Új Dunántúli Napló, 2002. augusztus (13. évfolyam, 208-237. szám)
2002-08-21 / 227. szám
6. OLDAL 2002. Augusztus 21., szerda TOTTOS BEMUTATKOZIK légvár, nagyharang Torony, Töttösön nagyszabású falunapot tartottak augusztus 20-án. Ekkor találkozhattak a településen élők a Töttösről elszármazott vagy kitelepített családokkal. A délelőtti mise előtt Pavlekovics Ferenc helynök felszentelte az újraöntött harangot és a templom vadonatúj, gyönyörű toronyóráját. A harangot a második világháború végén hadicélokra vitték el, a településnek idén sikerült 2,5 millió forintért újraöntetni. Az óra és a harang számítógépes hangolása összesen 2 millió forintba került. Délben kétszáz vendég, többségében a haranghoz hozzájárulók ebédeltek a falu jóvoltából. A falunap délutánján helyi és térségi kultúrcsoportok szórakoztatták az egykori és mai töttösieket, akik a közös vacsora után bálban táncolhatták ki magukat. A templom szomszédságában az ünnepre elkészült az új játszótér. Töttös a pályázaton nyert pénzzel együtt 4,1 millió forintot költött a templomtér összképjavítására, a játszótér ennek keretében épült meg. A Töttös Községért Közalapítvány 150 ezer forintot ajánlott a gyermekek szórakoztatására, akik így tombolán pénzt nyerhettek, ingyen használhatták az ez alkalomból felállított légvárat, és igazi bohóc kínálta őket édességgel. A falunapon már a kész játszótérnek örülhettek a kicsik A FALU mutatós polgármesteri hivatala ___________________ ■ A FALU TÖRTÉNELME A falu elöljárói Töttös polgármestere Wéber József (75 éves), alpolgármestere Balogh Béla (55) vállalkozó. A képviselő-testület tagjai: Báyer József (58) autószerelő, Bohner Józsefné (49) alkalmazott, Engert János (41) vállalkozó, Ladányi Gábor (27) alkalmazott, Mirkó Sándor (51) közalkalmazott és Rosenberger János (41) kőműves. A falu jegyzője Kővári Vilmosné, az óvodát Schmidt Zoltánná, az idősek klubját Rqpp Antalné vezeti. ■ A LAKOSSÁGSZÁM ALAKULÁSA fő- 1296 1890 1997 2002 A települést 1349-ben említi először írásos emlék, de minden jel arra utal, hogy Töttös korábban is létezett. A falu nevét a későbbiekben több változatban is írják: Tuetus, Thvteus, Tötés, Tötös, Ditis, de előfordul a Ráctöttös változat is. A török hódoltság idején elhagyatottá válik a falu, és sokáig az is marad. Ebben jelentős változás a XVIII. században áll be: ekkor több hullámban szerbek, németek és horvátok érkeznek. Végül csak a németek maradnak, ám közülük 55 családot kitelepítenek a második világháború után, helyüket felvidéki és erdélyi magyarok veszik át. TÖTTÖSÖN divat az új parkok mellett építkezni Nincs munkanélküliség A település munkaügyi mutatói igen jól állnak. Az itteniek azon szerencsések közé tartoznak, akik ha igazán akarnak dolgozni, találnak maguknak elfoglaltságot. A legtöbben a volt termelőszövetkezetben és a bólyi mezőgazdasági kombinátban helyezkedtek el, de akad munka a legnagyobb töttösi cégnél, Balogh Béla virágkertészeténél is. A település mai alpolgármestere húsz éve állította fel az első fóliasátrat. A helyismerettel nem rendelkezők ma már könnyedén eltévedhetnek a sátrak és üvegházak között. Az öntözés gépesített, de így is tíz-tizenöt embernek adnak munkát az ágyások. A virágokat elsősorban Pécsett értékesítik. A falu bevételeihez jelentősen hozzájárulnak az itt élő, vagy ingatlannal rendelkező németek adójukkal, de kohnoly összegekkel segítik a sportegyesületet, az óvodát és az idősek napközi otthonát is. ■ A Balogh-kertészet egyik fóliasátra Virágzó pincesor A település határában, a zártkertben 105 pince épült. Az épületek közművesítettek, új út köti össze őket a faluval. A takaros kis présházak tövében vegyesen teremnek a szőlőfajták, a töttö- siek a környéki és megyei borversenyeken remekelnek az itt termő nedűkkel. Thürmer György az elmúlt években például több közel ötven oklevelet gyűjtött be boraival. _________■ Tö ttösnek út kell be, közel háromszáz millió forintba kerülne, így ebbe nem vágtunk bele. Megkezdték azonban az úthálózat felújítását és bővítését. A 1995-ben közel 2,5 kilométernyi aszfaltút épült, ennek csaknem fele a terebélyes pincesorhoz vezet. Egy évre rá újabb 800 méternyi utat építettek az útalap támogatásával, általa három korábbi zsákutcát vezettek ki a főútra.