Új Dunántúli Napló, 2002. június (13. évfolyam, 147-176. szám)

2002-06-13 / 159. szám

6. OLDAL H Á S S Á G Y B E MUTATKOZIK 2002. JÚNIUS 13., CSÜTÖRTÖK A FALU TÖRTÉNELME Hásságyot oklevélben legelőször 1058-ban említették Hashag formában. Értelme: hársakkal benőtt hely. Ké­sőbbi egyéb alakjai: Hasád, Assagy. A XIII. században egy közeli pálos kolostorhoz tartozott, mint birtok. Felté­telezik, hogy ez a rendi hely a Hidor-hegyen működött, a mai Olaszhoz közel. Az említett hegyen temetőről is tud­nak az idős öslakók. A településnek önálló plébániája volt 1332-ben. A középkorban a lakói középnemesi rangot nyertek el. Az Ár­pád-kori helység tán a mai tsz-majomál terült el, ahol napjainkban is több forrás ered. A török alatt elnéptelenedett, ám a hódoltság végén görögke­leti délszlávok, így rácok és bosnyákok jelentek meg. Településük az ún. Hátsó-Rác-hegyen keresendő, ahogy a templomuk és a sirkertjük is. Ők azonban 1740 körül elköltöznek, amikor a most ismert adatok szerint Bajor­országból és Württembergből betelepültek a németek. Cseh-morva vándor szénégetők is jártak a falu határában, miként a DéFZselicben is. A Rác-he­gyen és az ún. Külvárosban őskori telepnyomokról vallanak a szántáskor fel­bukkanó cserépmaradványok és pattintott kőeszköztöredékek. Némelyik kerámiadarab belsején is felfedezhetők díszítő motívumok. A TELEPÜLÉS GAZDÁI A polgármesteri teendőket ellátja Ferenc (52) lakatos, Trisdúer József immár 12 esztendeje: Wilhelm Fii- (44) üzemvezető, Wilhelm Antal lop (65 éves) üzemvezető. Alpol- (41) lakatos, Wilhelm József (42) gármester: Mayer András (35) mű- gazdasági műszaki igazgató. Falu­szakvezető. Képviselők: Hofecker gondnok: Mayer Antalné (35). ■ Mintha a környékbeli erdők része lenne a fa­lu, annyira nagy és növényektől dús a köztéri zöldterület. Ebben a környezetben mesés han­gulatot áraszt a több hektáros tófelület. A köz­ségvezetőség nem építi be a tópartokat. A víz­tömegre szükség van, mert tisztítja a levegőt. A látványa pedig vonzza a turistákat. Természetjárók és vadászok körében az utóbbi évek­ben mindinkább közkedvelt a határ és maga a helység is. Főként osztrákok, németek, olaszok és pécsiek ke­resik fel a területet. A táj vonzereje részben köszönhető annak is, hogy a szomszédos faluban, Eilenden kul­csosház található. Kálváriákkal éke­sített és a nyugati határrészben lévő magaslatairól messzire belátható a környék és jól kivehető a mély völgyben megbújó falu, amelyen át patak folydogál. A völgykatlan ékessége a több hektáros tó, amely összeköti a rácvá­rosi részeket a déli magaslattal. A tó már volt veszélyes, amikor kiöntés­sel fenyegetett. Wilhelm Fülöp pol­gármester kérdésünkre elmondta, hogy bungalók, kisházak nem épülhetnek a vízi para­dicsom partvidékén, telkeket sem lehet ott kialakítani. Az új otthonteremtéshez területet a községmagtól dél­re jelölnek ki. A természet ezen vízi értékét pedig ősi szépségében hagyják az utódokra. Ha a magaslaton húzódó ún. Rácvárosból nézzük a vizet, úgy hat, mint­ha az erdőszegélyek a mederben állnának. Ritka ven­dégmadarak is marasztalják az erre járó idegeneket. A faluközpontban jól mutat a régi iskolában és tanítólak­ban berendezett faluház, amelyet nemrég tataroztak. Az a cél, hogy a helység egyszer üdülőfaluként is működjön. Faluküllem-csinosítási céllal további járdaszakaszokat épí­tenek újjá. Magyarsarlóssal együtt­működve összekötő út létesítését fontolgatják, de bicikliút vezetne idővel Olaszon át a Mohácsi útig, Magyarsarlós érintésével pedig Nagykozárba is. Nem mondtak le ar­ról sem, hogy végre elkészüljön a szabadidő-, sport- és turisztikai köz­pont. A meggyengült pincék erősíté­sét folytatják, egy-két éven belül pe­dig létrehozzák a szennyvízhálóza­tot. A terve már kész. Wilhelm Fülöp polgármester Martonfa / Szilágy Nemzetiségiek lakták A török után először rácok lak­ták, majd 1740 körül németek települtek le, akik száma 1880- ban 475. Ekkor már 22 magyart tartottak nyilván, de az ő lélek­számúk 1945-ig alig lett ennél több. A világháború után 300 németet toloncoltak ki. A he­lyükbe hazai és külföldi magya­rok érkeztek Erdélyből, Felvi­dékről, Jugoszláviából, Pécsről és Csoboka-pusztáról. A Mayer és a Han család nemrég vissza­költözött Németországból. A nemzetiségi településen napja­inkban 297-en élnek. A nyugdí­jasok aránya 50 százalék. Kápolna és kereszt A falu legmagasabb pontján két szépen kifestett kápolna bújik meg, az egyiket a filoxéravész idején emelték. A sírkert ravata­lozóját a polgármester elképze­lése alapján közösségi munká­ban építették. Az 1822-ből való kőkeresztjét Fleinrích Haid állí­totta, míg Biber József nemrég újrafestette. A főbejáratnál ma­gasodik egy ugyancsak műem­lékértékű ritkaság, az ún. képes oszlop 1798-ból, amely pár éve a hajdani magyar és sváb temető­nél volt. Állítójának, Floffecker Ádámnak a mai utódai hozták jelenlegi helyére. Az elődök há­lából faragták, hogy a XVIII. szá­zad végén a földjeiket mégsem vette el az üszögi uraság. Az em­lített ős ugyanis elment Bécsbe panaszt tenni, ahol az udvarnál I. Ferenc császár is fogadta. ■ A KÖZSÉG szépségeit bemuta­tó honlapot készített az egyik önkormányzati képviselő, Wil­helm József. (Elérhetőség: bel- vardgyulairt@axelero.hu). A szerkesztő bemutatja az 50 hektár Vízfelületű halastavat és a 45 hektáros nádast és zsom- békost. Új portákat érzékeltet, köztük az osztrák stílusban ki­alakított Trischler-házat. Pano­rámakép készült a faluról az Arany-hegyről. ____ ■ hass agy. dunantulinaplo. hu Az oldal a hásságyi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Csuti János A TEMPLOM ÉS KÖRNYÉKE hangulatos központi tér, ahol játéko­kat helyeztek el, látható a világháborús emlékmű, a téglából épített buszváró, egy hajdani tűzoltókocsi és egy népi porta majdnem száz méteres tűzfala. Kellemes hangulatot árasztanak a vén hársak. Ritka­ságnak számít a torony hegedűalakú ablaka, az olasz stílusú felfüg­gesztett örökmécses, a falfestménysorozat, az Atyát dicsőítő felirat, va­lamint az Úr sírját őrző strázsák ajtóra festett alakja. A műemléki érté­kű Angster-orgonát Freitag Komád kántor és díszpolgár, valamint Wil- helm Anita és Wilhelm Bernadett szólaltatja meg a szentmiséken. ■ Öregbítik a hírnevet Számos családból származtak el olyan emberek, akik másutt köz­életi rangjukkal vagy foglalkozá­sukkal öregbítették, illetve öreg­bítik a község hírnevét. Dr. Hofec- ker Ervin a koblenci klinikán ápolta a mostani pápát. Az egyik Teibler híres építész lett. A Zsolt- (hajdan Copf) dinasztia egyik tagja neves tanárként, míg a má­sik közismert könyvelőként dol­gozik. Zsolt Piroska már 1947- ben helytörténeti munkát írt a községről. A Wilhelmek közül ketten váltak főépítésszé és épí­tésszé. Dr. Faust Fülöp közked­velt orvosként ismert, nemrég ér­tékes képet ajándékozott a köz­ségvezetőségnek. A Grácz-famí- lia egyik tagja gépészmérnök­ként dolgozik. Radnai Zsolt pécsi egyetemista diplomadolgozatá­ban Hásságy történelmét is felvá­zolta. Zám Béla most írja az újabb faluhistóriát. NÉPRAJZI SZEMPONTBÓL POMPÁSAK a helyileg védett porták, sokan csodálják meg őket. Képün­kön az ősi Mammel-porta látható Mammel Jánosáéval. Régi fsiklorisztikus szépségeit őrzi például a Wil­helm-, a Bauer-, a Gast-, a Trischler-, a Kiefer-, a Kretz-, a Freck-telek is. A faluközpont