Új Dunántúli Napló, 2002. június (13. évfolyam, 147-176. szám)

2002-06-25 / 171. szám

6. OLDAL KISHEREND B E M U T ÁTKOZIK 2002. Június 25., kedd KÉPÜNKÖN AZ EGYIK LEGSZEBB TELEK LÁTHATÓ a majd 300 éves volt Hámori-malomnál. Nincs kizárva, hogy idővel vendég­szoba nyílik itt, ahogy az ifjú Bakó-háznál is. Gondosan rendezettek a következő népi stílusban fogant évszázados porták: Magosi, Báli, Ferenc, Erős, Dobai, Kisbóli, Bába, Szekeres, Kapolyi, Nyúl. A Gijon család az egyetlen a községben, amely most épít egy új házat. A leg- mutatósabb épületek különféle gazdasági létesítményekkel főként a Felső-faluban találhatók. ________________________ _______ A falu gazdái Polgármester: Völgyi Sándor (65 éves) nyugdíjas. Alpolgármester: Siitőné Tarr Györgyi (43) eladó. Képviselők: Kornfeld. Ferencné (48) önkormányzati dolgozó, Matena István (48) falugondnok, Lisch Ti­vadar (30) gépsor-kezelő, Tamási Józsefhé (50) gazdálkodó. ■ A hímevet öregbítik A faluból elszármazottak közül jó páran rangos posztot töltöttek be, il­letve töltenek be. A Páer család egyik tagja minisztériumi tisztviselő lett, a másik pedig Debrecen tanács­elnöke. Kisbóh Tibor állami gazda­sági igazgatóként is dolgozott. A Nyúl család is dicsekedhet egy álla­mi gazdasági igazgatóval, valamint egy minisztériumi tisztviselővel. ■ A KÖZSÉG TÖRTÉNELME Oklevél eddig először 1282-ből említette Herendy formában. Alapszava egy ősszláv szó, amelynek értelme torma. Valószínű, hogy az akkori magyar bir­tokos neve maradt fenn .Nincs kizárva, hogy egy iráni néptöredéket is jelöl a falumegnevezés, de ezt a népi állítást a hivatalos néveredeztetés nem isme­ri el. A néhai Felinger József szőkédi helytörténet-kutató szerint a helység­név Pass, Her, Hara, Hart változatban is élt már 1000 körül. Erdőség húzó­dott itt, ezért a házakat fából építették, a régi falut pedig őrtornyok védték Új- petre, Áta és Egerág irányából. Nem tudni, miért védekezett ennyire az ak­kori lakosság. A tatár elöl a Csohosi-aljban bújtak meg az emberek egy ún. menekítő településen. A Terentás-dúlőben egy másik Árpád-kori helység is létezett. A török alatt elhalt, majd a Rákóczi-szabadságharc után magyarok népesítették be. Időnként német telepesek is alapítottak otthont. A földfelszí­nen római kori leleteket, főként sírok kőlapjait is lehet lelni a Kis- és a Nagy­oldalban, valamint a Külső-kertekben. A legtöbb római maradvány a község nyugati oldalában fedezhető fel. A múlt század ötvenes éveiben öt embert kulákká minősítettek, de nem száműzték őket a Hortobágyra. A fogadott nap Szép és majdnem toronyméretű a harangláb. Három harangja közül egyet elvittek a világháború katonái. A lábnál emlékeznek meg az ún. fo­gadott nap alkalmából a pünkösd utáni első kedden egy több évtized- del ezelőtti súlyos jégverésről. ■ kisherend. dunantulinaplo. hu Az összeállítás a kisheiendi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Csuti János Kisherend, az erdei falu Nagy kiterjedésű erdők övezik a települést már a középkor óta. A tulajdonlást illetően a helyzet annyit változott, hogy ma nem helybelieké az erdőbirtokosság. Ez azonban nem szegi a heren- diek faluszépítő kedvét. Van, aki keresztet gon­doz, más tavat és játszóteret épített, két magán vendégfogadó pedig most van kialakulóban. térségi összefogással egészséges ivóvízhez jutottak Ko- zármislenyből. A temetőbe bevezették a villanyt, így a halottasházban hűtőkoporsót helyezhettek el. Elké­szült a parknak is beillő környezetben a buszforduló, lett kultúrház és ifjúsági klub, a Petőfi utcát pedig össze­kötötték a fennsíki falurésszel. Mindegyik utcában az útfelületet szilárd burkolat fedi. Jó bevétellel működik A főutaktól messze lévő területet, amely roppant csendes, levegője pe­dig tökéletesen tiszta, az utóbbi évek­ben gyakran keresik fel a lovas termé­szetjárók. Nekik tetszik a sok műem­lék értékű ház, melyek a magyar né­pi építészet remekei. Nemegyszer lencsevégre kapják a völgyben meg­búvó alsó, valamint a fennsíkon hú­zódó magaslati utcát. A vonzerő te­hát adott, tudtuk meg Völgyi Sándor polgármestertől, aki 12. éve irányítja a községet. A község első embere örül annak, hogy nem sorvadtak el abban az időszakban, amikor nem, vagy csak alig adtak a hatóságok épí­tési engedélyt. Büszke arra, hogy kis­Völgyi Sándor polgármester az önkormányzati tulajdonban lévő vegyesbolt. Örömmel használják a lakók a játszótereket és a sportpályát. Sikeres a szociális földprogram, leg­kevesebb 40 hektár földterület meg­munkálásában segít a községvezető­ség. A házak állagát is veszélyeztető pincéket és kutakat, köztük a nagyon régi ún. csigás kutat betemették. Ez a program folytatódik, ugyanis további föld alatti létesítményeket számolnak fel, illetve erősítenek meg. Újabb víz­elvezetőket építenek ki, a régebbie­ket betonlapokkal fedik. Nem mond­tak le arról sem, hogy legyen végre a falunak temploma, melynek a helyét már kijelölték. ÖNSZORGALOMBÓL PARKOSÍTANAK AZ EMBEREK. Báli Ist­ván 600 négyzetméteres pihenőhelyet létesített erdejében, ahol tavat duzzasztott. Forrásokat tisztít, óv egy öreg rezgő nyárfát. Lisch Tiva­dar, Szekeres Éva és Kornfeld Gábor most bővítik-a magánerőből lé­tesített közparkot. A Süveges-keresztet Varga József és neje, valamint Gombár Jánosáé gondozza. __________________________________■ Sok a fiatal Lakói a török óta magyarok. Számuk 1930-ban 398,1970-ben 269, jelenleg 220. Az utóbbi idő­ben megállt az elvándorlás. Mind több családban van 2-3 gyerek. A 14-20 év közötti fiata­lok száma eléri a 30-at. Ősi famí­liák: Báli, Erős, Fekete, Orbán, Ugi. A Bóli nevet legkevesebb 20 család viseli. ■ Számítógépeket vesznek Ifjú Bakó Dániel számítógépet kapott szüleitől, hamarosan in­ternet-lehetőséghez jut. Varga Balázs is géphez jutott. Gépvá­sárlást tervez a Gijon, a Gulyás és a Kovács család is. RÁD FALVA Rádfalva nem a világ vége Évtizedeken át zsáktelepülésnek számított a község, de most már Kórós irányába újabb út­ra csatlakozhat. Drávapiskivel és Drávacse- pellyel is szeretnének útösszeköttetést kiala­kítani. A községvezetőség nem titkolja, hogy egyfajta kistérségi központként, illetve kör­jegyzőségként szeretne működni. Libor István polgármester elmondta, hogy elégedettek a rendszerváltás óta eltelt időszak eredményeivel. A helység az elszigeteltség állapotából kiemelkedett és fejlődésnek indult. Mind több természetbarát és turista halad át a falun gyalog, autóval és ke­rékpárral, hogy rövid úton elérjék a kórósi kazettás mennyezetű templo­mot. Nem véletlen, hogy jelképpé kezd válni a községháza előtt felállí­tott turisztikai tábla, amelyre majd a helyi érdekességeket bemutató tér­kép kerül, de elhelyeznek mellette egy stilizált ormánsági ruhaszök- Libor István polgármester rönyt is. Szép sikereket könyvelhetett el a faluközös­ség az elmúlt 12 esztendő során, amikor majd húsz­millió forintot költöttek fejlesztésre, egyebek között fa- luküllem-csinosításra. A volt iskolaépület kiegészült egy faluházzal és egy orvosi rendelővel. Mellette létre­hozták Sütő Attila helyi lakos terve alapján a játszóte­ret döntően közösségi munkában. A segítők népes csoportját többek között Bogdán Ti­bor fogta össze. Az árokrendszert 400, míg a járdahálózatot 500 méter hosszan erősítették meg. A temető­höz út készült, a templom beázását megszüntették. Megvalósult a szoci­ális földprogram, a földművelők munkáját hatmilliós géppark segíti. A köztereken csaknem 700, főként őshonos fát és cserjét telepítettek. A jövőben felújítják az ifjúsági házat, ahol helyet kap egy telekunyhó és a cigány kisebbségi önkormányzat. Focipálya lesz a faluháznál. A teme­tőt bekerítik, új ravatalozót építenek, ahová bekötik az áramot. ■ Alig maradt őslakó A hódoltság óta folyamatosan lak­ják. A lélekszám 1930-ban a falu­ban 433, Nagysárostón és Tüské­sen 153 magyar és 2 német. 1970- ben a belterületen 305, Kissáros- tón, Nagysárostón és Tüskésen pe­dig 53 személyt tartottak nyilván, köztük 4 a német, a többi magyar. A mai lélekszám: 250. Az őslakók zöme a téeszesítés idején végleg el­költözött. Híres ősi dinasztiák: B. Pancso, Csoport, Csőmé, D. Kovács, Miho, Nagy Kovács, Pödör, Rákó­czi Az elmúlt évtizedek során so­kan érkeztek Csongrád és Szolnok megyéből. Egyre több kicsi szüle- tik, idén például 5 babát várnak. ■ NEVEZETESSÉGEK MÉG: a drávai ártéri hordalékdombok, a hét halastó, a millenniumi hársak, Erzsébet királyné fái, a parókia gesztenyéi. ________ ■ A KÖZSÉG TÖRTÉNETÉT KUTATJA Szijjártó Ferenc és Endrődi Lajos. Az utóbbi a fiával látható képünkön, amint bemutatják a szán­tásban fellelt kallódó leleteket. Ők ketten a falu keleti végében csi­szolt kőeszközöket is találtak. Régi és új helytörténeti témájú fotók gyűjteményét alakították ki, szorgalmazzák egy községtörténeti ál­landó tárlat létesítését. ■ ofíiósviszló Máriagyűd Kórós RADFALVA °'ósv,szI0 ../ • n- 6 oTerehegy. ,-f V- Adorjás szerdahely Marta ^Harkány ^ D^wpi^sko Dráva-' '"^o clpacsfa Kémeso csepely Kovácshida A község gazdái Polgármester: Libor István (60 éves) mezőgazdasági munkás, alpolgármester: Kasza Zoltán (33) önkormányzati dolgozó. Képviselők: Kiss Lászlóné (34) bolti eladó, Bogdán József (29) munkanélküli, Gálfi Sándor (46) asztalos, Csoport Béla (50) nyugdíjas. A cigány kisebbség elnöke: Várnai József (44) gép­kocsivezető. A FALU TÖRTÉNELME Az eddigi ismert oklevél 1337-ből jelezte a helységet Raad- PitB- \ falua formában. Szinte biztos, hogy Rád, illetve Radó ná- f Sag. dor neve maradt fenn a lalujelölésben. Öt már 1057-ben LA említette okirat, mint baranyai birtokost. Az ő nevét örökítet- te meg a Baksa melletti Rádfapuszta földrajzi jelölés is. A • határban nem egy dűlőnév őrzi az Árpád-kor emlékét, Így a Kengyel, a Külső- és a Belső-Kengyel, a Nagysárostó, a Kissárostó, a Tüskés. A felsoroltak mindenképpen régi falunyomok. A Ken­gyelről például 1582-ből tesz említést egy középkori dokumentum. A Falu kiszla kifejezés azonban a határban a néphit ellenére nem egykori községre utal. Nem tudni, hogy Küjesd-dülő szántás utáni gazdag felszíni leletanyaga melyik középkori, esetleg hódoltsági helységre utalhat. Ugyanígy ma még tisz­tázatlan, hogy a Görlicés-dűlő csontjai melyik eltűnt magyar település emlé­két sejtetik. A régészek, köztük a tudós Dombay János e helyen honfoglalás kori és késő római nyughelyeket tártak fel. Nagyon valószínű, hogy a mosta­ni temető öreg részében Kengyel lakói helyezték el halottjaikat. A Maláka-dü- lőben és a falu szivében, a Bak-telken régi magyar arany pénzek kerültek elő. Élő múzeum Legkevesebb 20 porta érdemel­ne helyi védettséget főként a Kis tócsag és a Nagy tócsag tér kö­rül, így a Mihó, Bogdán, Gál, Juhász, Dömös, Pancsó, Vetro, Kovács, Bíró, Nagykovács, Zi- mermann, Benke, Szekeres és a Hajdú. Van olyan kovácsoltvas kerí­tés, amelyiket életfák díszíte­nek, az épülethomlokzatokon pedig egyebek között angyalok, libák és serlegek is látszanak. Új lakást épít Bogdán József, míg Bak Sándor klasszicizáló oszlo­pokkal egészíti ki az egyik szo­babelsőt. Mindketten hangula­tos vendégszoba kialakítását ter­vezik. radfalva. dunantulinaplo. hu Az összeállítás a mdfalvai önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Csuti János ÚJKLASSZICISTA STÍLUSBAN ÉPÜLT a református templom, amelyet a katolikusok is használnak. Ma a lakosság 95 százalékát al­kotják ők, ugyanis a református őslakók zöme elvándorolt a téesze­sítés idején. Két karzata van, az egyiken látható egy Angster-orgona. Tornyát tűzmegfigyelő- és jelzőhelyként is használták. Nemrég he­lyeztek el a belső falán három régi sírkövet. így emlékeznek Páksy Gedeon lelkészre, aki az imahely építését szorgalmazta. A létesít­ményt nemrég újították fel döntően önkormányzati segítséggel. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents