Új Dunántúli Napló, 2002. május (13. évfolyam, 118-146. szám)
2002-05-31 / 146. szám
8. OLDAL B I R J Á N BEMUTATKOZIK 2002. Május 31., péntek Birján: fejlődésre ítélve A falu szélén új építési telkeket alakítanak ki A Pécstől 12 kilométerre lévő csendes kis falu a városi emberek szemében az utóbbi időben vált felkapottá. A kitűnő közlekedési lehetőségű településről ugyanis a pécsi munkahelyre kocsival előbb lehet beérni, mintha valaki mondjuk a Kertvárosból indulna helyi járattal Meszesre. A Villányi-hegység és a Mecsek közötti dimbes-dombos fennsíkon elhelyezkedő falu infrastruktúrája is megfelelő, a csatornázás ugyan még hiányzik, ám bíznak abban, hogy már az idén kedvező választ kapnak a támogatási kérelmükre.- Ebben a faluban mindig volt erő- kezdi lakóhelyének bemutatását az alpolgármester, Novreczky János. - Hogy csak más példát ne említsek, még a háború alatt saját erőből megépítették a bekötőutat, már a 20-as években volt villany, az elsők között a baranyai kistelepülések közül. Az itt lakó dolgos nép mindig megtalálta módját a település csinosítására, komfortosságának megteremtésére. Persze, a történelem nem volt mindig kegyes hozzájuk, mert hiába akart a falu valamit, ha a fájtuk kívülálló hatalomnak más volt az elképzelése. A háború után még 15 évig a fejlődés nem torpant meg, aztán a hatvanas éveket követően az ilyen kis zsák- településeket fokozatos „elhalásra” ítélték, körzetesítették az iskolát, a közhivatalokat is központosították. A falu azonban nem hagyta magát, az itt élők ragaszkodása településükhöz nem ismert határt. A 80-as években már nagy volt az építési kedv, akkoriban közel 30 új ház épült. A kilencvenes évek elején, a nagy átLAK0SSAGSZAM 483 wj m 504 állások idején ugyan nem volt gyors a fejlődés, de aztán az önálló gazdálkodás, meg a sikeres pályázatok hatására ismét lendület1932 1960 1967 1970 1999 2002 Birjáni utcakép be jöttek, egyik beruházás követte a másikat. Kialakították a polgármesteri hivatalt,, ugyanebben az épületben a faluházat, valamint az orvosi rendelőt. 1991-ben vezették be a vezetékes ivóvízszolgáltatást, 1995-ben pedig a gázt. Pillanatnyilag már csak a csatorna hiányzik, 18 település fogott össze, az állami támogatásra a pályázatot már többször beadták, kérelmüket mindezidáig elutasították, abban reménykednek, idén végre pozitív lesz a bírálóbizottság válasza.- Hogy mást ne mondjak, ebben a faluban volt a kistelepülések közül elsők között crossbar telefon, a 80-as években kiépítették, már akkor beszélhettünk Bogád Perekedo ■nonya közvetlenül a külföldi rokonokkal. Jelenleg szinte minden házban van vezetékes telefon. 1981 óta a faluban nincs szilárd burkolat nélküli út, igaz, ezeket folyamatosan kezelni kell, tavaly például 400 folyóméter járdát újítottunk fel. Nagyon sok a zöldterület, ezt bővítjük is, mert szeretnénk, ha a birjáni polgárok üdülve laknának a faluban. Arra is gondunk van, hogy az árokpartokat (még a bekötőút mentén is, holott az a Közútkezelő Kht. feladata lenne), a parkokat karbantartsuk, 100 ezer négyzetméter füves területet kell évente 810-szer kaszálnunk. A falu körüli hobbikeretekhez vezető út közvilágításáról is gondoskodtunk. Az alpolgármester szerelmese falujának, s bár neki is volt egy időszaka, amikor úgy gondolta, a településen kívül is van élet, ám a szíve visszahúzta, a főiskola elvégzése után, kis ldtérő- vel, véglegesen szülőfalujában telepedett le. Nem véletlen, hogy minden erejével azon fáradozik, hogy felvirágoztassa a települést, mások számára is vonzóvá tegye Birjánt. Mert az utóbbi időben nagyon sokan szeretnének ideköltöz- A Szent István-szobrot Keszüe O Q"’v i Gyód Kökény Lothárd ő áh PTL„. BIRJÁN ni, kelendőek a telkek és a családi házak. Éppen azért döntötték el az önkormányzati képviselők, hogy a falu határában építési telkeket alakítanak ki, az utat elkészítették, a víz-, a villany- és a gázvezetéket kell csatlakoztatni, no meg természetesen a tulajdonosoktól a területet meg is kell vásárolni. 15 házhelyet, 800-1000 négyzetméteres telkeket alakítanak ki. Az igény már most óriási, úgyhogy máris azon gondolkoznak, hogy a bekötőút másik oldalán, a sportpályák környékén néhány év múltán parcellázni fognak.- Hát nem gyönyörű ez a falu - mutat körbe a főutca takaros házain az alpolgármester. - Tudja, reggelenként, amikor a nap első sugarai megjelennek a házak falain, vibrál minden, s az utca végén a ködös messzeségben feltűnik a Szársomlyó - hát nincs ennél szebb a világon. Ez a település fejlődésre van ítélve. tavaly adták át A FALU TÖRTÉNELME Területe már az őskortól kezdve lakott volt, időszámításunk kezdete előtt 2000 körül rézkori, de tulajdonképpen már bronzöntőmühely létezett itt . Az itt élő törzsek a péceli kultúrához tartoztak. A község az Árpád-korban először Berán, Byrán néven szerepel. 1332-ben már plébániája van, tehát nagyobb település. A törökdúlás idején elnéptelenedett, bár az 1565-ös török adóösszeírásban még 5 házzal szerepel. A török kivonulása után, az 1696-os és az 1702-es összeírások ismét élő faluról számolnak be, 9 bosnyák jobbágyot említenek. A 18. századtól néhány magyar család is letelepedett itt, a század végére a nem magyar ajkúak között is mindinkább terjedt a magyar nyelv ismerete. 1930-' ban Birjánban és a hozzátartozó Beretváspusztán, valamint Engelma- jorban 356 magyar, 105 német, 1 tót, 95 horvát és 10 egyéb anyanyelvű lakost írtak össze. A nemzetiségi összetétel lényegesen ma sem változott, bár az új betelepülők többsége magyar anyanyelvű. Beruházásokra spórolva A katolikus templom 260 éve épült A település ugyan nem rendelkezik többmilliós tartalékkal, azért arra mindig jut pénz, hogy a pályázatok önrészét kifizessék. Természetesen ők is az állami támogatásokból élnek, tavaly például több mint 40 millió forintot forgattak meg a község felvirágoztatásáért. A költség- vetésükben szereplő bevételi összeg (26 millió forint) jobbára elmegy a fenntartásra, a nagyobb beruházások már állami segítséggel készülnek. 1990-től folyamatosan építették a buszfordulót, 1998-tól pedig 1600 folyóméter járdát újítottak fel. Kialakították a készülő sportcentrum első pályáit (tenisz, labdarúgó, kosárlabda), ide terveznek egy klubházat is, építettek új ravatalozót, a temetőt kőkerítéssel vették körül. 2001-ben saját költségükön készítették el a Szent István-szobrot, a régi pincék tömedékelése és felújítása is elkezdődött, a 41-ből már 22-t vagy megszüntettek, vagy átépítettek. A falun keresztülvezető közút nem az önkormányzat kezelésében van, a Közútkezelő Kht. ígéretet tett arra, hogy még az idén felújítja a bekötőutat. A község katolikus temploma több mint 260 éves, 100 éves Angster-orgonával rendelkezik. A belső teret már többször felújították, 1988-ban például a tetőszerkezetet cserélték. Az önkormányzat tevékenyen hozzájárul a helyi egyház működéséhez, fizeti a fűtést és a világítást. Sikeres vállalkozások Az árokpartokat, parkokat évenként tízszer kaszálják A község mindig is arról volt híres, hogy a munkaképes korú lakossága még a nehéz időkben is talált elfoglaltságot magának. A kilencvenes évek elején ugyan volt egy kis megtorpanás, főleg a mezőgazdaság átalakulása okozott néhány falubelinek gondot, hol is helyezkedjen el, miből tartsa el családját. Ez persze csak rövid idő alatt jelentett gondot a munkahely nélkül maradt embereknél, többségük vagy magángazdaként folytatta, vagy pedig az iparban, a szolgáltatói ágazatban helyezkedett el. A faluban jelenleg két családi agrárgazdasági vállalkozás működik, néhány gazdaság gyümölcstermesztéssel foglalkozik. A több embert foglalkoztató vállalkozások közül kiemelhető az építőipari tevékenységet folytató, jórészt falubeli munkavállalókkal dolgoztató MagyarBau Kft., de van vállalkozók között kereskedő, kőfaragó, vendéglátó és nagykereskedő is. Gyakorlatilag a faluban nincs munkanélküli, aki pedig időlegesen munkahely nélkül marad, a falu tudja foglalkoztatni közhasznú munkásként. Rengeteg feladat vár ezekre az emberekre, a falugondok jelöli ki azokat a területeket, amelyeket kaszálni, takarítani kell. A település rendelkezik gépekkel is, ám az árokpartok legtöbbjét kézi erővel kaszálják le. Még azokat a területeket is karbantartják, amely más tulajdonában van, mert azon a véleményen vannak, az ápolatlan környezet miatt nem a tulajdonosról, hanem a faluról mondanak rossz véleményt. __■ Bő vítik a horgásztavat Falunap A megyében elsőként Birjánban újították fel a falunapot, hogy évente egy hétvégén összejöjjön a település lakossága, műsorral, játékos vetélkedőkkel, fehérasztal melletti beszélgetésekkel fogják szorosabbra az együttműködésüket. Most szombaton, vagyis június 1-jén lesz az egész települést megmozgató esemény. Délelőtt a gyermekprogramokat bonyolítják le, délután 17 órától kezdődik a családi rendezvény népi együttesek fellép- tével, éjfélkor tűzijáték. ________■ A falu gazdái A települést a polgármester lemondása után jelenleg az alpolgármester, Novreczky János (48 éves, vállalkozó) irányítja. A testület tagjai Szabó Mártonná (46, alkalmazott), Wikette Mikbsné (40, háztartásbeli), Deiks Imre (53, alkalmazott) és Zsóri Sándor (42, vállalkozó). ■ Amikor a falu alatt folyó kis patak vizét a völgyben felduzzasztottá a vízmű, csak arra gondoltak, hogy talán lesz valaki, aki hasznosítani is fogja az egyhektáros vízfelületet. Valamikor a belvárdgyulai termelőszövetkezet területe volt, aztán a kilencvenes évek elején átkerült a helyi önkormányzathoz. A Dél-dunántúli Regionális Vízmű horgászegyesülete vette bérbe, az önkormányzat velük kötött szerződést. Az egyesület szépen rendben is tartja a vizet és környékét, a horgászok néha ugyan panaszkodnak, mert üres szákkal kell hazatérniük. De a szerencse forgandó, mert egyébként a tó intenzíven telepített. Az önkormányzat ezt a szép környezetet jobban ki akarja használni. A patak bő vízhozammal rendelkezik, lehetőség van tehát a tó bővítésére. A tervek szerint az elkövetkező években A jelenlegi horgásztó a duplájára bővül még egy hektárral növelnék meg a vízfelületet, s ekkor már a vízisportokat kedvelők is szóhoz jutnának. A tó környékén szabadidőparkot alakítanának ki, vendéglátó helyiségekkel, szabadtéri színpaddal. Ha ez megvalósul, itt tartanák a falunapot, de lehetőségük lesz például nagyszabású, országos néptáncfeszüvál megrendezésére is. Az idevezető út megépült, ivóvízvezeték, villany a rendelkezésre áll, vagyis a legszükségesebb infrastruktúráról már nem kell gondoskodni. Kitáncolják a májusfát A faluban hagyományosan működik népi együttes. Igaz, volt amikor alábbhagyott a lendület, nemigen működött a népi tánc, hogy aztán a település önálló arculatának megteremtése újból életre hívja a hagyományőrző együtteseket, a nyugdíjasklubot. Még 1946-ban a birjáni üveges táncosok a kalocsaiakkal együtt országra szóló produkciót hajtottak végre, az Erzsébet hídtól a Keleti pályaudvarig végigtáncolták a több mint egy kilométer hosszú útvonalat. A hagyományok felélesztése egyébként is elszánt törekvése a falu lakóinak. 1986-ban kezdték el ismét a május- fa-állítást, kezdetben csak a hagyomány okán, később már „vérszemet” kaptak, mert ha már megszerezték a rutint, a legfontosabb fogásokat, akkor miért ne próbálkozzanak meg a rekordokkal. Fokról fokra haladva, manapság ők tartják a kézi erővel felállított májusfa rekordját, az idén 33,20 méteres égerfára került fel a koszorú. A májusfa kitáncolása szintén eseményhez kötődik, ekkor tartják ugyanis hagyományosan a falunapot, többek között ezen az eseményen is főszereplő A hagyományőrző népi együttes minden falunapon szerepel a jórészt a helyi fiatalokból verbuválódott népitáncegyüttes. A csoport egyébként már régen „kilépett” a falu kereteiből, járják az országot, megfordultak Erdélyben, s a tavaly testvértelepülési szerződést kötött déli szomszédunk egyik kis magyarlakta falujában, Várdarócon is nagy sikert arattak. NÉPVISELET. Az ünnepen, de még hétköznap is hímzett, szőttes inget, gatyát, csizmát, süveget, kucsmát, szűrt viseltek a térségben lakók. Régebben bocskorban jártak. Az^asszo- nyok házilag szőtt alsószoknyát hordtak, erre nagyon szép, színes selyem- és bársonyszoknyákat, valamint kötényt vettek fel. Szerették a cifra, rojtos kendőket és a főkötőket. Népdalaikat, népszokásaikat mind az őslakos, mind az idetelepült magyarok sokáig megőrizték. birjcmdimanlulmapb.hu Az oldal a birjáni önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Békéssy Gábor