nyugati oldalában nem egy ház szépül meg ezekben a hetekben. Egy öreg épületért még az átalakítás előtt 3-4 millió forin­tot is megadnak. Ha valaki az Ellendi-patak nyugati magas partoldala felől figyeli a templomot és környé­két, gyönyörködhet a Spengler-, a Gera- és a Rack-ház küllemében. Füzért alkotva követik egymást az épületek, mintha kapaszkodna az egyik udvar a másikba. ___________________________________■ Kö zösség és hagyomány A megszűnt híres fúvószenekar­ból, női énekkarból, férfikarból és tánccsoportból megmaradt annyi ember, akik napjainkban a temp­lomi kart alkotják. Karnagyuk a 85 esztendős Freitag Komád, aki kán­torként az említett öntevékeny csoportokat vezette. Létezik 1992- től egy ifjúsági tánccsoport, mely­nek a koreográfusa először Mam­mel Krisztina volt, a mostani tánc­vezető viszont KemerRita. A Falu­szépítők Egyesületének lokálpatri­óta tagjait Wilhelm József fogja össze. A német kisebbségi önkor­mányzat munkáját Fritzné Mam­mel Krisztina irányítja. A nemzeti­ségi önkormányzat a németországi Markt Schwaben településsel ala­kított ki partnerkapcsolatot. A va­dásztársaság egyik munkatársa, az olaszi Ulrich Péter természetjá­ró diáktársaságot szervezett, amelynek a tagjai ismerkednek a biológiai értékeivel, ezeket védik is. Óvnak egy nagy hóvirágtermő részt. Élénk a közösségi élet, meg­tartják a templomi védőszent bú­csúját, a szőlőhegyi Szenthárom­ság-kápolnánál májusban népün­nep van, miként a Rókus-kápolná- nál is, és egymást vendégelik meg a résztvevők. Ha nagy lakodalmat ülnek, akkor a faluház udvarán nyolc szabadtéri üstben főznek. SZENTKERESZTI ISTVÁN Kapoli-díjas fafaragó, a Népművészet Mestere egy villámjárta fa szeneseden és kőzetté vált tuskóját alakít­ja át ülőkévé. Eddig 750 órát dolgozott, hogy sikerüljön a munka. A mester 12 éve él a tó közelében, mint víz- és természetimádó. Nyil­vános gyűjteményét most telepíti új helyre. A tárlatvezetés után ér­deklődni lehet a 06-69-358-038-as telefonon. ■ Az Arany-hegy jó bora Az Arany-hegyen, a Sarlósi-dűlő- ben és a Rácvárosban hajdan so­kan neveltek szőlőt. Az egykori földtulajdonosok csaknem 30-an voltak. A két hegyi kápolna is a szőlőkultúra emlékét idézi. Pektor János gazda az udvarán őriz egy majdnem két méter magas és ugyanilyen hosszú prést 1821-ből, amelynek oldalába Hindi Antal nevét vésték be az elődök. A hely­történelmi értékű tartósított fara­gott munkaeszközt az udvarán ál­lította ki. A látványosságot nem egy erre kiránduló lefotózza. A Hosszú földeknél egy belvárdgyu- lai központú szőlészeti rt. ültetvé­nye található. Az új termőrész nagysága eléri a 60 hektárt. A csak­nem 20 méter magas és majdnem ilyen széles, valamint félszáz mé­ter hosszú óriás pincéjében nagy­méretű a tárolórész is. A létesít­mény egyik érdekessége épp a szo­katlan méretei miatt a bóly-mohá- csi borútnak, és nemegyszer lát­nak vendégül borúti kirándulókat. A pincészet számos helyi lakónak biztosít munkalehetőséget. ■ A JELENLEGI HALTENYÉSZTŐ GAZDASÁGI TAVON idővel várhatóan horgászni és csónakázni is le­het majd. A községvezetőség legalább is ezt szeretné, ha hajlana erre a vízi létesítmény gazdája. A Rác­városból és a Külvárosból nézve óriási tengerszemre emlékeztet a víztömeg, amelynek színe hol mély­zöld, hol mélykék. Fenséges a látvány, nyugalmat áraszt a víz. Mint egy ékszert, úgy féltik a tavat. Kele­ti partvidékét minél előbb virágosítják, fákkal telepítik be. A faluban most már 10 ezer négyzetméter zöld köztéri felületet gondoz két munkás._____________________________ ____________________________■ Há ssáev tavánál nem lesz üdülő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents