Új Dunántúli Napló, 2002. június (13. évfolyam, 147-176. szám)
2002-06-27 / 173. szám
6. OLDAL GÖRCSÖNY B E MUTATKOZIK 2002. JÚNIUS 27., CSÜTÖRTÖK Görcsöny összefogott A jelenleg itt lakók szerint rendkívül nehéz volt tíz évvel ezelőtt a falut összefogni, ugyanis az őslakosok és az újonnan betelepülők között a kilencvenes évek elején nagy volt az ellentét. Az évekkel ezelőtt elkezdődött „békítési” akció eredménnyel járt, ma már mindkét településrész lakóinak többségére jellemző, hogy többnyire egymást segítve dolgoznak a közös célok megvalósításáért. Először a szemétlerakót építették meg, ezt tartották a legfontosabb feladatnak. Addig ugyanis a szemetet elszállították a faluból, a költség meg csak emelkedett, a takarékosság jegyében tenni kellett valamit. Aztán következett a A LAKOSSÁG SZÁMÁNAK VÁLTOZÁSA 1930 1980 2000 H gépkocsiparkolók kialakítása a templom és a temető előtt - ez a beruházás is régi kívánsága volt a falu lakóinak. Nem sokkal ez után a polgármesteri hivatal mögött raktárt, garázst, valamint két vendégszobát alakítottak ki, ezek után már volt lehetőség a falu tulajdonában lévő egytonnás kisteherautó biztonságos tárolására. A gépkocsi fontos szerepet tölt be a falu életében, hiszen a járművel végeznek minden közösségi szállítási tevékenységet. Munkája akad bőven: a szinte folyamatos önkormányzati építkezések anyagellátását a teherautóval látják el. A polgármester, Grünwald Géza a két településrész együttműködésének szép példájaként említi a gázprogramot. Amikor híre ment, hogy Görcsöny is részese lehet a földgáz nem kis költséget jelentő 'nevezeté- ” sének, ezt a lakosság szinte egy emberként megszavazta. A szolgáltató ugyanis csak akkor volt hajlandó beruházni, ha az itt lakó polgárok több mint fele befizeti a 96 ezer forintos hozzájárulást. Az önkormányzat 10 ezer forinttal Pécs flagyarsarlés 6 Kozármisleny o Személy Pécsudvard \.,o |- nww.j Egerág Lothárd _ Rpnenve Pogány f Peterd „ ^ ° S*lvás Szőkéd o o ° GÖRCSÖNY 9.i Kisherenö —---------------Szó1'“ : Keszö ^A ranyos- gadány 6 ö o:" Gyöd Kökény / támogatott minden igénylőt. A 15 százalékos közműfejlesztési díjat is leszámították a költségekből, így azután valamicskét csökkent az összeg. A polgár- mester, miközben megköszönte a lakossági együttműködést, azt is elmondja, hogy újabb nagy akcióba fognak az elkövetkező években, ami szintén igényli majd az összefogást. Szeretné, ha a szintén nem kevés áldozatot igénylő beruházás mielőbb megvalósulna, hiszen az európai uniós csatlakozásunkig a településeknek a közösség igen szigorú környezetvédelmi előírásainak is meg kell felelniük. A szépen gyarapodó faluban sok a fiatal A FALU TÖRTÉNELME A legújabb kutatások, valamint földmunkáknál talált temetkezési maradványok bizonyítják, hogy a település már a kőkorszakban is lakott hely volt. Egy 1291-es okmány már Görcsönyként említi. A középkorban mezővárosi rangot kapott. A török hódoltság után a domonkos szerzetesek, később jezsuiták kapták meg, majd a Mihálovics, később a Benyovszky grófok birtokává vált. A FALU GAZDÁI. A polgármester Grünwald Géza (69 éves), alpolgármester dr. Endrédi Gyula (63, nyugdíjas állatorvos). A képviselő- testület tagjai: Gadó Márta (45, jogi szakokleveles családvédő), Kajdon Tibor (52, gépkocsivezető), Ktinkó Gyula (37, pedagógus), dr. Koós Zsuzsanna (54, háziorvos), Pfaff Antal (71, nyugdíjas raktáros), Pohnert Jánosné (45, vezető óvónő), Szabó Gézáné (50, pedagógus), Thán Csaba (36, raktáros) és Orsós József (32, gépkocsivezető). A körjegyző dr. Gellértné dr. Kugler Anna. A női kórust Madari Antalné, a sportegyesületet Gadó Márta vezeti. A sakk-klub vezetője Dömös Géza, a nyugdíjasklubé Horváth Alfrédné. A Bamba Klub nevű civil szerveződés Sz. Koncz István összeállításában a településről egy monográfiát (Villa Gere- chen) is megjelentetett. A Dorottya Táncegyüttes vezetője Mang Jánosné, az egyházközösséget Koós Zoltán irányítja, a katolikus pap Horváth Sándor. _____________■ gö rcsöny. dunantulinaplo. hu Az összeállítás a görcsönyi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Békéssy Gábor Lesz művelődési ház A jövő terveiről szólva leginkább egy új művelődési ház megépítése kerül említésre. Az ehhez szükséges építési anyag nagy része (körülbelül 61 százaléka) egy régi magtár lebontásával rendelkezésükre áll, a szakmunkás- gárda - mint ahogy a legtöbb önkormányzat által fizetett fejlesztésnél - a helyi vállalkozókból verbuválódik. A helyi testület úgy látja, nem is érdemes a közösségi ház megépítésére pályázni, ugyanis nagy lélekszámú településként állami támogatáshoz csak ritkán juthatnak tő, a falu meg rendelkezik olyan, hozzá. Éppen ezért csak saját fi- mindenre kész, univerzális szak- nanszírozású beruházáson gon- emberekkel, akikkel az építkezés dolkoznak, ehhez próbálják a hatósági előírások betartásával, megteremteni a forrásokat. Az a törvényes keretek között megépítőanyag jórésze előteremthe- oldható. ____■ A XIX. század elején épült barokk templom A kapcsolat erősödik Görcsönynek két német településsel van hivatalos kapcsolata, Waiblingennel és Breitenbrun- nal. Ez utóbbi bajor kisvárossal már hét éve szoros az együttműködésük. A német testvérfalu polgármestere, Alfons Biber a tavalyi görcsönyi látogatásuk alkalmából elmondta, hogy a baranyai falu jelenti számukra a legszorosabb együttműködést, hiszen jobbára már családok vannak kapcsolatban egymással. Nagyra értékelik a magyarok vendégszeretetét, szívesen jönnek ide, mert érzésük szerint barátok közé érkeznek. Ezt nyugodt szívvel kijelenthette a bajor polgármester, hiszen a hét éve tartó kölcsönös látogatások, közös programok olyan mértékben összekovácsolták a két település lakóit, hogy már a hivatalos látogatáson tóvül is összejönnek a családok. A bajor polgármester szerint a minőségi változás akkor következik majd be, amikor Magyarország belép az Európai Unióba, hiszen akkor már a magyar életminőség is hasonló lesz a bajorokéhoz, s ennek ők nagyon örülnének. A kapcsolat nagyszerűen fejlődik. A görcsönyiek „csapata” nemrégiben járt a bajor kisvárosban, újabb évekre szóló együttműködésről kötöttek megállapodást. MAGYARSARLÓS BEMUTATKOZIK Közösségi ház lesz Magyarsarlóson A Pécstől alig 10 kilométerre lévő faluban a kilencvenes évek elején szinte minden alapvető közszolgáltatás hiányzott - az áramon kívül. Az önkormányzati utak 40 százaléka felújításra várt, járdákat is építeni kellett. 1991-ben kitisztították az árkokat, valamint az állandóan árvízzel fenyegető patak medrét. Három évvel később kiépítették a vezetékes ivóA FALU NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSA fő 660 vízhálózatot, a bevezetéshez a lakosságnak csak 13,5 ezer forinttal kellett hozzájárulni. Ugyanebben az évben megépült a ravatalozó, a temetőhöz vezető utat pedig szi- pirendre került, az út az alatta hú- lárd burkolattal látták el. 1997- zódó elhagyott pincéktől üregben vezetékes gázt kapott a falu, süllyedt, tömedékelni kellett, a csőrendszer lefektetését hét . - Amint az a fentiekből kide- környező településsel közösen fi- rül, nagyon sokat sikerült pótol- nanszírozták. Ismételten tisztíta- nunk elmaradásunkból - mondja ni kellett a patakmedret, hiszen 1996 májusában árvíz volt a faluban, a munka nem tűrt halasztást. A polgármesteri hivatalt is felújították, erre pályázati pénzeket is kaptak. Három évvel ezelőtt kezdték el a volt iskolaépület felújítását, az idén szeptemberben adják át, közösségi házként működik majd. Az elképzelések szerint itt oktatásokat, foglalkozásokat, kisebb rendezvényeket tartanak majd. Az esőzések miatt meglazult partfalakat is meg kellett a polgármester, Pataki Zoltán. - erősíteni, erre kaptak központi tá- A jövőben is van feladatunk bő- mogatást. A pincék feltárása is na- ven. Mindenekelőtt a csatornáA meglazult partfalakat is megerősítették «0 Máitonfa < „i* Ö / Szilágy Bogád 0- ° .Romonya Nagykozár s Berkesdö D \ MAGYARSARLÓS öaend q • Hásságy zást kell a faluban megvalósítanunk, erre már van elképzelésünk, hiszen a több faluval együtt megvalósítandó beruházás tervei elkészültek, állami támogatás igénybevételére azonban még nem adtunk be pályázatot. A kultúrház felújításához is pénzt kell szereznünk. Erre az épületre nagy szüksége van a falunak, hiszen a településen három nemzet (magyar, horvát és német) él, a kulturális örökségek megőrzésére majdan alakuló együtteseknek a működésre pillanatnyilag nincs lehetőségük. A FALU TÖRTÉNELME A feltevések szerint adózó sarlós parasztok lakhelye volt a falu, amely a XI. század fordulóján Veszprém- völgyi apácák, majd 1224-től a Pécsváradi Bencés Apátság birtoka. A XIV. század első felétől önálló plébánia, népessége a török hódoltság idején sem szóródott szét. A XVIII. században horvát majd német telepesekkel kiegészülve a lélekszám eléri a 600 főt, majd csökkenésnek indul. A világháborúkat, kitelepítéseket szerencsésen vészeli át. Irányítását tekintve hol önálló, hol más községekhez kapcsolódik az utóbbi évtizedekben. A rendszerváltás az eddigi jelek szerint egy kiegyensúlyozott fejlődés lehetőségével kecsegteti. Egyesület alakult ■ A település lokálpatriótái már rég- lasztották Füller Attilát. Természe- óta gondolkoznak egy olyan szer- tesen azt nem lehetett várni, hogy a vezet létrehozásán, amely foglalko- rövid három hónap alatt már ered- zik a falu kulturális örökségével, a ményt tudnak felmutatni, ám az el- faluszépítéssel, a településrende- képzelések megvalósítása már el- zéssel - vagyis minden olyan tévé- kezdődött. Elhatározták, hogy be- kenységgel, amely a község fejlesz- kapcsolódnak a teleház-mozga- tését, átalakítását érinti. Hosszas lomba, a számítógép-hálózat kiépí- vajúdás után az idén márciusban tésére pedig igénybe veszik a létremeg is alakították a Magyarsarló- hozáshoz szükséges állami tá- sért Egyesületet, elnöknek megvá- mogatást._________________________■ A KÖZSÉG TEMPLOMÁT a 70-es években kívül-belül renoválták, az önkormányzat hozzájárult a tatarozáshoz. Az 1700-as évek végén készült katolikus egyházi épület azonban ismét felújításra szorul. A tető- szerkezet megerősítése nem tűr halasztást, ugyanis szeles időben a lehulló cserepek a temetőbe igyekvő emberek testi épségét veszélyezte- tik. Az idei költségvetésben félretettek pénzt a tető felújítására. ■ A falutörténelmet kutatja Azt mondja Haál Kálmán, hogy ő bizony semmi szín alatt nem válik meg szülőfalujától, no meg a szülőházától, holott télen a jobb komfortadottságokkal rendelkező mohácsi társasházába költözik át, de alig várja a tavaszt, hogy ismét visszajöhessen a madárcsicsergéstől hangos erdőszéli családi fészekbe. Pedig sok helyen megfordult a megyében, volt már néptanító Mária- kéménden, Berkesden, Szárászon és Geresdlakon, de amikor lehetőség kínálkozott a magyarsarlósi tanítói állás betöltésére, egy pillanatig sem gondolkozott. A faluban akkoriban a tanító volt a mindenes, a gyermekek okításán kívül vezette a könyvtárat, s a tanácsi kirendeltség A tanító úr díszpolgári címet kapott ügyei is hozzá tartoztak. Sokáig persze itt sem maradhatott, körze- tesítették az iskolát, 1978-ban már Olaszon tanított, onnan ment 1986- ban nyugdíjba. A lányoktól puszit kapok, a fiúktól meg parolát - mondja nevetve a hetvenes évein túl szívpanaszokkal küszködő pedagógus, visszaemlékezve tanítványaira. Elvárta, sőt biztatta is a nebulókat, kérdezzenek bátran, csak így tanul a gyerek, mert bizony, ha ő kérdez, annak érdemjegy az ára, s az ismeretek hiányának súlyos következményei lehetnek. A falu máig egyetlen díszpolgára tevékeny ember, korrepetál gyermeket, de legszívesebben a kertjét ápolja. A falu felvirágoztatásáért mindent megtenne, számítanak is rá a kulturális élet fellendítésében. Mostanság a település történelmének írásos emlékeit kutatja. A TELEPÜLÉS GAZDÁI. A falu polgármestere immár három cikluson keresztül Pataki Zoltán (37 éves főfoglalkozású polgármester), alpolgármester Hendinger János (44, kőműves vállalkozó). A testület tagjai: Dukai Róbert (34, vállalkozó), Dukál Zoltán (31, vállalkozó), Frőtich György (44, mezőgazdasági ágazatvezető) és Molnár Attila (36, hentes vállalkozó). A kör- jegyző dr. Ásvány Lajos. __________■ ma gyarsarlós, dunantulinaplo. hu Az összeállítás a magyarsarlósi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Békéssy Gábor