Új Dunántúli Napló, 2002. július (13. évfolyam, 177-207. szám)

2002-07-20 / 196. szám

2002. Július 20., szombat BÁNFA BEM UTAT KOZ K 11. OLDAL A FALU TÖRTÉNELME Az első írásos emléken Baanfolua formában bukkanha­tunk a község nevére, amely a tudományos magyarázat szerint a bán méltóságnevet hordozza, míg a népi etimo­lógia egy „Bán” nevű fával hozza összefüggésbe. A kez­detektől döntően magyarlakta település a XVIII. század közepétől a Batthyány család birtoka. Később a telepü­léstől északra létrejön egy Simonfa néven ismert, akkor németek lakta major is, amely ma Bánfához tartozik. A lélekszám egyes for­rások szerint a II. világháború előtt jelentősen meghaladta a mait, de 1970- ben már csak 331 lakosa volt. A jelentős iparos és mezőgazdasági múlttal rendelkező települést elkerüli a vasút, a közlekedési adottságaiban zsákte­lepülés ma is, azonban az infrastrukturális hátrányai ellenére ma egy önma­gára adó, fejlődésre képes és azért tenni is tudó falu képét mutatja. Ekeva­sat és csoroszfyát is tartalmazó új fémcímere a napokban készült el. Bánfa, régmúltjához méltóan A FALUKÓZPONT Vanyúr István szobrával Az élet minőségéért Az egykor gazdag, irigyelt te­lepülés szolgáltatásait is fej­leszteni szeretné. Ennek je­gyében hoznak létre gondo­zási központot is. Az önkormányzat tisztában van azzal, hogy a szolgáltatások „fo­gyasztásához” jövedelem, követ­kezésképp munkahely kell. A szigetvári üzemekben - kon­zervgyár, cipőgyár - már koráb­ban lezajlottak a leépítések, a ró­zsafai Egyetértés Mezőgazdasági Termelőszövetkezet felszámolá­sa viszont most sújtja a falut. Ma helyben az önkormányzat a leg­nagyobb munkáltató, amely köz­célú és közhasznú munkások al­kalmazása mellett Sellye gesztor­ságával a közmunka-programba is bekapcsolódott, így a belvíz­rendezési munkákon jelenleg is öt ember dolgozik. Átképzések- . kel néhányan az Elcoteqhez ke­rülhettek vissza, cipőgyári mun­kások elhelyezését sikerült meg­oldani szigetvári cipész kft.- kben. A szociális járadékosok, rokkantak közül többen egészí­tik ki szerény jövedelmüket a ró­zsafai Agora Kft.-nél, amely most bővítette 15 fővel a létszámát. A néhány hektárral rendelkező gazdák földjei itt is bérlemények, és ami az állattartó múltat illeti, tavaly még 46 tehén járt ki a legelőre, az idén már csak 24, és noha sertés is van a házaknál, ka­násznak már nem kell ballagnia a disznók mögött. Ezzel együtt is a fejlődés kéz­zelfogható tényeire lehetnek büszkék: néhány éve lett újra öntve a templom harangja rész­ben az önkormányzat pénzéből, 1999-ben „tetőtől talpig” meg­újult a művelődési ház, majd be­kötőút, Simonfán 687 méteres járda épült, a lakók összefogásá­val játszótér, megújult a labdarú­gópálya a férfi és női (!) focicsa­pat számára. 1999 márciusa óta szervezett a szemétszállítás, egy jó hónapja kukákat helyeztek a házak elé; május végén új, kor­szerű teleházat vehettek birto­kukba, további út- és járdakor­szerűsítésre készülnek, és ismét fodrászatot szeretnének nyitni. Csak az idén eddig 15 millió fo­rint pályázati pénzt nyertek a so­ros fejlesztésekre. A legnagyobb beruházás a minisztériumi támo­gatással létrehozandó gondozási központ, amely szeptemberben nyílik meg. A faluközpont virágesővel, új millenniumi szoborral, megszé­pült külsővel fogadja az idelátogatót. A polgármesteri hivatal belső terei - irodák, orvosi rendelő - is formálódóban, átalaku­lóban vannak. Bánfa egyre erőteljesebb lépésekkel - számos kisebb-nagyobb beruházással - alakítja jövőjét.- A községünk a nyolcvanas évek­re teljesen leépült - kommentálja mostani erőfeszítéseik hátterét Szabó Miklósáé polgármester asz- szony. - Hasonló volt a helyzet a környékbeli aprófalvakkal is. Tős­gyökeres bánfai vagyok, sokáig Nagypeterden a tanácsnál voltam pénzügyes - ebben az időben a fej­lesztések Nyugotszenterzsébettől Nagyvátyig mindenütt elmarad­tak. Annak idején itt a környéken mi egy katolikus sziget voltunk a református falvak között. A régi gazdag paraszti réteg elvándorolt, de á tanár, az orvos is elköltözött innen, és a hatvanas évek végére megszűnt a tanács is. Pedig azok­ban az években nemcsak alsó ta­gozatos iskola, de még nyári nap­közi isműködött. A háború előtt a lélekszám még 550 körül mozgott, a cipésztől a hentesig nagyon sok iparossal, rendőrőrssel, népiskolá­val rendelkezett a község.- Egyébként azok a falvak, akik a rendszerváltás idején éltek a le­A TELEPÜLÉS LAKOSSAGSZAMA fő 331 j 21/i ..ÜB 1970 1996 2002 H A község vezetői A település polgármestere Szabó Miklósáé (49 éves, pénzügyi belső ellenőr). Alpolgármester: Varga Ferenc (57, őstermelő). A képviselő-testület tagjai: Kaposi János (52, nyugdíjas), Kovács Sándor (65, nyugdíjas), Rados- nai Kálmánná (43, vállalkozó), Törzsök Emil (41, kistermelő). A Cigány Kisebbségi Önkormány­zat elnöke: Kaposi János. Testü­leti tagok: Klem Mária és Sólyom Irén. A település a Rózsafai Kör­jegyzőséghez tartozik, körjegy­ző Schindler Andrea. A Bánfa és Dencsháza által létrehozott Fal- vainkért Kht. ügyvezetője Bor­nemisza Gábor. Rózsafa, Katád- fa és Bánfa közös falugondnoka Bodovics János. A teleház veze­tője: Vass Klára. Az önkormány­zat címe: Bánfa 7914 Petőfi utca 11. tel: 73/346-134. banfa.dunantulinaplo.hu Az oldal a bánfai önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Bóka Róbert hetőséggel és megfogták a pénzt, szépen gyarapodtak, nem szabad hát mindent arra fogni, hogy nincs pénz! 1994 óta van vezeté­kes ivóvizünk, Katádfával kö­zös hidroglóbu- szunk a Sziget- Víz Kft. kezelé­sében. A terve­ket még a Nagy- peterdi Községi Közös Tanács csináltatta, nem kellett lakossá­gi hozzájárulást sem fizetni - a pénzmaradványt is a beruházás­ra használhattuk föl. A közlekedé­sünk viszont ma sem megnyugta­tó, zsáktelepülés vagyunk a 6-os úttól 8 kilométerre, az egyetlen kapcsolatot az autóbuszjáratok jelentik. Az első 4 óra 50-kor van itt, Nagypeterd majd Nyugot- szenterzsébet érintésével megy be Szigetvárra, amivel a pécsi vo­natot is el lehet érni. Ez a busz in­dul vissza 17 óra 10-kor és van 18 órakor a faluban. Néhány éve is­kolaidőben 7 óra 45-kor is indul buszunk Szigetvárra, ami el tudja vinni az iskolásokat, ez jön visz- sza 14 óra 45-kor... De szomba­ton, vasárnap nincs közlekedés! 1999-ben Dencsházával, Szente- gáttal és Katádfával közösen út- beruházásba fogtunk, de csak 4 méter szélességű építésére volt erőforrásunk. így az út megépült ugyan Katádfa-Dencsháza felé, \ Kacsóta L-Jv C „„nf IÄ.1 :)Hobo1 .Rózsafa Katádfa Dencsháza;) c mDÁkiPA 4 w 9ANrA Királyegyháza SzéfttlŐrinc ..Szentdénes Szabó Miklósné polgármester asszony de a Volán nem indít járatot rajta. Ami a közműveket illeti, gázra történtek ugyan felmérések, de arra egyelőre nincs akkora igény. A szennyvízcsatorna-beruházás­ra viszont már a közelmúltban megalakult a Sziget-Víz Kht. na­gyon sok falu bevonásával, és fi­zetjük a lakástakarékba az össze­geket - ez a beruházás 2006-ra valósulhat meg.- Sajnos elég sok állás nélküli ember van most a falunkban. Ez nálunk most tetőzik: a legna­gyobb munkaadó, a rózsafai Egyetértés Termelőszövetkezet felszámolása csak 2000 őszén kezdődött meg, ebből is adódik, hogy a munkaképes korúak 35 százaléka állástalan. A faluban pedig nincs olyan szellemi tőke - és persze pénztőke sem -, hogy erős egyéni gazdaságok jöjjenek létre. Rózsafával közö­sen és a munkaügyi központ tá­mogatásával még 2000-ben indí­tottunk átképzést, améllyel az Elcoteqben sikerült néhány munkahelyet megőrizni illetve teremteni. Ma az önkormányzat a legnagyobb munkaadó. A dencsházai önkormányzattal kö­zösen létrehoztuk a Falvainkért Kht.-t is - a kht.-n belül a szak­munkák elvégzésére helyi vállal­kozókat bízunk meg. Segélyt nem szívesen osztogatok, vi­szont vetőmagra pályáztam a családok számára - főként kuko­ricát igényeltek. Mindenkinek van nagy zártkertje, és döntő többségük szépen gondozott is. A falubeliek társadalmi munká­ban is szépítik, gondozzák a köz­területet, én jómagam nem is tudnám kérni erre az embereket, és egy-egy alkalommal irányítani őket, ha nem venném a kezembe a kapát, gereblyét magam is. Új utasok a világhálón A falu életében a Szentháromság Kolping Csa­lád Egyesület és a május 25-én átadott teleház egyaránt meghatározó szerepet játszik. Az egyesület 1997-ben jött létre 31 alapító taggal, azzal a karitatív céllal, hogy időseket segítsenek, de nem hiányzott szándékaikból a vallásos érzületen alapuló, közösségformáló ne­velési szándék sem. Álló Zol- tánné volt az egyesület alapító vezetője, munkáját hasonló lelkesedéssel Tollár Józsefné vette át. Hittel, szívvel végzett tevé­kenységük a segítségnyújtás mellett a közösség nevelésére irányul. Fiatalodik az egyesü­let, ami azért is örvendetes, mert nagyon fontos, hogy a fi­atalokban a munka, a család világa a fontosságát megillető helyre kerüljön. Az egyesület­nek köszönhető az is, hogy a Széchenyi-terv „Telekunyhó” nevű pályázatán indulva tá­mogatást nyertek teleház léte­sítésére. A pályázathoz szük­séges önrészt az önkormány­zat biztosította. Képviselő-testületi döntés alapján felújított épületbe költözhetett az intézmény, a te­leházat május 25-én adtak át. Ide települt át a könyvtár is, ahol a világháló utazóit öt számítógép, internet várja. Mint Vass Klára, a teleház vezetője elmondta, azon túl, hogy a világra nyit ablakot a kis zsákfalu­ban, óriási a jelentősége, hogy már 2-3. osztályosok is a képernyő elé ülhetnek. Szeretnének tanfolya­mokat indítani a kisebbségi önkormányzat tagjai, a körjegyzőség dolgozói számára is. A ház ügyfél- szolgálati funkciót is teljesít: egyre többe jönnek a A teleházat gyorsan birtokba vették a fiatalok kistérségből is, hogy szinte filléres térítési díj elle­nében tájékozódjanak, információk, állásajánlatok közt tallózva. Napi nyolc órában 3 gép teljes lefe­dettséggel dolgozik, a hét majd minden napján. Falunap A község rendszeresen a pün­kösd utáni hétvégén, Szenthá­romság napján tart falunapot, annak megfelelően, hogy római katolikus templomát is a Szent- háromság tiszteletére emelték és szentelték fel 1912-ben. A település ebből az alkalom­ból rendezi meg a Szenthárom- ság-vándorkupát is a szűkebb térség amatőr labdarúgócsapa­tai számára is. Millenniumi szobor A község 2000. október 20-án adta át a lakosságnak a Millenni­umi Emlékparkot a falu főterén, ahol az ünnepi események ré­szeként Vanyúr István szigetvári szobrászművész országalmát és sztet ábrázoló márvány- , torát avatták fel. JÁTSZÓTÉRI ANZIX Az otthonérzés mértékegységei A faluban kisebb népesség­csere zajlott le az elmúlt évti­zedekben. A lélekszám las­san ugyan, de emelkedik. Fólia csillan a nemrégiben felra­kott cseréplécek alatt a faluköz­pontban. Itt-ott tataroznak, friss, szürke vakolatot sápaszt fehérré a kánikulai napfény. Az egykori ős­lakók leszármazottai közül is na­gyon sokan elköltöztek már Bán­fáról, de a helyükre települt beköl­tözőkkel visszafiatalodóban a falu. Ez azt is jelenti, hogy nagyon sok az idős, házi szociális gondozásra szoruló ember a 226 lelkes telepü­lésen, de növekszik a fiatalok szá­ma is - tavaly például öt gyermek született. A statisztika szerint a 0-25 évesek most 80-an vannak. A fiatalodás tükröződik az iskolá­zottságban is, hiszen már közel egy tucat érettségizettet tartanak számon, egy fiatalember pedig műszaki főiskolás. Jelenleg az óvodától a középiskoláig 54 diák után jár kötelező kiegészítő támo­gatás - buszbérlet, tankönyv, fü­zetcsomag, beiskolázási segély -, melyet az önkormányzat fizet. Eddig két új ház épült fel szoci­álpolitikai támogatásból, de félkész már a harmadik is. A falu vonzere­jének növekedéséről, az otthonér­zésről tanúskodik az a gondosság is, amellyel a lakók a saját szűkebb és tágabb környezetük felé fordul­nak. Másfelől a jó példa ragadós Bánfán is; szépülnek a házak kül- sőre-belsőre: egyre többen teszik rendbe portájukat, ugyanakkor so­kan és szívesen segítenek önszán­tukból is, ha a közösség, a falu ér­dekében kell szerszámot fogni. i » v *

Next

/
Thumbnails
Contents