Új Dunántúli Napló, 2002. június (13. évfolyam, 147-176. szám)

2002-06-25 / 171. szám

2002. Június 25., kedd KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL EZERARCÚ INDIA. Sokan nem tudják, hogy a kitűnő operatőr-rendező Sára Sándor fotósként is elismert alkotó. Többek között már a 60- as években értékes képanyagot készített magyarországi cigányokról, most pedig egy ezzel sok tekintetben rokon sorozata látható Indiáról a Mecseki Fotóklubban (a pécsi Civil Közösségek Házában).________________________ ____ ___________________ ___ fotó, tóth l A vers mindig adomány Csordás Gábornak 16 éves korában, 1966-ban jelent meg első verse a Jelenkor­ban. Kötete utoljára 1984- ben, majd tizennyolc évnyi szünet után az idei könyv­hétre adta ki a „javítások rontások” című versesköny­vét, amiben majd’ húsz év termése olvasható.- Milyen érzés ilyen hosszú idő után ismét egy saját kötetet tarta­ni a kézben?- Furcsa. Olyan, mintha ismét pályakezdő lennék. Számomra hosszú időre megszűnt a költői szereptudat, nem éreztem, hogy feltétlenül verseket kell írjak. Et­től függetlenül néha-néha szület­tek versek, fél versek, de ezek kö­zül a legtöbb sose fejeződött be, vagy egyszerűen elvesztek.- Akkor mégis miképp.állt ösz- sze a könyv?- Tavaly ősszel kezdtem el gon­dolkodni azon, hogy a meglévő da­rabokból talán összeállna egy értel­mes egész. A télen írtam egy hosz- szú verset, még nincs két hónapja, hogy befejeztem, ez lett a záró­• opusz. Körülbelül kétszer ennyi anyagból válogattam a könyvet. Egy ideig töprengtem azon is, hogy a '80-as évekbeli első két könyvem­ből, amiket egyébként számomra eléggé kínszenvedés elővenni, talán úgy tíz verset mégis csak jó lenne átmenteni, de végül letettem róla.- Az fel sem merült, hogy a Je­lenkor Kiadónál jelenjen meg?- Nem, mert úgy érzem, kép­telen vagyok megítélni a saját művemet. Rábíztam az egészet Kőrössi P. Józsefre, aki viszont nem változtatott rajta. Ettől füg­getlenül a bemutató környékén elég nagy szorongás élt ben­nem, elvégre a kiadói, fordítói pályán valamit tán elértem, és egyszerűen tartottam tőle, mit fognak szólni a versekhez. Ez a szorongás azóta enyhült vala­melyest, mivel a megítélések sem túl rosszak.- Elképzelhető, hogy ez az új könyv újabb lökést ad a költői pá­lyájának?- Az ilyesmi már nem befolyá­sol. Elvégre húsz évig írtam úgy, hogy semmiféle közönségre nem számítottam. Az is lehet, hogy soha többé nem vetek papírra egy sort sem. Úgy voltam vele, hogy a műfordítás mindig is meg­óvott a ^közép^ lamilyen mű­fordításban. Máig mesteremnek tartom Csorba Győzőt, de azzal a tanácsával, hogy minden nap kell írni valamit, bármit, nem értek egyet. Sokkal inkább azzal, amit Esterházy legújabb könyvében olvastam, miszerint figyelni kell elsősorban, élni. Aztán ha abból vers lesz, az külön adomány. _____ M. K. A gitár bekerült a folklórba Eredményes évet zárt a cigány művészeti iskola A közelmúltban tartották meg Baranya első cigány mű­vészeti iskolájában, a FUND- ban a zárókoncertet. Az in­tézmény a következő tanévtől kezdődően kibővített tanári karral és még több iskola be­vonásával kívánja folytatni sikeres tevékenységét. FUND Cigány Művészetoktatási Iskola elnevezéssel új művészeti intézmény kezdte meg működé­sét az elmúlt év szeptemberében Pécsett, amely az iskolarénd- szerhez illeszkedő képzéssel igyekszik elősegíteni a roma gyerekek felzárkózását és tehet­séggondozását. A képzés háromlépcsős: egy- évfolyamos előképző, hatévfolya­mos általános és kétévfolyamos továbbképző. A tematika négy fő területe a zene, a képző- és ipar­művészet, a tánc- és mozgáskul­túra, valamint a nyelvi oktatás. Az intézmény a Kertvárosi Úti Ál­talános Iskolában kapott helyet három helyiségben, délutáni rendszerben működik az általá­nos és középiskolás korosztályba tartozó diákok részére. Tíz-tizenkét általános és kö­zépiskolából járnak gyerekek a kertvárosi iskolába, ahol a mű­vészeti képzés zajlik, tájékoztat Orsós Ferenc, megbízott igazga­tó. Szeptembertől azonban min­den olyan iskolára szeretnék ki­terjeszteni az oktatást, ahol na­gyobb lélekszámú cigánytanuló található. Az intézmény igazo­dik a gyerekek igényeihez, így elsősorban népzenét és néptán­cot tanítanak. A hangszerek iránti érdeklő­dés leginkább a gitár felé fordul, ennek oka leginkább az, mondja Orsós Ferenc, hogy a gitár beke­rült a cigány folklór világába. Jó­val kevesebb a hegedűs, de sze­retnék, ha többen tanulnának ezen a hangszeren is, ám a tam- burások és harmonikások szá­mával elégedettek. Az elmúlt tanévben több mint 30 általá­nos, 4-5 középiskolás és 11 fel­nőtt járt a FUND-ba. Bővíteni kí­vánják a tantestületet, a jelenlegi 12-ről 24 fősre. Az oktatást eddig külföldi ala­pítványi pénzekből finanszíroz­ták, remélik, hogy az állami nor­matíva biztosítja majd a további­akban a működés feltételeit. Re­ményeik teljesülésének biztosí­tékát látják abban, hogy az Ok­tatási Minisztérium modellérté­kűnek tekinti ezt az iskolatípust. Bekapcsolódik a programba a vajszlói és a magyarmecskei is­kola is, továbbá a mánfai Colle­gium Martineum. így munkálko­dásuk kiterjed a megye több pontjára, amely vágyaik szerint talán megyei támogatást is je­lenthet a jövőben. Az iskola nagyon fontos a ci­gánytanulók életében, hangsú­lyozza Orsós Ferenc, akik az ál­talános iskola gyakori kudarcai­val szemben itt biztos sikerél­ményben részesülhetnek. ___________________________________Cg L Tv-je gyzet Afgánok hőkibocsátása Most, hogy vége a választási herce-hurcának, s a közéletben nem történik semmi említésre méltó, idegeket borzoló ese­mény - leszámítva persze az ügynök- és kémelhárító piac megélénkülését -, a Fókusz Plusz című tévéműsorfolyam legutóbbi száma új izgalmak után nézett. Az új izgalom pe­dig nem más, mint az ember- csempészet, amely mint talál­mány ugyan nem újsütetű, de felderítésének technikai mozza­nata mindenképpen annak számít. Mert a határőrséget hőkame­rás autóval szerelték fel, amely a vaksötétben is nevetségessé teszi a menekülők bokorról bo­korra történő szökkenéseit a re- kettyés tízkilométeres körzeté­ben, hiszen minden olyan do­log, amely hőt bocsát ki, fehér fénnyel világít a kamera kereső­jében. Márpedig bármilyen sze­gények, szerencsétlenek és el­maradottak is az afgán mene­kültek, hőkibocsátásuk világ- színvonalú, így egy-kettőre tá­borokba kerülnek. Két hónap alatt száz embert kaptak el ez­zel a módszerrel, bár ez még mindig kevés ahhoz képest, hogy 80 országból csempésznek hozzánk folyton folyvást embe­reket, s becslések szerint há- rommilliárd forint mozog en­nek következtében hazánkban e tevékenységi körben. A közép­szinten álló derék embercsem­pészek havi jövedelme több mil­lió, a felső szinteken ennek többszöröse, de elkapni több­nyire a grádics alsó fokán elhe­lyezkedő úgynevezett „sétálta- tókat” szokták, vagyis azokat, akik átlökdösik a menekülteket a határon. S miközben a felső és közép­szinten állók szépen gazdagod­nak, kifosztott menekültjeink százszámra raboskodnak a szi­gorúan őrzött táborokban. Mu­tatja a Fókusz, amint ott ülnek valami ebédlőfélében, s nézik a plafon alatt elhelyezett televízi­ós készüléket. A futball-világ- bajnokság valamelyik selejtező meccse zajlik éppen, számukra immár ez a szabadság egyetlen darabkája. S miután minden vagyonukat az embercsempé­szekre költötték, jövőjük hason­lóan homályos és kilátástalan, mint a magyar labdarúgásé, amely ugyanolyan távol van Szenegáltól vagy Törökország­tól, mint a menekültek a hőn áhítozott Nyugattól, kalandos utazásuk soha el nem érhető végcéljától: Flogy általában mi ezeknek az embereknek a további sorsa, azt nem^ tudhattuk meg a mű­sorból. Úgy tűnik, mostanában nem annyira fontos a jövőben kutakodni. Sokkal inkább a múltban. CSERI LÁSZLÓ Hétvége a képernyőn B A LEGNÉZETTEBB TÍZ TÉVÉMŰSOR JÚNIUS 21-ÉN PÉNTEKEN hely csatorna műsor nézettség 1. RTL Klub Barátok közt (magyar filmsorozat) 1 779 832 2. RTL Klub Morcos misszionáriusok (olasz filvígj.) 1 586 771 3. TV2 Fegyvere van, veszélyes (am. vígjáték) 1 086 797 4. TV2 Tények 1 024 253 5. TV2 Rex felügyelő (német-osztrák sorozat) 1 015 823 6. TV2 Jó barátok (am. filmsor.) 904 813 7. m1 Labdarúgó-vb mérkőzés 859 726 8. RTL Klub Fókusz (közéleti magazin) 842 386 9. RTL Klub Largo - az igazságtevő (filmsor.) 811 178 10. TV2 Tragacsparádé 760 598 A LEGNÉZETTEBB TÍZ TÉVÉMŰSOR JÚNIUS 22-ÉN, SZOMBATON hely csatorna műsor nézettség 1. RTL Klub Az istenek a fejükre estek (am. film.) 1 175 815 2. m1 Labdarúgó-vb mérkőzés 1 155 437 3. TV2 Fönn a csúcson (am. akciófilm) 1 092 128 4. TV2 Activity 967 588 5. TV2 Országúti bunyós (am. akciófilm) 908 964 6. TV2 Tények 900 374 7. RTL Klub Híradó 870 305 8. RTL Klub Letaszítva 845 812 9. RTL Klub Fókusz plusz (magazin) 830 503 10. TV2 Jaa- becsületbeli iiavek (am. sor.) 828 127 A LEGNÉZETTEBB TÍZ TÉVÉMŰSOR JÚNIUS 23-ÁN VASÁRNAP hely csatorna műsor nézettség 1. TV2 Atomvonat (am. akciófilm) 1 581 997 2. TV2 Napló (a tv2 heti magazinja) 1 418 405 3. TV2 Tények 1 304 304 4. TV2 Jag - becsületbeli ügyek (am. sor.) 1 197 509 5. RTL Klub Elit kommandó (am. akciófilm) 1 138 780 6. TV2 Országutak őrangyala (am. filmsor) 1 114 703 7. TV2 Villám Spencer (am. filmsor) 1 053 793 8. RTL Klub Forma-1 közvetítés 924 180 9. RTL Klub Akták 843 210 10. TV2 Charlie - majom a családban (német sor.) 785 002 Tudomány, nem mindennapi módon Lézerrel vágnak, mérnek, gyógyítanak A közelmúltban adták át Pécsett, az ipari parkban az Innová­ciós és Technológia Fejlesztési Központot. Az intézmény olyan vállalkozásokat, kutatócsoportokat fogad, amelyek fej­lesztéseikkel segíthetik a gazdaságot. Itt kapott helyet a fél éve működő, dr. Sánta Imre egyetemi docens, lézerfizikus igazgatta Dél-dunántúli Kooperációs Kutatási Központ (DDKK) is. Konyhanyelvre lefordítva: a tudomány itt találko­zik a mindennapokkal.- Egy hete Tallinnban, az európai tudományos és technológiai par­kok konferenciáján jártam - mond­ja Sánta Imre -, ahol az a kifejezés, hogy ipari park, érintőlegesen sem hangzott el. Hiszen a világban má­sutt tudományos és technológiai parkok vannak, amelyek arról ne­vezetesek, hogy a magjuk általá­ban egy egyetem vagy tudományos kutatóintézet köré települt innová­ciós központ, amely a kutatásokat és a vállalkozásokat köti össze egy­mással. Magyarországon is az a kö­vetendő, hogy nem összeszerelő­üzemeket, hanem nagy tudástar­talmú, szükségképpen kutatást, fejlesztést igénylő vállalkozásokat kell létrehozni, azokat letelepíteni. A DDKKK az a kezdemény, foly­tatja Sánta Imre, amely még a Horn-érában kezdett formálódni, majd az utá­na következő kormány létrehozott öt úgyneve­zett kooperációs kutatá­si központot az ország­ban, Pécsett az egyetem műszaki kara, az orvosi kar és a TTK kutatóinak részvételével, akik első­sorban a lézerekkel, azok ipari és orvosi al­kalmazásával foglalkoz­nak. A teljesség igénye nélkül: a nagyteljesítményű lézerek ipari al­kalmazásában túl sok újdonság nincs, eddig vasat vágtak velük, itt viszont elkezdtek mást is vágni ve­le: horganylemezt, bőrt, fát, papírt, minden olyant, ami egy technoló­giához kellhet, és az erre alkalmas műszereket fejlesztik ki. A kívülál­ló számára már izgalmasabbnak tűnik, hogy miképpen lehet példá­ul a természetes vizekben kimu­tatni a szennyeződést már az előtt, hogy nagy baj van. A lézeres meg­oldás két nagyságrenddel kisebb koncentrációban képes erre, ami­kor még lehet valamit tenni a meg­előzésben. Szerencsére mind job­ban felértékelődik a környezetvé­delem, és már van fizetőképes ke­reslet is ezekre a berendezésekre, melyek tucatjait két-három vállal­kozás elő tudja majd állítani. Az orvostudomány területén az egyetem különböző klinikáin folyik a DDKKK keretén belül a munka, a Nemzetközi elismertség A Dél-dunántúli Kooperációs Kutatási Központot 300 millió forinttal 18 tu­dományos és gazdasági intézmény alapította. Az alaptőkéből 100 millió fo­rintot különböző pályázatok révén a Pécsi Tudományegyetem, a másik har­madát a Pécsi Ipari Park Rt. és annak innovációval foglalkozó közhasznú társasága állta. Az alaptőkéhez 250 millió forinttal, három évre elosztva, az állam is hozzájárul. A Pécsett folyó kutatómunka elismertségét jelzi, hogy az együttműködő partnerek között, bár nem tagként, olyanok találhatók, mint a firenzei Európai Lézerspektroszkópiai Központ, az aacheni lézerfizi­kai intézet vagy a leobeni ipari lézeres központ. lézerekkel különböző új műtéti technikákat dolgoznak ki a kuta­tók, be akarnak tömi a daganatdi­agnosztika és -terápia területére is. Amit a röntgen nem vesz észre - például a néhány milliméteres em­lődaganatot -, azt a fény igen. Az előkísérletek már folynak, de embe­ren még nem alkalmazták az eljá­rást. Egy ilyen orvosi beavatkozás nem technikailag különleges, foly­tatja a pécsi központ vezetője, hi­szen úgy-ahogy rendelkezésre áll­nak az eszközök. Most még egysze­rűbb, és a sebésznek is biztonságo­sabb, ha kivágja a daganatot, mint azt mondani: megvilágítom, min­den külső elváltozás nélkül felmele­gítem 50-60 fokra egy percig, bizto­san elpusztul és szép csendesen fel­szívódik. Valószínűleg több évig tartó folyamat lesz, amíg sikerül be­bizonyítani, hogy tényleg így van-e.- Hadd térjek vissza a beszélge­tés kezdetére: említettem a tallin- ni konferenciát, ami után Finnor­szágban, Helsinki mellett fölke­restünk egy úgynevezett Innopo- lit. A műegyetem egyik részlegét veszi körbe az innovációs köz­pont, ahol a befutott vállalkozá­sok 2,5-szer magasabb bérleti dí­jat fizetnek, mint Helsin­ki központjá­ban. A kérdés: miért marad ott akkor egy cég, a várostól 20 kilo­méterre? Egy kisvállat veze­tője erre azt mondta: azzal, hogy ő itt van, jelzi, hogy a cége sikeres, hiszen a magasabb díjat is ki tudja fizetni. Arról nem is be­szélve, hogy két folyosóval arrébb vannak azok a fejlesztők, akikkel együttműködve naprakészen tud­ja tartani a műszaki-technológiai színvonalat - érvel Sánta Imre.

Next

/
Thumbnails
Contents