- Mintegy tizenhat millió forintra számítunk a gázközműva- gyonból, ezt a kultúrház bővítésére fordítanánk - avatott be az önkormányzat terveibe a polgármester. - Ennél is fontosabb, hogy utat építsünk Villány és Harkány felé. Hiába van közel a két turisztikai centrum, ha ebben az irányban zsáktelepülésnek számít Töttös. Van egy földút, amelyet 200 éve villányi útnak nevezünk, de a mellette található körülbelül nyolcvan védett rozsdás gyűszűvirág miatt az illeté-' kés nemzeti park nem járul hozzá az aszfaltozáshoz. Javasolták egy kerülőút építését, ez azonban óriási többletköltséggel járna. Az út amúgy sem lenne olcsó, de a közeli Bóly-Töttös Rt., a kombinát és a vasút is felajánlotta támogatását. Ha ez sikerülne, jobb áron tudnánk eladni a ma üresen álló 25-30 házat, akár külföldieknek is. A TEMPLOM (képünkön) és a papiak felújítása a kilencvenes évek közi pén kezdődött. A munkákat az akkori plébános, Fűnk Gusztáv kezdemi nyezte és vezette két évig, az azóta elhunyt pap egyéves fizetését is felajái lotta a célra. Geier György közbenjárása nyomán Németországból csaknei 170 ezer márka adomány érkezett, de segítettek helyi cégek, lakosok, a m met testvértelepülés, Seekirch, az itt ingatlannal rendelkező németek és a elszármazottak is. A munkák végeredménye magáért beszél. A TELEPÜLÉS CSINOSÍTÁSA, PARKOSÍTÁSA A RENDSZERVÁLTÁSKOR KEZDŐDÖTT. A mur ka nem volt könnyű: fa alig volt Töttösön, ellenben minden egyes bokorcsoport szemétlerakóul szolgál A burkolatlan árkok, a dimbes-dombos utcaszélek teljesen alkalmatlanok voltak arra, hogy rendben tan sák őket. A bokrokat kivágták, az útszéli dombokat egyenesre gyalulták, az illegális szeméttelepeket pc dig felszámolták. Aki tíz éve járt utoljára Töttösön, ma biztosan nem isnjer rá: az egykor kopár utcáka fák szegélyezik, a bozót helyén pázsit, a szemétlerakók helyén parkok - mindez tíz év kemény, műnk: jának és rengeteg pénznek köszönhető._______________________________________________________i tottos. dunantulinaplo. hu *> A HŐSI EMLÉKMŰVET 1990-ben állították, alapját egy százéves sírkő képezi. A műremek a település a II. világháborúban elesett 54 halottjának állít emléket. _________________ ■ Az o ldal a töttösi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Barabás Béla A falut hátrányosan érintette a múlt rendszer központosítása, vezetői 1990-től kezdték el felzárkóztatni Töttöst a környező községekhez. Wéber József polgármester szerényen csak annyit mondott: talán sikerült. Valójában mintha teljesen kicserélték volna a települést. A rendszerváltás valóban kissé elmaradott állapotában érte Töttöst. A közművek gyakorlatilag teljesen hiányoztak, az utak, középületek meglehetősen viseltesek voltak. A közművesítést Wéber József polgármester 1991-ben a vezetékes ivóvíz bevezetésével kezdték, ezt követte a telefon, majd a gáz. Az utóbbi vezetékeit 1994-ben fektették le, mostanra a mintegy 250 portából 200-ban már gázzal fűtenek, a rákötési arányt bármelyik honi község megirigyelhetné. A közművekből ma már csak a szennyvízcsatorna hiányzik.- Töttös közel akkora területen fekszik, mint a közeli Bóly - mondta Wéber József polgármester. - A csatornázás őrült összeg-
