Új Dunántúli Napló, 2002. július (13. évfolyam, 177-207. szám)

2002-07-11 / 187. szám

6. OLDAL H I T ÉLET 2002. Július 11., csütörtök Máriagyűd várja a gyermekeket Kétszázötvenen, sokkal többen mint tavaly, vettek részt a múlt hét végén az ifjúság máriagyűdi talál­kozóján. Gál Péter és Nobilis Mário mellett Eperjes Károly, Széchenyi megszemélyesítője a Hídember- ben is felszólalt a fórumon. Most vasárnap a gyermekek búcsú­ja lesz Máriagyűdön, fél 10-kor énekpróba. A szentmise 10 órakor kezdődik. Utána megáldják a gyer­mekeket. A szabadtéri oltárnál: já­ték, versenyek, majd közös ebéd, utána fagyizás. A búcsú fél 2-ig tart. Családkongresszus A nagycsaládosok háromezer tag­ját várják ma a pécsi családkong­resszusra. A rendezvény szervező­je a Nagycsaládosok Országos Egyesülete és a Pécsi Székesegy­ház Nagycsaládosok Egyesülete. A kongresszus mottója: Hűséggel, jósággal, szeretettel. Színhelye az Orvostudományi Egyetem. A prog­ramok péntek, szombat, vasárnap 9 órakor kezdődnek. Pénteken Do­bos László Hűség a családban, szombaton Lantosné dr. Imre Má­ria Hűség a hazához, a hazaszere­tet, vasárnap dr. Ivády Vilmos Hű­séggel a természethez címmel tart előadást. Az előadást kiscsoportos beszélgetések követik. Délutánra kikapcsolódásos elfoglaltságot ígérnek a szervezők.________■ Célzott támogatás Az egyházi iskolák pedagógusai is megkapják a szeptemberben esedékes 50 százalékos bruttó alapbéremelést, amelyet célzott támogatás formájában az állami költségvetésből finanszíroznak - jelentette ki Hiller István, az okta­tási tárca politikai államtitkára, miután Magyar Bálint miniszter­rel együtt a történelmi iskolafenn­tartó egyházak vezetőivel folytat­tak megbeszélést. A találkozón a katolikus, a református, az evan­gélikus és a zsidó felekezetek elöljárói vettek részt. A találkozón bemutatták az Oktatási Minisztérium egyházi oktatási ügyek titkárságának új vezetőjét, Farkas Istvánt, a piaris­ta rend tagját, a Kecskeméti Pia­rista Gimnázium volt igazgatóját, aki negyedszázados pedagógiai múlttal rendelkező tanár, közok­tatási szakértő. ■ Új templom Dombóváron Emlékeztető GRÁBÓCON a görögkeleti templom és kolostor búcsúján a Budai Ortodox Egyházmegye új püspöke vezeti a vasárnapi szertartást. Az istentisztelet és körmenet 10 órakor kezdődik, a vecsernye 15.30- kor, mindkettőn a Szentendrei Jávor Férfikar énekel. VASÁRNAP a Lenau Egyházi Kórus énekel a pécsi Belvárosi temp­lomban fél 10-kor kezdődő német nyelvű szentmisén. A Rádió 10.30-tól közvetíti. A KAPOCS ÖKUMENIKUS MAGAZIN vasárnap 8.05 kor az MR Pécsi Stúdiója középhullámán, a keleti URH-n, illetve a 101.7 MHz-n, valamint Pécs kábelhálózatán és interneten jelentkezik. Program: Sipos Veronika: Kavicsok a vízben (Isten ajándékának elpazarlása), Morvay Pió: Az útfélen, tövisek vagy kavicsok között? (A magvető), László Lajos: Jókai Anna válogatott írásai (recenzió), Rozsnyói György: Szent Benedek Európa fővédőszentje, Szentivánszki Jero­mos: A zöldek jelentősége (A város fejlődésének ellentmondásai), Péesszabolcs: Ima Magyarországért, zene: Iváncsits Tamás Indulj el. A KARMELHEGYI Boldogasszony búcsúja lesz kedden. A karmeli­ták Mindenszentek templomában az ünnepi mise 9 órakor kezdődik. JÖVŐ PÉNTEKEN, július 19-én este 7 órakor Báhn István ad orgo­nahangversenyt a Ferences templomban. Nyári zenés áhítatok 100-150 ember hallgatta végig ta­valy a Nyári Zenés Áhítatokat a pécsszabolcsi templomban. Az érdeklődést látva idén is meg­szervezik a zenés esték soroza­tát. A hangversenyek egy kivéte­lével mindig szombat este lesz­nek és 7 órakor kezdődnek. A program: Július 20.: a máriagyűdi kórus Augusztus 3.: a pécsi Teológia Civil Hallgatói (Teológus Kórus) Augusztus 16. péntek: Tóka Szabolcs székesfehérvári orgona­művész Augusztus 31.: Babenyecz László (orgona) és Csomós Gyöngyi (trombita) Szeptember 14.: Szamosi Sza- bolcs orgonahangversenye. ■ Hogy állunk a korrupcióval? Az elmúlt év őszén küldöttség járt nálunk Strassburgból. Civil szervezetek képviselőiből állt. Azt tudakolták, hogyan is állunk a korrupcióval. Magam is részt vettem a beszélgetésen és egy kissé fölpaprikázva meglehető­sen sötét képet festettem a hazai állapotokról. Többen tompítani igyekeztek szavaim élét. A „hiva­talos” eszmecsere végén a kül­döttség vezetője odafordult hoz­zám, látván elkeseredésemet vi­gasztalni próbált imigyen: ne gondolja, hogy más országokban jobb a helyzet! Nem mondom, jó vigasz. Németországban járva ke­zembe került a tekintélyes Der Spiegel magazin. A fedőlapon egy olajozópumpa és felirat: A kenőpénz köztársaság. Benne oldalakon keresztül tényfeltáró cikkek sorjáznak. Köztük orszá­gos felháborodást kiváltó ügyek­ről. Adatokat is közöl a lap. Eszerint 1997-ben 993 korrupci­ós eljárás folyt Németországban. Egy évvel később 1072. Kétezer­ben pedig 1243. A legtöbb kor­rupciós eset az építőiparban for­dult elő. Ezt követik a kommu­nális beruházások, majd az egészségügy (kiemelten a gyógyszerforgalmazás) és a rendőrség. Persze ezek az esetek a korrupciónak csak a töredékét képezik - hangoztatják az újság­írók. A cikksorozat a tartományi és a szövetségi kormányzatok szigorú intézkedéseinek ismer­tetésével zárul. Ami a németek­nél nem üres szó. Az ügyészség az új felhatalmazással élve a múlt év folyamán egyedül Bran­denburg tartományban 150 kor­rupciógyanús esetet tárt fel és indított eljárást. Most arra kérem az olvasót, számolja össze, nálunk évente hány korrupciós esetről ad hírt a sajtó. Hány ügyben születik el­marasztaló bírói ítélet? Az a gya­núm, hogy egy tízig számolni tu­dó kisiskolás, is össze tudná szá­molni. Milyen következtetés vonható le az elmondottakból? Az egyik le­hetséges következtetés, hogy ná­lunk nincs, vagy csak elvétve akad korrupció. Akkor húzzuk ki magunkat, büszkén. A má­sik lehetőség, hogy nálunk is létezik korrup­ció. Csak mi nem lépünk fel ellene kemé­nyen és határo­zottan, mint a németek. Leg­feljebb szóban, tetszetős szóla­mokkal. Hatékony intézkedések-' re, pláne ennek megfelelő gyakor­latra már nem futja. Vajon ki vagy« kik felelősek ezért? Nem akarom ezt tovább ragozni, de furdal a kí­váncsiság, vajon mit tesz majd ezen a téren az új kormány. Ne fe­ledjük, nem a szép szavak, hanem egyedül a tettek esnek latba, csak a tettek számítanak. Megjegyzem félreértések elke­rülése végett, hogy ez az írás egy a közéletet érintő eükai, erkölcsi problémával foglalkozik. Nem pedig politikával. Ezért került a hitélet rovatba. Goják János Tiszteletadás A Pécsi Zsidó Hitközség köz­adományok segítségével július 4-én a Fürdő utcai székházának falán avatta fel Ernster Géza és Ernster Dezső emléktábláját. Dr. Vargha Dezső levéltáros emlékeztette a jelenlévőket, hogy Ernster Géza 1896 és 1945 között volt a pécsi zsinagóga fő­kántora. Vezetésével az Izraeli­ta Énekkar rendszeres résztve­vője volt Pécs dalos ünnepsége­inek. Ernster Dezső operaénekes művészi sikereit a húszas évek­ben érte el Németországban. A nácizmus üldözései előli mene­külését a svájci hatóságok segí­tették. Bejárta az egész világot, elismert művésze volt a New York-i Metropolitan operaház­nak. Rendszeresen hazajárt, különböző operákban lépett fel Budapesten, és Pécsett is. Itt kész volt jótékonysági hangver­senyeket adni. A pécsi hitközség, a város ze­neszerető lakossága tiszteleg emlékük előtt az emléktáblával, melynek avatásakor koszorút helyezett el Krausz István, a pé­csi hitközség elnöke és dr. Stark András, a hitközség alelnöke. Az ünnepségen Sándor György Pécshez szorosan kötődő, je­lenleg Amerikában élő főkántor és operaénekes a halottakra emlékező imát énekelt. Az emléktábla avatását kö­vette a Dallamok határok nélkül című koncert a pécsi zsinagógá­ban, melyen Sándor György mellett fellépett Sümegi Eszter, a budapesti Operaház magán­énekese. Az ő művészi pályafu­tásának kezdete szintén Pécs­hez kötődik. A művészeket zongorán Csipkay Éva kísérte. A koncert első felében a XIX. századi kelet-európai kántorstí­lustól a mai amerikai liturgiái zenéig hangzottak el dalok. Tartalmukat Német János, a Pé­csi Nemzeti Színház művésze ismertette. A koncert második részében Mozarttól Verdiig hangzottak el operarészletek. A másnapi, péntek esti isten­tiszteleten Sándor György vál­lalta a kántor feladatot, amit a jelenlévők nagy örömmel, őszinte tisztelettel és elismerés­sel fogadtak. A pécsi és Pécs környéki zsi­dóság deportálásának 58. évfor­dulóján a mártírokról a Pécsi Zsidó Hitközség gyászünnepé­lyen emlékezett meg. Az emlé­kezés az egykori pécsi gettó fő­épületének falán (a Mártírok út­ján lévő MÁV bérház) elhelye­zett emléktábla megkoszorúzá­sával kezdődött. Elsőként a hit­község koszorúját helyezték el, majd lerótta kegyeletét dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnö­ke, Pécs város országgyűlési képviselője. Ezt követően az ál­lami és társadalmi szervek, a politikai pártok, konzulátusok képviselői koszorúzták meg az emléktáblát. Koszorúzási ün­nepséget tartottak a volt Lakics laktanya falán elhelyezett em­léktáblánál is, ahonnan a már­tírhalált halt pécsi és baranyai' zsidók utolsó útjukra indultak. Mindkét emléktáblánál megem­lékező beszédet mondott dr. Vargha Dezső. Gyászistentiszteletre került sor a pécsi zsinagógában. Első­ként Krausz István, a hitközség elnöke és dr. Schweitzer József egykori pécsi főrabbi gyújtották meg az emlékmécseseket, majd a hitközség elöljáróságának tag­jai a hétágú gyertyatartóban el­helyezett gyertyákat a hatmil­lió vértanúhalált halt zsidó test­vérük tiszteletére. Schönberger András pécsi főrabbi és Tímár Károly főkántor tartottak gyász­istentiszteletet, melynek befeje­zése után a megjelentek a hit­község székházának kertjében fejezték ki tiszteletüket a mártír halált halt gyermekek emlék­szobránál. A megemlékezések befejezé­seként a pécsi zsidó temetőt ke­resték fel, ahol a Pécs városból elhurcolt négyezer zsidóra em­lékező fal előtt rótták le kegye­letüket, helyezték el koszorúi­kat. Végezetül tisztelegtek a te­metőben elhelyezett jelképes sír előtt, mely megörökítette vértanúságát mindazoknak, akiknek testi maradványaiból a haláltáborban szappant készí­tettek. M. E. I És megmozdultak a vállalatok, a vállalkozók, az intézmények: az Erdőgazdaság, a dombóvári Rutin Kft. (a vasszerkezetet adta) és a Szakmun­kásképző Intézet tanulói. A villanyszerelés teljes egészében az ő munkájuk -15 fiatalé. Több száz­ezer forint az értéke. Az építkezés áprilisban kezdődött. Pozsgai Ferenc vállalkozó vezeti. Két kőműves nevét Megépült! Tető alatt van a dombóvári új temp­lom a kórház gyönyörű parkjának közepén. S mindez három hónap alatt! Október 19-én - szentelés! Franz Wesinger német építészmérnök évek óta rengeteg felszerelést, ágyakat hozott a dombóvári kórháznak. Az ő javaslata volt: építsünk templo­mull Dgyeucii ivuvuicac. a kórház egyetlen fillérrel sem járulhat hozzá, van gondja elég. „Ha az Isten templomot akar magának a dombóvári kórházban, akkor gondoskodni is fog róla, hogy meglegyen". Úgy tűnik: akar.- írjuk ide a nevét, hisz éltető I lelke a megmozdolásnak -, I Kovács Sándorné levelet írt a I kórház körzetében minden 1 településnek és kérte a támo­gatásukat. Ötven településsel számoltak - nyolcvanan (!) szálltak be: az egyházközségek és az önkormányzatok. Különö­sen jelentős összeget szavazott meg Sásd. Hogy mennyit? Azt mondják: itt az ügy a fontos. Beszédes viszont a dombóvári I jótékonysági hangverseny a P Mecsek Fúvósötössel és a Sásdi Az épölő templom a dombóvári kórház udvarában Vegyeskarral: 30U ezer tonntot nozott. A belső berendezés Németországból már it van: az oltár, a szobrok, a sekrestye bútorai, t miseruhák, a villanyorgona... Meg a cserép. - Négy munkás ment ki Sásdró Szonner Ádám esperes-plébánossal. Egy lebon feltételenül említeni kell, ők mindvégig ott voltak: Hauser Ferenc és Orbán János. Az ácsmunka Ébert Gyula szászvári kisiparost dicsé­ri. A homokot, téglát, követ a sásdi fuvarosok szállították. Most a belső vakoláson dolgoznak. További rét hét a külső. Aztán jönnek a árdák, a parkosítás... Milyen a templom? Kereszt alakú. 10x10 méter. Uapterülete 300 méter, plusz a ;ekrestye, a feljáró, a kórus - ez ovábbi 40. Belső magassága 9 méter és a etőn egy 5 méteres kereszt. Kétszáz férőhely lesz. A padok nár megérkeztek Németországból. S megvannak az ablakok is. 24 iblak - 80 négyzetméter. Sima iveg, utólag kap dekorációt. A padló kerámia. A falak enyhe :sontszínűek. A külső hófehér lesz. Szonner Ádám tb. esperes Franz A/esingert idézi: „Ha az Isten temp- omot akar Dombóváron, gondos­kodni fog róla, hogy meglegyen. - Jgy tűnik, akar. S úgy, hogy a teruházás egyetlen fillérjébe sem rerült a kórháznak. Viszont alálkoztam sok-sok jó emberrel. A emplom titulusa: Maria Mater Dei - stenanya, Mária. Helyet adunk gítsen az orvosoknak, nővéreknek a n A kórház hetedik emeletéről jól látszik az épület tagolása FOTÓK: TÓTH L. tásra ítélt épületről leszedték a klinker cserepeket -100 évig garantáltan jók. A szállítási költségeket neki, hogy se§ gyógyításban.

Next

/
Thumbnails
Contents