Új Dunántúli Napló, 2002. június (13. évfolyam, 147-176. szám)
2002-06-08 / 154. szám
6. OLDAL A P ÁTVARASD 2002. JÚNIUS 8., SZOMBAT BEMUTATKOZIK A FALU TÖRTÉNELME Már 1015-ben említi a települést a pécsváradi apátság alapítólevele, e szerint Szent István az apátságnak adományozta a helységet. Egy 1220-ban kelt okirat Vorost változatban szól a hajdani faluról. Ekkor magyarok lakták, de nem tudni még pontosan, hol keresendő ez a Vorost. Feltehető, hogy a Szentivánvarasd jelölés ennek emlékét őrzi. Mindenesetre pusztuló temetőjében néhol kopott templomalapok látszanak. Középkori kolostor állt a határban, tán a mai temető területén vagy a Szentiván-dűlöben. A német bevándorlók a török után 1720 táján érkeztek, először a mai Bayer-keresztnél és környékén települtek, majd a jelenlegi helyen hozták létre végleg otthonaikat. A mai templom melletti müveit részen és a közeli iskola udvarán nemegyszer bukkantak emberi csontokra, amelyek tán egy hódoltsági vagy egy török utáni sírkert nyomát sejtetik. Az Arany-hegynél római út vezetett, amely mentén őrtornyok magasodtak. Minderre a kerámiatöredékek és a csontdarabok utalnak. Ugyanitt időnként őskori pattintott kőeszköz-maradványokat is kivet az eke. A falumúlt adatait egy nagy okiratformájú papírra jegyezve a községházán helyezték el a falon. A históriát Klug József lokálpatrióta írta meg. Címert még nem tervezett a községvezetőség. A KICSI HAJÓJÚ és oltárú templom egyik ékessége az Angster-or- gona. Pár éve felújították az imahely tetőzetét, hogy elejét vegyék a további beázásnak. A szószék oldalán látszik egy varjúra, kissé kacsára is emlékeztető állatfaragás, arm megfigyelhető a buszvégállomás keresztjének ábrázolásában is. Ősi német telepes jelkép lehet, hisz az állat a szószéki domborműjelenetben német viseletbe öltö- zött embert követ. Két háborús emlékmű áll a főbejáratnál. ___■ Megújuló Apátvarasd A Jágercsárda-kültelek egy kék jelzésű országos turistaútvonal közelében helyezkedik el. Nem véletlen, hogy ez a községrész tovább épül, és már két mini vendégfogadó készült magánerőből. Egyfajta pihenő- és üdülőfaluövezetté kezd alakulni. Kövezett út még nem vezet innen a községbe. Pedig az a cél, hogy a vendégfogadó kültelek fellendítse egyszer a falut is idegenforgalmi szempontból. Jelenleg több mint 10 kilométeres kerülővel lehet eljutni a Já- gercsárda-kültelekbe, abba a falurészbe, ahol hosszú éveken át éltek a kitoloncolt helyi németek a háború után. Jó 6-7 esztendeje azonban végleg elhalt a puszta, majdnem Gyűrűfű sorsára jutott. Szerencsére az utóbbi időben sorrá épülnek az új családi házak, illetve a régi épületeket gondosan felújítják, tiszteletben tartva a népi építészeti emlékeket. Skanzennek is hat most már a fejlődő peremrész, Bodorkás István polgármester ahol oly sok fa nőtt ki, hogy erdei településnek is tűnik. Mintaértékű az itt élők közéleti aktivitása és lokálpatriotizmusa, tudtuk meg Bodorkás István polgár- mestertől. Az anyaközség sem mondott le arról, hogy minél előbb méltó legyen a vendégfogadásra. A játszótérnél például öt faházas és tíz sátorhelyes kemping, valamint kerékpárkölcsönző létesítését tervezi a községvezetőség a gyalogos és a bicikliző kirándulóknak. Egy kisebb helytörténeti gyűjteményt is létrehoznak vendégcsalogató céllal. A művelődési ház felújítása megkezdődött, aminek a befejezése után megalapítják a nyugdíjasok, valamint a fiatalok klubját. Az utóbbiak szervezésében Pohl Tibor közreműködésével sikeresen működik a nemrég alakult testépítő közösség. Főként a gyerekek kérésére létrehoznak egy számítógépes tele- kunyhót is, és kiépítik a kábeltévé-rendszert. Az elvándorlást fékezheti az is, hogy várhatóan olasz befektetéssel bútorrestau- ráló üzem épül majd. ■-APÁTVARASD Zengővárkony Erdősmecske Hosszúheténypw LováK|Kté ' ; R*ed ti o Pécsvárad Nagypa, A faluvezetőség