Új Dunántúli Napló, 2002. május (13. évfolyam, 118-146. szám)

2002-05-31 / 146. szám

8. OLDAL B I R J Á N BEMUTATKOZIK 2002. Május 31., péntek Birján: fejlődésre ítélve A falu szélén új építési telkeket alakítanak ki A Pécstől 12 kilométerre lévő csendes kis falu a városi embe­rek szemében az utóbbi időben vált felkapottá. A kitűnő köz­lekedési lehetőségű településről ugyanis a pécsi munkahelyre kocsival előbb lehet beérni, mintha valaki mondjuk a Kertvá­rosból indulna helyi járattal Meszesre. A Villányi-hegység és a Mecsek közötti dimbes-dombos fennsíkon elhelyezkedő falu infrastruktúrája is megfelelő, a csatornázás ugyan még hiány­zik, ám bíznak abban, hogy már az idén kedvező választ kap­nak a támogatási kérelmükre.- Ebben a faluban mindig volt erő- kezdi lakóhelyének bemutatá­sát az alpolgármester, Novreczky János. - Hogy csak más példát ne említsek, még a háború alatt saját erőből megépítették a bekötőutat, már a 20-as években volt villany, az elsők között a baranyai kistele­pülések közül. Az itt lakó dolgos nép mindig megtalálta módját a település csinosítására, komfor­tosságának megteremtésére. Persze, a történelem nem volt mindig kegyes hozzájuk, mert hi­ába akart a falu valamit, ha a fáj­tuk kívülálló hatalomnak más volt az elképzelése. A háború után még 15 évig a fejlődés nem torpant meg, aztán a hatvanas éveket követően az ilyen kis zsák- településeket fokozatos „elhalás­ra” ítélték, körzetesítették az isko­lát, a közhivatalokat is központo­sították. A falu azonban nem hagyta magát, az itt élők ragasz­kodása településükhöz nem is­mert határt. A 80-as években már nagy volt az építési kedv, akkori­ban közel 30 új ház épült. A ki­lencvenes évek elején, a nagy át­LAK0SSAGSZAM 483 wj m 504 állások idején ugyan nem volt gyors a fejlődés, de aztán az önál­ló gazdálkodás, meg a sikeres pá­lyázatok hatására ismét lendület­1932 1960 1967 1970 1999 2002 Birjáni utcakép be jöttek, egyik beruházás követ­te a másikat. Kialakították a pol­gármesteri hivatalt,, ugyanebben az épületben a faluházat, vala­mint az orvosi rendelőt. 1991-ben vezették be a vezetékes ivóvíz­szolgáltatást, 1995-ben pedig a gázt. Pillanatnyilag már csak a csatorna hiányzik, 18 település fo­gott össze, az állami támogatásra a pályázatot már többször bead­ták, kérelmüket mindezidáig el­utasították, abban reményked­nek, idén végre pozitív lesz a bí­rálóbizottság válasza.- Hogy mást ne mondjak, eb­ben a faluban volt a kistelepülé­sek közül elsők között crossbar telefon, a 80-as években kiépítet­ték, már akkor beszélhettünk Bogád Perekedo ■nonya közvetlenül a külföldi rokonok­kal. Jelenleg szinte minden ház­ban van vezetékes telefon. 1981 óta a faluban nincs szilárd burko­lat nélküli út, igaz, ezeket folya­matosan kezelni kell, tavaly pél­dául 400 folyóméter járdát újítot­tunk fel. Nagyon sok a zöldterü­let, ezt bővítjük is, mert szeret­nénk, ha a birjáni polgárok üdül­ve laknának a faluban. Arra is gondunk van, hogy az árokparto­kat (még a bekötőút mentén is, holott az a Közútkezelő Kht. fel­adata lenne), a par­kokat karbantart­suk, 100 ezer négy­zetméter füves terü­letet kell évente 8­10-szer kaszálnunk. A falu körüli hobbi­keretekhez vezető út közvilágításáról is gondoskodtunk. Az alpolgármes­ter szerelmese falu­jának, s bár neki is volt egy időszaka, amikor úgy gondol­ta, a településen kí­vül is van élet, ám a szíve vissza­húzta, a főisko­la elvégzése után, kis ldtérő- vel, véglegesen szülőfalujában telepedett le. Nem véletlen, hogy minden erejével azon fáradozik, hogy felvirágoztassa a települést, mások számára is vonzóvá te­gye Birjánt. Mert az utóbbi időben nagyon sokan szeretné­nek ideköltöz- A Szent István-szobrot Keszüe O Q"’v i Gyód Kökény Lothárd ő áh PTL„. BIRJÁN ni, kelendőek a telkek és a családi házak. Éppen azért döntötték el az önkormányzati képviselők, hogy a falu határában építési tel­keket alakítanak ki, az utat elké­szítették, a víz-, a villany- és a gázvezetéket kell csatlakoztatni, no meg természetesen a tulajdo­nosoktól a területet meg is kell vá­sárolni. 15 házhelyet, 800-1000 négyzetméteres telkeket alakíta­nak ki. Az igény már most óriási, úgyhogy máris azon gondolkoz­nak, hogy a bekötőút másik olda­lán, a sportpályák környékén né­hány év múltán parcellázni fog­nak.- Hát nem gyönyörű ez a falu - mutat körbe a főutca takaros há­zain az alpolgármester. - Tudja, reggelenként, amikor a nap első sugarai megjelennek a házak fala­in, vibrál minden, s az utca végén a ködös messzeségben feltűnik a Szársomlyó - hát nincs ennél szebb a világon. Ez a település fej­lődésre van ítélve. tavaly adták át A FALU TÖRTÉNELME Területe már az őskortól kezdve lakott volt, időszámí­tásunk kezdete előtt 2000 körül rézkori, de tulajdon­képpen már bronzöntőmühely létezett itt . Az itt élő törzsek a péceli kultúrához tartoztak. A község az Ár­pád-korban először Berán, Byrán néven szerepel. 1332-ben már plébániája van, tehát nagyobb telepü­lés. A törökdúlás idején elnéptelenedett, bár az 1565-ös török adóösszeírásban még 5 házzal szerepel. A török kivo­nulása után, az 1696-os és az 1702-es összeírások ismét élő faluról számolnak be, 9 bosnyák jobbágyot említenek. A 18. századtól né­hány magyar család is letelepedett itt, a század végére a nem magyar ajkúak között is mindinkább terjedt a magyar nyelv ismerete. 1930-' ban Birjánban és a hozzátartozó Beretváspusztán, valamint Engelma- jorban 356 magyar, 105 német, 1 tót, 95 horvát és 10 egyéb anya­nyelvű lakost írtak össze. A nemzetiségi összetétel lényegesen ma sem változott, bár az új betelepülők többsége magyar anyanyelvű. Beruházásokra spórolva A katolikus templom 260 éve épült A település ugyan nem rendelkezik többmilliós tartalékkal, azért arra min­dig jut pénz, hogy a pályá­zatok önrészét kifizessék. Természetesen ők is az ál­lami támogatásokból él­nek, tavaly például több mint 40 millió forintot for­gattak meg a község felvi­rágoztatásáért. A költség- vetésükben szereplő bevé­teli összeg (26 millió fo­rint) jobbára elmegy a fenntartásra, a nagyobb beruházások már állami segítséggel készülnek. 1990-től folyamatosan építették a buszfor­dulót, 1998-tól pedig 1600 folyó­méter járdát újítottak fel. Kialakí­tották a készülő sportcentrum el­ső pályáit (tenisz, labdarúgó, ko­sárlabda), ide terveznek egy klubházat is, építettek új ravata­lozót, a temetőt kőkerítéssel vet­ték körül. 2001-ben saját költsé­gükön készítették el a Szent Ist­ván-szobrot, a régi pincék töme­dékelése és felújítása is elkezdő­dött, a 41-ből már 22-t vagy meg­szüntettek, vagy átépítettek. A falun keresztülvezető közút nem az önkormányzat kezelésében van, a Közútkezelő Kht. ígéretet tett arra, hogy még az idén felújít­ja a bekötőutat. A község katolikus temploma több mint 260 éves, 100 éves Angster-orgonával rendelkezik. A belső teret már többször felújítot­ták, 1988-ban például a tetőszer­kezetet cserélték. Az önkormány­zat tevékenyen hozzájárul a helyi egyház működéséhez, fizeti a fű­tést és a világítást. Sikeres vállalkozások Az árokpartokat, parkokat évenként tízszer kaszálják A község mindig is arról volt hí­res, hogy a munkaképes korú lakossága még a nehéz időkben is talált elfoglaltságot magának. A kilencvenes évek elején ugyan volt egy kis megtorpa­nás, főleg a mezőgazdaság át­alakulása okozott néhány falu­belinek gondot, hol is helyez­kedjen el, miből tartsa el csa­ládját. Ez persze csak rövid idő alatt jelentett gondot a munka­hely nélkül maradt emberek­nél, többségük vagy magángaz­daként folytatta, vagy pedig az iparban, a szolgáltatói ágazat­ban helyezkedett el. A faluban jelenleg két családi agrárgazdasági vállalkozás mű­ködik, néhány gazdaság gyü­mölcstermesztéssel foglalkozik. A több embert foglalkoztató vál­lalkozások közül kiemelhető az építőipari tevékenységet folyta­tó, jórészt falubeli munkaválla­lókkal dolgoztató MagyarBau Kft., de van vállalkozók között kereskedő, kőfaragó, vendéglá­tó és nagykereskedő is. Gyakorlatilag a faluban nincs munkanélküli, aki pedig időle­gesen munkahely nélkül ma­rad, a falu tudja foglalkoztatni közhasznú munkásként. Ren­geteg feladat vár ezekre az em­berekre, a falugondok jelöli ki azokat a területeket, amelyeket kaszálni, takarítani kell. A tele­pülés rendelkezik gépekkel is, ám az árokpartok legtöbbjét ké­zi erővel kaszálják le. Még azokat a területeket is karbantartják, amely más tulaj­donában van, mert azon a véle­ményen vannak, az ápolatlan környezet miatt nem a tulajdo­nosról, hanem a faluról monda­nak rossz véleményt. __■ Bő vítik a horgásztavat Falunap A megyében elsőként Birjánban újították fel a falunapot, hogy éven­te egy hétvégén összejöjjön a tele­pülés lakossága, műsorral, játékos vetélkedőkkel, fehérasztal melletti beszélgetésekkel fogják szorosabb­ra az együttműködésüket. Most szombaton, vagyis június 1-jén lesz az egész települést megmozga­tó esemény. Délelőtt a gyermek­programokat bonyolítják le, dél­után 17 órától kezdődik a családi rendezvény népi együttesek fellép- tével, éjfélkor tűzijáték. ________■ A falu gazdái A települést a polgármester lemon­dása után jelenleg az alpolgármes­ter, Novreczky János (48 éves, vál­lalkozó) irányítja. A testület tagjai Szabó Mártonná (46, alkalmazott), Wikette Mikbsné (40, háztartásbe­li), Deiks Imre (53, alkalmazott) és Zsóri Sándor (42, vállalkozó). ■ Amikor a falu alatt folyó kis patak vizét a völgyben felduzzasztottá a vízmű, csak arra gondoltak, hogy talán lesz valaki, aki hasz­nosítani is fogja az egyhektáros vízfelületet. Valamikor a belvárdgyulai termelőszövetkezet területe volt, aztán a kilencvenes évek elején átkerült a helyi önkor­mányzathoz. A Dél-dunántúli Re­gionális Vízmű horgászegyesüle­te vette bérbe, az önkormányzat velük kötött szerződést. Az egye­sület szépen rendben is tartja a vizet és környékét, a horgászok néha ugyan panaszkodnak, mert üres szákkal kell hazatérniük. De a szerencse forgandó, mert egyébként a tó intenzíven telepí­tett. Az önkormányzat ezt a szép környezetet jobban ki akarja használni. A patak bő vízhozam­mal rendelkezik, lehetőség van tehát a tó bővítésére. A tervek szerint az elkövetkező években A jelenlegi horgásztó a duplájára bővül még egy hektárral növelnék meg a vízfelületet, s ekkor már a vízi­sportokat kedvelők is szóhoz jut­nának. A tó környékén szabad­időparkot alakítanának ki, ven­déglátó helyiségekkel, szabadtéri színpaddal. Ha ez megvalósul, itt tartanák a falunapot, de lehetősé­gük lesz például nagyszabású, or­szágos néptáncfeszüvál megren­dezésére is. Az idevezető út meg­épült, ivóvízvezeték, villany a rendelkezésre áll, vagyis a leg­szükségesebb infrastruktúráról már nem kell gondoskodni. Kitáncolják a májusfát A faluban hagyományosan műkö­dik népi együttes. Igaz, volt amikor alábbhagyott a lendület, nemigen működött a népi tánc, hogy aztán a település önálló arculatának megteremtése újból életre hívja a hagyományőrző együtteseket, a nyugdíjasklubot. Még 1946-ban a birjáni üveges táncosok a kalocsai­akkal együtt országra szóló pro­dukciót hajtottak végre, az Erzsé­bet hídtól a Keleti pályaudvarig vé­gigtáncolták a több mint egy kilo­méter hosszú útvonalat. A hagyo­mányok felélesztése egyébként is elszánt törekvése a falu lakóinak. 1986-ban kezdték el ismét a május- fa-állítást, kezdetben csak a hagyo­mány okán, később már „vérsze­met” kaptak, mert ha már megsze­rezték a rutint, a legfontosabb fo­gásokat, akkor miért ne próbálkoz­zanak meg a rekordokkal. Fokról fokra haladva, manapság ők tart­ják a kézi erővel felállított májusfa rekordját, az idén 33,20 méteres égerfára került fel a koszorú. A má­jusfa kitáncolása szintén esemény­hez kötődik, ek­kor tartják ugyan­is hagyományo­san a falunapot, többek között ezen az esemé­nyen is főszereplő A hagyományőrző népi együttes minden falunapon szerepel a jórészt a helyi fi­atalokból verbuválódott népitánc­együttes. A csoport egyébként már régen „kilépett” a falu keretei­ből, járják az országot, megfordul­tak Erdélyben, s a tavaly testvérte­lepülési szerződést kötött déli szomszédunk egyik kis magyar­lakta falujában, Várdarócon is nagy sikert arattak. NÉPVISELET. Az ünnepen, de még hétköznap is hímzett, szőt­tes inget, gatyát, csizmát, süve­get, kucsmát, szűrt viseltek a térségben lakók. Régebben bocskorban jártak. Az^asszo- nyok házilag szőtt alsószoknyát hordtak, erre nagyon szép, színes selyem- és bársonyszok­nyákat, valamint kötényt vettek fel. Szerették a cifra, rojtos ken­dőket és a főkötőket. Népdalai­kat, népszokásaikat mind az ős­lakos, mind az idetelepült ma­gyarok sokáig megőrizték. birjcmdimanlulmapb.hu Az oldal a birjáni önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Békéssy Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents