Új Dunántúli Napló, 2002. július (13. évfolyam, 177-207. szám)

2002-07-20 / 196. szám

10. OLDAL 2002. Július 20., szombat OLASZ BEM U T A T K O Z K °Eilend Erdősmárokig Hásságy Uplíd OLASZ / Monyoród \ „Jris. • Szederkény Versend c Babarc y. Bl,ian ° _Q Szak Lánycsók Betvárdgyulá' r. Báty rünk van, mindegyik jól felsze­relt, gondoskodunk a karbantar­tásról, mert a játékoknak bizton­ságosnak kell lenniük. Tulajdonképpen munkanélkü­liségről nem is beszélhetnek, az aktív korú lakosság döntő többsé­ge munkahellyel rendelkezik, a legtöbben Pécsre járnak dolgozni. A helyi vállalkozók is jelentős számú munkahelyet biztosítanak az itt lakóknak. Települési szék­hellyel 24 egyéni és társas vállal­kozás működi a faluban, van kö­zöttük mezőgazdasági gépszere­lő, exportra is termelő lakatosipa­ri cég, építőiparban tevékenykedő gazdasági társaság, a világ gyógy­szergyárait steril baromfitojással ellátó vállalkozás, valamint fácán- és vadkacsanevelő telep is. Az újabb vállalkozások fogadására is felkészültek, hiszen a már tavaly elkészült rendezési tervükben ki­jelölték az ipari övezetet. Arra vi­gyáznak, hogy a leendő ipari, vagy mezőgazdasági tevékenység lehetőleg természetbarát legyen.- Mert a legnagyobb értékünk a csend, a nyugodt életet biztosító környezet. Éppen most jelentke­zett nálam egy alapítvány, hogy ilyen tiszta levegőjű, nagyszerű természeti adottságokkal rendel­kező település környékén akarják a gyógyult rákbetegek rehabilitá­ciós központját, az úgynevezett biofarmot létrehozni. Ezt szeret­jük, mutattam is nekik egy tanyát, amely erre alkalmasnak látszik. Olasz csendes marad A FALU TÖRTÉNELME A történetkutatók szerint a XII. században francia telepe­sek alapították. Innen ered a falu elnevezése is, a francia­vallon telepeseket a középkori okiratok és maga a nép is tévesen olaszoknak nevezte. A középkor óta a földműve­lés, szőlő- és a bortermelés a meghatározó jövedelemfor­rása az itt élőknek. A régi Olasz falu a mai pincesorok, a birjáni patak, és a mai Szamárhegy (régi temetődomb) kö­zelében terült el. A fejlett mezőgazdaságot, a szőlő- és bortermelést egyrészt a francia telepesek, másrészt az őket idetelepítő, patronáló pálos, bencés, vagy cisztercita szerzetesek magasabb mezőgazdasági és kulturális színvo­nala hozta létre. A községet összevonták a szomszédos Hidorral, amely kö­zépkori település volt. AXVIII. században itt is a németség került túlsúlyba, de laktak horvátok, meg magyarok is, hasonlóképpen, mint Olaszban. Ötszázezer a fiataloknak Folyamatosan öregszik a falu, a lakosságnak jelenleg több mint fele az idős korosztályhoz tarto­zik. Éppen ezért a település ön- kormányzata erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a fiatalo­kat a faluba csábítsa, letelepedé­süket elősegítse. Minden fiatal családnak lakásépítéshez, bőví­téshez, átalakításhoz, vásárlás­hoz 500 ezer forint vissza nem fi­zetendő támogatást nyújtanak. Természetesen alaposan meg­vizsgálják a jelentkezőket, mond­hatni azt, leinformálják hitelké­pességüket, anyagi helyzetüket, nehogy a falu pénze rossz helyre kerüljön. Jelenleg is több helyen folyik ilyen támogatott építkezés. De.akkor sem jönnének zavarba, ha csak telket kellene biztosítani, mind az önkormányzat, mind a lakosság rendelkezik szabad, közművesített, építkezésre alkal­mas területekkel. A fiatal családok lakásépítkezését az önkormányzat támogatja Belga mintára A település közművei közül már csak a csatorna hiányzik - az sem sokáig. Az önkormányzat kötele­zettséget vállalt a település kom­fortfokozatának javítására, éppen ezért keresték a megvalósítás le­hetőségét. Egy belga társaság a fo­lyékony hulladék kezeléséről fel­mérést készített hazánkban, en­nek eredményeként javaslatot tet­tek a kistelepülések szennyvízke­zelésének megoldási módszerei­re. Referenciaként két vízjogi en­gedélyezési dokumentációt adtak át, egy sík területen lévő, valamint egy dombos vidéken elterülő tele­pülés szennyvízrendszerének ki­építésére. Ez utóbbi lehetőséget használja ki Olasz község, akik a jó szomszédnak, Hásságynak is felajánlották a csatlakozást, ezt el is fogadták. A tervet a Sapard- program finanszírozta, a belga módszer magyar adaptációja is elkészült. Ez környezetkímélő megoldás, úgynevezett gyökérzó- nás szennyvíztisztítás. A vízjogi eljárás folyamatban van, ha az en­gedélyt megkapják, vízközműtár­sulást alapítanak, s elkezdődhet a rendszer kiépítése. A kivitelezést finanszírozza egy alapítvány, a Sapard-program, az önkormány­zat, valamint a lakossági hozzájá­rulást összegyűjtő lakástakarék­szövetkezet. A körülbelül 450 millió forintos beruházást az en­gedélyezési procedúrák miatt va­lószínűleg csak a jövő évben kezdhetik el, és abban az évben szeretnék befejezni. A település gazdái A polgármester az eddigi három ciklusban Marczi János (52 éves, ügyvezető), alpolgármester Lo- schán Ferenc (44, vállalkozó). A testület tagjai: Ábel János (48, mű­helyvezető), Hofecker Antal (53, vállalkozó), ifj. Hofschauer Péter (46, vállalkozó), ifj■ Mammel Jó­zsef (35, autóbuszvezető), Rozin- ger László (50, vállalkozó) és Szap­panos Miklós (44, vállalkozó). A körjegyző dr. Mórocz Éva. A faluban évszázadok óta él­nek a magyarokon kívül jelentős számú német és horvát nemzeti­ségű lakosok, mindkettő rendel­kezik önkormányzattal. A német kisebbség testületének elnöke Mózer Gyuláné (39, titkárnő), tag­jai: Borsodi Gábomé (45, pedagó­gus) és Pétkor Belőné (38, értéke­sítési előadó). A horvát kisebbség elnöke Popovics Milán (29, üzem­vezető), tagjai: Katies Anna (62, nyugdíjas) és Mészáros Mária (52, mechanikai műszerész). olasz, dunantulinaplo. hu Az oldal az olaszi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Békéssy Gábor Számítógépterem épül Gyönyörű helyen van ez az iskola, a gyerekek kellemes környezetben tanulhatnak - büsz­kélkedik az igazgató asszony, Marczi Ágota. S valóban, kevés olyan település van a megyé­ben, ahol ilyen jóí felszerelt, teljes körű ellá­tást biztosító oktatási intézmény működik. Alapjait 1957-ben rakták le, amikor is az akkoriban nagyon modernnek számító svéd oktatási rendszer­nek megfelelő intézményt alakítottak ki. Ezt to­vábbfejlesztve hozzácsatlakoztatták a menzát, ké­sőbb tornacsarnokot is építettek. Mindez egy dombon, fás, gyönyörű ligetes környezetben épült fel, a természeti környezet megóvására azóta is vigyáznak. Az igazgatónő elmondja, hogy az utóbbi években csak karbantartá­si, felújítási munkák folytak az épületeken, most nyáron akarták pályázati és önkormányzati pénz­ből a menza (200 adagos, minősí­tett konyha, amely a gyerekeken kívül elvitelre is készít ételeket) te­tőterében kialakítani a számító- géptermet, ez azonban már év vé­gére halasztódik. A komputeres oktatást (a felső tagozatosoknak kötelező penzum) ugyanis ideig­lenesen a könyvtárban tartják, zsúfolt körülmények között. Az építkezés azért csúszik, mert az iskola tulajdonosai közül az egyik önkormányzat polgármestere az épí­tési engedély aláírását megtagadta. Később ugyan bírósági határozattal ezt pótolták, ám még ezt is meg lehet fellebbezni, a függő jogi helyzet miatt az iskolaszünet alatt nem kezdődhetett el az átalakí­tás. Az intézményfenntartó társulásnak három ön- kormányzat (Birján, és a tulajdonosok közül Hás­ságy, Olasz) a tagja. A három faluból verbuválódó gyerekek körülbelül felét alkotják az iskolalétszám­nak (évek óta 160 körül mozog), a többiek a kö- nyék faluiból járnak be naponta. A iskolafenntartó települések gyermekei ingyen kapják a tankönyvet, meg a buszbérletet, tervezik a napközis ellátás tel­jes finanszírozását. Az olaszi iskolás gyermekek kö­zül az általános iskolások 6 ezer, a középiskolások Az iskolát 1957-ben építették 9 ezer, a felsőfokú tanintézményekben tanulók pe­dig 15 ezer forint egyszeri iskolakezdési támogatást kapnak. A Bursa Hungarica programban is részt vesznek, hat egyetemistának utalnak át havi 1500 forintot. ■ A TELEPÜLÉS LAKOSSAGSZAMA 840 807 1950 1970- Sokat költünk a természetes környezet megóvására, rengeteg parkunk van, megközelítőleg 5 hektár zöldterületet gondozunk. Van erre emberünk, közcélú munkásokat is alkalmazunk, de közmunkaprogramot is indítunk, ha erre lehetőségünk kínálkozik. Minden munkafolyamat gépesí­tett, hogy csak a feladat nagysá­gát érzékeltessem, tavaly 1500 li­ter üzemanyagot használtunk el a közterek ápolására. Öt játszóte­KÉPEK A TELEPÜLÉSRŐL (balról jobbra). Az orvosi rendelő minden nap nyitva áll a betegek előtt. A katolikus templomot 1776-ban Szent Fülöp tiszteletére szentelték fel. A hidori településen lévő kistemplo- mot 1758-ban építették, nemrégiben - az itt lakó hívők kérésére - az önkormányzat gázfűtéssel látta el. A tűzvész emlékére emelt Szent Flórián-szobrot is restaurálták. Az önkormányzati óvoda jelenleg naponta 60 gyermeket fogad._________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________■ * 4 tént, a lakosságnak ez körülbelül 35 ezer forintjába került, nem vé­letlen, hogy szinte teljes körű ez a szolgáltatás. A közművek közül már csak a szennyvízcsatornázás hiányzik, ám ezt sem sokáig kell nélkülözniük a település lakói­nak, hamarosan megkezdődik a kiépítése. A község Baranya megye középső részén Pécstől délkeletre he­lyezkedik el. A megyeszékhelytől való távolsága 20 kilométer, ugyanilyen messze van Mohácstól is. Megközelítése csak köz­úton lehetséges, legközelebb Pécs és Mohács felől az 57-es szá­mú főútvonalon. embereket rádiótelefonos jelző- rendszerrel látták el. Ha baj van, segítségre van szükségük, csak- Mutasson nekem olyan 600 lako­sú települést, ahol fizikoterápiás szakrendelés is van? - kérdezi a te- epülés polgármestere, Marczi Já- ios, miután furcsállottam, hogy egyáltalán szakrendelésre költenek. Hát igen, ez egy ilyen falu. Min­ien lehetőséget megragadnak, logy a települést komfortosabbá ;egyék, hogy az itt lakók jól érez­zék magukat lakóhelyükön, hogy lehetőleg minden olyan szolgálta­táshoz hozzájussanak, amely egy modem településtől elvárható. A pénzt nem szórják, minden befek- tetetésre szánt fillér elköltését ala­posan meggondolják, mire hasz­nálják fel. Mert nem csak az fon­tos, hogy valami létrejöjjön, a mi­nőségre is sokat adnak. A már em­lített egészségügyi szolgáltatás például rendkívül széles körű, a háziorvos minden nap rendel, pa­tika is működik, betegeket fogad a reumatológus, a fogorvos, műkö­dik a védőnői szolgálat is. És ami talán mások számára meglepő, az egyedülálló, nehezen mozgó, idős Marczi János polgármester megnyomnak egy gombot, jelez­nek a szederkényi idősek otthoná­ba, onnan azonnal értesítik az ola- szi ügyeletes nővért, aki aztán in­tézkedik. Mindez perceken belül lezajlik, jelenleg három ilyen ké­szülék működik, de ha szükséges, a rászorultaknak azonnal tudják biztosítani a bekapcsolódást az életmentő segítséget biztosító rendszerbe. A víz, a gáz bevezetése még a kilencvenes évek elején megtör­

Next

/
Thumbnails
Contents