijá­val merül el a habokban, hogy a császári fürdőkultúrával ismerked­jen. Talán nem is kell mondanunk, hogy mielőtt a nagydiplomácia e lát­szólag csendesebb vizeire eveznénk, felbukkan egy rabszolganő is Attila életében - hadjáratban rabot vörös hajú szépség, akit „Szép vagy pici!” felkiáltással, kórusban üdvözölnek marcona őseink. A lánynak Kalen, a látnok egy kis bűvös zacskót ad át fogamzásgátló tablettákkal termé­szetesen put alól amelyekből - régi, hatvanas éveket fölidéző idők! - még naponta kellett egyet-egyet be szedni. A császár - mit tesz Isten (meg az ostor) - ez esetben is deka­dens, vagyis tökéletesen hülye, alap- helyzetben is csorog a nyála, de Atti­la hozzá képest legalább hatalmas. Mindazonáltal jöhet az éj leple alatt settenkedő merénylő, jöhet méreg­pohár, a hatalom első emberei és nagy intrikusai igen gyakran meg­ússzák - viszont a torkos szolgák, akik a kőasztalon felejtett potyaitat lesik, Rómában elpusztulnak mind. Az ünnep előestéjén az RTL-en műsorra tűzött kcáandfilm nem olyan tossz, mint amüyennek a fenti­ek alapján hinnénk, de azért Kotay Gábor Ml -en bemutatott Saau Coro- nája ennél sikerültebb. Franco Nem égszínkék szemei, a Honfoglalás álomba ejtő képsorai után a kölyök- Salamon és a háttérből irányító Judit országlását, majd Géza és Szent László hatalomra jutását feldolgozó film történetében is összetettebb. Ne meskürthy István írta a forgatóköny- vä, és a zenétől a statisztériáig, a helyszínekig óriási apparátust moz­gatott. Hogy a létrejött mű értéké arányban vannak-e a befektetéssel azon lehet vitatkozni, mindenesetre egy-ká elemében vontatott, de az ün­nephez illő, jellemeket is kibontó ka- landfilm lett belőle. bóka Róbert 1 A kővé merevedett madárfészek Szentkereszti István harmadszor keltette életre a villámsújtotta eperfát A hétvégén nyílt meg és szeptember kö­zepéig látható a pécsi Parti Galériában Szentkereszti István Kapoli-díjas fafaragó népi iparművész tárlata. Enni, inni, élni, együtt lakni is lehet Szentke­reszti István Kapoli-díjas fafaragó népi ipar­művész térplasztikává formált, úgynevezett „használati” tárgyaival. Az orga- nikusság itt nemcsak a termé: szeti formavilágot jelenti, hanem egyfajta esetlegességet, öntörvé- nyűséget is. A fa önkényes, vé­letlenszerű játékába munkába vevője kivétel nélkül „beleszól”. Fölfedezi, föltárja benne az üze­netet, mélyebb értelmű jelet, rajzolatot, színt, erezetkanyaru­latot, egyszóval olyan mágikus elementumot, aminek jelképi ereje megfogja. És arra készteti, hogy részt vegyen ebben a játék­ban. Olykor sorsszerű, végzet­szerű üzenetet, megnyilvánulást bont ki mindebből. Szentkeresz­ti Istvánnak a Parti Galériában most megnyílott kamaratárlata különböző korszakokból való tárgyakat mutat be, de mindben ott van ez a közös vonás. Legyen az tál, tálka, sótartó, kanál, étke­ző- és vágódeszka, asztali szal­11,Jvétatartó. m ' A tárlatnyitó sajtóbemutatón *’“ a Bükkösdi László által Barbár-90 tr-lí évekig hevert a hásságyi háza előtt az öreg diófa árnyékában. - Mikor elkezdtem dolgoz­ni rajta, nyomban lelassultam - mondja. - Észrevettem, hogy a villámbecsapódást jó fél évszázaddal túlélt fa minden négyzetcentimé­tere valami egészen különleges jelentéstartal­mat hordoz. A további munka egy régészeti ásatáshoz hasonlított. Rendre váratlan kincsleletek buk­kantak elő. Ilyen az a korhadt belsejű tömbből előke­rült madárfészek is, amely a villám becsapó­dási helye lehetett, mert teljesen kővé vált. Az eperfaóriás egyszer halálra ítéltetett a vil­lám által. Azt túlélte. Kivágása utáni harma­dik újjászületése pedig akkor történt, ami­kor az első értő tekintet végigpásztázott raj­ta. Ki-ki bármit megérintve akár kézbe is ve­hetett, kipróbálhatott. Többen ültek a széke­ken az asztalok mellett és ámuldoztak azon a varázslaton, amiben e különleges világ al­kotója részesítette őket. Kérdésünkre a népi iparművész elmondta, hogy ismét izgalmas, gondolatébresztő anya­gok, rönkök veszik körül.- Továbbra is gyümölcsfával dolgozom - tette hozzá. - A gyümölcsfa eleve gondolat- ébresztő. Minden tekintetben felülmúlhatat­lan szín- és formagazdagságot jelent. Meg­ható, ahogyan nem szűnik meg adakozni még akkor sem, amikor sokan élettelennek vélik. Igazi példázata az, hogy a fa sohasem hal meg teljesen. Hogy az élet folytonossága megszakíthatatlan. BEBESSI K. Ünnepi elismerések Az augusztus 20-ai ünnepség kere­tében a Baranya Megyei Önkor­mányzat dísztermében kiosztották a közgyűlés elnökének idei kitünte­tő díjait. Dr. Elisabeth Chibidziura, a Steiermark tartományi Kormányhi­vatal Regionális Külkapcsolatok Re- feratúrájának vezetője, a testvértele­pülési együttműködések kialakítá­sában betöltött szerepéért jutalmaz­ták. Gajdus Istvánná, a Baranya Me­gyei Pedagógiai Szolgálatok és Szakmai Szolgáltatások igazgatóhe­lyettese, dr. Iván László, a komlói 501. Szakképző Intézet nyugalma­zott igazgatója, valamint Mén Jenő- né, a Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ pénzügyi előadója a kiemelkedő szakmai te­vékenységért vehette át dr. Kékes Fe- renctől a kitűntető díjat. Hasonló el­ismerésben részesült dr.Gersé Em­ma, a Kerpel-Fronius Ödön Gyer­mekkórház főorvosa, továbbá Ke­resztes László, Ivánbattyán község polgármestere, és Nagy Béla, Keszü polgármestere is. A Baranya Megyei Ónkormányzat Közgyűlése Elisme­rő Oklevelével jutalmazták tegnap Káplár László újságírót, a Magyar Távirati Iroda Rt. Baranya Megyei Szerkesztőségének vezetőjét. A Magyar Köztársaság elnöke - a miniszterelnök előterjesztésére ­augusztus 20. alkalmából, kima­gasló szakmai munkája elismerése­ként a Magyar Köztársasági Érdem­rend tisztikeresztje kitüntetést ado­mányozta dr. Farkas Ferencnek, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanárának, a közgazdaság-tudo­mány kandidátusának. A nyugdíja­sok érdekében kifejtett tevékenysé­ge elismeréseként Üszögi-Bleyer Je­nő, a Magyar Nyugdíjas Egyesüle­tek Országos Szövetsége alapítója, volt baranyai parlamenti képviselő a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje (polgári tagozata) kitüntetését vehette át. A Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresz­tet idén három baranyai oktató is megkapta: Brandstöttemé dr. Te mesy Tünde, a Pécsi Tudomány- egyetem 1. számú Gyakorló Általá­nos Iskolája igazgatója, dr. Ásványi József, a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kar főiskolai tanára, dr. Sári Mi­hály, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi docense. A Magyar Köztársasági Ezüst Ér­demkereszttel dr. Horváth Csabát, a Pécsi Tudományegyetem jogi ka­rának tanárát, és dr. Végh Józsefé, a Baranya Megyei Önkormányzat Tisztségviselői Irodájának vezető- jét tüntették ki. __________________■ Al kotótelepet vegyenek • • • Mit vállaljon Pécs? Bokor Béla, a megyei közgyűlés alelnöke- Stratégiai megoldás csak a kulturális kormányzat nagyobb szerepválla­lásával, illetve úgy képzelhető el, ha Pécs városa - és erről már folytak tapogatózó megbeszélések - a kht.-ban eddig produkált 10 százalékos részesedését messze meghaladó módon kimutatná: neki ez a művé­szeti intézmény többet ér. Toller László, Pécs polgármestere- Az a személyes véleményem - illetve fogalmazzunk úgy: az a polgár- mester véleménye -, hogy tulajdonosi és struktúraváltás nélkül a város nem kíván nagyobb áldozatot vállalni. Ha tokostól-vonóstól ideadják a tu­lajdonunkba az egészet, felvirágoztatjuk, elképzeléseink már vannak rá. Törvényesség és értékteremtés Pál Zoltán, a kht. ügyvezető igazgatója- Ami most végbemegy, egy gazdasági folyamat, és ha a törvényességet betartják, a kht.-t egyszerűen fel kell számolni. Borzasztó ellentmondás: az egyik oldalról azért, mert gazdasági befektetők gazdasági alapon működte­tik, de ugyanez a kör művészeti értékekről, progresszivitásról, kísérletezés­ről beszél. Bizonytalan értékteremtést viszont gazdasági vállalkozás nem vállal. A jó művészet pedig tökéletesen bizonytalan értékteremtés. Sárkány József, a kerámia szimpóziumok szervezője- A művészek és művészeti csoportok számára az lenne a megoldás, hogy a tulajdonos biztosítsa az alapfunkciókat - hogy a ház ne dőljön össze stb. Hogy ott milyen szakmai programot csinálnak, az más kér­dés. Ez az, ami igazából elvárható egy magát kulturális színtérnek valló megyétől vagy várostól. így teljesen fölösleges beleölni egy csomó ener­giát, hiába szerveznek művészeket, ha nincsenek meg az alapfeltételek. megyei fenntartású intézmény ter­hei csökkenjenek, az egyetemi mű­vészeti felsőoktatási képzés beindí­tásával egy tőkeerős társfinanszíro­zóra - ami 1990-ig a Művészeti Alap volt - lehetett számítani, továbbá el­nyerhető pályázatokra, saját bevéte­lekre építettek. Úgy tűnt, a közhasz­nú társasági forma alkalmas arra, hogy mindenki - beleértve a me­nedzsmentet is - érdekei érvényre juthatnak, megőrizhetik az eredeti szakmai célokat. Akkor még arról szólt a tervezett éves költségvetés, hogy annak egyharmadát, 10 millió forintot a JPTE állja, a művészetok­tatási tevékenység keretében. Az egyetem azóta visszakozott, az in­nen származó bevétel már tavaly is gyakorlatilag egyenlő volt a nullá­val. Az űrt nem sikerült betölteni, a tervezhető pénzek így a felére csök­kentek, ezt a helyzetet a szervezet saját erőből már képtelen kezelni. Az alkotótelepeket ugyanakkor fenn kell tartani. A villányi alkotó­házzal és szoborparkkal nincs is gond, ám a siklósi alkotóház csak vi­szi a pénzt: csupán az állagmegóvó fűtésére 3 millió forintot kell költeni évente. A kedvező feltételek hiányá­ban viszont nem tudnak kellő szá­mú programot szervezni, ami megint csak visszaüt, ráadásul a pá­lyázatokból nyert pénzt sem lehet működésre fordítani. Igény pedig nemcsak a művészek oldaláról van - ezt mutatja a pécsi Jókai tér, mely a kht. keretében valósult meg. Ilyen helyzetben természetesen sorjáz­nak a koncepciók: nagyobb állami szerepvállalásról, belső átalakulás­ról, tulajdonosváltásról, eladásról szólnak - főleg ez utóbbi hangok erősödtek föl a közelmúltban. Az alapító-fenntartó megyei közgyűlés alelnöke egy hónapja úgy nyilatkozott: valószínűleg idén is remélhető 2-3 millió forintos „át­hidaló” plusztámogatás - ami megint csak pillanatokra enyhíti a gondokat, melyek orvoslására le­vélben megkereste a szaktárca poli­tikai államtitkárát is. Válasz még nem érkezett. BALOGH ZOLTÁN Üzlet vagy közpénzek? Colin Foster, a Pécs-Baranyai Képzőművészek Egyesületének elnöke- Nyugat-Európában az összes művészeti műhely gazdasági alapon mű­ködik. A művésztelepekről beszélek, azokat az üzlet mozgatja. Egy né­met befektető most tervez egy éttermet meg WC-ket a szoborparknak, és már kiszámolta: 3-4 év kell hozzá, hogy meg tudja tölteni akciókkal. Komor István, a kht. gazdasági igazgatója- Ausztriától Japánig az általunk ismert összes szimpózium és experi­mentális műhely, kiállítóhely működtetésében közpénzek is részt vesz­nek. A német befektető egy grandot sem fog beruházni úgy, hogy az elsődlegesen az eredeti művészeti célokat szolgálja - ö turisztikai hasz­nosításra gondol, de erre már eddig is sok jelentkező volt. Sötét felhők gyülekeznek a villányi szoborparkot és a siklósi kerámia alkotóházat magában foglaló Baranyai Alkotótelepek fölött: a működtető közhasznú társaság a csőd szélén táncol. A fő tulajdonos a megye, s a közgyűlés alelnöke szerint a művé­szek fölöslegesen aggódnak - ugyanakkor nem titkolja, min­denképpen valamiféle beavatkozásra van szükség. jus végén készült helyzetelemzése szerint a kht. néhány hónapon belül fizetésképtelenné válhat, aminek egyenes következménye, bogy a hi­telezők bármikor kezdeményezhe­tik a felszámolását. Hogy mi vezetett idáig? Látszólag egyszerű folyamatok. Az 1997-es át­alakulás célja az volt, hogy az előd, A kht. öt évvel ezelőtti alapításakor a társaság a szándék szerint az előd gyakorlatát lett volna hivatott foly­tatni, azaz fenn kellett és kell tarta­nia a villányi és a siklósi ingatlano­kat, másrészt gondoskodnia kell ar­ról, hogy megfelelő szakmai tarta­lommal teljenek meg ezek a kere­tek. Az ügyvezető igazgató idén má­trónusnak nevezett monumentális bútorszo­bor iránt szinte lázas érdeklődés nyilvánult meg. A műveket nagy empátiával kommentá­ló, értő barát gyógyító hatást is észlelt, mi több hosszantartóan tapasztalt a villámsújtot­ta eperfából faragott, lenyűgöző alkotás trón és fotel jellegének funkcióit próbálgatva. Szentkereszti elmondta, hogy a vaskos rönk r Az eperfából készült óriás trónt a megnyitó vendégei ki is próbálhattál

Next

/
Thumbnails
Contents