Új Dunántúli Napló, 2002. augusztus (13. évfolyam, 208-237. szám)
2002-08-11 / 218. szám
RIPORT 2002. AUGUSZTUS 11. (F)elhasznált sztárok Mit ér a tévésztár, ha magyar? Médiaszakemberek, szociológusok, filmesek és a látóhatáron kívülre esett tévések állítják: korunk információzuhatagában csupán ideig-óráig lehet megragadni az emberek figyelmét. A sztárstátus sem tart örökké... ■ Úgy tűnik, a napjainkban képernyőre kerülő arcok többsége csak addig érdekes, amíg megjelenésük az újdonság erejével hat, netán botrányokkal, különös pletykákkal képes „ingereim” a nézőt. Itt van ugye Anettka, aki nem a szakértelmével, inkább napi balhéival hódít. Vagy Frei Tamás, aki emlékezetes álinterjúja óta megosztja a közvéleményt. Emlékezetes eset volt, amikor Csisztu Zsuzsáról intim filmfelvételek kerültek az internetre. Az álszent vagy rosszalló megjegyzéseket intelligens módon hárító televíziós népszerűségének nem ártott sokat az ügy, sőt a személyiségi jogokat durván sértő eset kapcsán a többség rokonszenvét is elnyerte. Ámde, a nézettség visszaesése okán - nem utolsósorban a konkurens RTL Klub sikerei miatt - most rossz idők járnak rá, és a tv2 többi „sztárjára” is. Miközben gőzerővel folyik a kereskedelmi televízió átalakítása, és a kilincset I egymás kezébe adják a lehetséges befektetők, illetve kérők (hol a VegyLiptay Claudia ■ Nem valószínű, hogy Antal Imre, Déri János vagy Vitray Tamás hasonló ívű pályát futhatna be napjainkban. Az elektronikus média világában mostanság nincs szükség a karakteres személyiségekre - állítja Vásárhelyi Mária médiakutató. - A kereskedelmi tévék beérik az átlagossal. A kedves mosoly és a súgógép „ügyes” használata olykor fontosabb, mint maga a tehetség. Kivételek azért akadnak: Vágó Istvánt vagy Liptay Claudiát közéjük sorolja Vásárhelyi. - Rajtuk kívül csak alteregókat keresgélnek a különböző tévécsatornák. A magyar médiában ugyanis hiánycikk a bátorság - értékel a médiakutató. épszer, hol az Andy Vájná nevével fémjelzett Intercom kerül szóba), a nézettség szent jelszava nevében a valaha ajnározott tévések egymás után esnek ki a pikszis- ből. A csatornától távozni kényszerült a páratlan párosnak képzelt Boros-Bochkor duó. Kicsivel később menni kényszerül (t) Várkonyi Andrea, Péter Gyöngyi, Demcsák Zsuzsa és Gajdos Tamás is. A leggyengébb láncszemmel nagyot bukó Máté Kriszta ugyancsak kispadra szorult. (Nem úgy férje, Bárdos András, aki ősztől a Jó estét, Magyarország! főszerkesztőjeként dolgozik tovább.) A csigatévé vezetői természetesen a nézettségi mutatókkal magyarázzák a sztárhullást. Tény, hogy Kereszty Gábor vezérigazgatói kinevezése és Sváby András „beiktatása” óta jelentősen megváltozott a „lapjárás” a Róna utcában. Csisztu Zsuzsa ennek ellenére bizakodik. Szerinte az idő majd eldönti, hogy a lojalitásnak van-e értéke a csatornánál.- Jelentős a tűrőképességem, amit főként a sportolói múltamnak köszönhetek. Cseppet sem vagyok tehát csalódott a történtek miatt. Az élet nemcsak tévézésből, (köz) szereplésből áll, léteznek más értékek, feladatok is. Szeptembertől újra beülök az iskolapadba, és megkezdem jogi tanulmányaimat. Attól nem tartok, hogy a tv2-nél idővel nem kapok újra szép és tartalmas feladatokat - informálta lapunkat a kezdetektől a csigatévénél ténykedő riporter. Az elbocsátott Gajdos Tamás sem esett pánikba. Bár lezárult életének egy tagadhatatlanul fontos korszaka, nem sopánkodik.- Nagyon valószínű, hogy a Magyar Televíziónál folytatom - újságolta. - Ezt a cserét én egy jó befektetésnek érzem, tekintve, hogy az MTV közszolgálati médium, olyan, mintha államkötvényt vásárolnék. A kereskedelmi tévézésből egyébként picit elegem lett. Nincs ugyan nálam a bölcsek köve, de folyton az az érzésem, hogy kullogunk a nagyvüág után. HaCsisztu Zsuzsa hírolvasó lesz, és beiratkozik a jogi egyetemre sonló a helyzet, mint a magyar labdarúgásban. A vezetők ritkán igazolnak valakit (hiány)posztra; átgondolt döntések helyett inkább cserélgetik az arcokat. Arról pedig a legritkább esetben vesznek tudomást, hogy ez a felvevőpiac csekély. Sztárvadászat zajlik ahelyett, hogy a nyugodt működés feltételeit teremtenék meg. A tv2 fogyatkozó sztárfogatában Jakupcsek Gabriellának és Liptay Claudiá- nak van bérelt helye. A jó ideje csak joghurtreklámokban feltűnő Jakupcsek napi show elindítását tervezi. - A létfenntartásnak nem a képernyő a legfontosabb eszköze. Feladatok vannak, és ezekhez választanak arcokat a média irányítói. Jó lenne, ha nem csak a 18-36 évesek megnyerésére törekednének. Ettől azonban még helyzetbe kerülhetnek a valódi személyiségek, azok pedig, akikben nincs elég kurázsi, előbb-utóbb kihullanak a rostán. És ez így van rendjén... Pintér Dezső, a tv2 elnöke cáfolja, hogy a hazai labdarúgás összevisz- szasága jellemezné az általa irányított médiumot. - Sokat foglalkozunk a nézői véleményekkel. Személyi döntéseinket minden esetben a közönség észrevételei alapján hozzuk meg. Nálunk nincsenek kivételek, kivételezettek. Bárdos Andrásról például korábban is tudtuk, hogy kiváló szakember, mégis csak most tudtunk neki szerződést kínálni. Izgalmas csavar a történetben Liptay Claudia tündöklése. A vörös hajzuhataggal és kerekded formákkal megáldott színésznő eredetileg Friderikusz Sándor délutánonként sugárzott cserfes műsorában tűnt fel háziasszonyként. A feladatot talpraesetten megoldó Liptay pillanatok alatt befutott házon belül is. Ma elsősorban tőle várják a csodát a csigatévénél. Egykori munkaadója, Friderikusz viszont állást keres. Szabó Zoltán Attila Titkosított egyházi fizetések U - Igaz, hogy a Szentszéknek több a kiadása, mint a bevétele? 2001-ben 3,5 millió euró veszteséggel zárta a Vatikán az évet. Ez azt jelenti, hogy II. János Pál pápának spórolnia kell?- Nyolc éven keresztül nyereségesek voltunk, ebből a tartalékból fedezni tudtuk a veszteségeket, ettől függetlenül természetesen takarékoskodnunk kell. 2001 nehéz év volt, és 2002 sem lesz könnyebb.- Kevesebb adomány érkezik a hívektől?- Ellenkezőleg. A hívek a világon mindenhol pénzügyi lehetőségeikhez képest továbbra is támogatnak bennünket, az alapítványok, egyházi szervezetek vagy magánszemélyek tavaly több támogatást nyújtottak, mint korábban. A bevételek viszont csökkentek. Sok éven keresztül szép nyereséget hoztak az értékpapírjaink és befektetéseink. 2000-ben például 30 millió euróra rúgott ennek összege. Tavaly viszont estek a tőzsdei árfolyamok, ahogy mindenki tudja.- Vatikán városának is van saját költségvetése. Ez tavaly 14 millió euró nyereséget hozott. Ez kiegyenlíthetné a másik számla veszteségeit.- Nem, ezek teljesen különálló kasszák. A Szentszék a pápa tevékenységével, a katolikus egyház fejének költségeivel számol el, míg a 0,44 négyzetkilométer területű Vatikánváros a múzeuAz egyházak gazdálkodásáról, pénzügyi helyzetéről, a papok jövedelméről szerte a világon keveset lehet tudni. Jövedelmük egy része adományokból, perselyezésekből áll, tehát nehezen követhető nyomon a nem beavatottak számára. Sergio Sebastiani, a Vatikán pénzügyi vezetője egy interjúban pénzügyekről, sőt a püspökök fizetéséről is hajlandó volt beszélni. Magyarországon ma még ez szolgálati titok, némely egyház már a kérdést is sértésnek érzi. mokból, benzinkutakból, üzleteiből és a bélyegértékesítésből tesz szert nyereségre.- Formálisan a pápa a tulajdonosa a hihetetlenül gazdag egyházi vagyonnak?- A pápa nem gazdag. A Vatikán ugyan rendelkezik nagy értékű kultúrtörténeti kincsekkel, amilyen például Michelangelo Pietája, vagy a Szent Péter- bazilika, de ezek nem értékesíthető kincsek.- Soha nem adott még el semmit a Vatikán?- Húsz évvel ezelőtt a Szentszék kénytelen volt egy épületet eladni. Ez azonban irodaépület volt, nem templom.- Sok nagy vállalat, mint például az amerikai Coca-Cola komoly összegeket fizetne, ha reklámot helyezhetnének el a Vatikán Rádió programjai között. Erről azonban önök lemondanak...- A jövőben sem szeretnénk ezt bevezetni. Médiatevékenységünk, mellyel a pápa gondolatait és üzenetét terjesztjük a világban hatvan nyelven, igen komoly költségeket emészt fel. 20,6 millió euró bevétellel szemben 42,2 millió euró kiadás áll. Ez hosszú távon nem tartható fenn, valamit tennünk kell. Például azon kell elgondolkodunk, hogy miként lehet csökkenteni a nyelvek számát a rádióadásokban.- A pénzügyminiszterek általában a személyi költségek miatt panaszkodnak.- Ha az átlagos olasz jövedelmekhez viszonyítjuk a nálunk dolgozók fizetését, azt mondhatjuk, hogy alacsonyabb szinten jobban fizetettek az alkalmazottaink, magas szinten viszont rosszabbul.- Hogy fizetik a bíborosokat?- Kétezer és kétezer-ötszáz euró között.- Mennyi a pápa havi jövedelme?- Nem tudom, azt sem tudom pontosan, hogy kap-e fizetést. Valószínűleg nem.- Mit csinál, ha meg akar inni egy kólát?- Mindent, amire szüksége van, a rendelkezésére bocsátanak. Lakást, személyzetet, autót, s ha éppen kólát akar, akkor azt is. ■ A hazai egyházak gazdálkodásáról, pénzügyi helyzetéről, a vezető személyiségek fizetéséről gyakorlatilag nem sikerült semmit megtudnunk annak ellenére sem, hogy bevételeik egy része állami forrásból származik, tehát mindannyiunk pénze. Az egyházi vezetők jövedelmét homály fedi. Az egyik katolikus megyés püspök egy informátorunknak úgy fogalmazott, ő nem kap fizetést, ha - az ésszerű határokon belül - kell neki valami, azt az egyháza megveszi a számára. Annyi biztos, hogy az egyházi méltóságokra nem jellemző a vagyonfelhalmozás. Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója határozottan kijelentette, mindez egyháza belső ügye, ezért semmilyen információt nem hajlandó adni. Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára a munkatársával üzente meg, hogy ezekről a kérdésekről szeptemberben sajtótájékoztatót tartanak, addig nem nyilatkoznak. Szemerei Zoltán, a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodájának gazdasági igazgatója azt mondta, telefonon erről nem beszél. Egy későbbi időpontban személyesen ad információt a gazdasági ügyeikről, de az egyházi vezetők fizetéséről akkor sem. Bellái Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinata gazdasági bizottságának elnöke azt közölte, csak az egyházi vezetők felhatalmazásával nyilatkozhat. Ám sem a zsinat lelkészi elnökét, sem a vüági elnökét nem tudtuk elérni. A magyar történelmi egyházakat egy 1999-es kormányrendelet kötelezi arra, hogy minden évben beszámolót készítsenek költségvetésükről. Veres András püspök feltehetően ennek a nyilvánoságra- hozataláról beszélt, amikor a szeptemberi sajtótájékoztatóra utalt. Ezért most csupán a tavaly megjelent, tehát a 2001. évre vonatkozó adatok állnak rendelkezésre. (Ebben áz esztendőben egyébként a központi kölségvetésből 23,5 milliárdot fordítottak közvetlen egyházi támogatásra, s további milliárdokhoz jutnak egyéb jogcímeken.) A Magyar Katolikus Egyház tavaly 34 milliárd Paskai László sem kap fizetést, mint a pápa? forintos összbevételre tett szert. Ebből 13 milliárd volt a saját bevétel: bel- és külföldi adományok, egyházi adó. Csaknem 10 milliárd forint normatív és 11 milliárd nem normatív állami támogatáshoz jutott, továbbá félmilliárdos önkormányzati támogatásban részesült. Az összes kiadása meghaladta a 32 milliárdot, ennek negyedét felújításra, beruházásra költötték. Szalay István, a Miniszterelnöki Hivatal egyházügyekkel foglalkozó politikai államtitkára az egyházak gazdálkodását ellenőrizni. Az egyházak a saját bevételeikről - egyházi adó, adományok, a személyi adók 1 százalékából befolyt összeg, illetve ennek állami kiegészítése - eddig nem számoltak be senkinek. A központi költségvetésből kapott nem normatív támogatás felhasználását pedig az ÁSZ vizsgálhatja. Az oktatási, egészségügyi, kulturális célra fordított pénzek elköltése azonban az illetékes minisztériumok jóváhagyásával történik, így arról sincs a kormánynak sem tudomása, sem befolyása, hogy az egyházi vezetők, papok mekkora jövedelemre tesznek szert. Idén januártól egyébként 20-30 ezer forintos jövedelempótlékot kapnak a központi költségvetésből a történelmi egyházak kistelepüléseken dolgozó papjai, lelkészei. A Vatikán tavaly veszteséges volt, püspökei havonta 500-600 ezer forintos fizetést kapnak 1 4