Polgármester: Bodorkás István (45 éves) MÁV-alkalmazott. Alpolgármester: Pohl Károly (45) gépkezelő. Képviselők: Heil András (45) gépkezelő, id. Trapp Jenő (59) nyugdíjas bányász, Kapronczai Sándor (39) gépkocsivezető, Pohl Tibor (28) gépkezelő. Hét malom Hét malom dolgozott egykor a község két bő vízhozamú és sebes sodrású patakján. Messze környékben híresek voltak az ipari létesítmények. Óvójel a házon A legtöbb régi sváb lakóházat a mai bevándorlók, főként pécsiek gondozzák. Egy holland letelepülő a ritkaságnak számító kétszintes Miklós-lakóházat gondozza. A Lauer-ház gangjának magaslati részébe német oltalomírást festett a régi tulajdonos. Az óvó szöveg arra kér, hogy az épületet az isten védje meg a tűztől, vihartól. A határbeli Jágercsárda-kiiltelekben új otthonokat alakítanak ki a holland, fővárosi és bonyhádi építkezők. Csillag Ferenc a közeli kék jelzésű turistaút növekvő forgalmára alapozva két vendégszobát üzemeltet. Ez a falurész hét éve elhalt. Ma kétmilliót is megér egy telek. Az egyik udvarban középkori keresztelőmedencét őriznek, tán egy eltűnt templom emléke a kőfaragás. Száznál alig többen A középkori magyarok, majd a hódoltsági törökök emlékét egy vezetéknév sem idézi. A hosszú időn át németek lakta faluban mára a magyarok alkotnak többséget. 1930-ban 8 magyar és 329 német, 1970-ben 236 magyar és 70 német élt itt. A háború után a svábokat falujuk határába, a Jáger- kültelekre száműzték, ahonnan alig tértek vissza. Az új lakók Zalából, Somogyból érkeztek. Most 138-an, öt éve 145-en lakták. ■ apatvarasd. dunantulinaplo. hu Az összeállítás az apátvamsdi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Szerkesztő: Csuti János AZ UTOLSÓ és teljes eredetiségében megmaradt ún. telepes ház még a XVIII. századból. Most Auth Mihály lakja, akinek itt éltek ősei is. A padlásán két szint van, a felsőben gyümölcsöt szárít a gazda. A bútorzat kékre és pirosra festve. Kovácsolt vaskerítését egy bonyhádi mester készítette. A védett portáról több múzeumban is fotók tájékoztatnak_________________________________________________■ HEGYHÁTMARÓC B E M U T A T KO Z I K ad • oTOfú <öblény0 HEGYHÁTMARÓC Szászvár ..""0-0 Vé kény Maza Magyáregregy Kárász*1 Kisbattyán • Gesztenyés Óbánya Községvezetőség Polgármester: Czinege Sándor (54 éves) postai alkalmazott. Alpolgármester: Varga Lívia (48) nyugdíjas. Képviselők: Beke János (60) nyugdíjas, Csemez Sándor (52) hegesztő szakmunkás, Hajdú László (47) gépkezelő, Km István (52) gépkezelő. Falugondnok: Martinka István (51). Falugazda: Vida Bálint (42). ■ Kitelepített németség A rácok után németek települtek a XVIII. században. 1930-ban 454-en voltak az utóbbiak, míg 1970-ben 96-an. Németországba űztek 316 németet a háborút követően. Helyükbe 117 nemeskajali és 25 tós- nyárasdi felvidéki kitelepített érkezett. Minderről emléktábla tudósít a templomban. A lakosság létszáma 1941-ben 476 volt, napjainkban 210. Jó páran települtek Komlóról. A cigányok aránya 5 százalék 'a NÉPRAJZI GYŰJTEMÉNYT alakított ki lakásán Varga Péter. Emellett művészi alkotásait is láthatják az érdeklődők. ______■ hegy hotmaroc. dunantulinaplo. hu Az összeállítás a hegyhátmaród önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Szerkesztő: Csuti János Hegyhátmaróci védett porták Völgyben bújik meg a falu, ami titokzatossá teszi. A főtér bája és a dombtetőn lévő temető is vonzerőnek számít. A községvezetőség vendégcsalogató céllal a közterületeket parkosítja, a közlétesítményeket felújítja, a népi portákat megóvja. Czinege Sándor polgármester kérdésünkre elmondta, folytatják a cserjésítést. A buszfordulóig eddig elültettek ezer fagyait és más díszcserjét. A temető valóságos arborétumnak hat, ahol a zöld környezetben jól mutat a Puchner birtokos dinasztia családi kriptája a fenyők, platánok és hársak közelében. Ide legutoljára 1948-ban temettek. A kikövezett vízelvezető árkokat rendszeresen tisztítják, hogy nagyobb esők alkalmával ne érje csapadékvíz a portákat. Idővel egy újabb pataktisztításra is sor kerül. A főként hordaléktól elduguló vízfolyás a Libafarok elnevezésű falurésznél okoz gondokat. A település első embere hangsúlyozta, hogy mind több népi értékű volt parasztportát tesznek védetté. Már 10 régi házat óvnak, mert díszes faoszlopok tartják a gang mennyezetét. A tartóoszlopok egyik érdekessége, hogy a levéldíszek között esőcsepp-ábrázolások bújnak meg. Legközelebb Magyaregregyen látni hasonló motívumot, melynek eredetét eddig nem sikerült tisztázni. Különlegesség az is, hogy a gangfolyosó utcai elején üveges ajtó látható. A községkép hatásán javít az is, hogy játszótér lesz a rendelőnél. Mutatósabb lett a faluház, miután befejeződött a felújítása és új a vizesblokk. Az itt található ifjúsági klub falára óriási graffitit festettek a fiatalok örömükben, hogy lett termük. Az előtakarékosság szellemében már gyűjtik a lakók és az önkormányzat a pénzt, hogy a szennyvízvezeték-rendszer megépüljön. A Pusztánál lévő buszmegállót korszerűsítik, hogy az idősek könnyen le- és felszállhassanak. Nincs kizárva, hogy kialakulnak a lovasturizmus feltételei, hisz egy holland bevándorló istállót és lovardát létesít. _________________! Czinege Sándor polgármester HÁ ROM FOGADALMI és hálaadó családi kápolna található a házak előtt. A közterületi népi egyházi emlékek felújítását tervezi az önkormányzati______________________________ ■ Házakat óvnak Mutatós és hangulatos a népi építészeti stílusban született egykori Almayer-, Hóhmann-, Veiser-, Geng- és Weiman-porta, melyeket a kitelepítés után bevándorolt új lakók gondosan óvnak. Példamutató értékmentő munkát végez többek között Susi György István földelővezeték-gyártó vállalkozó, Geng József és családja, Hóhmann Ferenc, Tóth József lokálpatrióta, Csemez Dánielné felvidéki születésű kitelepített, Beke Jánps volt komlói lakos, Manó Ferenc szabómester és színházi, valamint népi jelmezkészítő. Utóbbi személy a kertjében 1100 almafát nevel. Különös ritkaságokat figyelhetünk meg, így például szokatlanul mély répagyűjtő pincét, nagyajtós pajtákat, kocsiszíneket, fafaragásokkal díszített ólakat, valamint górékat. A KÖZSÉG TÖRTÉNELME A települést az eddigi ismeretek szerint 1339-ben említi először oklevél Maroth változatban. Ennek a magyar személynév értékű alapszavában a szláv morva ember, illetve morvák jelentésű kifejezés maradt fenn. A Hegyhát arra utal, hogy a helység a Hegyhát területén keresendő. Nincs kizárva, hogy a középkori magyar helységre a Puszta jelölés is utal. Sokat sejtet, hogy a pusztai Kúti-gödörnél alapozás közben nem is oly rég majdnem egy méter mélyen középkori érmekre bukkantak, miként a Tóth-portán is. Helybeliek a Szőlőhegyen is tudnak egy elhalt középkori magyar helységről. A rácok, akik kétszer is laktak a község határában, először megtelepültek a Csárdaföld-dülőben, majd a pusztuló Kálvária-hegyen is. Ez utóbbi helyen néhány évtizede még látták a templom alapjait erősen lekopva, de a földrajzi neveket gyűjtő pécsi szakembereknek az adatközlők jó 35 esztendeje délszláv temetőről is szóltak. Az első sváb helység a XVIII. század közepén a Csárdaföldrészben települt, de innen a mostani faluhelyre húzódtak a telepesek arra hivatkozva, hogy a dombtető erősen huzatos és nem jutnak elegendő vízhez. A TEMPLOMTÉREN háborús emlékmű-sor látható. Megtekinthető a szív alakú sírkő, amelyből kettő még áll a temetőben. Lépcsősor vezet a magtárból kialakított fatornyos templomhoz, melyben belül festett faoszlopok tartják a kóruskarzatot. Angster-orgonáját Gólyák András szólaltatja meg a miséken. Évtizedekkel ezelőtt középkori harangot lelt egy szántó férfi a határban. A történelmi érték sorsáról semmit sem tudni. ■
