Új Dunántúli Napló, 2002. június (13. évfolyam, 147-176. szám)

2002-06-27 / 173. szám

I 2002. JÚNIUS 27., CSÜTÖRTÖK RIPORT 7. OLDAL KULTÚRA Lát-határ: nemcsak zene Kulturális fesztivál több művészeti ágban, minden korosztálynak Harmadik alkalommal rendezik meg mától kezdődően a háromnapos Lát-határ Összművé- szeti Fesztivált Szigetváron és Patapoklosiban. A szervezők célja az, hogy olyan igényes kultu­rális rendezvényt hozzanak létre, amely a fesz­tiválok által nagy általánosságban megcélzott fiatalokon kívül szinte minden, kultúra iránt érdeklődő csoportot és korosztályt érdekel. A Lát-határ Összművészeti Fesztivál 2000. évi első rendezésekor az volt a szervezők alapelgondolása, hogy a szokványos könnyűzenei fesztiváloktól elté­rően a zene mellett a film, a képzőművészet is hangsúlyos szerepet kapjon. Elsősorban a kortárs művészeti produkciókra koncentráltak, három na­pon keresztül non-stop zajlottak három helyszínen a filmvetítések, komoly képzőművészeti tárlatokat nyitottak meg. Az elmúlt esztendőben hat településen zajlottak a rendezvények, amelyek nemzetközivé váltak, és új művészeti területeket is bevontak: a népze­ne/néptáncot, a népi iparművészetet, a komolyze­nét és a színházat. Idén az a céljuk, hogy olyan igényes kulturális rendezvényt hozzanak létre, amely a fesztiválok által nagy általánosságban megcélzott fiatalokon kívül szinte minden, kultúra iránt érdeklődő cso­portot és korosztályt érdekel, s amely országos szinten is megállja a helyét. 2002-ben már nem akarják szétszórni az eseményeket, ezért ezúttal csak Szigetvár és Patapoklosi kap szerepet. Pata- poklosi ad helyet elsősorban a komolyabb töme­get vonzó könnyűzenei és filmprogramoknak (Kispál és a Borz, Boban Markovié és Együttese stb.), míg Szigetvár - és azon belül is elsősorban a vár - a komolyzenének, kiállításoknak (első nem­zetközi elektrografikai szimpózium és kiállítás, amely négy galériában zajlana párhuzamosan, „Föld” nemzetközi képzőművészeti kiállítás), va­lamint színházi és népi kézműves programoknak adna otthont. Magyarul - magyarán Nyelvi kötöttségek FINOM FALATOK ÉS BOROK UTCÁJA. Minden este hullámzik a tömeg a pécsi Sétatéren felállított sátorutcában. A jó hangulatra jel- lemző, hogy sokan táncra is perdülnek. ___________________fotó= tóth l. Bo r folyna a Zsolnay-kútból Felvételi megoldókulcsok az interneten A korábbi évek gyakorlatának megfelelően idén is megjelen­nek a felvételi megoldókulcsok a Felvételi Információs Szolgálat honlapján, melyet az érdeklő­dők a www.fisz.hu internetes cí­men találhatnak meg. A megol­dókulcsok minden esetben a fel­vételi vizsgák időpontját követő­en lesznek elérhetőek, így a diá­koknak lehetőségük van arra, hogy közvetlenül az írásbeli után értékelhessék saját teljesít­ményüket, megítéljék vizsgájuk sikerességét. A megoldókulcsok a következő időpontoktól olvas­hatóak: kommunikáció (Buda­pesti Kommunikációs Főiskola komplex írásbeli) június 25., történelem (gazdasági) június 26., közgazdaságtan június 27., magyar (jogi) június 28., törté­nelem (jogi) június 28. D. I. Értékőrző tábor indul Hagyományőrző kézműves­tábor indul Szentlászlón jú­lius 9-én. A találkozót idén a tizenharmadik alkalommal rendezik meg. A negyven gyerek egy héten át ismerkedhet tucatnyi ősi mes­terséggel. A szentlászlói szer­vezőknek sikerült megoldani­uk, hogy a táborba jelentkezők fele térítésmentesen vehessen részt a programon, de a többiek költsége is csak 2500 forint lesz, mert a program félmilliós alapítványi támogatásban ré­szesült. Budai Györgyné táborvezető elmondta, hogy a gyerekek töb­bek között a szövés, agyagozás, gyöngyfűzés, gyertyamártás, vesszőfonás, kosárkötés mester­ségével ismerkedhetnek meg. Az ősi szakmákat tíz mester se­gítségével gyakorolhatják a diá­kok. Ezalatt gyűjtőmunkát is folytatnak, a német nemzetiségi hagyományok tárgyi emlékeit fogják kutatni. A fellelt relikviákat a leendő helytörténeti múzeumban állít­ják ki. A gyerekek találkozhat­nak még a kaposmérői lovas íjá­szokkal, és megismerhetik a ko­rabeli jurtákat. Megnézik a híres szennai néprajzi gyűjteményt, valamint ellátogatnak Kaposvár­ra, a megyei Néprajzi Múzeum­ba. A hagyományok szerint a tá­bort néprajzi vetélkedővel zár­ják, melyen a gyerekek szülei is részt vehetnek. _______________ ______ A. M. Kö töttségek, amelyek a szavak egymáshoz való viszonyában, lehetséges kapcsolataiban ér­vényesülnek. Nem mi magunk alkotjuk meg őket, mint az egyszeri, egyedi, alkalmi mon­datok többségében, hanem ké­szen kapjuk anyanyelvűnk tel­jes készletével együtt. Jellemzőjük a viszonylagos állan­dóság, s ezt mindenkinek tiszte­letben kell tartania, mert külön­ben könnyen nevetségessé válik az ember. Aki fontos közlendőit így vezette be: „Saját bőrömből luindulva a következőket tudom mondani...” - Mi járhatott az elő­adó fejében? Bizonyára a „ kibú­jik a bőréből” és az „alig fér a bő­rébe” közkeletű állandó nyelvi szerkezet. De mindegyik a túlára­dó öröm nyelvi formába öntése, és sehogyse illik bele az ellenke­ző tartalmú mondatba. A „saját bőrömön tapasztaltam” már kö­zelebb visz a közölni kívánt gon­dolathoz. A bőr természetesen sa­ját, amelyből nem kell, mert nem is lehet kiindulni. Az ilyen tapasz­talat viszont annyira hiteles, hogy bárki „mérget vehet rá”. - Mo­dern meséből való képet villantott fel, aki ezt írta: „A lovakat ki kell fogni a vitorlából”. - A lovakat a szekérből, kocsiból, a szelet pe­dig a vitorlából kell kifogni. - Szo­katlan, meglepő élménye lehetett annak a hallgatónak, aki így fejez­te ki magát: „Nem akartam halla­ni a fülemnek.” - Itt a hallás és a látás érzékelése keveredik. A ja­vaslatot azért nem fogadták el, mert „Csukott fülekre talál.” A vá­ratlan, szokatlan látványt így fo­galmazta meg valaki: „Megütötte a szemem a plakáton...” - Szeren­csére az ilyen állandó szókapcso­latokat átvitt, képes értelemben használjuk. Bizonyság erre a he­lyes megoldás, azaz „szemet szúrt” nekem vagy „szemembe ötlött”. Valaki a tetszéssel foga­dott beszédét így fejezte be: „Kö­szönöm, hogy egy húron pendü- lünk.” - Itt semmi baj a formával, a tartalommal annál inkább. Ugyanis a rosszban való egyetér­tést jelenti, miként az „egy gyéké­nyen árulunk” vagy az „egy követ fújnak”, azaz „hasonszőrűek”. Nem nehéz a botlást észrevenni ebben a hasonlatban sem: „Sze­gény, mint a koldus egere” - Pe­dig maga a koldus a Szegény, mégpedig annyira, mint a „temp­lom egere.” - Többször hallottam már a fejnek a fölcserélését a fül mögötti árnyékos résszel, így: „Vaj van a füle mögött.” Ez a „vaj van a fején” és „sok van a füle mögött” vegyüléke. - Vannak a kötöttség elleni véteknek egészen új példái is: „Az együttes minden egyes tagja kitűnő zenészekből áll.” Két helyes megoldás is lehet­séges: Az együttes minden egyes tagja kitűnő zenész - vagy Az együttes kitűnő zenészekből áll. - Fejezzük be a zenével: „Száztagú zenekar ropja a talpalávalót.” - A zenekar „húzza a talpalávalót”, a közönség pedig „ropja a táncot”. - Ne feledkezzünk meg tehát a nyelvi kötöttségekről! Rónai Béla Pécsiek a győri táncfesztiválon Június 28-ig tart Győrben a III. Magyar Táncfesztivál, amelyen bemutatkozott a Pécsi Balett is. A fesztivált elsősorban pályázati pén­zekből finanszírozzák, de ez kevés ahhoz, hogy a résztve­vő táncosok is végignézhes­sék egymás produkcióit. Győrött kétévenként rendezik meg a táncfesztivált, amely a hazai táncművészet hivatásos társulatai­nak rangos seregszemléje. Képvi­selteti magát a bäett, a néptánc, a kortárs tánc; idén olyan társulatok lépnek fel, mint a Magyar Nemze­ti Balett, a Győri Balett, a Magyar Állami Népi Együttes, a Honvéd Táncszínház, a Szegedi Kortárs Balett, a Bozsik Yvette Társulat, a Közép-Európa Táncszínház vagy a Pécsi Balett. S bár a rendezvény nagyon ma­gas színvonalú, mondja Keveházi Gábor, a Pécsi Balett igazgatója, nem vethető össze a Pécsi Orszá­gos Színházi Találkozóval, hiszen míg azon a szakma színe-java részt vesz és megnézi, megvitatja egymás produkcióit, addig Győr­ben erre nincs lehetőség. Kevés a pénz ahhoz, hogy a táncosok a vá­rosban maradhassanak. A Pécsi Balett is, amely nagy sikerrel adta elő a Vágóképek és a Carmen cí­mű produkciókat, az előadás után kénytelen volt hazautazni. Információnk szerint csak az együttesvezetőknek biztosítanak két éjszakára két kétágyas szobát, hogy háromnaponként megtart­hassák az előző két napról a szak­mai fórumot, külföldi és magyar szakemberek, menedzserek és kritikusok részvételével. cs. l. Tizenhárom hónapja nem ke­rült új helyére a pécsi Jókai térről kitelepített Zsolnay- emlékkút. A késés oka a bor. A pécsi Jókai tér átalakítása miatt lebontották, elköltöztették a cen­tenáriumi pirogránit-eozin Zsol- nay-kutat, amelyet a porcelán- gyár fennállásának 100. évfordu­lójára 1968-ban állítottak fel. A szakzsűri javaslatára Pécs Köz­gyűlése az alkotó Gazder Antal keramikus hozzájárulásával a Boldogság Háza és a Cellárium közötti belső udvart választotta új helynek. Hiába vállalta a Zsol- nay Örökségkezelő Kht. a restau­rálást (ami már el is készült) és az áthelyezést, a díszkút tavaly május óta nem került új helyére.- A Cellárium Éttermet mű­ködtető kft. azzal a kérelemmel fordult az önkormányzathoz, ha lehet, szeretnék a Zsolnay-em- lékkutat időszakosan borkútként üzemeltetni. Ez műszakilag kivi­telezhető, az ÁNTSZ elvileg en- gedélyezhetőnek látja az ötletet, ami az önkormányzatnál meg­kapta a jóváhagyást - mondja Csepreginé Szirtes Emőke, a pol­gármesteri hivatal beruházási ügyintézője. - A kút alkotója azonban újabban hezitál: nem szeretné, ha bármi átalakítás len­ne a kúton, és magasztosabbnak tartja annak eredeti funkcióját. A konkrét terv ismeretében fog nyi­latkozni. A készülő terv szerint - amely­nek benyújtását két héttel ez­előttre ígérte az alkotója - a kút külleme nem változik, csak a bel­ső csővezetékei. A kút úgy mű­ködne, hogy a négy kifolyója kö­zül kettő vizes üzemmódú lenne, a másik kettő boros is, de úgy, hogy egy hónapban csak két-há- rom órát üzemelne ekképpen.- A borkút ötlete az enyém. Már láttam rá másutt szép példá­kat arra, hogy milyen hangulatos szüreti napokon, és más mula­tós, vagy gasztronómiai rendez­vényeken - mondja Farkas Jó­zsef, a Cellárium-vezetője.- Ha csak fél órákat csordogál szabadon a bor, óriási vesztesé­gük lesz.- Nem így kalkulálunk. Egy­részt a borkutat nagy létszámú alkalmi rendezvényeken működ­tetnénk, amikor a résztvevők sű­rűn töltögetik a poharakat, más­részt a terv szerint a bort is vissza lehetne forgatni, mint a vizet. El­vileg június 30-ra már kész'nek kellene lenni a kútnak, mert Pécs Turisztikai Alapjától pályázaton elnyert támogatással addigra kel­lene elszámolnunk, de egyelőre szó sincs az avatási időpontról. A szépség siető nagykövete Jó másfél évtizede ismerem személyesen, mindig is ilyen volt: vékony, kifinomult ízlésű, mozgékony. Még a kőműveskanál is természetes eleganciával áll a kezében. így fogad: a százéves ház kapuját keni belülről, könyékig malterosan. Aztán már a legbelső szoba nyugalmában megcirógatja szemével a komódot - Rippl-Rónai rángatta valamikor a fiókjait, mondja majd vá­rakozva egymásra nézünk Pandur József festő-tanárral.- A nyár mindig az aktív pihenésé?- Általában igen, és beletartozik a kőművesmunka, meg a házme­szelés is. Szívesen csinálom, más­részt amikor elkezdek tanítani, ilyesmire nincs időm. Persze min­dig csalódással zárom a nyarat, mert rövid: a beütemezett itthoni és szakmai dolgokat nem tudom teljesíteni.- Öt éve nyugdíjas, de sokkal több a dolga, mint előtte.- Az előző félévet mondom, időrendben: hétfőn délelőtt a Hit- tudományi Főiskoláit voltam, az két óra, délután az egyetem orvo­si karán: ott a Medgyessy műhe­lyem. Kedden az egyetem Művé­szeti Karán, szerdán a Művészeti Szakközépiskolában, az hat óra volt, csütörtök-péntek Kaposvár, ugyancsak művészeti szakközép. Ebben a félévben nem volt, de előtte egy éven át műkereskedők­nek tanítottam ugyancsak művé­szettörténetet. De akkor a szom­batok is elmentek.- A feladatok találták meg, vagy úgy találta meg a feladatokat?- Is-is. A tanítványok szóltak - és mindig ők, ez ám a szép benne! -, így kerültem Kaposvárra is, az volt az első. Ott egyébként a főis­kolára is csaltak, de azt már nem bírom csinálni. Egyébként nem sejtettem, hogy milyen jó is lesz, ha nyugdíjba vonulok. Nemcsak, mert mindez kitölti az időm, ha­nem az anyagi háttér sem mind­egy, ezt ki kell mondani. Az egye­temen kevesebb volt a munka; tan­székvezető-helyettes voltam, sze­rettem szervezni, jólesett iratok között játszani - azt hiszem, egy kis irodakukac is van bennem. Akkoriban Rétfalvi Sándor volt a gazdánk, s amikor ő elvonult, én is elvonultam. Azért a mostani álla­pot jobb, amikor csak a szakmá­nak élhetek. Az egyik délelőtt a re­neszánsz tájékán csatangol az em­ber, aztán átmegy a romantikába, onnan a XIX. vagy a XX. század­hoz... Nagyszerű érzés.- A szakmának ez csak az egyik része. Mi van a festőállvány­nyal?- Egyszerre sokféle múzsának hódolni nem lehet. Most számom­ra az oktatómunka az első. Ha vál­laltam, becsülettel kell teljesíte­nem, tehát teljes embert követel. A másik nagy feladat - lehet, kicsit nagyképűen hangzik - a művészet- történet-írás. Nem fogok ezerolda­las könyveket írni, de egy csomó publikációm volt már, és még na­gyon sok'tervem van. Egy évben bi­zony egy vagy két tisztességes pub­likáció csúszik csak ki. No és a har­madik a piktúra, amelyre akkor ke­rül csak sor, ha tudom, hogy van egy kiállítás-beadási határidő. Ak­kor, mint a güzü, csinálom. Nem születnek világraszóló művek, de jól megy a munka. És azt tapasztal­tam magamon: két hóna­pos csönd nem jelent hát­rányt, nem kell mindent elölről kezdeni, mint ré­gen. Úgy látszik, vénülve magától jönnek a dolgok. Hat hét múlva lesz egy ki­állításunk Barakonyi Wári- val a Fonyódi Galériában, de a -fölkészülés egyelőre nagyon nehezen megy, és messze vagyok attól, hogy nyugodt legyek, mert tisz­tességes és szép anyag kellene.- Nyugtalanságról beszél, pe­dig nyugodt, kiegyensúlyozott, ugyanakkor mozgékony ember­nek tűnik...- Örököltem édesanyámtól, de főképpen édesapámtól: mérték- tartással, de mindig valamiféle pezsgő élet volt körülöttünk. Egy kedves barátnőm írta nekem: „Á szépség siető nagykövetének”. Mert vagy könyvekkel, vagy kép­pel rohangálva lát az utcán. Min­dig valami szép után sietek. „Sokat jelent, hogy művészettörténetet tanítok”- Azt mondta, vénül...- Érzem, sajnos...- Másképpen néz talán a világra?- Nagyon sokat jelent, hogy művészettörténetet tanítok, mert ennyi idő után már sejteni, hol vannak a mércék és az értékek. S ilyenkor az ember elkezd tűnőd­ni: vajon amit letesz akár írásban, akár másban, az hová sorolható? Nincsenek olyan vágyak bennem: én majd a világ legnagyobb művé­szeti írója vagy festője leszek. Ki­csi, apró célok kellenek, és akkor FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ megy minden. Nem fogok díjakat kapni a piktúrára, az biztos, nem is vágyom - meg miért én kap­nám? -, de az írásos munkánál büszke vagyok a Rippl-Rónai-ka- talógusra, nyolcán írtuk. Igaz, hogy kollektiven, de megkaptuk rá az Akadémia díját. Ami nem azt jelenti, hogy az ország nyolc legrangosabb szerzője között va­gyok most is, hanem azt, hogy egyszer kinyílt egy ajtó, és bebo- csátottak. BALOGH ZOLTÁN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents