Új Dunántúli Napló, 2002. június (13. évfolyam, 147-176. szám)

2002-06-15 / 161. szám

6. OLDAL BEM UTATKOZIK MAROK 2002. Június 15., szombat 1ÜHI A FALU TÖRTÉNELME A mai Márok 1950-ben alakult ki azzal, hogy Németmárokot egyesiették Hercegszentmártonnal Marok néven. Szent- marton régebbi nevei voltak: Marótszentmárton és Baierland (Pájerland). Márokot oklevél először 132&ban emií Moruch alakban. Alapszavában a magyar Márk személynév őrződött meg, ami valószínű, hogy egy korabeli birtokos neve. A Szentmárton földrajzi jelölés arra utal, hogy a templom védő- szende volt a vértanú Márton. Idősek középkori falunyomról tudnak a Sánc-he­gyen (másik neve: Török-domb) és Szentmártorvpusztán. A török alatt mindkét helység elnéptelenedett. A muszlinoknak alagútja volt a mostani plébánia alatt, ahol elrejtett török pénzeket leltek. A hódoltság után a rácok jelentek meg, két­szer is települtek. Falujukról, templomukról és temetőjükről a mostani lakók kö­zül már senki sem tud. Őketa bajorországi frank törzs telepesei követték 1720- 24 között. Sírokról tudnak a mostani mároki műemlék templom arborétumudva­rán is, ahogy a vasútállomási dombon is. Utóbbi helyen vasútépítő morvák nyug­szanak. Ősi famíliák, amelyeknek az elődei feltehetően a német községet alapí­tották: Hábel, Kelben, Klieben Konrád, Schubert Wéber. Márok útjai a szomszédokhoz Helytörténeti és néprajzi értékeit akarja még jobban megismertetni a kisközség. Ezért új bekötő- és kerékpárút készül. Villány közel­sége miatt mindinkább megélénkül a helyi tu­rizmus. Készül az első magánerős fogadó, egy fogatos rendszeresen kocsikáztatja az ide lá­togató külföldieket. Jó három kilométer hosszan húzó­dik el a falu. Egyik részét, amely ko­rábban a Herceg-Szent-Márton nevet viselte, Bairlandnak (Pailand) neve­zik napjainkban is. A másik elkülö­nült falurész az Öreg-telek, végül az ősi Márok következik délen. Két gyö­nyörű műemlék temploma, a sok népi porta, valamint a helytörténeti kismúzeum már régóta vonzza a gyalogos és az autós természetjáró­kat. A községvezetés az elmúlt fél évtized során feltűnően csinosította Burai Béla polgármester települést. Két játszótér, sportöltöző, parkoló készült, felújították a kultúrházat, az óvodát, az orvosi rendelőt, az ivóvízvezeték-rendszer elörege­dett részét, járdát, valamint úttestet erősítettek. Kétkilo- méteres árokrendszert tisztítottak meg, ezzel a belvíz­veszély jelentősen mérséklődött. Bevezették a falu- gondnoki és a házi gondozói szolgálatot. A beiskolázás ingyenes, a gyerekek étkezési díjának 50 százalékát áll­ja a község. A háromgyerekes családoknál ez 100 szá­zalék. A jövőt illetően a vendéglátás szellemében és a szomszéd helységekkel együttműködve szeretnék ki­alakítani a Márok-Lippó-Töttös összekötő utat, tudtuk meg Burai Béla polgármestertől. A borútprogramhoz kötődve csaknem ötkilométeres kerékpárút létesülne Villányból elindulva a községen át a mindinkább népszerű horgászta­vukhoz. Idei kezdéssel a két felha­gyott bányagödröt parkosítják, ener­giatakarékossá alakítják a közvilágí­tást, majd létrehozzák a kábeltévé­rendszert. Megkezdődött a testvér­települési kapcsolat kiépítése a né­metországi Sonnenbühllel. Terveik között szerepel a polgármesteri hiva­tal felújítása, lesz teleház, Pailand- ban pedig felszámolják a csapadék­víz-elvezetés gondjait. Azt is fontolgatja az önkor­mányzat, hogy a hajdani iskolában idősek napközi ott­honát és klubját rendeznek be. Monyoród Q. Versend b Babarc Lánycsók Vij^ ° Szajk - u i Mohácsi) Nagynyárád Sátorhelyi ^PÓCSí Vlrá­y rn MAROK óTöttös J Majs <| Udvar Növekvő lélekszám A török alatt elmentek a magyar lakók. A rácok két hullámban is te­lepültek. A németek az 1720-as évek elején érkeztek. 1930-ban 490 német és 91 magyar lakta, míg 1970-ben a magyarok száma 452, a németeké pedig 337, ekkor 11 délszlávot is nyilvántartottak. A németek zömét a világháború után kitelepítették, helyükbe Fel­vidékről, Hajdú-Biharból, vala­mint a környékbeli pusztákról ér­keztek új lakók. A lélekszám 1997 óta nő: 2000-ben 566, idén 581. Egyre több gyermek születik, évente átlagosan 7-8. _________■ A KIS HELYTÖRTÉNETI MÚZEUMBAN nemcsak néprajzos régé szeti anyagot helyeztek el a néhai Temesvári Béla helytörténet-kuta­tó vezetésével, hanem geológiai és biológiai érdekességek is látha­tók. Az alapító pedagógus Villánykövesden is rendezett be faluhistó­riai állandó tárlatot. Az embernagy bábuk német nemzetiségi, helyi magyar, valamint felvidéki népviseleti ruhákat viselnek. A vendége­ket a legtöbbször Folcz Ödönné kalauzolja. A vendégkönyvben több száz látogató dicsérő beírása olvasható. Még idén újra rendezik az értékes gyűjteményt. Itt említjük, hogy a település múltjáról Széna Béla írt egy könyvet._________________________________________■ Új és volt közösség Jelenleg csak a sportéletről mondható el, hogy roppant aktív. A sportegyesület 1999-ben ala­kult újjá, futball-szakosztályának csapata pedig a negyedik helyen is szerepelt a megye III. bajnok­ságon. Az elszármazottak évente találkozót tartanak. Szerveződő­ben egy madármegfigyelő kis csapat, hisz néhányan már óvják a torony ritka és védett gyöngy­baglyait. Nincs kizárva, hogy idő­vel újra összeáll a fiatal pingpon- gozók kis csapata is. Ugyanígy, ha sikerül, várhatóan megszerve­zik a folklór barátai a korábban feloszlott német nemzetiségi tánccsoportot, amelyben több mint tízen töltötték hasznosan a szabadidejüket. Ugyanígy szor­galmazzák a testépítők, valamint a helytörténet-kutatók társaságá­nak az ismételt megalapítását. Erény és hit Amíg a mostani címer megszüle­tett, több tervezetet alkotott Ko­vács Ferenc komlói grafikus és he- raldikus. A tervező számos jelké­pet fedezett fel a község kutatása során. A tönkből sarjadó két haj­tás Márokot és Szentmártont, a két szomszédos települést jelké­pezi. Az új sarjak arra is utalnak, hogy a fát gyakran használták fel. Két templom-előd készült fából. A hárslevél a német nemzetiséget szimbolizálja, annak szívósságát és életerejét is. A szablyát tartó kar arra utal, hogy a lakók közül jó páran életüket áldozták a hazá­ért vagy a faluért. A nagyhercegi korona annak jelképe, hogy főúri birtok volt a falu földjeinek java. A Nap a hit, az erény, a Hold pedig az ártatlanság kifejezője. ______■ Fa és szélkerék Egy forrás vén fa tövéből fakad. Három bő hozamú forrás pedig patakokat táplál. Egy térképfának tartott öreg és beteg tölgyet az évek során korhadtra rágtak szét a hangyák. Védendő koros geszte­nye magasodik az önkormányzat udvarán, a templomudvar gaz­dag arborétumában és a Wéber- portán hársak terebélyesednek. Varga Lajos kertjében darálót mű­ködtető szélkereket hajt a szél. marok, dunantulinaplo. hu Az oldal a múmia önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Csuti János AZ ONKORMANYZAT A LAKOKKAL EGYÜTTMŰKÖDVE sokat áldoz az egyházi emlékek megmenté­sére. Óvják az út menti kereszteket is. Az egyik Mim Ede, a faluban született plébános emlékét őrzi. A gaz­dák pénzén 1889-ben épült Szentháromság-szobor épségéért évtizedeken át Wéber Ádám felelt, most Óbert Jánosáé és férje gondozza (képünkön). Az idős házaspár a gondozásban már utódot is választott. Legyen- gülésük után Wéber Ilona lép a helyükbe. A mostani régi mároki templomot két faszerkezetű imahely előz­te meg az évszázadok során. Néhány faelemét még felfedezhetjük a Göbl-telek pajtájába beépítve. Érdekes­ség, hogy a templomkertben kálváriastációk sorakoznak, több szobor áll, köztük a világháborús emlékosz­lop^ pailandü^plomotjnost_tatarozzál^ _______■ Pé nzt kapnak a házóvók A villányi körjegyzőségen a helyi vé­dett épületekről prospektust őriz­nek. Vagy két tucat megmentett né­pi létesítményt jegyeztek fel a szer­zők. Évente öt gazda jut egyenként 100 ezer forint megyei és helybéli tá­mogatáshoz, amennyiben a műem­léki előírás szerint teljesíti feladatát, és elsősorban az utcai frontot vará­zsolja újjá. Néhányat felsorolunk a folklorisztikus értékek közül az ősi tulajdonost említve: Ditz-, Folk-, Hajdú-, Merkl-, Metzing-, Mohi-, Scharr-, Schmidt-, Schubert-, Tiegel- man-, Újhegyi-, Wéber- porta, illetve -ház. Például van, ahol több mint 50 méter hosszú az épület, vagy a mel­lékhelyiséggel kiegészített konyha akkora, mint egy mai szerényebb méretű családi ház. Nem egy utcai téglakerítést, amely erődítésfalra emlékeztet, rozsdaszínűre festettek. A gang kőoszlopai hasáb-, vagy épp kör alakúak, a legtöbbször fehérre meszelik őket. Néhol az utcai hom­lokzatot, vagy az udvari falfelületet geometriai formák díszítik. Hangu­latos a Pincesor, ahol egykor a Vil­lányban termesztett szőlőt feldol­gozták. Az utolsó szőlősgazda a so­ron a most 82 éves Óbert János volt, aki most is itt él. BURAI ZSOLT HELYI LAKÓ kétlovas hintóval jár a faluban bemu­tatva a helység értékeit a főként Villányból idelátogató külföldiek­nek. A határt is bekocsikázó vendégeket legtöbbször haza is viszi vil­lányi szállásukra. A falusi turizmus erősödik, hisz Bruckner Henrik- né vendéglátós a hajdani Kikler-házban most alakítja ki a település első vendégszobáját. A nyár végétől egyszerre csaknem 10 személyt tud elszállásolni a vállalkozó, aki lovardát is nyit. Pónilovakat is akar tenyészteni. ______________________________■ Sa rló és érem Rákóczi Imre fiatalember öntevé­keny módon lelkes kutatója a falu­múltnak. Sokat járja a határt, gyűj­ti a kallódó felszíni leleteket, ame­lyeket átad a muzeológusoknak. Szeretné, ha idővel néhány érték­kel gazdagíthatná a falu közismert helytörténeti állandó kiállítását. Állítja, hogy rómaiak éltek az Ivá- nyisarok-dűlőben és a Pusztaföl­dön, a Rétesszőlőben és a Szőlős- föld-dombon pedig az időszámí­tás utáni IV. századból egyszer téglasírokat dúlt fel az eke. Ugyan­csak mélyszántás során 1971-ben egy agyagedényben több mint 3500 érmét leltek a traktorosok. A bronzkorból is gazdag lelőhelye­ket ismer, így megmentett mész- betétes edénymaradványokat a Pusztaföldnél, a Rétesszőlőben pedig hamvasztásos sírok nyoma­iról tud. Ugyaninnen az umasíros temetkezés jó pár maradványa is előkerült, így egyebek között sarló és öntőrög. Ezekből egyszer 622 darabot gyűjtöttek össze a lelkes lokálpatrióták és adtak át a régé­szeknek. ■ A HÍDI-PATAKON LÉTESÜLT a horgásztó a volt vályogvető és a Wéber-kereszt szomszédságában. Egy olyan területen, ahol sokáig katonák őrködtek az ötvenes években a bunkerekben és lövészárkokban tart­va egy esetleges jugoszláv támadástól. Főként környékbeli, köztük beremendi horgászok keresik fel a he­lyet. Pár év alatt madárpihenővé alakult a nádas és a zsombékos, ahol sok a vízicsibe, a törpegém és a vidra. Az önkormányzat kezelésében lévő tó vízfelületét három hektárralnövelik és az új, elkülönített ré­szen halat tenyésztenek. A parkosított vízpart közelében telkeket alakítanak ki víkendház-építéshez. A község más részén összközműves telkeket kínálnak ingyen. Jó hír, hogy a szennyvízhálózat létesítésé- hez céltámogatást nyert a község. ____________________________________________________■ A t elepülés gazdái József (57) inszeminátor és ágazat­vezető, valamint Alföldi Imre (35) villanyszerelő. A német kisebbségi önkormányzat vezetője: Bischof Jó­zsef (43) rt. ügyvezető. ____________________________■ A polgármesteri teendőket Burai Béla (40 éves) vállalkozó látja el. Alpolgármester: Kovács György (45) falugondnok. Képviselők: Ko­sa Zsigmond (45) vállalkozó, Far­kas József (56) nyugdíjas, Fischer

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents