Új Dunántúli Napló, 2002. augusztus (13. évfolyam, 208-237. szám)

2002-08-11 / 218. szám

2002. AUGUSZTUS 11. Lyukas Választék van, igény nincs. így lehetne tömören jellemezni hazánk sajtpiacát. Magyarország évi átlagos sajtfogyasztá­sa személyenként 6 kiló, míg Franciaországban, Olasz­országban vagy Görögországban ez az érték eléri a 25-26 kilót is. Ráadásul nálunk alacsony a sajtkultúra színvonala is, hiszen jószerivel csak sütéshez, főzéshez használják, a gasztronómia még alig fedezte fel desszertként ezt a tej­terméket. S addig nem is várható jelentős előrelépés, amíg a sajt drágább, mint például a ■ Szakemberek állítják: a magyar fogyasztók jószerivel csak a trappista sajtot isme­rik. Ez a fajta adja a teljes for­galomnak legalább a 80 szá­zalékát. Abban is egyetérte­nek, hogy a rendkívül ala­csony átlagfogyasztás való­színűleg nemcsak a ma még viszonylag gyenge vásárló­erő következménye, hanem étkezési szokásainknak is. A jelentősebb, tucatnyi sajtot is gyártó cég 70 százaléka kül­földi vállalatok kezében van, de a felhasznált nyersanyag, a tej, kizárólag hazai termék. Tímár Imre, a Veszprém- tej Rt. vezérigazgatója sze­rint a trappistát elsősorban konyhai fölhasználásra, illet­ve tésztákra reszelt sajtként ismerik. Kevesen fogyasztják a sajtot desszertként, étkezés után, mint a farnciák, dánok vagy olaszok. A vezérigazga­tó szerint e téren változást a jövedelmi viszonyok javulá­sa hozhat: ha majd vastagab­bak lesznek a pénztárcák, nemcsak több sajtot, sajtfélét sértés- vagy a marhahús vásárolnak majd a hazai ínyencek, de megváltozik a sajtfogyasztás kultúrája is. Ezért alapították egyebek mellett a Magyar Sajtklubot is. A szakember meggyőző­dése, hogy Magyarországon is jelentős az igény az egész­ségesebb táplálkozás, így a jó élettani hatású sajtfélesé­gek iránt. Tímár elárulta, hogy a franciák először meglepődtek, hogy a Tihany Camembert-t ízesítik, de úgy vélte, a sikerben közre­játszott a magyar fogyasztók ízlésvilágának figyelembe­vétele is. Egyébként a vá­lasztékbővítésül behozott francia sajtok népszerűsége is növekszik. Addig azon­ban, amíg egy kiló karaj ol­csóbb, mint egy nem is na­gyon különleges sajt, nehéz elvárni, hogy az átlagos ma­gyar fogyasztó az utóbbi mellett döntsön. A szakemberek úgy vé­lik, az európai uniós csatla­kozást követően a ma még 50-60, sajtgyártással is fog­sajtigények Sajtfogyasztás Magyarországon (tonna) % %riss sajtok 1998 1999 2000 2001 1224 1130 1529 1508 Érlelt kefnénysajt 2081 1845 2387 2970 Érlelt félkemény sajt «T . 30106 30 709 29 693 28 805 K ,* Lágysajt 492 417 832 589 % Ömlesztett sajt 10 354 9615 9963 10 357 $ Egyéb 470 652 574 ár 599 o Összesen Um 73 546 73 652 77 085 76 486 lalkozó cégből csak azok maradhatnak talpon, ame­lyek elég tőkeerősek a tech­nikai, technológiai fejlesz­tésre. Mégsem kell félteni a versenyképes hazai vállal­kozásokat, mert az EU-s gyakorlat azt bizonyítja, hogy a nyitott piac ellenére az értékesített sajtok 80-82 százalékát az adott ország saját üzemeiben állítják elő. A hazai ízek fontosságá­val a Pannontej Rt. kereske­delmi igazgatója, Kiss István is egyetért. Elmondta: egyre keresettebbek a kenősajtok, és általában is eltolódik az igény a minőségi sajtok irá­nyába. Szerinte az európai uniós csatlakozást követően nagy versenyre lehet számí­tani, különösen, ha Magyar- ország a kért 2,8 milliárd liter helyett csak 1,8 milliárd liter tejre kap kvótát. A kereslet bővülésével nagyobb része­sedést hasíthatnak ki az im­portsajtok, hiszen ki kell majd elégíteni a megnöve­kedett igényeket. Ugyanak­kor nem lehetnek illúzióink, az EU piacot is akar bővíteni termékei számára. A hunga- ricumok népszerűsítéséhez pedig elengedhetetlen a ha­tékony marketing. A MiZo Rt. marketing- igazgatója, Gyöngyösi Mik­lós megerősítette: a vállalat termékcsoportjának 70-80 százaléka a trappista sajt. A MiZo a felszámolási eljárás előtt csökkentette sajtgyár­tását, és az új tulajdonosok most dolgozzák ki a straté­giát. A sajtgyártás, különö­sen az egyedi márványsajt mindenképpen marad. A kommersz trappista sajtot a tejtúltermelés miatt több cég is tömegesen állítja elő, ezért már 1000, egyes he­lyeken pedig 900 forint alatt is kínálják kilóját. A sajt azonban még így is luxus­termék, ami csak a jövedel­mi viszonyok javulásával változhat mindennapi táp­lálékká. I. S. Szállodai férőhelyek ÖÖtcsillagos # Négycsillagos £ 1996 se ac 0 2000 u. 2001 . -n V. Agy Szálloda 3300 7800 5100 9900 6000 11000 5 16 8 25 10 29 ■ Budapest megtelt, legalább is a hotelpiacról immár nem hiányzik egy szoba sem, hiszen az előző évekkel szemben idén már a Forma-1 idejére sem telnek meg a szállodák. S nincs vége a szállodaépítési boomnak, hiszen még hat épül a meglévő 39 négy- és ötcsillagos mellé. A negyvenedik, a Novotel Centrum egyébként már fogad vendégeket, de a hivatalos megnyitóra csak szeptemberben kerül sor. A szakemberek szerint az erős forint is visszavetette az idegenforgalmat. Üresek az irodaházak ■ Csökkent a Budapesten bérbevett irodaterület nagysá­ga 2002 második negyedévében az előző év azonos idő­szakában rögzített 30 ezer négyzetméterhez képest. A második negyedévi új kínálat ezzel szemben rekordszin­tet ért el, meghaladta a 80 ezer négyzetmétert, annak kö­szönhetően, hogy az Alkotás Point, a Dorottya-udvar és az Infopark újabb fázisai készültek el, és néhány kisebb irodaház építése is befejeződött. Az irodapiac legnagyobb tranzakciói közül kiemelkedik az Axelero szerződésköté­se az Infoparkkal, és a Malév szerződéskötése a Lurdy- házzal. A Budapesti Ingatlan-tanácsadók Egyeztető Fóru­ma szerint figyelemre méltó, hogy a második negyedév­ben bérbeadott irodák több mint négyötöde a központon kívül található. Az adott időszakban tapasztalható ala­csony kereslet ellenére a kihasználtsági arányok sem emelkedtek jelentősen, az összkihasználtság 23,3 száza­lékos. Budapesten jelenleg 1,2 millió négyzetméternyi iroda van, amiből 29 844 négyzetméter van bérbe adva. GAZDASÁG HÍREK Széchenyi-terv: 8 pályázat marad ■ A Széchenyi-terv idén meghirdetett 49 pályázata kö­zül egyelőre csak nyolcra lehet támogatást kérni. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közlése szerint új pályázati kérelmeket már nem fogadnak el, s a régiek közül csak 13 pályázatnál bírálják el az ed- ! dig beérkezetteket. Az előző kormány ugyanis 40 százalékkal túllépte a keretet, így a minisztérium ! kénytelen volt korlátozni a pályázatok körét. Szélerőműpark épül Pakson? 1 ■ Egy felmérés szerint Pakson nagyon kedvezőek a szélviszonyok egy szélerőmű építéséhez. A Boreas Magyarország több turbinát is felállítana a város ha­tárában, s szélkerekenként 5 ezer eurót fizetne az önkormányzatnak. Egyelőre viszont az önkormány­zat még nem döntött a beruházásról. Túl sok kínai kereskedelmi központ ■ kereskedelmi ész vannak a Center és a 42 5re készül el. termékek egy ígokba. árnak, s még . Egy 150 mil- tai exportot is raly a bevéte- , A gyár több- ank. BALATONI NYARALÁS FELSŐFOKON! Legyen két éjszakára a vendégünk! LAST MINUTE 7=5 AKCIÓ! HOTEL MARINA BALATONFÜRED 9300Ft-tól/fő/éj félpanzióval! Szobafoglalás: (06 87) 343 644 Fax: (06 87) 343 052 HOTEL HELIKON KESZTHELY 9900 Ft/fő/éj félpanzióval! Szobafoglalás: (06 83) 500 746 HOTELANNABELLA BALATONFÜRED Fax: (06 83) 500 745 10 900 Ft-tól/fő/éj félpanzióval! Szobafoglalás: (06 87) 343 077 Fax: (06 87) 483 029 Member of the DANUBIUS HOTELS GROUP Épül a repülőtér Börgöndön ■ Még augusztusban aláírja a börgöndi repülő­tér kiépítéséről szóló szerződést az angol Wiggins Group és a szé­kesfehérvári önkormány­zat. Évek óta tárgyalás­ban álltak az angol cég­gel, de a szerződéskötés­re eddig várni kellett, mert a reptér csak most került az önkormányzat tulajdonába. A 15 mil­liárd forintos beruházás végén évente 500 ezer utast, valamint 60 ezer tonna árut képes majd fo­gadni a repülőtér. A ter­vek szerint 2006-ban ké­szül el a légibázis, s 800 embernek adnak mun­kát. A Wiggins egyéb­ként több hasonló repte­ret üzemeltet Európában. KARRIERTANÁCSOK Karriercélok: PINTÉR ZSOLTOT tartják a karriertervezés gurujá­nak, a sikergyárosnak, • ám ő szerényen csak karrierszakértőnek tartja I magát. Páratlan tapasz­ig talatát most sorozatunk- | ban osztja meg önökkel: olvasóink állásvadászat- || tál kapcsolatos kérdései­re válaszol. Pintér Zsolt karriertanácsait három- I hetente közöljük. ■ Nemrég bocsátottak el a munkahelyemről, és most ép­pen állást keresek. Több munkahelyet is kinéztem már, mindenhol vannak olyan állások, amelyeket szívesen el­vállalnék, de olyanok is, amelyeket semmi pénzért nem vé­geznék. Megjelöljem-e önéletrajzomban, hogy milyen ál­lást szeretnék betölteni? Félek, ha nem teszem, olyasmit ajánlanak fel, ami nekem nem tetszik. Ugyanakkor ha megjelölöm a kívánt pozíciót, akkor fennáll a veszély, hogy másra már nem is számíthatok. Mi a legjobb megoldás? H. Imre (Kecskemét) ■ Az önéletrajz alapvető tu­lajdonságához tartozik, hogy az első pillanatban - amely mindössze húsz má­sodperc - meg kell ragadnia olvasója figyelmét, hogy az utána következő tartalmi elemeket el lehessen adni. Az a leghatékonyabb, ha mindig megnevezzük jelent­kezésünk célját, vagy a be­tölteni kívánt pozíciót. Egy­részt így lehetőségünk nyílik arra, hogy egy mondatban meghatározzuk, mit is aka­runk, másrészt egy mondat­ba sűríthetjük legfontosabb értékeinket, harmadrészt se­gítünk saját magunknak, hogy tökéletesen felépítsük készülő önéletrajzunkat. így ha szükséges, még a beosz­tást is nevezze meg.-Azon­ban kerülje az olyan monda­tokat, mint: „Szeretnék egy olyan munkakört, ahol fel­használhatom...”. Tanácsos néhány szavas összefoglalót adni, hogy az adott munkakör betöltésé­hez ön szerint müyen nél­külözhetetlen tulajdonsá­gok szükségesek. Ne a saját igényeiből induljon ki, ha­nem mindig a munkáltató feltételezett szükségleteit tartsa szem előtt. Ha a célkitűzés és az eddigi pályafutása nem teljesen fedi egymást, hangsúlyozza az előnyö­ket vagy értékeket, ame­lyeket az ön alkalmazása jelenthet ebben a munka­körben. Tanácsos az eddi­gi életútja alapján a meg­pályázható legmagasabb pozíciót megjelölni. A megpályázott állás sikerte­nyíltan és őszintén- És azt hogy értsem a jelentkezésében, hogy én most épp az ön helyén ülök? lensége esetén is figyelem­be vehetik, „előnyben lévő jelöltként” a jelenleginél eggyel magasabb szintű pozíciót ajánlhatnak. Ha nem találja el a leendő munkáltató szükségleteit a betöltetlen munkakörrel kapcsolatban, valószínűleg elutasítják a jelentkezését - mégis jobb több lehetőséget megpróbálni, mint teljesen elhagyni a karriercél megne­vezését. Egyébként vannak módszerek a megüresedett állással kapcsolatos feltéte­lek kinyomozására. Például, ha van ismerőse a cégnél, megkérheti, hogy nézzen utána, hol helyezkedik el a hierarchiában a megürese­dett állás, müyen elvárásokat támasztanak betöltőjével szemben. Akár még előzetes beszélgetést is kérhet a leen­dő munkáltatótól „csupán előzetes érdeklődésként”, vagy akár telefonon is felhív­hatja. Miután a legfontosabb körülményeket és elváráso­kat megtudta, jobban megfo­galmazhatja a karriercélját. Nyilván előfordul né­hány helyzet, amikor ki kell hagynia a karriercél megnevezését. Ezt csakis az alábbi esetekben tegye:- Ha nem tudja ponto­san, milyen munkakört sze­retne betölteni.- Ha nem tudja, milyen megüresedés van, vagy több pozíció is 'betöltésre vár, és nem akarja, hogy egyetlen munkakörre szű­küljön a mozgástere.- Ha nem álláskereséshez, hanem valamüyen iskolába való jelentkezéshez vagy tár­sadalmi tisztség betöltéséhez kémek önéletrajzot. Végül íme egy példa,, hogyan fogalmazhatja meg legjobban célját: „Művezetői munkakört szeretnék betölteni olyan, lehetőleg amerikai tulaj­donban lévő középvállalat­nál, ahol a pontosság, az áttekintőképessség és a jó emberismeret előny, és ahol az élelmiszergyártás terén szerzett technológiai ismereteimet, angolnyelv­tudásomat, valamint több mint ötéves vezetői gya­korlatomat ki tudnám használni.” l

Next

/
Thumbnails
Contents